Délmagyarország, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)

1946-06-09 / 129. szám

Világ proletárjai egyesülj etek! mm 9. Uasérrtap ffl. éirf. 123, ara: 2 milliárd P MAGYARORSZÁG A MAGYAR KOMMUNISTA PART DÉLMAGYARORSZÁGI NAPILAPJA Faiura megyünk Irta: Enczi Endre Pünkösd vasárnapján újra felkísért a. bibliai kép. A tüzes nyelvek meg­jelentek az apostolok feje fölött, hogy a hitetienkedőknek hitet adjanak, a csüggedöket megerősítsék, a homály­baborult agyba világosságot vigye­nek, hogy a tüzes nyelvek oldják meg a nyelvek némaságát és hirdessék az Igét minden nyelven. A történelmi kép változott. Az el­múlt társadalmi berendezkedések nem oldották meg a problémákat. A kapi­talista gazdálkodás ellentmondásai suiyos és véres háborúba kergették a világot. A csüggedők még jobban elcsüggedtek, a hitettenkedök még hi­tetlenebbek lettek és á homálybabo­rult agyak messzire kerülték a vilá­gosságot. A történelmi kép változott. Sok heiyen a feudalizmust leváltotta a feltörő polgárság nagykapitalista uralma, csak a széles néprétegek nyo­morúságos helyzete maradt nagyjá­ban változatlan. Politikai és gazda­sági jogokat követelő kiállásuk a szu­ronyok hegyén és a kíméletlen osz­táiyuralom sáncain vérzett el. Még két esztendő sem telt el felsza­badításunk óta, még nincs két éve, hogy a Magyar Kommunista Párt. az illegalitásból a legalitás útjára tért, de büszke örömmel mutathatunk már azokra az eredményekre, amit a mi Xezdcnicayi.révünkre p .a *tol"kt» erőink felhasználásával a magyar de­mokrácia és a széles néprétegek ja­vára elértünk. Ma rnár milliókra megy azoknak a száma, akiknek nem­csak hitet és világosságot adtunk, hanem hozzásegítettünk milliókat a íőidhöz, a romokon építeni kezdtünk, öntudatot is adtunk és megmutattuk az egyetlen lehetséges járható utat a független, szabad demokratikus Ma­gyarország fejlődéséhez. Ugyanakkor, amikor ezt jóleső örömmeí megálla­pítjuk, nem lennénk kommunisták, ha rem néznénk szembe az előttünk áiló súlyos feladatokkai és ne igyekeznénk ezt minden lehetőséggel megoldani. Még mindig sokan vannak, akik kö­zömbösen néznek felénk, vagy egy­kedvűen mennek el harcunk "mellett és nem vesznek tudomást arról, hogy pártunk politikája nem a .pártérdek politikája, hanem minden egyes meg­mozdulása a nemzet érdekében törté­nik. Még mindig sokan vannak olya­nok, akik ezt meglátták és megértet­lék és éppen ezért igyekeznek uton­utféien ostoba és hazug rágalmakkal pártunkat, a Magyar Kommunista "ártót befeketíteni, mert akik a. nép érdekeit képviselik. — azok ellenségei a régi rendszert visszakívánó, feuda­ista és nagykapitalista érdekekért fegyveresen is szervezkedő népnyuzó elemeknek. Pártunk munkája a szakadatlan harcok sorozata. Nem elég, hogy ott voltunk élen a földosztásért folytatott harcban, ezt a földet meg is ketí tar­tani. Nem elég, högy elkezdtük az építést, az építőmunkát be is kell fe­jezni. ; Békét, rendet, nyugalmat akarunk. Rendet a gazdasági életben, hogy a dolgozók minden rétege megkaphassa munkája gyiimöiq>éi}. Rámutattunk, hogy az infláció, nem egyéb, mint merénylet a dolgozók megélhetése el­em hogv az elégedetlenséget éppen a demokrácia ellen fegyvernek használ­hassák. Megmutattuk, hogy a ren­detlenség, a gazdasági zavarok to­vábbfolytatása azoknak áll érdekében, akik a zavarosban politikailag és gaz­daságilag nemcsak aranyhalat akar­nak kifogni, hanem a spekulációs horgászok dollárcápáját, is igyekeznek saját horgukra akasztani. Harcunk szakadatlan. Most a jó •pénzért, jó békéért, rendért, nyuga­tomért. az igazságos beszolgáltatás­ért küzdünk. Tudjuk, hogy sokan •megértették harcunk nemzetmentő fontosságát; de tudjuk azt is, hogy éppen ezért sokan akadják elgáncsolni