Délmagyarország, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)

1946-06-05 / 125. szám

/ * Viíág proletárjai egyesüljetek l szegeti, mi junius 5, Szerda itt. évi. 125. sz. ftra: 500 millió P A MAGYAR KOMMUNISTA FART DÉLMAGYARORSZÁGI NAPILAPJA ." MMmMállef'+yúri Azok a főispánok, akik a beszolgáltatást népszerűségi vagy népszerűtlenség szempontjából mérlegeik — nem méltók a bizalomra Békésmegyében 15 százalékkal több a buzavetés, mint békében — Helyes korpaelosztással nagyszerűen lehet emelni a fejbeszolgáltatást Keresztes Mihály elvtárs, békésmegyei főispán rendkívül érdekes nyilatkozata a terméskilátásról, a beszolgáltatásról és a szociális igazságról (Szegted, junius 4.) Békés vármegye főispánja, Keresztes Mihály elvtársunk a napokban gyógykezelés végett a sze­gedi klinikán járt és ez alkalommai eiz időszerű mezőgazdasági munkálatok­lói és a beszolgáltatással kapcsolatos kérdésekről nyilatkozott. A békésme­gyei termés ki látásokról a következőket mondja Keresztes elvtárs. Minden talpalatnyi föld . . . — A terméskilátást két tényező adja, a föld megművelése és a kedvező időjárás. Mi Békésmegy ében már az ősz folyamán nagy súlyt helyeztünk erra, hogy az őszi buzavetés területe elérje a békebeli vetésterületet. Előre heűl bocsátanom, hogy Békés várme­gye földművelő riw is na«°y ip.avonó­állat-hiányban szenved, mindennek el-; Lenére a meglevő igaerőt és üzemképes traktorokat ugy szerveztük meg, hogy búza-vetésterületünk 15 százalékkal multa felül a, békebeli vetésterületet. Heteket töltöttünk kint a községben és az országutakon gazdasági felügyelősé­gekkel, a vármegyei, termelési biztos­sal és ellenőriztük az igaerő felhaszná­lását és általában az uj birtokosok ve­tőmaggal való ellátását. Most hozzá­adva a mai kedvező időjárást, Békés vármegyében jó közepes búzaterméssel számolhatunk. A tavaszi munkálatokat is az "őszi tervek alapján végeztük el, úgyhogy a vármegyében minden ter­mésre használható föld meg van mun­kálva és m/g véletlenül sem fordult elő, hogy a/, uj birtokos földje megmü­veletlen maradt megye közönségénél, hogy munkámat ellenszenvvel kisérnék. Korpa, lej, — csökken a gyermekhalandóság: — A tejbeszolgál t a t ás körül a kora tavasz folyamán némi nehézségek mu­tatkoztak. Igyekeztem kutatni az okát és rájöttem arra, hogy a tejbcszolgálta­tást erősen lehet növelni, ha támogat­juk azokat, akik a rendelkezés értel­mében kötelezettek a tej-beszolgáltatás­ra, Ezért számbavettem a vármegyében levő és kiosztható korpa mennyiséget és ezenkívül az úgynevezett olajpogá­csákat, illetve a pogácsakészleinek azt a részét, amelyet a megromlás fenye­get. Ezeket mind számbavettük és egy A beszolgáltatások végrehajtása nem népszerüséghajhászásra való — Mi a' főispán elvtárs véleménye arról, hogy a beszolgáltatások hala­déktalan végrehajtása népszerű, vagy népszerűtlen feladat? — A beszolgáltatásokkal kapcsola­tos intézkedések végróiajtását nem le­het ebből a szempontból mérni, mert a jóvátételi kötelesség: +1 jesitése általá­nos nemzeti érdek. Ezt a kötelezettsé­get. kormán;, unk zerződésben vállalta., gy a főispánokra, mint a kormány me­gyei, vagy törvényhatósági képviselői­re, csak egyetlen egy feladat hárul, annak maradéktalan végrehajtásai. Vé­eményem szerint, ha akadnak olyan fő­ispánok, akik ebből a szempontból mé­rik a dolgot, hogy ez népszerű vagy népszerűtlen cselekedet és a népszerű­lég mellett akarnak dönteni, azok nem méltók arra a bizalomra, amit a kor­mány a kinevezéssel hozzájuk fűzött. Ide egyébként a beszolgáltat ási kötele­zettségek ha súlyosak is, mégis végre lehet ugy hajtani, hogy különösebb el­lenérzést nem vált ki a lakosság köré­ben. Kímélni a kisemberekei — Ez azonban csak ugy lehetsé­ges, ha a kivetések szocialista alapon történnek, hozzáadva még azt a körül­ményt, hogy a kivetés végrehajtása a legszigorúbb