Délmagyarország, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)

1946-06-25 / 140. szám

DEL MA G Y ARORSZÁG jamtMtaammeaMxii KEDD, 1946 JUNIUS 26. a békeértekezlet összehívásának idő­pontja tekintetében. Bevin ezután azt indít ányozti, hogy a jövő hét pén­teki napja legyen az utolsó nap; amelyre az olasz és a balkáni szer­ződések megvizsgálását be keli fe­jezni- Bevin javaslatához mind a négy külügyminiszter hozzájárult. A négy külügyminiszter az olaszor­szági és a délkeleteurőpal békeszer­ződések tervezetére vonatkozó tanács­kozó ok meggyorsításán , vasárnap délelőtt Ülést tartott. Hétfőn délelőtt és délután aránylag kisebb jelentő­ségű ügyekről tárgyaltak, mivel a legfontosabb kérdést, amelyben még nézeteltérés áll fenn, a trieszti kér­dést, egy időre elhalasztották. A francia rádió jelentése szerint a Párisban tartózkodó szovjet kül­döttség szócsöve kijelentette, hogy a szovjet küldöttség azzal a szándék­kal jött a francia fővárosba a kül­ügyminiszterek értekezletére, hogy eredményeket akarnak és megállapít­ják a béketárgyalás időpontját. A Bzovjet szóvivő hozzátette, hogy a kiegyezés jobb, mmt a zsákutca, az­ért a szovjet küldöttség mindent meg­tesz az eredmény érdekében. Végül kijelentette, hogy a béketárgyalások — hir szerint — valószínűleg augusz­tus l-én kezdődnek. Gerő Ernő elvtárs: A magyar demokrácia eddig túlságosan elnéző volt a reakcióval szemben A jó pénzt pedig megteremtjük fiz egyetem évzáróján kiosztották a pályadijakat (Szeged, junius 24.) Vasárnap dél­ben zajlott le a szegedi tudomány­egyetem évzáró közgyűlése a központi egyetem dísztermében. A gyűlést a Himnusz elhangzása után dr. Purjesz Béla rektor nyitotta meg és megemlé­kezett az elmúlt év .nehéz munkájá­ról. Megnyitója után dr. Ditrói Gábor orvoskari dékán, a (kiváló szemészpro­fesszor tartott a nagyközönséget is érdeklő, érdekes tudományos előadást „Az elveszett és visszanyert látás" ci­men. Nagy tapssal fogadott előadása után Purjesz rektor felolvasta az 1945 —46. tanévre kiirt, tudományos pálya­tételek díjnyerteseinek nevét. A nyer­tes pályázók mindegyike 500 ezer adó­pengő jutalomban részesült Az egyes karokon kitüntetett pályázók a követ­kezők : Jogi karon Pető Jenő Pál, Tokaji Géza és dr. Klamár Zoltán; az orvosi karon Bentzik Mihály hét pályamun­kával is, Csépi Katalin és Bodó Gyöngy közös pályaműn káva l, valamint Sas Mihály; a bölcsészkaron dr. Kardos Klára es Salgó Istvánná; a matemati­kai karon Moór Artúr. Purjesz rektor zárószavával és a Szózattal ért végei a szegedi tudomány­egyetem évzáró díszközgyűlése. > IIII I I —l||Ilin A piaci ármegállapltó bizottság rövidesen megkezdi működését (Szeged, junüus 24.) Dr. Pálfy György főispán a piacrendészet szabályozása céljából átírt a polgármesteri hivatal­nak és a régebben rendszeresített piac­birói intézmény felelevenítését kéri. Amint már beszámoltunk róla: ez a piaobiró a piac általános ellenőrzésé­vel foglalkozna. Szükségesnek mutat­kozik ezenkívül egy bizottság felállí­tása is, amely az árakat naponta meg­állapítaná Ebbe a bizottságba belevon­nák a kereskedelmi és iparkamarát, valamint a délvidéki iparosok és ke­reskedők szabad szakszervezetét, a ter­melőket, fogyasztókat egyaránt. Előre­láthatóan a város már a közeljövőben felállítja ezt a bizottságot. Budapesten elfogták dr. Benedek Pál szegedi fasiszta Qgyvédet (Szeged, junius 24) A szegedi rend­őrség politikai osztályának nyomo­zása alapján Budapesten elfogták az ott rejtőzködő dr. li«nedek Pál ismert szegedi ügyvédet. Benedek az orvosi kamarának, valamint a fasiszta ény­kedédről Ismert MONE-nak és a F.