Délmagyarország, 1946. május (3. évfolyam, 97-121. szám)

1946-05-22 / 114. szám

7 dél-magyar® a az ág SZERDA, 1946 MÁJUS 2*1 Huszonötéves a szegedi tudományegyetem Oanepaég u lljas&g riizviiele nélkül (Szeged, május 21) A szegedi tudo­mányegyetem május 30-án ünnepli alapításának 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból ünnepi közgyűlés lesz a központi egyetem dísztermében A közgyűlés ünnepi beszédét dr. Purjeaz Béla rektor mondja. Ezenkívül dr. Kertész Lajos vezetésével Rossa Ernő é6 Hándei ünnepi zsoltárját énekli az egyetemi énekkar a szegedi Nemzeti Szinház zenekarának közreműködé­sével. Csodálkozással látjuk, hogy az egye­tem egészét érintő ünnepi megemlé­kezés műsorában az ifjúság képvise­lői nem vesznek részt, holott az egye­tem elsősorban mégis csak az ifjú­ságért van. Nem tarthatjuk helyes­nek és a demokrácia szellemével ösz. szeegyeztethetőraek, hogy ez a meg­emlékezés csupán a professzorok ün­nepsége legyen és az ifjúság szinte csak külső szemlélőként vegyen részt azon. Nagyszabású erkölcsrendészeti razzia Újszegeden (Szeged, május 21.) Hétfőn éjjel a szegedi rendőrség erkölcsrendészeti osztálya az utóbbi idők legraagyobbsza­básu razziáját végezte Újszegeden. Az erkölcsrendészeti osztály beosztottjai Kovács Attila rendőr-alhadnagy vezeté­sével éjjel fél 1 Írtől a reggeli órákig átfésülték Újszeged utcáit, valamint az ujszegedi ligetet; Munkájukat a sze­gedi orosz városparancsnokság /közre­működésével és segítségével végezték. A razzia során igen -nagyszámú gya­nús egyént igazoltattak, számos beren­delés is történt és mintegy 30 személyt élliitottak elő. Ebből tizenegyet vettek őrizetbe és valószínűen tartós közmun­kára utalják őket. Az enköl'csrendészeti osztály egyéb­ként a legnagyobb eréllyel káván ren­det teremteni ezen a téren rendszere­sített, gyakori razziákkal. Már eddig is március közepe óta a razziák alkalmá­val mintegy 142 nemibeteget utaltak orvosi kezelésre és igen sokakat küld­tek tartós közmunkáira. Március 24: Diákpanasznap (Szeged, május 21.) Az infláció okozta megélhetési nehézségeikre, mióta Rá­kosi elvtárs megígérte, hogy augusztus elejére már jó pénz lesz, az mondják a dolgozók: „Ha a telet ikáhuztuk, ezt a két-három hónapot már kibírjuk!" Azonban a nemzet reménysége: a fiatalság még mindig nagy probléma. Súlyos és a gazdasági gondoknál sok­kal fájdalmasabb kérdés, sikerül-e a fiatalságot kimenteni a jelenlegi lelki fertőzöttség állapotából, sikerül-e egye­nes, őszinte, harcos munkást faragni a jelszavaktól elkábított, saját értékét és társadalmi helyét nem ismerő jövő nemzedékből? Ez az a probléma, mely legjobban izgatja a felnőtteket, de a sürü, átha­tolhatatlan ködből lassan előretörő fia­talságot is. Szülő és gyerme egyforma izgalommal várja a szegedi „Diákpa­nasznap"-ot. ISkolák és tanárak, egyes szülők és kisdiákok csoportja érdeklődik lázasan a Belváros H.-ben, mikor is lesz a nagy találkozó? A niaigy találkozó pén­teken délután 5 órakor lesz a Belváros PL helyiségében. Kárász-utca 6. szám alatt, ahol végre életében italán először minden diák elmondhatja nyíltan, gát­lás és megfélemlítés nélkül, mi az. amit nem ért, mi az, amit szeretne, hogy képzeli el jövőjét, helyét a dol­gozó társadalomban és mi az, ami neki fój. A nagy találkozót megtartjuk és biztosak vagyunk, hogy a sok-sok kis­diák a panasznap után boldog meg­loönnyebbülésse]. a jobb jövőbe vetett töretlen hittel várni fogja, mikor tart­ják uj parlamen/tjüket. BELVÁROSI MOZITelef0"; 6—25. Ma és minden nap újból gond'alan nevetés tesz úrrá rajtunk: bemutatjuk a Rlt.x Brotkera-ek legjobb és legújabb filmjét, a 3 mákvirásr cimü, egész estét betöl'ő burleszktét. Pompás kjsérft műsor Párisi variette Előadások kezdete: 4. 