Délmagyarország, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)

1946-06-09 / 129. szám

4 0£LMAGYARORSZÁG VASÁRNAP, 1946 JUNIUS 9. A tudomány a munkásokért, a munkások a tudományért Dr. Straub Ferenc Bruno elvtárs egyetemi tanár a Szent-Györgyi Albert vezetésével kezdeményezett mozga' ómról (Szeged, juniuis 8.) A magyar tudó­sok egy elátgárdája Szent-Györgyi Al­bert, a Nobel-díjas tudós vezetéséved Budapesten akciót kezdeményezett „A tudomány a munkásokért, a munkások a tudományért" jelszó alatt. A magyar tudósoknak Szent-Györgyi Albert vezetésévei) kezdeményezett ak­ciója felszólítja a munkások által ve­zetett gyárakat, hogy siessenek a ma­gyar természettudományos kutatás se­gítségére. Ennek megfelelően a tudó­sok felajánlják segítségüket a gyárak munkájának és termelésének tökélete­sítésére. Az érdekes mozgalomról dr. Straub Ferenc Bruno élvtárs, egyetemi tanár, a szegedi egyetem fiatal tudósa, Szent­Györgyi Albert egykori munkatársa, aki maga i résztvesz a mozgalomban, a következőket! mondotta a Délma­gyarország munkatársának: — A magyar tudósok felhívása rá­mutat o magyar természettudományos kutatás katasztrófális helyzetére. Mind­eddig kizárólag állami támogatáson élt ez a munka. A magyar kapitalizmus a feudateta rendszerre támaszkodva, sok­kai rövidlátóbb volt, semhogy az ipar fejlesztéséhez szükségies tudományos kutatást pártfogolta voltraa. Ma az ál­lam semmit sem tud adni. Kapitalista iparunk a „bármit el lehet adni" jeli­gével semmit nem ad a minőségre, vagyis a tudomány felhasználásával a haladásra. — A gondolkodó emberek között a természettudósok a költőkhöz hason­lóan a leghaladottabbak. Ennek bizo­nyítéka; hogy a munkásosztályhoz for­dulnak megértésért. A munkásokhoz, akiktől a jövőben a magyar ipar és a magyar élet irányítását várják. A mun­kásokhoz, akik tudják, hogy a nemzet jövő életlehetőségeit nem soviniszta jeliszavak: adják meg, hanem a termelés minősége, ami pedig egyenes arányban áll az ország tudósainak és rajtuk ke­resztül mérnökeinek, vegyészeinek, or­vosainak tudásával. — A szegedi egyetem tudósai is minden bizonnyal szivesen állanak a munkások által vezetett gyárak ren­delkezésére tudományos szakszerű se­gítséggel. A Délmagyarország rámuta­tott már arra a kezdeményező mun­kára, amelyet Kanyó Béla professzor vezetésével az ipari egészségügy meg­szervezésében tett a szegedi egyetem. De ennél a kezdeményező lépésnél jó­val többet kell tenni mindkét oldalon, ha egymást mog akarjuk menteni, ha egymáson segíteni akarunk. — Nemrégiben egy előadásomban rámutattam arra, hogy a mai társadal­mi életre milyen óriási -befolyást gya­korol a tudomány haladása-. Gondol­junk csak az atomenergiára és az uj csodálatos gyógyszerekre. Akkor rámu­tattam arra, hogy vájjon az emberiség ellen vagy az emberiség javára hasz­nálják fel a tudomány haladását, az at­tól függ, ki tartja kezében a tudomány irányítását. Ez az iráhyitás nemcsak szellemi kérdés, hanem nyilvánvalóan elsősorban gazdasági kérdés. A kapita­lizmus és a félkapitalista államhatalom kezében a tudomány 100 esztendeje jobban szolgálja a pusztítást, mint az építést. Ha á munkástársadalom ke­zébe fogja az irányítást, nyilván meg tudjuk változtatni ezt a szörnyű hely­zetet. — A