törekvéseinket. Ezért határoztuk ei — mintahogy május 12-én Szegeden tettük —, most pünkösdkor a falvak­ba látogatunk el. Ezzel is dokumen­tálni akarjuk, hogy a munkásságnak és a parasztságnak közösek az ér­dekeik. Szemtői-szembe akarjuk be­bizonyítani, hogy a város és falu egy­más nélkül nem boldogulhat. Meg világítjuk, hogy aki a város és falu közé éket akar verni, az tudatosan akadályozza az épités munkáját és aki a falusi és városi lakosság kö­zött a gyűlölet lángját szilja, az ennél a tűznél akarja megsütni a maga politikai és gazdasági zsiros falatját. Igenis elő akarjuk segíteni és meg is teremtjük a parasztegységet|, de nem külön elszigetelve, ahogy azt a jobboldalon szeretnék, hanen* együtt a munkássággal és az értelmiséggel­Mert csak igy képzelhető el a terme­lés fokozása, a falunak iparcikkekkei való ellátása, a jó pénz megteremtése, belpolitikai rendezettségünk és csak igy érhetjük ei a demokratikus nem­zetek megbecsülését. Szakadatlan harcokban állunk. Eh­hez hívjuk segítségül a falusi lakos­ságnak azt a rétegét, amelyet még mesterségesen távol tartottak tőlünk, ameiyik eddig közömbös volt és fei­világositatlan. Hallgassák meg sze­retettei és barátsággal a Kommunista Párt küldötteit. Róluk van szó. A pa­rasztságról. Mindannyiunkról. A ma­gyar népről. Nemcsak hitet akarunk adni a csüggedőknek, nemcsak világosságot viszünk a homályba borult agyakba és nemcsak tüzes nyelvvel hirdetjük az igét, hanem jó pénzt, jó békét, rendet, nyugalmat, egészséges, de­mokratikus fejlődést akarunk kihar­colni ennek a sokat szenvedett, agyonsanyargatott magyar népnek. Elindult a magyar kormányküldöttség Washingtonba Reméljük, a stabilizáció alátámasztására mi is hozunk eredményeket - mondotta a búcsúzáskor Nagy Ferenc miniszterelnök (Budapest, junius 8.) A magyar kor­mányküldöttség: Nagy Ferenc minisz­terelnök:, Rákosi Mátyás miniszterel­aökhelyéttes, Gyöngyösi János külügy­.•nimszter és RÜ - István igassóefite/vini nisrt ur, aki.+s; » j . ormai.., i f/.otns«.-g ih káraként Rácz Jenő miniszteri taná­csos, gazdasági szakértő kísér eb, szom­baton reggel 6 óra 5 perckor a mátyás­földi repülőtérről elindult Washing­tonba. A kormányküldöttség búcsúztatásá­ra a repülőtéren megjelentek Tildy Zoltán köztársasági elnök, a kormány Budapesten tartózkodó tagjai, vaEa­mdnt az Északamerikai Egyesült Álla­mok és Anglia diplomáciai misszióinak képviselői. Nagy Ferenc miniszterelnök a ma­gyar kormányküldöttség útjáról a kö­vetkezőket mondotta: — Ennek a nyugati utazásnak az a célja. h<\-.cv a- angolszász osgyhateínjck eaótt is ' ózvetlénüi vethessük, jel a ma­gyar problémáidat. Őszintén örülök, hogy ez a mostani utunk lehetővé vált, A személyes kapcsolatok felvétele az angolszász nagyhatalmak vezetőivel is rendkívül kívánatos. Megbeszéléseink politikai és gazdasági természetű kér­déseicet öleinek fel. Miután legalább I két hót kell mostani utunk megtételé-' hez, azt üzenem a magyar társadalom­nak, hogy most az aratás küszöbén dol­gozzék megfeszített erővel. Reméljük, hogy a legközelebbi feladat, a stabili­záció alátámasztására a magyar dolgo­zók munkája mellé mi is hozunk ered­ményeket. A MS! . «•• •• •> . Y • •. .