Délmagyarország, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)

1946-06-28 / 143. szám

Világ proletárjai egyesüljelek! szegeti, 1946. junius 28, csütörtök, III. ért. 143. iz. ira: i billió P ELMAGYARORSZAG MAGYAR KOMMUNISTA PART DÉLMAGYARORSZAGI NAPILAPJA ÉL áeszbi nemzetiségi kérdés A nemzetet eddig kizárták ai politikából, pedig a politika a kultura egyik életjelensége. A fiatal magyar demokrácia elsődleges feladata volt az egyénnek jogait megadni, mert szabadság nélkül nincs politika. A politika végső célja kultúrateremtő tevékenység, melynek keretében és segítségével az ember emberhez méltó életet élhet. Az egyén szabadságának megadása, anynyira elfoglalta az ország sorsának intézőit, hogy még nemi volt idejük a közösségi problémák teljes megoldására'. Égetően fontos és halasztást nem tűrő ilyen közösségi probléma a nemzetiségi kérdés. A nemzetiségi kérdés azoknak a kérdéseknek összessége, amelyek a soknyelvű országokban a különböző nemzetek törekvéseire és jogaira vonatkoznak. A nemzetiségi kérdés a XIX. század egyik terméke. Magyarországon a nemzetiségi kérdéssel foglalkozók nem vették észre, hogy a nemzetiségek a magyarsággal együtt, sőt nem egy dologban ahnál erősebb ütemben fejlődlek,. A magyar vezetőosztály, ahogy a közjogi kérdésekben, a nemzetiségi jogok terén is mereven ragaszkodott az egyszer kimondott szóhoz. Ugy gondolták, hogy ha a nemzetiségek kívánságait teljesítenék, ez a magyarság háttérbeszoritásával járna. Ez a politika azt eredményezte, hogy a század vésőre már engesztelhetetlen ellenségként állottak szemben egymassal az országban magyarok és nem magyarok. Ennek a politikának kinövései még nap-1 iainkban is jelentkeznek, ez késztet bennünket) a kérdés alapos megvilágítására. Az emberi haladás érdeke, hogy a nemzetek függetlenek, szabadok és egyenlők legyenek. A nemzetiségi kérdés egyetlen megoldása a nemzetek egyenjogúsága. Az emberi társadalom fejlődésének előfeltétele és alapja a nemzetek függetlensége. Nemzeti öszszefogás és együttműködés csak szabad és egyenlő népek között lehetséges. Demokráciánknak óriási elvégzendő feladatai varrnak. A magyar demokráciának történelmi hivatása átvezetni az ország népét az elnyomatás birodalmából a szabadság birodalmába, olyan társadalmi- rendet teremteni, amellyel megkezdődhet az emberiség igaz történelme. Nem lehet szabad az a nép, amely másokat elnyom. Ezeknek elmondására azért volt szükség, mert a Szegeddel szomszédbs Deszken szerb szórvány él. Nincs nemzet, mely kizárólag törvénytisztelő egyedekből állna. Igy van ez Deszken is. A mult helytelen nemzetiségi politikájának gyümölcse jelentkezik Deszken, amikor hivatalos fórumok is általánosítanak. Az általánosítás pedig sovinizmus, amit magyar demokráciánk nemi ismer, ami ellen harcolunk is. A nacionalisták számára saját nemzetük vélt érdeke a legfőbb szempont. Ami saját nemzetük számára jó, azt elismerik legfőbb jónak, függetlenül attól, vájjon más nemzet számára jó-e vagy nem. A demokrácia valóságos építői azért találják meg az egyedül helyes utat, mert. valamennyi nemzet függetlenségének kérdését mindig az emberi haladás, az egész emberiség szempontjából nézi. Deszken soviniszta ellentétek varrnak — a mult rendszer maradványaként — a magyarok és szerbek között. A kérdésbe a hatóságok is beleavatkoztak, sajnáljuk, hogy nem a most megvilágított demokratikus szel,lemben,, Amikor ellentmondás keletkezik a rész és egész között, mindig az egész — melybe a rész is számit — szempontját kell figyelembe venni. Nemzeti érdekeink megkívánják, hogy a deszki sovinizmust a nemzetiségi kérdés alapos ismerője vizsgálja ki és gyógyítsa meg a mult rendszertől mérgezett, lelkeket. Mindenfajta sovinizmust elítélünk, jöjjön az bármely nemzet vagy hivatalos közeg részéről. A gyűlöletet ,ld kell küszöbölnünk demokráciánkból, különben nem építünk, csak rombolunk. Sohasem voltak bűnös nemzetek, ezt a történelem tanítja. Csak egyedek lehetnek bűnösök, a nemzetet csak féLre lehet vezetni. Tiltakozunk a: deszki szerbség megbélyegzése ellen és követeljük ugy a deszki bűnösök megbüntetését, mint azoknak felelősségre vonását, akik általánosítottak és soviniszta sikra vitték az egész kérdést. Politikánkban érvényesülnie kell az emberi élet értelmére és a világ dolgainak összefüggésére vonatkozó egységes felfogásnak, meiy szerint a világ erős fejlődésnek alávetett formák, célok, viszonyok rendszere. Demokráciánk fejlődésében eljutott már odáig, hogy a maga hatáskörén belül meg tudja védeni nemzetiségeinket és biztosítani tudja önrendelkezési jogait. — Dániel György Helyzetjelentés az élelmezési frontról A város hivatalos hirdetménye bejelenti a piachirói intézmény visszaállítását és hatáskörének kiterjesztését — A reggel 8 óráig kialakult árakat rögzítik a piac egész tartamára — Az áremelkedés százaléka nem haladhatja tnl az adópengő emelkedését (Szeged, junius 28.) Beszámolt róla a Délmagyarország, hogy a polgármester dr. Savanya Ferenc tb. tanácsnok személyében kijelölte a piacbirót, helyettesítésével pedig Ugi Lajos vámfelügyelőt bizta meg. A polgármester erről és az ezzel összefüggésben álló dolgokról hivatalos hirdetményt bocsátott ki. Érdekes, hogy a polgármester hirdetménye a piacbirói intézmény visszaállításáról beszél. Tudini kell ugyanis, hogy Szeged piaci és vásártartási szabályrendeletének 25. szakaszai kimondja piacbirói intézmény létesítését, de ez az intézkedés feledésbe ment, mert nem volt szükség az alkalmazására. Most, hogy. ismét szükség van piacbiróra, csak újból elő kellett venni a paragraíusi. A piacbiró feiadala és hatásköre A piacbiró hatáskörébe a szabályrendelet 25. paragrafusában foglaltakon belül még az alábbi ügyek elintézése tartozik: A piacon forgalomba kerülő közszükségleti cikkek fogyasztói irányárának naponkinti megállapítása; az irányárak betartásának ellenőrzése és ellenőriztetése; a közvetlen fogyasztók érdekében a kis- és nagykereskedők, továbbá a konzerv- és egyéb gyárak felvásárlási jogának korlátozása és felfüggesztése; az L é9 IX. fokú piacrendészeti hatóság feladatainak ellátása, valamint ebből eredően piacrendészeti és karhatalmi közegek utján egyéb szükségesnek mutatkozó rendészeti intézkedések megtétele és végrehajtása; szankciók alkalmazása. A piacbiró ezeket a tevékenységeit az általa megalakítandó ármegállapitó, illetve árirányitó bizottsággal együttesen látja el. A bizottságot a kereskedelmi és iparkamara, a Délvidéki Iparosok és Kereskedők Sza,hadszervezete, a termelők és fogyasztók részéről a szegedi munkásszakszervezetek által delegált egy-egy tagból kell megalakítani azzal, hogy esetenkint más érdekeltségek delegáltjai és meghivott tagjai is meghallgathatók, azonban ezek 'szavazati joggal nem rendelkeznek. A bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz; a szavazatok egyenlő megoszlása esetén az elnök szavazata a döntő. A bizottság által megállapított irányárak és megtett egyéb intézkedések mindenkire nézve kötelezők, ellenük jogorvoslat nincs. A bizottság az" irányárakat minden nap reggel 8 órára köteles megállapítani és a piac területén több helyen kifüggeszteni. A piacbirónak és az ármegállapitó bizottságnak a piacrendészeti szerveken kivüi a kivezényelt karhatalmi szervek is rendelkezésre állnak. alkalmazták. A vidéki felvásárlók természetesen ki akarják játszani a dészmarendeletet és mellékutakon igyekeznek kijutni a városból, hogy a vámházaknál levő cüenőröket kikerüljék. Ezért most a városvégi mellékkijárókhoz is ellenőröket állítottak. A csütörtöki piacon, az uj piaci rendi első napján a piacbiró még nem léphetett fel teljes eréllyel, ezért az árak tekintetében abnormális állapotok uralkodtak. Ugy látszik különben, hogy egy piacbiró kevés lesz á rend betartására és szaporítani kell majd számukat. A csütörtöki piacon egyébként azt az irányelvet igyekeztek betartani és betartatni az irányárak kialakításánál, hogy az áremelkedés százaléka' nemhakiCirejtja tut az aat/pengo emelkedését. Egyébként ugy látszik, hogy a dészmarendelet betartása körül lesz a legtöbb baj, ami nem is csoda-, hiszen olyan hivatalos szerv is, mint például a Máv. K III, osztálya hem hajlandó végrehajtani a vasúton szállitott gyümölcs és főzelékféléknél a- dézsmarendeletet azzal az indokolással; hogy csak miniszteri intézkedésre vehet le az általa szállitott áruból husz százalékot. Ugyanaz a MÁV mondja ezt, amelynek dolgozói szintén éheznek és a dézsmából nyernének kielégítést. Mert természetesen mondanunk sem kell, hogy ebben az esetben nem lehet miniszteri intézkedésre várni, hiszen pillanatnyi gijorssegélyezésröl vem szó. Hat mázsa főzelék és 15 mázsa gyümölcs Eddig különben nem sok élelmiszer jött össze dézsmálás utján. A szerdai piacon 6 mázsa főzeléket és 15 mázsn gyümölcsöt szedtek össze a megbízót.1 szövetkeze lek. Ezeknek a mennyiségeknek szétosztása a közellátási hivatal utján a szakmai beszerző csoportok bevonásával folyamatban van. Oroszlánrészt vállalt az összeszedésnél és a szétosztásnál a Munkásszövetkezet, amely önzetlenül, nagy erőmegfeszitéssel végzi ezt a hatalmas munkát. Csütörtökön tárgyalták a magyar békeszerződést a külügyminiszteri értekezleten A trieszti kérdésben még mindig nincs döntés A szerdai piac tanulságai Ezek az intézkedések elméletben már a csütörtöki piacon is életben voltak, de végrehajtásukra még nem teljes egészében került sor. A mai hetipiacon azonban már mindenben ezek szerint a rendelkezések szerint fognak eljárni. A vidéki kereskedők vásárlásainak husz száza-lék, a helybelieknek pedig négy százalék szerinti megdézsmálását már a csütörtöki piacon (Páris, junius 27) A külügyminiszterek szerda esti tanácskozásán a négy külügyminiszternek ezutal sem sikerült megegyeznie a trieszti kérdésben. Molotov azt jvasolta, hogy Triesztet önkormányzati joggal rendelkező városként helyezzék jugoszláv szuverenitás alá. Kijelentette, hogy nem fogadhat el semmilyen olyan tervet, amely nem elégíti ki .Jugoszláviának azt az óhaját, hogy ezt a területet helyezzék az ő iszuverénitása alá. Molotov kijelentette, hogy legvégső esetben hajlandó bt legyezni abba is, hogy Trieszt fölött .Jugoszlávia és Oiaszor-' szág közösen felügyeletet gyakoroljon egy általános, titkos választással megválasztott képviselőház és kétkormányzó utján, akik közül az egyik olasz, a másik jugoszláv lenne. Hangsúlyozta ezután Molotov, hogy a jugoszláv—olasz határ megvonására vonatkozólag továbbra is a szovjet tervet támogatja, kisebb kiigazítással Olaszország javára. Byrnes hangsúlyozta, hogy xniv®i a külügyminiszterek értekezletén két egymással ellentétes nézet ütközik össze, leghelyesebb lenne, ha a 21 nemzet békeértekezletére biznák a döntést. Miután Molotov Triesztre vonatkozó javaslatát a külügyminiszterek elutasították, a tanácskozást tovább folytatták egészen éjfél után 10 percig anélkül, hogy eredményre jutottak volna. A külügyminiszterek csütörtökön délután ismét összeültek, amelyen a Magyarországgal* Bulgáriával és Finnországgal kötendő békeszerződést vitatták meg. Mozaikok a nyugati útjáról (Páris, junius 27.) A Le Monde szerdai vezércikkében a magyar kérdéssel foglalkozik. Megállapítja, hogy a maigyar kormányküldöttség külföldi utazása újítás volt, mert első eset a háború befejezése óta, hogy egy volt ellenséges és legyőzött állam számára lehetővé váljék, bogi/ a békeszerződés előtt közvetlen formában ismertesse helyzetét és a javára szolgáló érdemeisket a nagyhatalmak előtt. Nagy Ferenc miniszterelnök Amerikában és Angliában is igen kedvező fogadtatásban részesült. Tárgyalásai során sikerült elérnie, hogy Magyarország számára visszaadják a Németországba hurcolt magyar javakat, valamint a Nemzeti Barik aranykészletét. Mindezenfelül azonban pénzügyi egyensúlyát csak ugy állithatja helyre, ha a Szovjetunió a maga részéről hozzájárul a 'jóvátételi fizetések lényeges \ /