természettudósok felhívása annyit jelent, hogy a munkásosztály fi­gyelmét felhívják erre az óriási felelős­ségre és hiszik azt, hogV a- munkás­osztály kezében, a munkásosztály ve­zette társadalom kezében lenne a leg­biztosabb helyen a tudomány irányí­tása. Megjegyzések a Szegedi Nemzeti Szinház társulatának átszervezéséhez A színházi évad közeli befejezése még nem tette időszerűvé, hogy felállítsuk a Szegedi Nemzeti Szinház ezévi munkájának mértegét. Szüksé­ges azonban figyelembe vennünk már most. hogy az idény közéd befejezése miatt messzeható szervezeti változá­sok állnak küszöbön. Értesülésünk szerint már kikézbesitették azokat a •eveteket, melyekben egyes tagokat arrói értesit az igazgatóság, hogy a legközelebbi sziniévadra nem kívánja szerződtetni. Minden szinház igazga­tóságának szuverén joga, hogy olyan aiapon és olyan szempontok szerint szervezi meg társulatát, amilyennek művészi szempontból azt leghelye­sebbnek találja. Ugyanakkor azonban a közvéleménynek szuverén joga, kü­lönösen, ha a nemzet színházáról van szó. hogy elvi kérdésben állást fog­laljon. A Szegedi Nemzeti Szinház mü­sorpodtikáját nem egyszer a legéle­sebben, de ugyanakkor a legtárgyi­iagosabban is bíráltuk és szereuy­ség nélkül állithatjuk, hogy a szín­ház »jobb útra* térése nem" kis mér­tékben köszönhető a Déimagyaror­szág állásfoglalásának. Ez is ' feljo­gosít arra, hogy az elbocsájtások és szerződések idején szeretnénk rámu­tatni néhány olyan fontos momen­tumra, ami talán elkerülte a szinház vezetőségének figyelmét. E r isősorban a dramaturg kérdést kell a megoldani. A színháznak fel­tétlenül olyan dramaturgra van szük­sége, aki tul lát a szegedi horizonton, aki komolyan veszi a szinház nemzetnevelő munkáját, aki szám­ba veszi és értékelni tudja ugy a keleti, mint a nyugati szín­házt eredményeket és olyan produk­ciót hoz a színpadra, ami valóban színház és nem Ügeti tingli-tangli. Olyan dramaturgra van szükségünk, akinek lelkiismereti ügye a kuitura decentralizálása, fiatal drámaírók ne­velése, a szomszédos államokkal való színházt kapcsolat megteremtése, oki a szinház műsorát nem régi színházi képes folyóiratokból áidtja össze, ha­nem gohdoskodlk eredeti súnpadi munkák bemutatásáról is. U gyanekkor sajnálattal, de nem te­letörődéssel vesszük tudomássul. hogy a ku tuszminisztérium a prózai és operaegyüttes létszámára összesen csak huszonnyolc tőt engedélyez tt. Amikor hivei vagyunk a iegmesz­szebbmenö takarékossági elvnek, ugyanakkor követeljük, hogy ez ne menjen a minőség rovására. Már pe. dig ilyen nevetséges kis társulati lét­számmal szinházat vezetni, illetve színházat jói vezetni lehetetlenség. Ennek következtében könnyen előfor­dulhat az a kultúraellenes merény­let, hogy nagyobb személyzetű irodal­mi suiyu darabot nem lehet szinre hozni, vagy az előadásra kerülő több szereplőt igénylő darabot meg keli csonkítani. Az ilyen operatív beavat­kozás annyit jelent, hogy a szinház kénytelen harakirit elkövetni ünma gán és támadást intéz az irodalom és közönség ellen. E zzei kapcsolatban nem hagyhatjuk szó nélkül a fiatalok kérdését sem. Mint már mondottuk a színháznak, különösen a Nemzeti Színháznak ne­velőmunkát kell végeznie. Ezt a mun­kát azonban nemcsak kifelé, a közön­ség fe'é kell