Délmagyarország, 1946. május (3. évfolyam, 97-121. szám)

1946-05-01 / 97. szám

1945 május 1 DÉLMAGYARORSZÁO 5 Négy nő beszél Nyomor, megaláztatás és üldözés jellemzi multjukat, munka, áldozatvállalás jelenüket A magyar demokrácia elérkezett Tizenégy éves koromban léptem a arxa a fejlődési fokra, amikor különösen az elmúlt hónapok erőfeszitései után komoly eredményeket tud felmutatni nemcsak politikai téren, de •az újjáépítés frontján is. Az elmúlt hónapok munkás hétköznapjai fontos "utjelzői a magyar fizikai és szellemi dolgozók, parasztok hősi erőfeszítéseinek. A legnemesebb versenyben, a többtemnélés versenyében nap-nap után. emelkedtek ki teljesítményeikkel a gyárak, földek, íróasztalok munkásai. Mindenütt, ahol a megdermedt életet a munka, a cselekvés váltotta fel, ott látjuk egyvonalban a férfiakkal a nőket, a magyar anyákat és leányokat. Asszonyok és leányok is teljesítették kötelességüket. Munká£. ujabb "szenvedéseket vállaltak magukra, gyermekük, családjuk, nemzetük jövőjének, boldogulásának érdekében. A Horthy-reakció évtizedei, a második világháború évei, amely már történelem, a demokratikus ujjá, építés évei, amely történelem iesz. egyformán ott találta a magyar nőket a súlyos kötelességvállalásban Éheztek, nyomorogtak, dolgoztak, sokszor férjeik helyett is, embertelen fel'ételek mellett Horthy-országban. A könnyebb élet, a gondtalan nyugalom e'érhe,tetten ábránd részükre. Kegyet- j ölgyermekcs tápéi parasztasszony. gyár kötc'ékóbc és azóta itt dolgozom. 1931-ben bekerült a munkásmozgalomba és azóta te szegedi dolgozók élharcosai közé tartozik. A felszabadulás lehetővé tette részére, hogy munka után tanulhasson, képezze magát. Teljes bizonyossággal hisz abban', hogy eljön az idő, amikor a munkásasszonyok nem nagymosáshoz és meszeléshez görnyesztik hátukat fizetéses szabadságuk ideje alatt, hanem családjukkal együtt tényleg pihenhetnek. Arra a kérdésre, hogy mik a jövő tervei, igy felei: j — Első dolgom, hogy itt a gyárban megvalósítsam a munkások gyermekei részére a napközi otthont. — Személyes tervek? — Nincsenek. Nem tudom $s nem is akarom kivonni magam abból a munkából, amely összes dolgozótársaim boldogulását szolgálja. Egy kívánságom van csupán, hogy bízzanak bennem a munkástársaim, szeressenek Ugy, ahogy én szeretemy őket, hogy sokat, nagyon sokat tudjak értük dolgozói. Ha igy lesz, azt hiszem, nyugodtan mondhatom magam jó kommunistának. Tari Józsefné len faiánksággal Szinte testüket ia posta, vérüket szívta a tőke. a földesúr és mindkettő szolgahada, a dzsentri-bürokrácia, az Istentől és embertől egyaránt elrugaszkodott csendőr és rendőrhad. A háború leírhatatlan szegénységhez tapdva találta itt a magyar paraszt és munkásnők millióit, hogy még ké'ségbeejtőbb helyzetbe sodorja, férjeiktől, fiaiktól megfossza őket. Azutáín jött a felszabadulás.' Kitosztott, majdnem agyontaposott népet talált itt. Pihenés helyett munkát, fokozottabb erőkifejtést követelt az egyén ás közösség érdeke egyaránt. A magyar dolgozónők éppúgy, mint a férfiak nein a pihenést keresik, hanem a munkát. Érezték, tudták, elérkezett! -az. ideje, amikor maguknak dolgoznak. Eljutottunk odáig, amikor inár eredményekről is beszélhetünk. A dolgozók ünnepe, május elseje kettőzötten ünnepe, a kettős értelemben elnyomott dolgozó nőknek. A sok névtelen hős anya és leány közül érdemes bepillantani egynéhánynak az ifjúságába, amely nem volt, a jelenébe, amely küzdelmes és meghallgatni, miiyen erős hittel hiszik, hogy a jövő az övék, dolgozó magyar nőké. Bánatukban és örömükben egyaránt benne van a paraszti és munkásnők egészének keserve és boldogsága. Nagygyörgy Mária a szegedi kenderfonógyár üzemi bizottságának tagja, nem szivesen emlékszik gyermekkorára. Korán éreznie kellett mit jelent szegény ember gyermekének lenni. A tanítónő arra használta, hogy piacra küldte kosarait cipelni és év végén az értesítőjébe berakta a négyese klet. Pedig szeretett tanulni és jól is tanult, mert amikor másik tanítót kapott, egyszeribe szinjeles lett. Petőfi verseit