ón '• . í. T 1 köztársasági elnöktől, a kormány itt maradt tagjaitól és barátaik tói, "majd 6 óra előtt 5 perccel gépbe szálltak. A négymotoros gép pontban 6 órakor emelkedett a levegőbe, majdi nyugati irányban nekivágott a látóhatárnak. (Pária, junius 8.) A francia hírszol­gálati iroda jelenti, hogy a magyar kormányküldöttség szombaton délben amerikai repülőgépen Párisba érkezett. Rövid tartózkodás után folytatta útját Washingtonba. A külügyminiszterhelyettesek megegyeztek a magyar hadsereg létszámának korlátozásában Szombaton nyugatra hurcolt értéktárgyaink visszaszármaz­tatásáról tanácskoztak (Paris, junius 8.) A „négy nagy" külügyminiszterhelyettesei péntek dél­után a Luxemburg-palotában tartott, viszonylag eredményes ülésükön meg­egyeztek a bolgár és magyar száraz­földi haderők létszámának korlátozása kérdésében. E haderők létszámával kapcsolatos részleteket nem közölték. A szakértők által előterjesztett jelen­tés, amelyet a bolgár és a magyar fegy­veres erők létszáma korlátozásának kérdésében a külügyminiszterhelyette­sek meghallgattak, meghatározza az engedélyezendő légierő összességét, de nem egyeztek meg a megengedett re­pülőgépek számáról:. A szakértők ugyan­csak nem tudtak megegyezni a bolgár haditengerészet csökkentése kérdésé­ben. A külügy miniszterhelyettesek taná­csa már túljutott mindien jelentős poli­tikai. kérdésen és most csupán gazda­sági kérdések, különösképpen az Egye­sült Nemzeteknek a volt ellenséges, il­letőleg csatlósállamokban levő vagyon­tárgyainak visszaszármaztatásával kapcsolatos kérdések várnak megol­dásra. Ezeket a problémákat előrelát­hatóan a szombat délelőtt 10 órakor megtartandó ülésen tárgyalták le. Bán elvtárs ipari termelésünk állandó növekedésérői számolt ke (Budapest, junius 8. Bán Antal ipar­ügyi minisztersége egyéves évfordulója alkalmából fogadta a sajtó képviselőit és beszámolt az elmúlt év munkája eredményeiről és terveiről. — A széntermelés, az olajtermelés és finomítás, az energiaszolgáltatás és ezen keresztül a gyáripar tevékenysége nélkül nem jutottunk volna tul a ne­hézségeken —• mondotta. — Nem jut­hattak volna ruházati cikkhez magiul; az ipari dolgozók sem és nem teljesít­hettük volna jóvátételi kötelezettségünk egy részét sem az ipar nélküli Hogy mindez megtörtént, az annak a csendes, szinte zajtalan és láthatatlan fejlődés­nek a következménye, amely ez alatt az egy év alatt az iparban végbement. A szénbányászat teljesítményének fej­lődése kétségtelenül szembeötlő. Mig 1945 májusában mindössze 2,532-260 mázsa szenet bányásztak, amely napi 1050 vagonnak felei meg, ezév májusá­ban naponta 5 millió mázsa szenet ter­meltok kdv tehát a napi átlag 2 ezer vagon. Az emelkedés 100 százalékos. Altá&t. bauxitbányászat ezidöszerint még mesz­sae elmarad a békeeredményefcíőli — A magyar-amerikai olajipar lis­pei olajmezőjén a termelés 60.000 ton­nás havi átlatgira emelkedett. — Az acéltermelés jelenleg a béke­belinek 50 százaléka, a munkáslét­szám pedig 70—80 százalék. A gép­iparban a kapacitás: helyreállítása igen erőteljesen folyik. Külön meg­említésre tart számot a vasúti jármü­és a hidszerkezetdi ipar teljesítménye. Az egy év alatt megjavított vasúti jármüvek száma 13.000-re tehető. Az ipar teljesítményének köszörül értő, hogy ecbdigj valamennyi hidunkat az építési határidő előtt tudtuk megr nyitni! — A textilipar termelési értéke el­éri a békebeli 60 százalékát. A bőripar az általánosan ismert állathiány és cserzőanyaghiány miatt nagy nehézsé­gekkel küzdött. A termeié® a mult év­vei szemben mégis1 két és félszeres nö­vekedést igér. Beszámolt! még a miniszter a többi ipar újjáépítéséről is s megemlítette, hogy az idén a cukoripar a mult évi 600 vagomos termeléssel szemben 6000 vagon feldolgozáséra számit. Dohány­gyáraink és növényolajgy áraink, mint­egy 30 százalékos kihasználással dol­goznak. ^ A kézműipar osság teljesítménye pillanatnyilag nem fokozható és ez. nagyrészt a ntyersanyaighiánynak tud­ható be. — A szénbányászat államosításéiról szóló törvényt rövidesen követni fog­ják az energiaskJOügáiitató telepek, az aluiriniumipar és az ásványolajipar ái­lamositásrói szóló javaslatok. A miniszter ezután a hozzáintézett kérdésekre adott kimerítő felvdágosS-

Next

/
Oldalképek
Tartalom