Délmagyarország, 1946. május (3. évfolyam, 97-121. szám)

1946-05-01 / 97. szám

1945 május 1 DÉLMAGYARORSZÁO 5 Négy nő beszél Nyomor, megaláztatás és üldözés jellemzi multjukat, munka, áldozatvállalás jelenüket A magyar demokrácia elérkezett Tizenégy éves koromban léptem a arxa a fejlődési fokra, amikor különö­sen az elmúlt hónapok erőfeszitései után komoly eredményeket tud fel­mutatni nemcsak politikai téren, de •az újjáépítés frontján is. Az elmúlt hónapok munkás hétköznapjai fontos "utjelzői a magyar fizikai és szellemi dolgozók, parasztok hősi erőfeszítései­nek. A legnemesebb versenyben, a többtemnélés versenyében nap-nap után. emelkedtek ki teljesítményeikkel a gyárak, földek, íróasztalok munká­sai. Mindenütt, ahol a megdermedt életet a munka, a cselekvés váltotta fel, ott látjuk egyvonalban a férfiak­kal a nőket, a magyar anyákat és leányokat. Asszonyok és leányok is teljesítették kötelességüket. Munká£. ujabb "szenvedéseket vállaltak ma­gukra, gyermekük, családjuk, nem­zetük jövőjének, boldogulásának ér­dekében. A Horthy-reakció évtizedei, a második világháború évei, amely már történelem, a demokratikus ujjá, építés évei, amely történelem iesz. egyformán ott találta a magyar nő­ket a súlyos kötelességvállalásban Éheztek, nyomorogtak, dolgoztak, sok­szor férjeik helyett is, embertelen fel'ételek mellett Horthy-országban. A könnyebb élet, a gondtalan nyugalom e'érhe,tetten ábránd részükre. Kegyet- j ölgyermekcs tápéi parasztasszony. gyár kötc'ékóbc és azóta itt dolgozom. 1931-ben bekerült a munkásmozgalom­ba és azóta te szegedi dolgozók él­harcosai közé tartozik. A felszabadu­lás lehetővé tette részére, hogy munka után tanulhasson, képezze magát. Tel­jes bizonyossággal hisz abban', hogy eljön az idő, amikor a munkásasszo­nyok nem nagymosáshoz és meszelés­hez görnyesztik hátukat fizetéses sza­badságuk ideje alatt, hanem család­jukkal együtt tényleg pihenhetnek. Arra a kérdésre, hogy mik a jövő tervei, igy felei: j — Első dolgom, hogy itt a gyárban megvalósítsam a munkások gyerme­kei részére a napközi otthont. — Személyes tervek? — Nincsenek. Nem tudom $s nem is akarom kivonni magam abból a mun­kából, amely összes dolgozótársaim boldogulását szolgálja. Egy kívánsá­gom van csupán, hogy bízzanak ben­nem a munkástársaim, szeressenek Ugy, ahogy én szeretemy őket, hogy sokat, nagyon sokat tudjak értük dol­gozói. Ha igy lesz, azt hiszem, nyu­godtan mondhatom magam jó kom­munistának. Tari Józsefné len faiánksággal Szinte testüket ia posta, vérüket szívta a tőke. a földes­úr és mindkettő szolgahada, a dzsentri-bürokrácia, az Istentől és em­bertől egyaránt elrugaszkodott csend­őr és rendőrhad. A háború leírhatatlan szegénység­hez tapdva találta itt a magyar pa­raszt és munkásnők millióit, hogy még ké'ségbeejtőbb helyzetbe sodorja, férjeiktől, fiaiktól megfossza őket. Az­utáín jött a felszabadulás.' Kitosztott, majdnem agyontaposott népet talált itt. Pihenés helyett munkát, fokozot­tabb erőkifejtést követelt az egyén ás közösség érdeke egyaránt. A ma­gyar dolgozónők éppúgy, mint a fér­fiak nein