«­*"oss Szövetségnek vort ügyésze, ezen­kívül az elmúlt rendszerben a katon .i kémelháritó osztály beosztottja volt. A budapesti rendőrség azonnal őri­zetbe vette és fcgyv-'res kíséretei Szegedre szállítottak ügyében egy­előre továbbfolytatják a nyomozást majd rövidesen átadják a szegedi népügyészségnek. A szegedi rendőrség politikai osz­tálya felhív mindenkit, aki dr. Bene­dek Pál mulbeli ténykedéseiről tud, hogy a legrövidebb időn belül jelentse a politikai osztályon a rendőrpalota második emeletén (Budapest, junius 24) A MAV ist­vántelki főműhelyének fizikai és szel­lemi munkásai a főműhely előtt a ter­melő és alkotó munkás örök emléke­zetére emlékmüvet emeltek a •Név­telen Munkás «-nak. Az emlékmű ün­nepélyes leleplezése, valamint a tíz­ezredik vasuti kocsi elkészültének kettős eseménye a köztársasági el­nök jelenlétében történt meg. Tildy Zoltán köztársasági elnök vá­zolta azt a munkát, amit a magyar munkásság embertelen körülmények között végzett. A dolgozó magyar nép — mondotta — most kézbeveszi a maga sorsát és országot épit önmagá­nak. De nem elég az, hogy újjáépítjük | az ország értékeit, nekünk biztosíta­nunk kell, hogy azt magunknak épít­sük fel, dolgozó magyaroknak. Ha az újjáépítés munkája ilyen eredménnyel tovább folyik — fejezte be beszédét — és ha megalapozzuk demokratikus köztársaságunk belső szilárd rendjét, akkor lesz itt boldog i ország, boldogabb az eddigi időknél. Desz itt országé amelyben a dolgozók­Inak nemcsak a verejtéke hull, de amelyben a munkálkodó, dolgozó mil­liók megtalálják a becsületes minden­napi kenyeret, kinyílik előttük a kul­tura ajtaja, a szabad élet teljessége. A köztársasági elnök beszédét hosz­szantartó taps és éljenzés fogadta, majd az Internationale hangjai mel­lett tehullolt a lepel a Turáni-Kovács Imre szobrászművész, az istvánteleki főműhely munkása által készített szo­borról. A szobor leleplezése után Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter mondott be­szédet. i | A dolgozó magyar nép nehéz harc­ban áll néhány héttel pénzünk sta­bilizálása és a békekötés előtt. A mult sötét erői, amelyek nytít csatá­ban vereséget sjenvedtsk. erőfeszíté­seket tesznek, hogy megkiséretiék meghiúsítani a jó pénzt, a jó békét és a szilárd demokratikus rendet. .Jog­gal kérdezheti mindenki, miért türi a kormányzat az árdrágítók és a speku­lánsok, a nép életét megkeseritők, a népet kiéheztették garázdálkodá­sát, miért nem kötöttek fel eddig ebben az országban egyetlen nagy spekulánst, nagy árdrágítót, egyetlen nagy feketézőt sem. Mindenekelőtt azért, mert. a magyar demokrácia eddig túlságosan elnéző volt a reakciós rend híveivel szemben, mert nincsenek magyar birák, akik hajlandók a nagy árdrágítókat és feke­tézőket akasztófára küldeni. Ezért aka­runk rendet ebben az országban. Ha azt akarjuk, hogy vége legyen az élősdi spekulánsok és feketézők garázdálko­dásának, akkor elengedhetetlenül szük­séges, hogy a pénzügyi és gazdasági rendszabályok mellett megtisztítsuk az államgépezetet, mindenekelőtt pedig a birói gépezetet ezektől az elemektől. A reakciósok igyekeznek már eleve bizalmatlanságot kelteni a forinttal szembeni. A fasiszta1, a fasisztabarát és a velük kacérkodó jobboldali elemek túlságosan elbízták magukat és most eljutottunk arra a pontra: ahol meg kell mondanunk: Elég az aknamunká­ból, a nép nyomorán való vagyonhará­csolásból, a polgárháborúra való izga­tásból, a gyilkos provokációk sorozatá­ból. A demokratikus erőknek védekez­niük csak egy uton lehet: tízszeres erő­vel ütünk vissza a reakcióra. A jó pénzt pedig, amelyre minden dolgozó áhítozik, megteremtjük. A jó béke érdekében, amely minden becsüle­tes ember legfőbb vágya, minden tő­lünk telhetőt meg fogunk tenni, A de­mokratikus