ellenőrzés alatt áll. Hogy példát hozzak fel: nálunk, Békésme­gyében, amikor a kormányzattól a vár­megyére történő kivetést megkapjuk, sikkor a vármegyei közellátási felügye­lőség vezetőjével és a rendelkezésünk­re álló statisztikai adatok áttanulmá­nyozása után figyelembevéve a várme­gye szociális viszonyait, a kivetést ösz­"zeálli'tjU'k városokra, községekre egy­ránt. A végrehajtási utasításba bele­foglaljuk, hogy azokat a társadalmi rétegeket, ame/yeknek földmunkások, aj birtokosok és általában a kisembe­rek a tagjai, minél jobban kíméljék. Ennek megfelelően készítjük el a' köz­i egekben és a városokban a kivetési lajstromot. Amikor a kivetési lajstrom elkészül, akkor a közellátási felügye­lővel1 a vármegyébe körútra indulok és a kivetési terveket személyesen vizs­gálom felül, hogy megfelel-e a végre­hajtási utasításban kiadott rendelke­zésnek és a szociális szempontok érvé­nyesülnek-e vagy sem? Ha valahol an­tiszociális intézkedést állapitok meg, enyhébb esetben pénzbirságoíás, súlyo­sabb esetben pedig a felelős tisztviselő eltávolítása következik. Magától értető­dik, hogy, a főispán, mint a kormány képviselője, kötelessége ellenőrizni a kivetéseket és azoknak végrehajtását, mert minden olyan végrehajtás, ame­lyik ellenkezik a szociális igazsággal, végső fokon a felelősség kérdésében a főispánt terheli. 1945 október 28 óta vagyok Békésmegye főispánja, a szo­ciális igazságtevésben soha sem isme­rek tréfát, mégsem tapasztaltam a vár­a kiosztást az egész vármegyében a tejbeszolgáltatók között. A tejbeszol­gáltatás szinte napról-napra, ugrássze­rűen emelkedett annyira, hogy utána egyhónapra már mindazoknak a köte­lezettségeinknek eleget tudtunk tenni, amelyet a rendelkezés előir. Sőt a be­szolgáltatás annyira emelkedett, hög'y például Békésgyulán a tejporüzemet is megindítottuk. A gyár ezidőszerint napi 3000 liter tejet dolgoz feí és reméljük, hogy pár hét múlva 10.000 liter tejet tud feldolgozni. A tejportermékkel aka­runk hozzájárulni Budapest gyermek­halandóságának csökkentéséhez. Keresztes Mihály főispán elvtárs nyilatkozatához felesleges bármil'yen megjegyzést fűzné. Az igazi pedagógus nem lehet más, mint hűséges szolgája, vagy harcosa a demokráciának Konczrié dr. Révász Mária 9 Pedagógus Szakszervezet titkára beszél a pedagógus B-fistáróí a tanerők gazdasági helyzetéről és a szakszervezet jövő terveiről (Szeged, junius 4) Megírta a Déi­magyarország, hogy a Magyar Peda­gógusok Szabad Szakszervezete sze­gedi csoportja uj vezetőséget válasz­tott. A pedagógus társadalom nagy bizalommal tekint az uj vezetőség munkája elé és reméli, hogy érdekei­nek a képviseletét jó kezekbe tette le. Abbót az alkalomból, hogy a Sze­geden járt kultuszminiszter kihallga­táson fogadta a pedagógus szakszer­vezet küldöttségét, felkereste a Déi­magyarország munkatársa az uj tit­kárt, Koncz Jánosné, Révész Mária dr. tanárnőt, hogy a miniszter e'é terjesztett pedagógus kívánságokról és a vezetőség terveiről, elgondolá­sairól beszéljen. A titkárnő nem tagja ugyan poli­tikai pártnak, de családi hagyomá­nyai (édesapja Révész Sándor, a sze­gedi munkásmozgalom egyik fiatalon elhunyt élharcosa, a Szociáldemo­krata Párt szegedi szervezetének megszervezője és első párttitkára volt) és eddigi működése feljogosít bennünket arra, hogy őt a dolgozók érdekeinek egyik erős védelmezőjé­nek tekintsük. Legelőször titkárrá vá­lasztásáról és az elérhető eredmé­nyekről beszél Konczné Révész Má­ria dr. — Valóban szokatlan, vagy talán példátlan dolog — kezdte —, hogy szakszervezeti titkárnak nőt válasz­szanak. De ha meggondoljuk, hogy a mi tagjainknak a nagyobb fele, még pedig jóval nagyobb fele nő, talán nem tűnik fel túlságosan külö­nösnek, hogy én kaptam ezt a ki­tüntető, bár nem könnyű feladatot, aminek az elfogadására — be keh vallanom — csak nehezen szántam rá magam. Most minthogy