a pihenést keresik, hanem a munkát. Érezték, tudták, elérkezett! -az. ideje, amikor maguknak dolgoz­nak. Eljutottunk odáig, amikor inár eredményekről is beszélhetünk. A dol­gozók ünnepe, május elseje kettőzöt­ten ünnepe, a kettős értelemben el­nyomott dolgozó nőknek. A sok név­telen hős anya és leány közül érdemes bepillantani egynéhánynak az ifjú­ságába, amely nem volt, a jelenébe, amely küzdelmes és meghallgatni, mi­iyen erős hittel hiszik, hogy a jövő az övék, dolgozó magyar nőké. Bána­tukban és örömükben egyaránt benne van a paraszti és munkásnők egészé­nek keserve és boldogsága. Nagygyörgy Mária a szegedi kenderfonógyár üzemi bi­zottságának tagja, nem szivesen em­lékszik gyermekkorára. Korán éreznie kellett mit jelent szegény ember gyer­mekének lenni. A tanítónő arra hasz­nálta, hogy piacra küldte kosarait cipelni és év végén az értesítőjébe berakta a négyese klet. Pedig szeretett tanulni és jól is tanult, mert amikor másik tanítót kapott, egyszeribe szin­jeles lett. Petőfi verseit olvasta és igy alakult ki benne égy világnézet, tereikor még munkásmozgalomtól nem is hallott. A kapitalizmus jármába — mondja — igen fiatalon fogtálé be. Már iskolás korában megkóstolta a nyomorúságot. Tizenegy tevés korá­in inden munkástestvérem asztalára puha fehér kenyér kerülne. Pászthy Mária rendőralhadnagy emlékei nyomán fel­elevenedik az a korszak, amit most egyesek célzatosan emlegetnek a »bol­dog béke? korszakának. A kövétkező sorokból is kitűnik, hogy nemcsak a munkásnak és parasztnak, de az ér­telmiségnek is pokol volt az a »bol­dogt idő. Pászthy Mária akkor járt iskolába, amikor legnagyobb volt "a munkané'küliség. Szülei murikanélkül voltak és a szomszédtól kellett köl­csön kérni egy 6 filléres radirra. A polgárit tiszta jelesen végezte el, sze­retett volna tovább tanulni, de nem lehetett. Élénken él az emlékezetében az a nyűmör és megaláztatás, ami ezután , követklezett. Varrólánynak ment el, de nem varrni tanitották, hanem a főnöknője kutyáját kellett sétáltatnia. Nagyon lealázónák érezte és bántónak találta, hogy amikor az emberek sokasága, köztük ő is, éhe­zett, egy kövér kutyát kellett dédel­getnie. Tizenöt éves volt, amikor be­került az egyik textilgyárba. Munka­idő után tanulta me£ a gyors- és gépirásí. A felszabadulás után kö­vetkező napokban került a rendőrség kötelékébe. 1 | [ . [,.; — Miért lépett erre a pályára? — A felszabadulás előtt a rendőrség Nem mulaszthatom el ezt az alkalmat sem, hogy megemlékezzem azokról a nőkről, akik rendithetetlen buzgalom­mal fáradoznak ftt Szegeden is a nők demokratikus egységének megterem­tésén. Gyárt munkásnők, parasztnők nagyon sokan vannak már, akik sza­kítottak a be1 éj ük nevelt előítéletek­kel, gátlásokkal ős biztosan dolgoznak azon, hogy az egység megteremtésé­vel és a demokratikus nők táborának kiszélesítésével felfelé haladjunk a nők politikai iskolázottságának és po­litikai harcának utján. j • > .1 Pillanatképeken keresztül a dol­gozó nők múltjába és jelenébe néz­tünk. Nyomor, megaláztatás ős ül­döztetés jellemzi multjukat. Munka, áldozatvállalás jelenüket. Munkás, pa­raszt, értelmiségi nők milliói férfi­társaikkal versenyezve dolgoznak, harcolnak családjuk, nemzetük jövő­jéért, a dolgozók boldog Magyarorszá­gáért. > Komócsin Zoltán ban édesapja felültette a ló hátára tagjai mind elmenekültek, aki itthon és a tüzőnapban irányította a lovat. müratet, nem mert az utcára kilépni az ekekapa előtt. Tizenhárom éves1 volt, amikor először vett sarlót a kezébe és végezte e világ legnehe­zebb munkáját, az aratást. Már kis­leány korában gyűlölte a munkátLa­nul, heremódra élő uri bitangokat, A vasárnapi szórakozása nagyon si­lány volt. Annyi pénzt kapott az édes­anyjától, amivei elmehetett a sze­gedx Városi Színházba, a harmadik emeleti állóra. A földszinten először a felszabadulás után ült, egy politikai gyűlésen. Határtalan boldogság fo­gott el — mondja —, hogy megérhet­tük azt az időt, amikor egy egyszerű paraszt is odaülhet ahova azelőtt csak azok ülhettek, akiknek dőzsölésből áll az é'etük. Szeretett volna mindig na­gyon tanulni, könyveket olvasni. Csak Én szívesén siettem, segitségére azok­nak a munkásoknak, akik a rend megóvására uj rendőrséget kezdtek szervezni. I í _ [ — Mik a 'Jövőre vonatkozó tervei? — Tanulni szeretnék, hogy hézagos marxista ismereteimet kiszélesítsem. És még egy: olyan munkakörbe sze­retnék kerülni, ahol még többet te­hetek a munkásosztály érdekében. Havalecz Istvánné a MKP nagyszegedi pártbizottságának nőtitkára. Egy a sok közül, aki már régén politizál, aki régen felismerte, milyen óriási jelentősége van a nők 1 elszabadítása szempontjától, ha poli­tikai kérdésekkel foglalkoznak. Mint arra tellett, hogy az ócskapiacon régi gyereklány felfigyelt a munkásmozga­Tolnaikhoz jusson. — Nem tudom kimondani, milyen boldog voltam — igy kezdi a felszaba­dulás után történteket mesélni —, amikor láttam, hogy Magyarorszá­gon megszűnik a koldussors a nagy­birtok felosztásával. Ha a parasztok az orrukkai túrták volna a földet, ak­kor sem tudtak volna annyit össze­kaparni, amitől megélhetnek. Életem "legnagyobb élménye volt, amikor a Kommunista Párt nőgyülésén felszó­laltam. A parasztság, különösen a nők soha nem voltak abban a mód­ban, hogy egy ilyen ünnepségen réezt­vehessenek. Láttam a jelenlevők ar­cán, mennyire örülnek a felszólalá­somnak. Igaz szeretettel voltak hoz­zám és éreztem, hogy most tényleg együtt ünnepelünk, egymásnak örü­lünk. OÍyanok Voltunk, mintha mind­nyájan testvérek lettünk volna. Még csak azt akarorp mondani, hogy mi, parasztok azzal is szolgáljuk a de­mokráciát, hogy bevetettük az utolsó darab földünket is és nem hagyjuk, hogy a gaz megegye a vetéseinket. Szeretném, ha jövőre, ha az uj Íréért, lomra. 1920-ban a 'textilszakcsoport elnöke volt. 1926-ban bekapcsolódott az illegális politikai mozgalomba. A nehéz, nyomorúságos évekből egyet­len szép emléke maradt, amikor az elvtársak illegális pártügyben Buda­pestre küldték fontos ügyek elintézé­sére. Magatartása miatt a munkálta­tók feketelistára tettek és igy állan­dóan hánykolódott egyik munkahely­ről a másikra. Ez azonban nemhegy megtörte volna, de megerősítette poli­tikai hitvallásában. 1942-től a vasipar­ban dolgozott. Egyetlen nő volt Sze­geden, aki ilyen nehéz testi munkát végzett. 1945 októberében lett a párt nőszgrvezője. Erről igy beszél: Kenyércsata Irta: KRAJKÓ ANDRÁS földműves, a! 3 tápéi földbszltó bizottság elnöke Ebben a harcban az ujgazdák és a régi gazdák derekasan ka/vették és ki­veszik a részüket. Elismerést érdemel­nek az ujgazdák, akik minden igaerö nélkül, kéziszerszámmal munkáljál', meg a djEmwtaráciától karpott földet. Az ujgazdák erőfeszítéséi] meg kel­tene könnyíteni ,a termelő bdziottiságofe­rvak,Sajnos, nem1 mindegyik termete­bizottislág működik jól. A rosszul mű­ködő termelő bizottsági, elmulasztja az iigaerő tervszerű felhasználását. Türi egyes, igaerőveü rendelkező gazdák ga­rázdálkodását, aikáik kapzsiságukban egy hold föld feiszántásáért 2—2 és fél má­zsa szemesterményt kérnek az ujgaz­d'átetót éa igy az ujgazdák — miután terményük nincs — nem tudják fel­szántani és megfelelően megmunkáló t földjeiket. Az -i-gaerő'tulajdionos gazdik azonban ezzel nem sókat törődnek. Ezeket a gazdáikat, meg kell rendsza­bályoani, mert ezek a nemzet egyete­mes érdeke eliten vétenek. Nemzeti- ér­dek na, hogy az ujgazdák idejében jói el tudják végezni a szántás, vetés mun­kálatait, .hcigy ezáltal több kenyeret tudjanak juttatni a nemzet asztalára. Az igaerőt tartó- gazdáknak is van jogoc panaszuk Mint ismeretes, a ko­eni és gazdasági szerszám javítása, va­lamint a lovaik vasalása csak nagyobb­memnyiiségü termény eltemében lehet­séges. Sok gazdánál előfordul, hogy nem tudja merijaváititatni elpusztult gaz­dasági szerszámait és igy a szántás­vetés munkálatadnak folytatása leküzd­hetetlen akadályokba ü'.közik. Eme a jelenségre ezúton hívjuk fel az illeté­kesek figyelmét. Sürgős intézkedésre van szükség, mert különben veszélyben forog! a nem. zet kenyere, meglassul áz újjáépítés tempója és meghosszabbodik a ma­gyar nemzet szenvedése. A sok aka­dály ellenére Szeged egyes vidékén és az egyes falvakban, igy elsősorban Tápén az őszi vetesek 100 százalékod eredménnyel végződtek. A tavaszi szántás-vetési munkálatok is kielégí­tően haladriak, minden remény meg­van arra, hogy idejében be is fejeződ­nek. Természetesen ez.eken a helye­ken a termelő bizottságuk feladatuk, hivatásuk magaslatán állanék. Szám­baveszik a szántás, vetési munkák mennyiségét, az igaerő számát, azt tervszerűen elosztják, hogy idejében megtörténjenek ugy az őszi, mint a tavaszi szántás-vetés munkálatai. Arra is felügyelnek, hogy egyes kap­zsi igareröiulajdonos gazdák ne zsa­— Azóta, hogy ezt a munkakört rolhassák meg az ujgazdákat. To­betöltöm, még jobban megerősödött Ivábbá ellenőrzik a munka minőségé:, tennem a hit, hogy csak foglalkozni j és menetét. Az akadályok legyőzés? kell, nevelni kell a nőket és éppen ulán elmondhatjuk, ahol a demokrá­ugy tudnak politizálni, mint a férfiak. jcia erős, megnyerjük a kenyércsatát. Kőbányai Polgári Sörfőző és Szent István Tápszerművek Rt. Szegedi főraktára Margit-utca 23. Telefon: 1-55,

Next

/
Oldalképek
Tartalom