teljesítenie, de nem sza­bad figyelmen kivül hagynia a szí. nésznevelést sem. A mostani eibo-; tudják. csájtások nem felelnek meg ennek a szellemnek. Az elbocsájtottak nagy­része még a fiatai szinésznemzedék­hez tartozik és annak ellenére, hogy néhánynak már alkalma volt nem­csak fejlődési képességét megmutat­nia, hanem tehetségét is bebizonyí­tani, — ezeket nem szabad elengedni a színháztól. Rossz szervezeti politi­kát folytat az a szinház, amelyik csak kész és megállapodott színészekkel dolgozik. A szinház fejlődését jelenti a fiatalok foglalkoztatása. Nem csi­nálunk titkot abból, hogy az elbocsáj­tottak és visszatartottak kiválogatása nem szerencsés kézzel történt. Sok olyan maradt vissza, különösen a fér­fiak közt az operettszakon, akiknek működése egy harmadrangú színház­ban sem lenne kielégítő és az elbo­csájtottak között nem egy van, akin K mellőzése a színház kárát jelenti. H isszük, hogy ezek a hibák nem heiy­rehozhatat'anok. Ugy a szinház igazgatósága, mint a kultuszminiszté­rium illetékesei megtalálják a meg­oldást, hogy felemelt prózai létszám­mal a felemelt igényeket szolgálni <e.) A gyárorvos társa és barátja a munkásnak Megnyílt a Szegedi Munkaegészségügyi Bízottság gyáregészségügyi tanfolyama (Szeged, junius 8.) Ismeretes, hogy az iparügyi minisztérium önálló ipar­egészségügyi osztályt állított fel. Bán Antal elvtárs, iparügyi minisztert a dolgozók testi épségének megvédése késztette az iparegészségügyi osztály felállítására, mert az egészségében kárt nem szenvedett dolgozó száza­lékban is kifejezhetően jobbat és többet termel, mint akin hanyagság következtében a munka ártalmai erőt vesznek. Szegeden május 2-án meg­alakult a Szegedi Munkaegészségügyi Bizottság, amely többek között gyár­egészségügyi tanfolyam tartását tűzte ki céljául. A bizottság a tanfolyam első előadását junius 7-én, délután tartotta meg a bőrklinika előadó termében. Lóránt Gyula miniszteri biztos nyi­totta meg a tanfolyamot és az ipar­ügyi minisztérium iparegészségügyi osztályának munkatervét ismertette. — Ebben az uj osztályban nem ta Iái helyet a káros bürokrácia szelleme ANGOL-MAGYAR BANK RT. &.]«ováf-tár 4 SZEGEDI EIÓJK T«lefo»: 4-23. — mondotta —. A munkaterv közép­pontjában az ember áll, annak szociá­lis és egészségügyi támogatása. Az a törekvésünk, hogy az üzemek vezeté­sénél és irányításánál a gazdasági szempontok mellett a szociális és egészségügyi követelményeket is ér­vényre juttassuk. Kifejezte továbbiakban, hogy a Sze­gedi Munkaegészségügyi Bizottság az egyetemen felállított ipari és mező­gazdasági Munkaegészségügyi Intézet­tel karöltve máris jelentős eredmé­nyeket ért el, majd a gyáregészség­ügyi tanfolyam céljának ismertetésére tért át. — A gyáregészségügyi tanfolyam célja, a gyári orvosi feladatok ellátá­sához szükséges ismeretek és tájéko­zottság megszerzése. Akik gyárorvosi megbizást óhajtanak vállalni, ne fe­ledjék el — mondotta Lóránt Gyula az orvosokhoz fordulva —, hogy a gyári orvos nemcsak orvos abban a szük értelemben, hogy betegséget ál­lapit meg és gyógyszert utal Td, ha­nem orvos abban a legtágabb érte­lemezésben, amely felöleli a testi-lelki gyógyítást, társa és barátja a mun­kásnak és tevékeny közreműködője annak a törekvésnek, amely a mun­Malmok Ügyeimébe í Többrétű nátron P 3 P j f Z S 3 k igen elönyösen, liszt;serében is. 8ARTA papirzsák, Budapest, Légrády Karoly-utca 15.1. 