8/«6 és fél 8-kor PtmtAmyltás az előadás kezdete előtt félórával Elóvétel dékHfttt ll-IZ-lg. Elvitték szegedről a „Rákosi Mátyás" gőzöst, a kisebb befogadóképességű ,,Délibáb" bonyolítja le az Algyő-Csongrád közötti hajóforgalmat A város tiltakozik a „Rákosi Mátyás" elvitele ellen (Szeged, május 21.) Dénes Leó elv­társ, polgármester kedden telefonérte­sítést kapott a közlekedésügyi miniszté­riumból, hogy a Rákosi Mátyás-gőzha­jót, amely eddig Szeged, illetve Algyő és Csongrád köz/ött bonyolítottál le a tiszai hajóforgalmat, elviszik Szeged­ről. A minisztérium azzal indokolja a hajó elviteléti, hogy az algyő—cson­grádi rövid távon most nincs szükség a hagy befogadóképességű Rákosi Mát­tyásra, ezért a Dunára viszik, a/hoil a Budapest—Mohács közöitti forgalmat kell lebonyolítania. Szeged kisebb ton­natartalmú hajót kap, a Délibábot, amely tovább jár majd Algyő és Cson­grád között. Dénes elvtárs a miniszté­rium közlését -bejelentette a tanácsülé­sen. A tanácsülés megütközéssel vette tudomásul a minisztérium közlését. A „Rákosi Mátyás", amely „Lukács Béla" néven régebben is tiszai hajó volt. a felszabaduláskor roncsként/ maradt Sze­geden. Szegedi munkások építették új­já nagy fáradsággal Szeged támogatá­sával.. A városi hatóság szerzett az új­jáépítéshez fát és egyéb anyagot, egye­dül neki köszönhető, hogy a hajót visz­sza lehetett adni a forgalomnak. Ép­pen ezért a város kéri, hogy a „Rákosi Mátyást" adják vissza a tiszai hajózás­nak és Szegednek. Mint a szegedi hajóállomástól érte­sülünk, a „Rákosi Mátyás" már útban is van a Dunára. Szerdán éppen ezért szünetel a hajóközlekedés Szeged. Algyö és Csongrád között. A „Délibáb" gőzös a napokban érkezik meg és lehet, hogiy szombaton már újra megindul a forga­lom a Tiszán. Mint értesülünk, a- Dé­libáb egészen Csongrádi® jár majd, nem pedig csupán a szentesi hídig. • Fellélegzett egy torontáli község s Kühekhá&a megszabadult svábjaifői Százkilencven személyt telepitettek ki, csak az öregek és a járni nem tudó betegek maradtak a faluban — Villanyvilágítást Kübekházának (Szeged, május 21) A Szegedtői dél­re levő torontáli községekben is meg­kezdődött az ország és a. magyarság legnagyobb ellenségeinek, a svábok­nak kitelepítése. Vérlázító és felhá­borító állapot volt, hogy Szeged és színmagyar vidéke legközvetlenebb szomszédságában itt pöffeszkedtek a svábok Volksbundjuk "támogatásával mintegy államot alkotva az államban. Ez a világ most megszűnt. Ujszent­iván. Kiszombor, Kübekháza és a töb­bi községek lassanként megtisztulnak a sváboktól. ' • Kübekházán hétfőn volt egy hete történt meg a svábok kitelepítése. Kint jártunk »a felszabadult-* község­ben. amely szinte fellélegzett a kite­pités után. Bodő István elvtárs, községi biró örömmel meséli, hogy Kübekházának sikerült megszabadulnia a magyar lakosságot fojtogató svábságtól. — Kétezerszáz lakosa van közsé­güknek — mondja Bodő elvtárs —, ennek huszonkét százaléka volt sváb a legutóbbi népszámláláskor, ez a huszonkét százaléknyi kisebbség a föld 75 százalékát birtokolta a község határában. A földreform során ter­mészetesen földjüket a törvény értel­mében mind elkobozták és kiosztot­ták a község szegény földműves pa­rasztsága között. A mult hétfőn aztán a svábok is elmentek — mondja Bodó István és nem tudja elnyomni öröm­teljes mosolygását. — Uj élet kezdő­dött ezzel a faluban — mondja —, a magyac lakosság Szinte felüdült, mint a vetés a májusi eső után. Nagy nyo­mástói szabadultunk meg és biztosak vagyunk benne, hogy most már meg­kezdődik a Szinmagyarrá lett község fejlődése, ami /eddig az igazságtalan birtokmegoszlás miatt nem volt lehet­séges. Csak nagyon öregek és járó­képtelen betegek maradtak egyelőre itt néhányan. | , ' ! i 310 földhöz juttatott — Ezerhatszázhatvan hold földet koboztunk el a sváboktól — veszi át a szót Simon István, a Földigénylő Bi­zottság elnöke. — Ebből 340 Szegénv­paraszt igénvlőt elégítettünk ki. A legtöbb földhöz juttatott a "Svábok in­góságaiból is kapott. A földosztást ugy igyekeztünk intézni, hogy a még odalévó hadifoglyok családjai is ré­szesüljenek benne. Érdeklődünk, hogy a földhözjutta­tottak meg vannak-e elégedve a föld. osztással és a Főldigénylő Bizottság hogyan van megelégedve velük. — Általában sikerült kielégítenünk az igényeket — adja meg a feleiebet Simon István — és mindenki meg van elégedve. Szorgalmas, dolgos nép a itteni és nem szégyenít megfogni az ekeszarvát, meg a kapa végét Nem­csak szeretnek, hanem tudnak is dol­gozni Haladószellemüek és tanulni vágyók. Máris rájöttek, hogy a fel­aprózott földeken nem nagy jövője van a külterjes szemtermelésnek és igyekeznek meghonosítani a belterjes bazdátkndást. Gvömölcsösöket telepí­tenek. Kertészeteket létesítenek. Ta­valy még egy négyszögölnyi gyümöl­csös se volt a község határában, ma már 25 hold van betelepítve. Megkezdi­ték a dohánytermelést is, ma már 40 dohánykertészünk van. A fenyegetődző svábok Elmondja még Simon elnök, hogy a svábok mezőgazdasági gépjeit szö­vetkezeti kezelésbe vették. Négy teljes csépiőgarniturája, három traktora és egy darálómalma van a földműves szövetkezetnek. Persze a sváboknak nem tetszik, hogy az olcsó magyar munkaerő segítségével összeharácsolt vagyont itt kellett hagyniok. Most egyre-másra küldözgetik Bajorország­bőr a névtelen fenyegető leveleket­amikben felakasztással és kiirtással fenyegetik meg a kübekházi kommu­nistákat, akik előljártak a földreform végrehajtásában s a község demokra­tikus átalakításában. Bodó István elv­társat is megfenyegették és megígér­ték neki, hogy ha visszajönnek, ki­irtják egész családjával együtt. Leg­utóbb Pópity Pál kapott fenyegető levelet. A szépszerévei eltávolított sváb »sogór« hibás magyarsággal irott levelében különböző kedves kité­telek után megígéri Pópitynak, hogy felakasztatja, ha visszajön és egyéb hasonló dolgokat helyez kilátásba Andó Pálnak is. Mondanunk sem kell, a derék kübekiek nem ijednek meg a tehetetlen dühben fogamzott fenye­getőzésektől és szorgalmasan végzik tovább munkájúkat. A muttheti esőből Kübekháza is ka­pott, sajnos uém minden része. Most ujabb esőzésben reménykednek. Nagy bánata még a falunak, hogy bár a villany évek óta be van ve­zetve a községbe, villanyvilágításuk mégsincs, mert a vezetékek nincsenek bekötve a makói távvezetékbe, holott csak nyolc kilóméternyi vezeték ki­építéséről lenne sző. Ekkora távol­ságra van ugyanis a község a Szegedi­ről kiinduló Makóra menő vezeték­től. Az illetékeseknek legyen gondja reá, hogy a szomszédos Kübekházán minél előbb bekapcsolják a villanyt. Ennek különösebb nehézsége aligha van, hiszen már minden házban ott lóg a villanylámpa a szoba közepén, csak éppen a 8 kilométeres vezetékit kell megépíteni. Reméljük Nagyszeged megvalósulása meghozza Kübekházál­nak a villanyvilágítást is. 1 pohár jégbehütött ALUDT-TEJ 45 millió pengő l Központi Tejivóban l A vérvád szennyes hullámai átc3aptak Buda­pestről Szegedre is. Hazug rémmésék­kel járják a várost, felkorbácsolják az indulatukat és a hisztériás emberek hiszékenységére Spekulálnak. Anyák keresik gyermekeiket, akik e- sem veszlek, szülők kétségbeesetten kie­sik fiaikat és> öntudatlanul i3 egv aljas gyalázatos nropagnnda ügynö­keivé szegődnek. A napokban tőrtént. égy szegedi asBzonv rémülten mesét te a piacon, hogy a hódmezővásárhelyi országút mellett az erdőben 15 kis­gyermeket látott a fákon függeni Egy másik szegedi asszony őrjöngve híresztelte széltében-hoBszában. hogv gyermekét elrabolták, de arról elfelej­tett jelentést tenni, hogy gyermeke el sem veszett, mert amig a vérvád me­séjével verte fel a nyugalmat, addig gyermeke otthon játszadozott. Szomo­rú, hogy még most is védekezni kell az ilyen hitvány, uszító vádaskodások ellen. Annak dacéira, hogy megtanul­tuk. hogy a vérvád egy nemzet éle­tére hull vissza és egy nemzet suiyos vérvesztesége a következménye. A vérvád édes testvére annak a suttogó propagandának, amelv a kisparasztok Iába alól akarta kihúzni a földet, közeli rokona a Kis Szalézok fegy­veres brigantlzmusának. Tudjuk jó' honnan erednek és milyen hazaárurö célzattal a vérvád mesék. de kímélet­lenül meg kell tisztítani és meg 53 tisztítjuk ezeket a forrásokat, ame­lyeknek piszkos áradata egy egész országot akar megfertőzni A* értelmísésret fei keli frissíteni. Ismeretes, a Szak­szervezeti Tanácsnak és a munkás­pártoknak az a kezdeményezése, hogv otyan ifjak is részesüljenek egyetemi oktatásban, akiket az elmúlt rendL szer népellenes tanügyi politikája ön­ző osztályérdekekből nem engedett oda. Számtalan magyar érték kal­lódott el, sok olyan erő veszett el a feudalizmus és nagykapitalizmus in­goványában, amely arra lett volna hi­vatott, hogv a magyar nép jólétét és boldogulását előmozdítsa. A munkás­pártok és a Szakszervezeti Tanács kezdeményezése már némi eredményt mutat. Budaoesten 150 olyan munkás­és parasztifju került az egyetemre, akinek nem volt középiskolai érett­ségije. de képességük ide utalja. Sze­ged egyetemi város. Nekünk sem sza­bad elmaradnunk ennek a lehetőség­nek a megvalósításától. A MaDISz. a SzIM, az egyetemi hallgatók tudomá­nyos szociáíista munkaközössége di­cséretes akciót indított, hogy Szegedi­ről és környékéről legalább 30 érett­ségi nélküli munkás- és paraszifju kerülhessen az egyetemre. A társada­lom csatornáiba uj vérkeringésre van szükség. Az értelmiség ilyenirányú felfrissítése nemzeti érdek és feltét­lenül szükséges ahhoz, hogy egészsé­ges életet élhessünk. Már jóejöre szembe kell szállnunk azokkal a gán­csoskodókkal, akik ezzel kápcsolatban nivőcsökkenésről beszélnek. Mind­azok. akik tudják, hogy a valódi nem­zett értékek a népi rétegekből sarjad­nak, csak örömmel támogathatják ezt a tervet, mert jói tudják, hogy most is csak azok beszélnek »nivóról«, akiknek a tudományos nívó csak arra volt jó, hogy belefojtsák a népi érde­keket. Vidéken is szétosztják az UNRRfl halkonzerveket ((Budapest, május 21) A közellátás­ügyi minisztériumnak illetékes hejy>. rői jelentik, hogy néhány napon be­lül nemcsak a fővárosban, hanem a vidéki nagyobb városokban is inegj­kezdik az UNRRA halkonzerv-kül­demények szétosztását az ipari üze­mek dolgozói és a gyermekek között Beterjesztették a szakbizottságok jelentését a szénbányák államosításáról (Budapest, május 21.) A uemzetj­gyűlés mai élésén Kertész Miklós be­terjesztette a közgazdasági, közleke­désügyi és pénzügyi bizottság együt­tes jelentését a szénbányák államosí­tásáról szóló törvényjavaslat tárgyéi­ban. A nemzetgvü'és legközelebbi ülése szerdán fesz

Next

/
Oldalképek
Tartalom