Délmagyarország, 1946. május (3. évfolyam, 97-121. szám)

1946-05-15 / 108. szám

Világ proletárjai egyesaljelek! Szenetf, 1S4I. május 15, kedd Ili. évf. 108. $z. ura: 5,000.000 P KORSZAG iliFTFiSFPEffiha* A M**' Má PILÁFJA a máota,» Az ipar védelme, a nemzet védelme Országos tünet, hogy a demokráciáról ir, beszél az is, aki ért hozzá, az is, aki Tudatos demokrata, de löleg a hozzánemértök hatalmas tábora. A magyar demokrácia nem egy párt programja, hanem a nemzet önkéntesen valasztott életformája. Lapunk vasárnapi számában foglalkoztunk a szegedi ipartestülettel. Nem első alkalommal bíráltuk keményen az ipartestületet, de ugy gondoljuk nem is utoljára. Az ipartestület vezetőségi ülésén a szokásos panaszözönt alkalmunk volt végighallgatni, Ha bármelyik szegedi iparost meglátogatjuk munkahelyén, akkor ugyanezeket van alkalmunk hallani. Az rendjén való, hogy leszögezik a hibákat es bajokat. Ezt minden iparos maga is megteszi. A „kiválasztottaknak" az volna a feladata, hogy megoldási lehetőségeket találjanak. Az iparosok nem azért választanak vezetőségül, hogy az jegyzőkönyvbe foglalja sérelmeiket, bajaikat és nehézségeit, hanem, hogy ezekre megoldást találjon 1 A demokrácia népuralmat jelent, ezt ma ugy a demokraták, mint a reakciósok tudják. A nemzet és anna* kisebb kózóst-ígei r.u»bz«t intézik sorsokat. Az országnak" niaganak megvannak a közös piobie. mai és nehézségei. Amint a tünetek közössex, a megoldási lehetőségek mások és mások. Minden városnak és tájegységnek iegvann,tk a maguk adottságai, hogy a Teirnerüló nehezségeket más es más uton o d,ak meg. A szegedi iparostársadalom nehézségei is országos jelentőségűek, A bűnös es .oitat bírált muíioan lölürói éj központilag irányi iottak az országot. Ennek következménye voit, hogy a központi intézkedés sohasem hozott országos viszonylatban javulást. A demokrácia és annak ínegvaiOsutasa azonban nemcsak lehetőséget ad, hanem kötelezővé is teszi a kezdeményezvSt az építésre. Amikor támadtuk az ipartestületet és elmondtuk, hogy annak vezetősége nem demokratikus, azzal .vádoltak bennünket, nogy pártpolitikát csinálunk. A tőnenések azonban nemiünket igazoltak 1 Mikor a szegedi iparosokat az a veszély tenyegeti, hogy nap-nap utaa mind tubbéii adjak vissza iparukat, a vezetőség csak siránkozik, de nem tesz semmit Ha az iparostársadalum elpusztul, ugy ma. ^ávai ragadja a nemzetet is. A nemzet nevében követeljük, hogy a Szegedi ipartestület elére demokratán kerüljenek. Nem meüdöngetó, szájhös demokraták, hanem demokiaciat elo iparosok. Nem oegendo, hogy megállapítjuk, valamit tenni ken, kuiöcoen elpusztulunk es velünx a nemzet. Az iparosproblemakat csak szakemberek tudjak megoldani, a legilletékesebb maga az iparos. Szamba ken venni a lehetőségeket és kijelölni a módozatokat, melyek töxéletes megoldást adnak. Nem a demokrácia es a kormány a telelos, hanem a nemzet. A szegedi iparos-' társadalom problémaira ne Budapestről várjak a megoldási lehetőségeket, meri na onnét jön, ismét azt fogja az iparostársadalom megállapítani; „íróasztalnál" oldják csak meg a bajokat. Ugy vasárnapi, mint mai cikkünk valamennyi szegedi iparos érdesében, tehát u nemzet érdekében irodott. Az Ipartestület élére nem pártpolitikát csinalö iparosokat, hanem az iparosok es a nemzet érdekeit képviselő szakembereket kell állítani. A nos tani vezetőség kiállította magarú) az alkalmatlansági bizonyítványt. Uj vezetőcéget kell választani, melyben nem a de -okráciát teliszajjal hirdető emberek ülnek, haDem valóban demokratikusan dolgozó és irányító szakemberek. Először a csatlós államokkal, majd a német kérdéssel foglalkoznak a külügyminiszteri értekezleten Trieszt sorsáról még; nem döntöttek (London, május 14.) A londoni rádió a párisi k ülügy mi niszteri értekezletnek hétfői napjáról a következőket jelenti: Mindenki igen feszülten tekint1 az ujabb fejlemények elé. Bár eddig a főbb vitás kérdésekben még nem jött létre megegyezés, az engedmények kezdete mégis érezhetővé vált, ennél többre van azonban szükség: igazi eredményekre. A párisi rádió a külügyminiszteri értekezlet hétfői napjáról a következőkben számol be: A déliutáni ülésről semmiféle hivatalos közleményt nem adtaik ki, annyi azonban már bizonyos, hogy a négyórás tanácskozás nem járt semmiféle végleges eredménnyel. Az olasz, gyarmatokra vonatkozólag Byrnes azt javasolta, hogy azokat egyévi időtartamra helyezzék a négy nagyhatalom gyámsága alá. Ez alatt az idő alatt pedig végleges megállapodásra teli jutni. Ezután a legkényesebb ügy, a trieszti kérdés következeit. Molotov a trieszti kérdéssel kapcsolatban hangoztatta; ugy érzi, hogy a kérdést Jugoszláviáinak a háborúban való részvételére való tekintettel kellene rendezni. Byrnes azt válaszolta, hogy hajlandó elfogadni azt a francia részről javasolt határvonalat, amely Triesztet Olaszországhoz juttatja; de Isztria egész déli részét Jugoszláviának engedi át, mivel ez a határvonal, néprajzi szempontból igazságos. Bevin szentén kájalentette, hogy általánosságban elfogadja a francia javaslatot A német kérdés megvitatása után Byrnes azt javasolta, hogy a kérdés előzetes megvizsgálását már kedden kezdjék meg. Molotov azonban lei jelen tette, hogy előbb a volt csatlós áUamiokkal kötendő békeszerződések kérdését kell elintézni. Végüli is abban állapodtak meg; hogy a némít kérdéssel szerdáin foglalkoznak majd. Illetékes helyről' származó közlés szerint Byrnes Kína bevonását is javasolta a német kérdés megvitatásába. Erről azonban nem döntöttek véglegesen. Inkább meghalunk, de földet vissza nem adunk A tápéi szegényparasztság: szervezkedéssel veri vissza a reakció meg-megnjuló támadásait — Fílo Sámuel kisgazdapárti képviselő el akarta vitatni az uj gazdák földjét (Szuaed, május 14.) Tápén a reakció támadása az ujgazdák ellen újra és újra megismétlődik. Ha az egyik támadást kivédik, mái- követi a másik A reakció legutóbb az ujgazdákat létalapjukban akarta támadni. A régi Hor thy - kormány p ár to k levitézlett harcosai összefogtak az Országos Földbirtokrendező Tanácsban és a Földhivatalban levő reakciós elemekkel és közös támadásra indultak a szegény föidhözjuttatottak ellen. Filo Sámuel ur, az Országos Fölclbirtolcrendező Tanács alelnöke sietett segítségére nem az ujgazdáknak, a szegényparasztságnak, hanem a tehetős bérlőgazdáknak. Tápén a tehetős bértögazdák a reform során 40—50 százalékkal kaptak több földet; mint a nincstelen szegényparasztok. A nincstelen szegény parasztság nem kifogásolja, hogy ők kisebb juttatásban részesültek, mint a régi bérlők. Vissza akarják venni a iöldet Ugy gondolják, hogy igy is megmenekültek a negyedes kapálástól és a tizenkettedes aratástól. A nekik juttatott földön olyatn gazdálkodást folytatnak, amely biztosítja maguk és csalájuk tisztes megélhetését A bérestartó gazdáknak viszont az fáj, hogy ezentúl a nekik juttatott földön nem tudnak bérest tartani. A juttatott földmennyiség ehhez nem elegendő, igy maguknak kell gazdaságuk összes munkáját végezni. Ezért összefogtál?, felmentek Budapestre az Országos1 Föidbirtokremdező Tanácshoz és kértél?, hogy az uj gazdáknak juttatott földet vegyék vissza és az ő juttatásukat emeljék fel egészen 25 holdig. Filo Sámuel ur (aki a földreformtőrvény parlamenti vitájában egyórás beszédben támadta az egész törvénytervezetet) nagysietve segített a bérest tartó gazdákon és az ujgazdák földjét visszaítélte 25 holdig a régieknek. Inkább meghalni. . Filo Sámuel ur intézkedését óriási elkeseredéssel' fogadta a tápéi szegényparasztság. Jogos felháborodásukat még növelte egyes reakciós elemeknek cinikus hetvenkedés©. Ugyanis ezek az elemek azt hangoztatták, hogy most már visszakaptuk a földet 25 holdig, de nfcrn tudunk kapáinivalót negyedéből ezeknek a cudar szegényeknek Hozatunk svábokat, meg nyálasokat a Békautcából és azokkal dolgoztatunk." Az ujgazdák viharos gyűlést tartottak és egyhangú határozatban kimondották: földet vissza nem adunk, inkább meghalunk. Egy háromtagú küldöttséget választottak, akik fatutaztak Budapestre. Magukkal vitték az örökké kisemmizett, letaposott, mérhetetlenül sokat szenvedett szegényparasztok keserűségét. Kérték az Országfos Tanácsot, hogy helyezze hatályon kivül Filo Sámuel ur rendelkezését, amely megfosztaná a tápéi szegényparasztiágot sz önálló életlehetőségtől. Veres Péter, az Országos Földbdrtokrendező Tanács elnöke az ujgazdák kérését teljesítette. Visszavonta az ujgazdákra sérelmes határozatot és helyszíni kiszállást rendelt el. Az ujgazdák most nagyarányú szervezkedést kezdtek, mert világosan látják, hogy azok a reakciós urak, akik egyik támadást a másik után indítják a szegénypemsztsáa -'llcn. czeVulián «erp fogják ez4, abbahagyni. A .szegényparasztság! rájött arra, hogy csak szervezett erővel tudja jogait megvédeni és megalakítják az Ujgazdák, Földhözjutíatattak Országos Szövetségének helyi szervezetét, amely az u igázd álmák minden ügyes-bajos dolgaiban, jogvédelem, kölcsönkérés, beszolgáltatás, adózás, stb. segítségére liesz. Ember segíts magadon, az Isten is megsegít. Az Ujgazdák, Földhözjuttalottak Országos Szövetsége mindenre elszántan harcolt a föld megtartásáért, valamint a földreform gyors befejezéséért. Hagy egyszer már ez a sokat szenvedett nép nyugodtan dolgozhasson és ne kelljen attól félni, hogy bármelyük JJÍjlanaitbah megfoszthatják éietiehető'jégétől A szervezett munkásság nem enged visszatérést a tanoncok és ifjúmunkások kizsákmányolására A szakszervezeti ifjumunfeásság nyilt levele Lippay IPOK-főtitkárhoz a tanonc kérdésben (Szeged, május 14.) Beszámolt a Délma sij/arország az Iparo-sck Országos Központja Szegeden megtartott vasárnapi kerületi nagygyűléséről. Mint jelentet iük, az ipsrosprob 1 imák megtárgyalásánál felszólalt dr. Lippay István, az IPOK főtitkára is. Lippay a tan.onekérdésről szólva kijelentette, hogy a tanoncok fizetése a jövőben szabod egyezkedés tárgyát képezi. Az IPOK mindent elkövet ennek keresztülvitele érdekében. Az iparosság legfőbb érdekképvis.leti szerve főtitkárának, mint felelős állásban levő tisztviselőnek kijelentése nagy megütközést és felháborodást okozott az ifjumunkásság és a tanoncok körében. Ha igaz az, hogy az IPOK a tanonc-fizetés szabad egyezkedés tárgyává tételiéért harcol, uay merőben munkásellenes álláspontot foglal el, mart a fizetési rendszer ismét kiszolgáltatja a tanoncokat a munkaadók önkényének. Ezért a Szakszervezeti Ifjúmunkás és Tanoncmozgalom az ügygyei kapcsolatban most a következő nyilt levelet intézte dr. Lippay Istvéin IPOK-főtitkárhoz: ..Igen tisztelt dr. Lippaiy István, ur! ön május 12-én a szegedi ipaaxnpanasznapon az IPOK nevében válaszolt a felvetett problémákra, köztük a tanoncfizetésre vonatkozólag te. A Független Iparosok viihartapsai között ön azt az önkényes kijelentést tette, hogy a jövőben a tanoncfizctés szabad'egyezkedés tárgyai lesz. Igen- tisztelt uram! Vegye tudomásul; hogy. nem 1940-ben, hanem 1946-ban vagyunk! Elmúlt az az idő, amikor a tanonc kiszól gáltar tátija, volt a. mesternek. Most demokráciában élünk és ebben a demokráciában egy hatalmas szakszervezet magába öleli az ifjúmunkásokat és a tanoncokat is és ez a szervezett munkástömeg nem fogja megengedni, hogy az ön álma valóra váljon és visszatérjünk a 25 éves reakció 'egyik legbünösebb tevékenységére, a tanonc- és ifjúmunkás kizsákmányolására. Tehát, kedves Független iparosok és igen tisztelt Lippay ur! Mi, ifjúmunkások, akik a demokráciában szervezettségünk erejével kiharcoltuk jogainkat, minden erőnlktel meg fogjuk védelmezni még az oiysTI urakkal szemben is, min* önök. Szakszervezeti Ifjúmunkás és Tcnvncmazgalom."