Délmagyarország, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)

1946-06-01 / 122. szám

Világ proletárját egyesüljetek! izeteó, 1946, mim 1. szmbat fW. tvf. 122. sz. Ara: 100 millió P DÉLMAGYARORSZAfi A MAGYAR KOM M UNISTA PART DÉLMAGYARORSZÁGI NAPILAPJA Gromiko a háborús uszítók aknamunkája ellen Az amerikai-szovjet bizottság tömeggyűlést rendezett Newyorkban ' CNewyork, május 31.) Gromiko, a szovjet-amerikai barátság ápolására hi­vatott tanács által rendezett nagygyű­lésen mondott beszédében felemelte za^át a háborús uszitók aknamunkája <jllen és megállapította, hogy. a szerve­zet létrejötte óta bekövetkezett folyo­mányként egézsségtelen tünetek mutat­koznak. Semmi kétség afelől, hogy a földkerekség népének többsége épp­úgy gyűlöli a háborús uszítókat, mint magát a háborút. Az Egyesült Nemze­tek szervezetének munkájában olyan tüneteket lehet észlelni, amelyek visz­szatérést jelentenek a csúfos kudarcba fulladt népszövetség régi módszereire. Az ilyen módszerek megszüntetik a twervezet tagállamai közötti baráti kap­csolatokat. Gromiko ezután visszapil­lantást vetett a hitleri támadás meg­történtére és ezeket mondotta: — Az Egyesült Nemzeteknek köte­lességük megoltalmazni a kisnemzetek jogait. Főleg azok beszélnek a kisnem­zetek védelméről^ akik legkevésbé vesz ­nek tudomást a kis- és elmaradt orszá­gok é3 népek jogairól. A függő vi­szonyban levő országok és területek többszázmillió 9 népe nem élvezi a leg­elemibb jogoltat sem. Vannak olyanok is, akik képesek egy zsák pénzért meg­vásárolni a kisnemzetek jogait. A szov­jet nép Sztálin vezetése alatt az első csatasorba fog állani a békéért- és a biztonságért folyó küzdelemben, mint ahogyan ezt mutatja minden tette. (Newyork, május 31.) Az amerikai­szovjet bizottság országos tanácsa New­yorkban tömeggyűlést rendezett. Har­mincezer ember töltötte be a hatalmas termet és ünnepelte a látogatóként megjelent három szovjet újságírót. bíorray, az ipari szakszervezetek elnö­ke egy uj háborúról beszéli'. Thomas szenátor hangsúlyozta, hogy az Egye­sült Államok és a Szovjetunió céljai közösek. Davies, amerikai volt mosz­kvai nagykövete, rámutatott arra, hogy cs atombomba gyártása terén folyó versengés háborúhoz kell, hogy vezes­sen és igazságos békét csak ugy lehet teremteni, ha a nyugati nagyhatalmak a Szovjetunióval mint egyenrangú társsal működnek együtt. Keresztury kultuszminiszter és Miliők elvtárs, államtitkár részvételével folyt le az egyetem jubileumi ünnepsége és az egyetemista vezetők országos találkozója (Szeged, május 30.) Csütörtökön dél­előtt a Boldogasszony-sugáruti egyetemi utthonban folytatódott a szegedi egye­"ieml éstöiükoiai iffifgávők szso&us-zer­vezete által rendezett országos diák­vezetői értekezlet. Ismét megjelent Ke­resztúri) Dezső kultuszminiszter. Meg­beszélés formájában so-rravették a diákság legégetőbb kérdéseit. Az elő­adók diákpolitikai, szociális, diákjogi ioérdésekről beszéltek, felvetették a felsőoktatás reformját, valamint a főiskolások ügyének rendezését és sok más időszerű kérdést. Az egyes felszó­lalások után az ifjúság a kultuszmi­niszterrel részletesen megtárgyalta és magbeszélte problémáit. A délelőtti megbeszélésről a Szegedi Találkozó résztvevői Keresztury; kul­tuszminiszterrel és kíséretével a köz­ponti egyetem aulájába vonultak, hogy meghallgassák a szegedi tudomány­egyetem fennállásának 25. évforduló­idra rendezett1 ünnepséget. Az ünnep­Bégen nagyszámú közönségen kivül megjelentek dr. Pálfy Györgyi főispán, Dénes Leó elvtárs, polgármester, a vá­ros, a politikai pártok, az egyházi, pol­gári és katonai hatóságok képviselői, valamint orosz ti&ztiküldö'ttség is volt jelen Kartyenov gárdaalezredes, város­parancsnokhelyettes vezetésével. A műsor Rossa Ernő Hála Zsoltá­rával kezdődött. A zsoltár szövegét Sik Sándor fordításéban Zolnay László orvostanhallgató szavalta el hatásosan, majd az Egyetemi Énekkar Kertész La­jos egyetemi lektor vezetésével éne­kelte el jóúhanszó előadásban a zsol­tárt. Ezután dr. Purjesz Béla rektor tar­totta meg ünnepi beszédét. Visszapil­lantást vetett az egyetem történetére, ismertette az alapítás