már ben­ne vagyok, nem töprengek tovább, hanem minden energiámat arra aka­rom forditani, hogy pedagógus tár­saim érdekeit minél eredményeseb­ben képviseljem. Remélem, hogy ®z egyfelől a vezetőség többi tagjával való egyetértő munka, másrészt a többi szakszervezet és a szakszer­vezetek mögött álló munkáspártok tá­mogatása révén sikerülni fog. A kultuszminiszterrel történt meg­beszélésekrőt érdeklődünk. — A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter ur péntek délelőtt fogadott bennünket, a pedagógus szakszerve­zet elnökségét. Dr. Greguss elnök kér­désére tájékoztatott a tanítók és ta­nárok javadalmazásának, a létszám­csökkentésnek és az »általános is­kolának* a kérdéséről. A pedagógusok most már a magánalkalmazottak fi­zetésének a 60 százalékát é3 ehh.z 30 százalék nevelési pótlékot kapnak, ami azt jelenti, hogy végre nem alt­nak egyéb köztisztviselő kategória (biró, katonatiszt) mögött, hanem a kormányzat elismeri a nevelők mun­kájának a fontosságát és — a jelen­legi szük Keretek közt — honorálja azt. A létszámcsökkentés alói telje­sen nem mentesíthetők a pedagógu­sok — mondta Keresztury miniszter, de itt, főleg a tanítóság körében ha­sonlíthatatlanul kisebb a százalék, mint egyebütt. Azok a tanárok, akik­nek már nem jut hely a középisko­lákban, az általános iskolában rész­ben elhelyezhetek és igy megmarad­nak saját foglalkozásuknál. — Milyen kívánságokat terjesztett a titkárnő a miniszter elé? — Elsősorban olyanokat, amelyek a helyi kartársak érdekeit szolgálják. Részesüljenek a szegedi gyermekes pedagógusok és ha lehet a gyermek­telenek Is az UNRRA küldemények­ben. Btztositrarak helyet *> *rrtóst ii.vgfeaítf* 'Í.j'1. ás* Akciók kÉR­tében a szegedi pedagógusok gyer­mekei számára, mert az aíföidi gyer­mek erre jobban rászorul, mint a pesti vagy más vidéki. Keresztury miniszter megígérte, hogy jogos kí­vánságainkat magáévá teszi és ille­tékes fórumok elé terjeszti azokat. — Kértük ezenkívül a miniszter urat, hogy a VKM által fciküldendö B-listások névsorát küldje meg a szakszervezetek helyi cs„p0r jainak betekintés és vélemény adás .végett, hogy a szakszervezetbe tömörült pe­dagógusoknak legalább igy közvet­ve, legyen valamelyes beleszólása a pedagógusok felett gyakorolt ítélke­zésbe. Előterjesztettük továbbá azt a kívánságot, hogy hallgassa meg a kultuszminisztérium kinevezések és állásba helyezések előtt a szakszerve­zet véleményét és javaslatait. — Milyen tervei vannak a vezető­ségnek a pedagógusok anyagi helyze­tének a javítására? — Még csak egy juniális ülést tar­tottunk és igy nem tudom, mik az elnökség és a többi vezetőségi tagok elgondolásai. Részemről elsőrendű fontosságúnak tartom a bekapcsoló­dást az országos szövetkezetbe: )nár tárgyaltam is ebben az ügyben Lu­kács központi titkárral. Mi szegediek először is szenet kapnánk seprő, pap­rika, bor, vagy más hasonló cikkért cserébe. Másik gondolatom, ami ha megvalósul, sokban segíthet a pe­dagógus családokon — menza létesí­tése. Remélem, a tanév megkezdé­séig sikerűi ezt tető alá hozni. — Egyéb más irányú tervek? — Hát azok szép számmai vannak. Szeretném, ha mi pedagógusok, mint parexceience értelmiségi réteg, na­gyobb helyet kapnánk a szakszerve­zetek munkájában és irányításában. Szinházi, műsoros és ismeretterjesztő előadások rendezésévei az eddiginél sokkal nagyobb részt kérünk is a többi dolgozók nevelésében, ízlésük és értelmük fejlesztésében. Remélem, hogy igy rövidesen ei fog oszlani az a semmiképen nem helytálló és egyes eiszórt esetekből levont általánosító vélemény, hogy a magyar pedagógu­sok nem elég jó demokraták. Kérem írja meg — fejezi be a beszélgetést a titkár-tanárnő —, hogy az igazi pe­dagógus nem is lehet más. mint őszinte hive, hűséges szolgája, vagy ha kell, elszánt harcosa a demokrá­ciának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom