Délmagyarország, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)

1946-06-29 / 144. szám

SZOMBAT, 1946 junius 29. DELMAGYARQRSZAG 3 MIT VÁR flFORINTTÓL (Szeged, junius 28) Még csak néhány hét és itt a forint. Amerikai nagybácsi érkezését sem előzné meg ilyen várakozás. Ahogy közeledik a bűvös augusztus elseje, amikorra a megváltó forint érkezését ígérik, ugy növekszik a reménykedő bizakodás az emberekben. Nagy figyelemmel kiséri a közvélemény a kormány erőfeszítéseit a stabilizáció megteremtésére. Az egész dolgozó társadalom sorsának jobbrafordulását várja a forinttól. \ « Ezekből a gondolatokból kiindulva egy kis közvéleménykutatást rendeztünk Szegeden. Megkérdeztük a kétkézi dolgozót, a gazdát, a kereskedőt, kisiparost, közalkalmazottat, bankigazgatót és megkérdeztünk egy — feketézőt is, hogy bizik-e a gazdasági stabilizációban és a forint értékállóságában. Megkérdeztük általában miiven reményeket fűznek augusztus elsejét követő időkhöz. Egész nap forró kazán mellett izzad - de bízik Első utunk a munkáshoz vezet. Gumijavitó a foglalkozása és a nyári melegben is egész nap a forró kazán mellett végzi nehéz testi munkáját. Felesége és ött gyermeke van. — Nem mertem volna álmomban sem gondolni, hogy életem delén iiyen nagy nyomorúságban tengődöm majd családommal, — mondja Sipka Péter elvtárs. A nyomorúságban annyira süllyedtünk, hogy ennél már csak Jobb következhet Tudom, hogy lesznek még nehézségek, de bizom a munkásság vezetőiben és abban, hogy becsületes munkánk értékálló forintot ad majd a delgo ókn-tt, _ ;ejezi be szavait a derék munkásember. amikor majd 3 tisztességes kereskedő is érvényesül Hüsülést keresve a korzó árnyat adó fái felé vesszük az utunkat. Utbaesik Kalmár György üzlete. Kérdezzük meg őt mint kereskedőt, mi a véleménye a forintról. Az üzletben kellemes "hűvösség fogad. Kalmár, a futba'.Lpályák nemrégen még ünnepelt góllövője szerényen hárítja el magáról a véleményadás »feladatát*, azután mégis kötélnek áll: — Bízom a forintban, — mondja —, merteiken jönniük azoknak az időknek, amikor a tisztességes üzleti haszon elve mellett dolgozó kereskedő is érvényesülni tud. A mai időkben a becsületes üzleti morállal dolgozó kereskedő a feketézők mellett bizony erősen háttérbe szorul. A társadalom fegyelmezettrégét bizonyítja, hogy a mai nehéz időket át tudjuk vészelni. Ezt a fegyeimeettséget biztosítéknak tartom a jövőre nézve. Igy vélekedik a kereskedő, de mit szól az iparos? Jé pénz mellett három hold is megélhetés Éppen az iparost akarjuk felkeresni, amikor a Szent Anna-forrás előtt szemünkbe tűnik, hogy a rendőr egy kerékpárost igazoitat. Oda megyünk, miután az igazoltatás megtörtént s a delikvens iratai rendben találtattak és megkérjük a demokratikus rend őrét, engedje meg a láthatólag ta" nyai atyafival való beszélgetést. PL picz József Feketeszél 27. szám alatti lakos, kisparaszt, aki három hold földön gazdálkodik és három gyereke van, feltett kérdésünkre magyaroe egyszerűséggel válaszol: — Jobb volna a pengőnél már a forint, mert a három hold mellett csak a tegszükösebben tudom eltartani családomat. Ugy gondolom jó pénz mellett szorgalmas munkával a három holdból szépen megélhetünk.' Elmondja még, hogy közepes termése lesz az idén. Az Iparos is bizik Ezután a kis »közjáték* után Vida János szabómester mondja el a kisiparos véleményét: — Az infláció növekedése és a textilanyagok hiányában a szabóipar úgyszólván teljesen leállt — panaszolja —, majd igy folytatja: — Véleményem szerint a forint a kezdeti nehézségeket leküzdi és jó pénz lesz. A jó forint az ipar fellendülését hozza magával. A jó pénz mellett reméljük a textilanyagok termelése is erősen fokozódik. Igy mi szabóiparosok is bizunk sorsunk jobbrafördtolásában. .