rend biztosításáról pedig nem mondunk le akkor sem, ha né­hányszáz emberre kényszerzubbonyt kell huzmunk és ha ennek megteremté­séhez néhány száz fasisztának e, feje porba kell hogy hulljon. A közlekedésügyi miniszter beszé­dét szűnni nem akaró lelkes tapssal fogadták. magyar népzenének erős liapcsolatai v innak a ny ugati szláv zenével, igv például a bolgárokon kivüi a nvugatt fehér oroszok, a volgamenti népek tatárok, csuvasok zenéjével is. Arra a kérdésünkre hogy miként lehetne a népi kulturit tudatosítani az emberekben Kabeljevszky a követ­kezőket válaszolta: — Természetesen igen nagy sze­repe van a propagandának. A leg­fontosabb azonban, hogy valóban ma­ga a nép foglalkozzék ezzel. A Szov­jetunióban ennek érd;kéb?n renősz* res, széleskörű propagandát folyta­tunk. A legalkalmasabb eszköz a rá­dió. Éppen ezért három úgynevezett rádióegyetemet rendszeresítettünk erre a célra külön a gyermekeknek, ifjúságnak és idősebbeknek. Ezeken rádióelőadásokat, hangversenveket tartunk és a zen« fejlődését is vé­gigkísérjük történelmi sorrendben. Én magam a gyermekegyetemet ve­zetem a 10—15 éves fiatalok számára a rádióban. Ez 3 részből áll, mégpedig a nyugati zenéről, népzenérőt és orosz zenéről szóló előadásokból. A nvugati zenében Handeltől. Bachtól kezdve vé­gigvisszük a zene fejlődését, a nép­zenében pedig nemcsak az orosz ha nem valamennyi néo ősi zenevilágát ismertetjük Az orosz zenét is a kez­detektől egészen eg"ik legnanryobb é'ő zeneszerzőnkig: Sostakovichlg ismer­tetjük. Végül még azután érdeklődtünk, í hogy miben látja a magyar zenemit­i tura fejlődésének alapját. j — Meg vagvok győződve róla, — I válaszolta KaKoüev-zkv professzor högy a magyar zeni fejlődésének alapja is a népzene lehet és a mos­tani zenének ahhoz való viszonvn Merem állítani hogv nem minden néo nek van két ilyen nagy zeneszjT' zője. mint Bartók és Kodálv, akik VJ­lágvls 'onylatban is igen nagy jelen• tőrégtiek Az 'ezen az uton haladó fiatal magvar zeneszerzők szerzemé­nyei is azt mutatják, hogy egv bizo­nyos irány, iskola van kifejlődőben és bizom benne, hogv a Rartók és Kodálv zenei egyénisége által meg­mutatott uton a magyar zeneművé­szet további kiváló eredményeket ér még el. (ff. «•> A népi kultura adhat igazi alapot az orosz és magyar nép közeledésének Kabeljevszky szovjet zeneszerző és Konjukova szovjet nyelvésznő látogatása Szegeden Zilahy Lajossal (Szec ed. junius 24.) Vasárnap dél­után Szegidre érkezett a néhány hét óta Magyarországon tartózkodó Kahel­ievszk'i orosz zeneszerző és. Jelena Konjukova nyelvészsna, a Voksz, vagyis az idegenekkel való kulturális kapcso­latokat ápoló szovjet társaság titkár­nője. Mindketten még két orosz tudós társaságában főként néprajzi kutatások céljából tartózkodnak Magyarországon. Szegedre elkísérte őket Zilahy Lajos iró, a budapesti Szovjet-Magyar Mű­velődési Társaság elnöke feleségével és Rotov Mihály titkárral. A szovjet tudósokat a városházán dr. Pálfy György főiispán, dr. Antalffy György elvtárs helyettes polgármester, Tom­bácz Imre elvtárs nemzetgyűlési kép­viselő, Róna Béla elvtárs és Gerő De­zső tanácsnokok, valamint Vörös Jó­zsef elvtárs, volt főispán fogedták. A fogadáson megjelent Kartyenov gárda­alezredes. városparancsnokhelyettes is kíséretével. Rövid köstoöntés után a város képviselőinek kíséretében Tá­péra mentek.. Itt a tápéi gu/öngyösbok­réta népi táncokat és népdalokat mu­tatott bc ősi magyar népviseletben. A szovjet tudósak nagy figyelemmel szemlélték ezeket, a táncokat, ők maguk is táncraperdültek és hamarosan elsa­játítottak egy-két magyar táncot. Nogy érdeklődéssel figyelték az orosz nép­dalokkal sokban rokon magyar nép­dalokat is és igyekeztek megtanulni azok dallamát. A bemutató u'.án a város a Kerössy­féle halászcsárdában ebédet adott tisz­teletükre. Ezen dr. Antalffy György elvtárs helyettes polgármester pohár­köszöntőt mondott é® örömét fejezte ki, hogy a politikai kapcsolatok fel­vétele után mindjobban kialakulnak kulturális kapcsolataink is a Szov­jetunióval. Szavaira Kabeljevszky pro­fesszor válaszolt és kifejtette, hogy a két nép közeledésének útja különösen p, népi kultúrán keresztül történhet meg. örömmel látta, hogy a két nép népi kulturéja. táncai és dalai mennyi­re közel állanak egymáshoz. Beszédét azzal a kívánsággal fejezte be, hogy politikai és kulturális téren egyaránt minél szorosabb barátság fejlődjék ki a két nép között. A tiszai halászs-zerszámok meg­szemlélése után a tudósoknak tovább kellett utazniok Kecskemétre. A velük Szegiedre érkezeit Zilahy Lajos egyébként a Szovjetunió meghí­vására augusztusra Moszkvába- készül előadások tartására, szeptember hónap­ban pedig a columbiai egyetem meg­hívására Amerikába megy. Kabeljevszky professzor nyilatkozata a szovjet és magyar népi kulturáról A Délinagyarorsvág munkatársa be­szélgetést folytatolt Kabeljevszky nép­rajztudós, zeneszerzővel és először is a két nép zen:kulturájának tapcso­latairöl érdeklődtünk. — Legjobban összehozhatja a ma­gyar zenét az orosz zenével, — mon­dotta Kabeljevszky —, ha a magyar zeneszerzők nagy érdeklődéssel köze­lednek a népi forrásokhoz. Mi is. nemcsak a zenében, de áltatában a kulturában. Igen nagy jelentőséget tu­lajdonítunk a népi kultúrának. Ehhez azonban nem kivülről keli közeled­ni, hanem alkotó érdeklődéssel, mint Bartók zenéje tett?. Éppen ezért Bar­tók sokkal jobban érdeket bennün­ket, mint a többi európai zeneszer­zők, mert a népi alapot vetette fel zenéjében — Ezenkívül — folytatta nyilatko­zatát Kabeljevszky professzor -— a Uiabb eredménye* erkSIctren­dészeti razzia volt szombatom (Szeged, junius 24) Bertényi Tibor százados vezetésével szombaton dél­után és este a szceedi rendőrség erkölcsrendésreti osztálya i6mét nagv­szabásu razziát folytatott. A razziát három nyomozó, tiz rendőr, valamint egy orosz tiszt vezetésével hat orosz katona végezte a belvárosi Temetőben és az ipartestületi tánciskolában. Az eredménves razzia során 26 előállítás történt, 17 személyt őrizetbevettek, többeket pedig kórházba utaltak. Az őrizetbevettek legnagyobb részét tar­tós közmunkára küldik. Veszedelmesen elszaporodtak a mezei lopások (Szeged, junius 24) Hétfőn délelőtt ujszegedi gazdák küldöttsée járt dr Antaffy György elvtárs, helyettes pol­gármesternél. A gazdák eioanaszol­ták, hogv az eddig is nagyarányú me­zei lopások az utóbbi időkben még jobban megszaporodtak és számtalan esetben a sokszor éretlen ierménv* tövestől tépik ki. Azt javasolták, hogy a város segítségével a tüzőrsé­gekítéz hasonlóan szervezzenek cso­portokat a gazdákból a termények megőrzésére. Dr. Antalffy György elvtárs kije­lentette, hogy a város minden lehetőt elkövet a mezei lopások megakadá­lyozására, de mivel nincs módjában, hogv minden földre külön rendőrt állíttasson, -ezért egyelőre nagyon he­lyesnek tartja a gazdák által felve­tett kollektiv védelmi raidszert. En­nek megalakítására a legsürgősebben lehetőséget keresnek és a dolgot a keddi tanácsülés elé viszik. A vá­ros egyébként a közbiztonság fokozá ­sa érdekében a szegedi rendőrség lét­számának felemelését kérte a bel­ügyminisztertől A jerikói gazdák tigvanilven pa­naszos küldöttségben jártak dr. Pálfy György főispánnál. — Házasság. Dénes Leó polgár­mester és Kdler Ibolya junius 18-án. házasságot kötöttek. ((Minden külön éretsités hefvefct)

Next

/
Oldalképek
Tartalom