körüli nehéz mun­kákat és hálásan emlékezett meg azok­ról, alcik ebben a munkában olyan fá­radhatatlanul vettek részt. Nehéz és következetes munkával sikerült meg­felelő helyet szerezni az egyetem szá­mára, de egészen rövid idő alatt, sok­szor mostoha körülmények között is megindult a munka és nemsokára a nzegedt tudományegyetem egvjk kiváló tudósát, Szent-Györgyi Albert pro­fesszort érte hazai tudósaink közül legr először a külföld egyik legnagyobb ki­tüntetése, a Nobel-dij. A továbbiakban megvilágította a rektor a második vi­lágháborúval bekövetkező gazdasági és egyéb nehézségeket, de rámutatott arra, Hogyi a 'tudományos munka, és oktató­tevékenység egy pillanatra sem lan­kadt el. A háború és a felszabadulás előtti idők az egyetem vagyonát is nagyrészben szétszórták. Mélységes kö­szönetét fejezltö ki ezért Purjesz rek­IUI azoknak, akik a"iőiszattatfiuas ütafh" időkben az egyetem újjáépítésében, ja­vai megmentésében szóval és tettel resztvettek. Külön köszönettel emléke­zett meg Vorosilov tábornagyról, hogy megértéssel fogadta és tamogatta az egyetem ügyét. Felolvasta a rektor ez­után azok nevét, akiket az egyetemi tanács dicsérő köszönetben részesít és bejelentette, hogy kitüntető plakettet és oklevelet is nyújtanak majd át szá­mukra. Befejezésül a szegedi tudo­mányegyetem mai életére mutatott rá és beszédét az egyetem további fejlő­désébe vetett bizakodással íejezie be. Az egybegyűltek nagy tapsa után az Egyetemi Énekkar és a Szegedi Nem­zeti Szinház zenekarának müvésztagjai Kertész Lajos egyetemi lektor vezeté­sével Handsl Ünnepi Zsoltárát adták elő, majd az ünnepség a. Himnusz kö­zös éneklésével ért véglet. A megemlékező ünnepséget közös diszebedi követte a szemészeti klinikán, ezen ugyancsak megjelent Keresztury kultuszminiszter, valamint Miliők Sán­dor elvtárs, államtitkár, Szabó Pál nemzetgyűlési képviselő és a diákkon­ferencia delegációja is. Purjes2 Béla rektor a köztársasági elnökre mondott felköszöntők, majd felszólaltak dr. Tóth László professzor, Péter László, Dénes Leó elvtárs, polgármester, dr. Ditrói Gábor professzor és Jónás Pál, a MEFESz elnöke. A hozzáintézett kö­szöntő szavakra. Keresztury. kultuszmi­niszter válaszolt. A nap további folyamán a kultusz­miniszter pártjának, a Nemzeti Pa­rasztpártnak székházában tett látoga­tást. ahol a szegedi párt vezetőséggel tóxyta-ott megoeszeiesi es küldöitsege­ket fogadott. Délután 6 órakor meg­hallgatta a Dómban rendezett egyház­zenei hangversenyt, azután Miliők Sán­dor elvtárs, államtitkárral együtt részt­vet: a városnak a Hágiban tiszteletére adott vacsoráján. Itt Dénes Leó elvtárs, polgármester, a kultuszminiszter és Miliők államtitkár mondoitt pohárkö­szöntőt. Vacsora után a Nemzett Szín­házba mentek a vendégek, ahol a mi­niszter kívánságára előadták a „Pil­langókisasszony" második felvonását Ezután kezdődőit aa egyetemi ifjúság magyar estje, ezt ugyancsak végighall­gatta a miniszter ég az államtitkár. A pénteki program Keresztury Dezső kultuszminiszter pénteken délelőtt a központi egyetemen különböző küldöttségeket és magánoso­kat fogadott. Tárgyalást folytatott a szegedi egyetemi tanáccsal is, valamint a Szegedi Nemzeti Szinház igazgatósá­gával és a szegedi egyetemi és főisko­lai hallgatók szabadszervezete által rendezett Szegedi Találkozó befejezése­képpen az ifjúság képviselőivel is. A megbeszélések után a kultuszminiszter látogatást tett dr. Hamvas Endre me­gyéspüspöknél, majd délben Pálfy fő­ispán és Dénes elvtársi, polgármester kíséretében Felsőközpontra ment, ahonnan délután Szabó Pál nemzet­gyűlési képviselővel, a NISz országos elnökével visszautazott, a fővárosba. A kultuszminiszter nyilatkozata a szegedi egyetemről, a Nemzeti Színházról, a felekezeti iskolákról és a tanyai oktatásról (Szeged, május 31.) A Délmagyaror­szág munkatársa pénteken felkereste Keveszitury Dezső kultuszminisztert, hogy néhány időszerű szegedi kérdésre kérjen felvilágosítást. Elsőnek a Sze­gcdi Nemzeti Színház kérdéseit vetet­tük lei. A kultuszminiszter szegedi tartózkodása alatt a Vihar előadását nézte végig és az egyetemi ifjúság ma­gyar estje előtt a Pillangókisasszony