olvasta és igy alakult ki benne égy világnézet, tereikor még munkásmozgalomtól nem is hallott. A kapitalizmus jármába — mondja — igen fiatalon fogtálé be. Már iskolás korában megkóstolta a nyomorúságot. Tizenegy tevés koráin inden munkástestvérem asztalára puha fehér kenyér kerülne. Pászthy Mária rendőralhadnagy emlékei nyomán felelevenedik az a korszak, amit most egyesek célzatosan emlegetnek a »boldog béke? korszakának. A kövétkező sorokból is kitűnik, hogy nemcsak a munkásnak és parasztnak, de az értelmiségnek is pokol volt az a »boldogt idő. Pászthy Mária akkor járt iskolába, amikor legnagyobb volt "a munkané'küliség. Szülei murikanélkül voltak és a szomszédtól kellett kölcsön kérni egy 6 filléres radirra. A polgárit tiszta jelesen végezte el, szeretett volna tovább tanulni, de nem lehetett. Élénken él az emlékezetében az a nyűmör és megaláztatás, ami ezután , követklezett. Varrólánynak ment el, de nem varrni tanitották, hanem a főnöknője kutyáját kellett sétáltatnia. Nagyon lealázónák érezte és bántónak találta, hogy amikor az emberek sokasága, köztük ő is, éhezett, egy kövér kutyát kellett dédelgetnie. Tizenöt éves volt, amikor bekerült az egyik textilgyárba. Munkaidő után tanulta me£ a gyors- és gépirásí. A felszabadulás után következő napokban került a rendőrség kötelékébe. 1 | [ . [,.; — Miért lépett erre a pályára? — A felszabadulás előtt a rendőrség Nem mulaszthatom el ezt az alkalmat sem, hogy megemlékezzem azokról a nőkről, akik rendithetetlen buzgalommal fáradoznak ftt Szegeden is a nők demokratikus egységének megteremtésén. Gyárt munkásnők, parasztnők nagyon sokan vannak már, akik szakítottak a be1 éj ük nevelt előítéletekkel, gátlásokkal ős biztosan dolgoznak azon, hogy az egység megteremtésével és a demokratikus nők táborának kiszélesítésével felfelé haladjunk a nők politikai iskolázottságának és politikai harcának utján. j • > .1 Pillanatképeken keresztül a dolgozó nők múltjába és jelenébe néztünk. Nyomor, megaláztatás ős üldöztetés jellemzi multjukat. Munka, áldozatvállalás jelenüket. Munkás, paraszt, értelmiségi nők milliói férfitársaikkal versenyezve dolgoznak, harcolnak családjuk, nemzetük jövőjéért, a dolgozók boldog Magyarországáért. > Komócsin Zoltán ban édesapja felültette a ló hátára tagjai mind elmenekültek, aki itthon és a tüzőnapban irányította a lovat. müratet, nem mert az utcára kilépni az ekekapa előtt. Tizenhárom éves1 volt, amikor először vett sarlót a kezébe és végezte e világ legnehezebb munkáját, az aratást. Már kisleány korában gyűlölte a munkátLanul, heremódra élő uri bitangokat, A vasárnapi szórakozása nagyon silány volt. Annyi pénzt kapott az édesanyjától, amivei elmehetett a szegedx Városi Színházba, a harmadik emeleti állóra. A földszinten először a felszabadulás után ült, egy politikai gyűlésen. Határtalan boldogság fogott el — mondja —, hogy megérhettük azt az időt, amikor egy egyszerű paraszt is odaülhet ahova azelőtt csak azok ülhettek, akiknek dőzsölésből áll az é'etük. Szeretett volna mindig nagyon tanulni, könyveket olvasni. Csak Én szívesén siettem, segitségére azoknak a munkásoknak, akik a rend megóvására uj rendőrséget kezdtek szervezni. I í _ [ — Mik a 'Jövőre vonatkozó tervei? — Tanulni szeretnék, hogy hézagos marxista ismereteimet kiszélesítsem. És még egy: olyan munkakörbe szeretnék kerülni, ahol még többet tehetek a munkásosztály érdekében. Havalecz Istvánné a MKP nagyszegedi pártbizottságának nőtitkára. Egy a sok közül, aki már régén politizál, aki régen felismerte, milyen óriási jelentősége van a nők 1 elszabadítása szempontjától, ha politikai kérdésekkel foglalkoznak. Mint arra tellett, hogy az ócskapiacon régi gyereklány felfigyelt a munkásmozgaTolnaikhoz jusson. — Nem tudom kimondani, milyen boldog voltam — igy kezdi a felszabadulás után történteket mesélni —, amikor láttam, hogy Magyarországon megszűnik a koldussors a nagybirtok felosztásával. Ha a parasztok az orrukkai túrták volna a földet, akkor sem tudtak volna annyit összekaparni, amitől megélhetnek. Életem "legnagyobb élménye volt, amikor a Kommunista Párt nőgyülésén felszólaltam. A parasztság, különösen a nők soha nem voltak abban a módban, hogy egy ilyen ünnepségen réeztvehessenek. Láttam a jelenlevők arcán, mennyire örülnek a felszólalásomnak. Igaz szeretettel voltak hozzám és éreztem, hogy most tényleg együtt ünnepelünk, egymásnak örülünk. OÍyanok Voltunk, mintha mindnyájan testvérek lettünk volna. Még csak azt akarorp mondani, hogy mi, parasztok azzal is szolgáljuk a demokráciát, hogy bevetettük az utolsó darab földünket is és nem hagyjuk, hogy a gaz megegye a vetéseinket. Szeretném, ha jövőre, ha az uj Íréért, lomra. 1920-ban a 'textilszakcsoport elnöke volt. 1926-ban bekapcsolódott az illegális politikai mozgalomba. A nehéz, nyomorúságos évekből egyetlen szép emléke maradt, amikor az elvtársak illegális pártügyben Budapestre küldték fontos ügyek elintézésére. Magatartása miatt a munkáltatók feketelistára tettek és igy állandóan hánykolódott egyik munkahelyről a másikra. Ez azonban nemhegy megtörte volna, de megerősítette politikai hitvallásában. 1942-től a vasiparban dolgozott. Egyetlen nő volt Szegeden, aki ilyen nehéz testi munkát végzett. 1945 októberében lett a párt nőszgrvezője. Erről igy beszél: Kenyércsata Irta: KRAJKÓ ANDRÁS földműves, a! 3 tápéi földbszltó bizottság elnöke Ebben a harcban az ujgazdák és a régi gazdák derekasan ka/vették és kiveszik a részüket. Elismerést érdemelnek az ujgazdák, akik minden igaerö nélkül, kéziszerszámmal munkáljál', meg a djEmwtaráciától karpott földet. Az ujgazdák erőfeszítéséi] meg keltene könnyíteni ,a termelő bdziottiságofervak,Sajnos, nem1 mindegyik termetebizottislág működik jól. A rosszul működő termelő bizottsági, elmulasztja az iigaerő tervszerű felhasználását. Türi egyes, igaerőveü rendelkező gazdák garázdálkodását, aikáik kapzsiságukban egy hold föld feiszántásáért 2—2 és fél mázsa szemesterményt kérnek az ujgazd'átetót éa igy az ujgazdák — miután terményük nincs — nem tudják felszántani és megfelelően megmunkáló t földjeiket. Az -i-gaerő'tulajdionos gazdik azonban ezzel nem sókat törődnek. Ezeket a gazdáikat, meg kell rendszabályoani, mert ezek a nemzet egyetemes érdeke eliten vétenek. Nemzeti- érdek na, hogy az ujgazdák idejében jói el tudják végezni a szántás, vetés munkálatait, .hcigy ezáltal több kenyeret tudjanak juttatni a nemzet asztalára. Az igaerőt tartó- gazdáknak is van jogoc panaszuk Mint ismeretes, a koeni és gazdasági szerszám javítása, valamint a lovaik vasalása csak nagyobbmemnyiiségü termény eltemében lehetséges. Sok gazdánál előfordul, hogy nem tudja merijaváititatni elpusztult gazdasági szerszámait és igy a szántásvetés munkálatadnak folytatása leküzdhetetlen akadályokba ü'.közik. Eme a jelenségre ezúton hívjuk fel az illetékesek figyelmét. Sürgős intézkedésre van szükség, mert különben veszélyben forog! a nem. zet kenyere, meglassul áz újjáépítés tempója és meghosszabbodik a magyar nemzet szenvedése. A sok akadály ellenére Szeged egyes vidékén és az egyes falvakban, igy elsősorban Tápén az őszi vetesek 100 százalékod eredménnyel végződtek. A tavaszi szántás-vetési munkálatok is kielégítően haladriak, minden remény megvan arra, hogy idejében be is fejeződnek. Természetesen ez.eken a helyeken a termelő bizottságuk feladatuk, hivatásuk magaslatán állanék. Számbaveszik a szántás, vetési munkák mennyiségét, az igaerő számát, azt tervszerűen elosztják, hogy idejében megtörténjenek ugy az őszi, mint a tavaszi szántás-vetés munkálatai. Arra is felügyelnek, hogy egyes kapzsi igareröiulajdonos gazdák ne zsa— Azóta, hogy ezt a munkakört rolhassák meg az ujgazdákat. Tobetöltöm, még jobban megerősödött Ivábbá ellenőrzik a munka minőségé:, tennem a hit, hogy csak foglalkozni j és menetét. Az akadályok legyőzés? kell, nevelni kell a nőket és éppen ulán elmondhatjuk, ahol a demokráugy tudnak politizálni, mint a férfiak. jcia erős, megnyerjük a kenyércsatát. Kőbányai Polgári Sörfőző és Szent István Tápszerművek Rt. Szegedi főraktára Margit-utca 23. Telefon: 1-55,