| | i i i , , i > A tíszfviselő kíváncsi és reménykedik A közalkalmazott Dobos József állami számtiszt, akit mint tisztviselőt kiválasztottunk interjúalanynak, a következőket mondja: — Mi tisztviselők vagyunk talán a legrosszabbul fizetve, holott szorgalmas munkánkkal mi is a demokráciáért dolgozunk és emberfeletti munkát végzünk. Kíváncsian várjuk, hogy milyen fizetést állapítanak meg majd az uj pénznemben számunkra. Mindenesetre reménykedünk a forint stabilitásában és eddigi sanyarú hely. zetiink változását várjuk a jó «0 forinttól. A forint és az adőpengőbetétesek Mindezek után szólaljon meg a szakember. Mondja el 5, hogy mi i3 •X valóság, hogy esetleg ne ringasuk magunkat délibáb ölén. Stein Sándor, a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank ügyvezető igazgatója rendkívül elfoglalt ember, de szakit számunkra néhány percet. — Nagy bizakodással várjuk a forintot. Nem tudjuk, a Nemzeti Bank milyen kulcsszámban állapítja meg az átváltást, de egy bizonyos, hogy a számszerűleg kevesebb pénz értékállóbb lesz, mint a pengő. Ez biztonságot nyújt majd" az iparnak és kereskedelemnek. A termelő munka teljes erővel megindulhat, nem ugy, mint most, amikor a kalkuláció szinte lehetetlen. Ezután a betétesekre terelődik a szó: — Sokan aggódással figyelik az adópengő ugrásszerű emelkedését — mondotta Stein igazgató. Aggodalomra a betéteseknek nincs okuk, mert az átszámítás után a kevesebb számú forint iparosnak, kereskedőnek uj kiindulási alapot jelent majd. — A bank tisztviselői nap-nap után a késő éjszakai órákig dolgoznak, hogy a város gazdasági élete ne bénuljon meg. A munkást és tisztviselőt joggal mondhatjuk az infláció hősének. A forint lesz hivatva arra, hogy ennek a két osztálynak megszüntesse mindennapi gondját — fejezi be szavait az igazgató. Tehát a szakember sem borúlátó, miként ez nyilatkozatából ki is tűnik. Derűre ború A közmondás szerint derűre ború következik. Mivel közvéleménykutatásunk során csupa bizakodó, derűs hang gal találkoztunk, elmentünk egy olyan emberhez, aki — legalább is a mi hitünk szerint — a stabil pénz követ kezteben eltűnik majd közéletünk porondjáról — a feketézőhöz. Nem a Ketting sarkán tatátkoztunk vele, hanem a vendéglőben. Nagy ko*só sör mellett üldögél izzadt képpel. Szigorúan lelkünkre köti, hogy nevét ne irjuk meg. Miután erre Ígéretet teszünk, ömlik belőle a keserűség— Bennünket mindenki üldöz, pea munkás, a paraszt, az Iparos, a kereskedő, a tisztviselő, a bankigazgató és a — feketéző dig nekünk is élnünk kell valamiből —mondja és fenyegetően folytatja: — Hiszen ma mindenkit bevihetnének a gazdasági rendőrségre, mert rá van kényszerítve a feketézésre. Amikor a forint felől érdeklődünk, megszületik a drákói ítélet és meg* csodálhatjuk ennek az elterjedt embertípusnak nagy közgazdiasági tudását: — Amig a kínálat el nem éri a kereslet szintjét nem számithatjuk stabil forintra — mondja a feketéző. Ez igaz is. Egyről azonban megfeledkezett ez a notórius munkakerülő. Arról, hogy, a demokratikus magyar köztársaság dolgozói éjt nappallá téve végzik termelő munkájukat és arról, hogy az ország kormányrúd) ánál ma a nép fiai közül olyan emberek vannak, akik tudiják kötelességüket. Bizonyítják ezt a moszkvai, majd1 a Washington—londoh—párisi ut elért eredményeivel. A tanulság pedig ebből az, hogy jó pénzt és jó békét csak ugy kaphatunk, ha a demokrácia utján továbbra is előre haladunk. Alberti Jómaei Hétfőn már hat ellenőrzi az irányárak betartását Az irányárakat túllépőket nyomban átadják a rendőrségnek (Szeged, junius 28.) A dolgozó társadalomnak gazdasági elesettségében a legnagyobb problémát a piac okozza. A város vezetősége most számos rendeletet és határozatot hozott, hogy a dolgozókat hozzásegítse napi éieinuszerszükségletük beszerzéséhez. Legutóbb piacbiró kiküldését határozta e! a város és működése elé sok bizakodással néznek az illetékesek. Az árak azonban továbbra is vigan tornásszák magukat felfelé és bizony sok elkeseredett háziasszonnyal találkoztunk pénteken, amint üres kosárral indult haza a piacról. Amiből az a tanulság, hogy szaporítani kell a piacbirók és a piacellenőrök számát. Tegnap egy siró asszony panaszosan mondotta el a legújabb panaszt: — Két apróság vár odahaza — mondotta könnyei között. — Már korán reggel otthagytam őket, mert eljöttem vásárolni. A férjem a fizetését adópengőjegyben kapta meg, azzal akartam vásárolni a piacon, de nem fogadják el, igy nem sikerült, semmit sem vennem. Megpróbáltam átváltani, de otyan hosszú sorok állnak a pénztárablak előtt, hogy dél lenne mire sor kerül rám — panaszolja a fiatalasszony. Hallottunk eseteket arról is, hogy az élelmiszerüzletek már délben bezárnak, mert várják a másnapi magasabb árakat. Igy az egész délelőtt dolgozó munkásember délután nem tud még egy kis gyümölcshöz sem hozzájutni. Kevés pénze igy másnapra elértéktelenedik. A zárórákra vonatkozólag kérdést intéztünk a kereskedelmi és iparkamarához. ahol a következő felvilágosítást kaptuk: — Az élelmiszer és tüzelőanyag eladásával foglalkozó üzletek reggel 8 órától 1 óráig és 3 órától 5 óráig tarthatnak nyitva. Ez azonban nem kötelező. Van ugyan egy polgármesteri határozat, mely. kimondja, hogy ebben az időpontban nyitva kell tartani, de ezt nem tartják be, mert amig Budapesten a kereskedők délután 3 és 4 ra között folyószámlára betehetik pénzüket a bankba, ugyanez Szegeden nincs engedélyezve és igy inkább bezárnak, hogy délután ne kelljen árulniok és éjszakára nyakukon maradjon a pénz. A további felvilágosításból megtudjuk, hogy az iparkamara kérte már az illetékes minisztériumot, hogy a Budapest területén kötelező nyitvatartási kötelezettséget terjesszék ki vidékre Í9 és a kereskedők folyószámlán délután is eszközölhessenek befizetéseket. Továbbá, hogy a polgármesteri határozatokat is felterjesztették a minisztériumba jóváhagyás végett. A miniszteri rendelkezés tehát hamarosan megérkezhet, igy haladéktalanul meg kell védeni a dolgozó tizezerek érdekét azzal a néhány kereskedővel szemben, akiknek délután 5 óráig módjában lenne ugyan, hogy árusítson és a befolyt pénzösszegeket adópengőjegybe fektessék — mégis bezár. A forint és a jegyrendszer kiszélesítésének bevezetéséig fokozott figyelemmel kell kisérnünk ezeket a visszás Ságokat és mivei rendkívüli idők rendkívüli intézkedéseket követelnek, Intézkedjenek az illetékes közületek a munkásság érdekében rendkívüli gyorAz első irányáras nap a szegedi piacon Dr. Tölcséry László közigazgatási tanácsnok dr. Savanya Ferenc piacbiróval és helyettesével, valamint az irónyármegállapitó bizottság tagjaival együtt kivonult a pénteki piacra és megkezdték az ellenőrzést. Nyolc órakor lerögzítették az irányárakat és azokat a piac több szembrtüho helyén kifüggesztették. A fontosabb irányárak a következők voltak: Cigánymeggv 110, szentesi meggy 220, körte 50, hullóalma 10, szedett alma 60, Jánosbarack 100, minőségi barack 220, burgonya 80, uborka 7, tök 6, zöldbab 40, káposzta 15, hagyma 22, zöldség 60, karaiáb csomója 10, tojás 14 billió pengő. Ezek az árak fogyasztói árak, ennél* többet senki sem köteles fizetni. A következő napi árak nem haladhatják tul azt az arányt, mint amennyit az adópengő áremelkedése fejez ki. Az ár ellenőrző bizottság tagjai és a piacrendészeti ellenőrök állandóan járták a piacot, sikerült is egész délelőtt megakadályozniok az árak felverését. Ez azonban csak azokon a piacrészeken sikerült, ahová a bizottság tagjai és a piacbirók eljutottak. A hatalmas piac minden zugába azonban nem tudtak betekinteni, igy például a Tisza Lajosköruton jóformán alig volt ellenőrzés és ott vigan mentek felfelé az árak. Úgyhogy például a tojás 20, 30, majd 40 billióért is kelt. Mindebből a piacrendészeti hatóság vezetője azt a tanulságot szűrte le, hogy a piacbirók számát szaporítani kell és az ellenőrző munkába be kell kapcsolni a rendőrséget. Éppen ezért hétfőn már hat piacbiró áll munkába és a gazdasági rendőrség is segítségére lesz az árellenőrző közegeknek. Aki a piacbirák és az árellenőrző bizottság tagjainak intésére és ítélete ellenére is drágít, azt könyörtelenül átadják a gazdasági rendőrségnek. Az árellenőrző bizottságnak különben több körülményt kell figyelembe venni az árak megállapításánál. Egyrészt az országos árakat, nehogy más piacokra szállítsák el az árut, másrészt figyelembe kell venni a dolgozók vásárlóképességét. A bizottság megállapodott elvileg abban, hogy igyekezni fog az árakat és a béreket közelebb hozni egymáshoz olymódon, hogy az adópengő-áremelkedést nem 100 százalékosan viszi át a következő napi árakra, hanem, abból egy pár százalék lefaragást eszközöl. — A Gyermekbarátok EgyeaUlete vezetőségi ülést tart juliu3 l-én, hétfőn délutáii 7 órakor Tisza Lajos-körut 57. I. em. bal. Feltétlen és pontos megjelenést kérünk. Üdékkel dféfyúd ALAPÍTTATOTT 1845* Foglalkozik a banküzlet minden ágával Ahrfa'tdmkat Ulfawt ÉKPÉNZTÁR Hiteleket te%mdéú célm fúfyámt