második felvonását. Ezekről szerzett benyomásai után érdeklődtünk. — Mindkét produkció a viszonyok­hoz és lehetőségekhez képesti, nagyon szép — mondott? kérdésünkre. — Na­gyon fontosnak tartom, hogy a Szegedi Nemzeti Színházat továbbra is fenn­tartsuk és mindent el fogok követni, hogy ne csak fenntarthassuk, hanem továbbfejleszthessük és technikailag tö­kéletesíthessük. Aziránt érdeklődünk ezután, hogy mint van megelégedve a kultuszminisz­ter a szinház eddigi programjával, mert a szegedi sajtóban a szinház müsorpo­litikája ellen gyakran vetődtek fel ki­fogások. — Az eddigi programot sajnos, kö­zelebbről nem tudtam áttanulmányozni — válaszolt® a miniszter — és igy in­kább csak a látott két előadás alapján nyilatkozhatom. Fontosnak tartomi azonban, hogy csakugyan lényegesen közelebbi kapcsolatba kerüljön a szin­ház a közönséggel, de ne azzal a régi­lipusu közönséggel, amely most kezdi megtalálni a magia konkrét közös- kul­turális kívánságait és amelynek igé­nyeit is nemcsak kielégíteni, hanem ne­velni is kell. Szakítson tehát a szinház azzal a müsorpolitikával és azzal akö­zönségpolitikáva), amely az elmúlt év­tizedek közönségét veszi tekintetbe. — A Szegedi Nemzeti Szinház mű­sortervét — folytatja a kultuszminisz­ter — még alaposabban felül akarom vizsgálni. Erre a kérdésre még a kö­zeljövőben visszatérek. Végül még egy személyi kérdést te­szünk fel a Szegedi Nemzeti Színházzal kapcsolatban. Lehotay igazgató ugyan­is, mint hírlik, kedvező szerződési aján­latot kapott Budapesten és állítólag megválni készül Szegeditől. Szeretnénk megtudni), hogy vájjon milyen ered­ményre jutottak a kultuszminiszterrel ebben a kérdésben. — Erről a kérdésről hallottam kü­lönböző dolgokat beszélni, de mostani rövid itt-tartózkodásom alatt személyi kérdésekről nem tudtam tárgyalni. Az egyetemi tanszékek betöltése Áttérve a szegedi tudomány egyelem problémáira, a betöltetüen tanszékek sorsáról érdeklődünk. Erről a követ­kező felvilágosítást kaptuk: — A betöltetlen tanszékek ilgyét lúiaicuda-it" 4-oygai-».ia".rt, különöse, fontosnak tartom, hogy; először is azo­kat a katedrákat töltsük be, amelyek a klinikákkal vannak összefüggésben, valamint azokat, amelyek az egyetem­uj szellemű nevelésében töltenek be igen fontos szerepet, mini például a magyar irodalmi tanszék. Ez utóbbira vonatkozóan javaslatokat leértem, de ennek a tanszéknek kérdése még eléggé tisztázatlan, mert nem tudjuk, hogy Sik Sándor vájjon vissza kiván-e jönni. Az orvoskari tanszékek betöltésének időszerű kérdése már jobban hala­dó stádiumban van s bizom benne, hogy még a félév folyamán terveinket tető alá tudjuk vinni. A jogi karon racio­nalizálás éa a B-lista szempontjait ls fiigyielembe keli vennünk. Előbb pontos keretet kell megállapítanunk. Nemcsak betöltetlen tanszékek van­nak az egyetemen, de uj tanszékek, mint például társadalomtudományi tan­szék felállítását is szükségesnek lát­nánk. A kultuszminiszter azonban ki­jelentette, hogy egyelőre uj tanszékek felállításáról nem lehet szó addig, amig a B-listázás és a racionalizálódás be­nem fejeződik. A minisztertanács egye­lőre elzárkózott a kérdés elől. Az egyházi iskolák ügye és a tanyai népoktatás Az egyházi iskolákról érdeklődünk a továbbiakban, hiszen a közelmúltban történt fasiszta szervezkedések miatt sokszor vetődött fel panasz az egyházi felekezeti iskolákkal kapcsolatban. — Az egyházi iskolák fenntartási jogát magyar törvények szabályozzák — mondotta a kultuszminiszter. — En a magam részéről azt tartom demokra­tikus elvnek, ha az egyes felekezetek is tarthatnak maguknak iskolát Nem szabad azonban megtörténnie, hogy ezek az iskolák éppen a magyar demo­kráciával szembeforduljanak és demo­kráciaellenes irányzatot találjanak ben­nük menedéket. A törvényben biztosí­tott legfőbb iskolafelügyelett jogomat ezenitul a legerélyesebben kivánom ér­vényesíteni és a közeljövőben ezeknek a kérdéseknek a vizsgálatára vegyes repülőbizottságot szervezünk. Végül a tonyai népoktatásról érdek­lődünk, miatt az eljövendő teljesebb magyar kultura alapvető tényezőjéről. — A Nemzeti Parasztpárt bizalma

Next

/
Oldalképek
Tartalom