5. Telefon érdeklődés d. e. fel 10-tól fél 1 l-ig, Budapest 185-370. kásság kizsákmányolását nem tekinti többé megengedhető termelési ténye­zőnek. A gyáregészségügyi tanfolyam első előadója Sebestyén Endre főmérnök volt, aki elsősorban is arra mutatott rá, hogy az orvosnak és a mérnöknek minden üzem szülelésénéi, átalakításá­nál ott kell lennie. Előadásának főté­mája tulajdonképen a célszerű mun­káslakások ismertetése volt, amelyre a most tervben levő házhelyosztások indították. Elrettentő például állította be a Szegeden felálliiott úgynevezett Horthy-munkástelep lakásait és vetí­tett képekkel modern, egészségügyi szempontból elsőrendű és mégis a régi munkásházaknál olcsóbban kiállít­haió munkáslakások tervrajzait mutat be. Végül Hargittay Jenő OTI ügyvezető igazgató beszélt az ÜTI munkájáról. Szegedre érkezett a Ganz-gyári SzlT-tíju ság és a „Ganz" cserkész­csapat fuvószenekara (Szeged, junius 7.) A Ganz-gyarak SzlT ítjusága és a 102-es számú uanz­cserkészcsapat tanulmányi kirándulás keretében pünkösdre Szegedre érkezeti Szegeden tartózkodásuk alkalmából mindhárom napon keresztül zenes éo­resztővel és zenés takaradóval kedves­kednek a város lakosságának és a azéchenyi-téren terzenét tartanak. Ezenkívül pünkösdvasarnapján det­eiött fél 11 orakor a Belvárosi Mozi­ban nagyszabású fúvószenekari hang­verseny keretében Csajkovszkij. Mas­cagni, Verdi, Strauss, Lehár es Bernei müveket adnak elő, valamint paródiák­kal, vidám páros jelenetekkei, dalok­kal és mókakkal szórakoztatják a kö­zönséget. Jegyelővétel már junts 7-en megkezdődik a Belvárosi Mozi pénztá­ránál. , A Ganz-gyár ifusága szegedi tartóz kodását egyebkent barau találkozó­nak szánja a két város if+saga kö­zött es bízik benne, hogy megertessel es szeretettei fogadja Szeged ifjúsága, de Szeged egész nepe is, mini az or­szág egyik icgnagyobo vasipari üze­menek ujuságát. SZÍNHÁZ 81 MŰVÉSZET A Saegedi Nemzeti SaLnháx heti mtuorfi: Hétfőn este 7-kor: Dollárkirálynő • Ked-den este 7-kor: Carmen. Optrai hely árak.) Szerdán: Szünet. Csütörtökön este 7-kor: Veszélyes forduló. (Bemutató helyárak.) Pénteken este 7-kor: Veszélyes for­duló. Szombaton este 7-kor: Dollárki­rálynő. Vasárnap este 7-kor Dollárkirálynő. Hétfőn este 7-kor: Szibill (Dolgo­zók akciós előadása.) Veszélyes forduló. A szinnázl iro­da közli: Priestley világsikerű társa­dalmi szatírájának bemutatására ké­szül a Nemzeti Szinház. A pesti Nem­zeti Szinház Kamaraszinhaza iicsszu hónapok óta tartja műsoron óriási ér­deklődés mellett ezt a bravúrosan megirt darabot, mely a szezon legna­gyobb sikere. A Szegedi Nemzeti Szín­házban Lehotay Árpád igazgató ren­dezésében, kitűnő szereposztásban ke­rül színre. A rendkívül Izgalmas da­rab főszerepeit Radnóthy Éva, Gáti Pái, Majláth Mária, Horváth Júlia, Benkő Miklós, Kozák László és Kő­rnives Erzsi játsszák. A máris mu­tatkozó nagy érdeklődés biztositéka annak, hogy a Veszélyes forduló Sze­geden is megtalálja az utat a siker­hez. A bemutató junius 13-án, csütör­tökön lesz, sajtófőpróbája pedig 12-én, szerdán délelőtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom