Délmagyarország, 1946. május (3. évfolyam, 97-121. szám)

1946-05-08 / 102. szám

Világ proletárjai egyesaljelek! §ZSSffj m máius 8, szerda III. évi. 102. iz. fira: 2,000.000 p ORSZÁG a magtár nmmnn pabt DÉLMAOTABOBSZagi NAPILAPJ Váljék nemzeti politikánkká a magyar-szovjet barátság Révai Józse! elvtárs nagy beszéde a nemzetgyűlésen a miniszterelnöki beszámoló feletti vitában (Budapest,-május 7) A nemzetgyűlés keddi ülésén Varga Béla elnök be­nyújtotta csonka Bihar vármegye fal­iratát a malmok községeesitése tár­gyában. Buchingr Manó, mint a külügyi és társadalompolitikai bizottság előadó­ja, beterjesztette a bizottság jc.cnté­sét a magyar-csehs^ov ák la josság­cscreegyezmény becikkelyezéséről szó­ló törvényjavaslatot, továbbá a bizott­ság jelentését a nemzetközi munka­ügyi hivatal alkotmánymódosításának becikkelyezéséről szóló törvényjavas­latot. Napirend előtt Gyulai László men­telmi jogának megsértését jelentette be. A bejelentést áttették a mentelmi bizottsághoz. Révai József elvtárs felszólalása A miniszterelnök beszámolójával kapcsolatosan folyó vita során a Kom­munista Párt részéről Révai Józssef szóialt fel. A magyar kormánydelegáció moszkvai útját a világosan gondol­kodó és valóban nemzeti érdekeket szsem előtt tartó nemzeti közvélemény őszinte- örömmel vette tudomásul — mondotta. A delegáció komoly gazda­sági előnyöket ért el. Az a segítség, amelyet a Szovjetuniótól a vasút ré­szére kapunk, azt jelenti, hogy a vas­út eléri a békebeli színvonalát. De még énnél is fontosabb az a politikai ©eredmény, amelyet a magyar kor­mánydelegáció Moszkvában elért. A miniszterelnök ur beszámolója szerint a moszkvai látogatás eelőtt a magyar békekilátáaok nem voltak olyan vér­mesek. mint a moszkvai látogatás után. Jogunk van hinni a moszkvai ut után, hogy jogos nemzeti igényein­ket egy nagyhatalom támogatni fogja. Ebből következik, hogy a szovjet­magyar barátság ápolá.-a és mélyí­tése, valamint megszilárdítása az cgéez magyar nemzet létérdeke. Figycimexíetés a háborús uszítóknak — Egy évszázadon át azzal méte­lyezték meg a inazyar gondolkozást, hogy a pánszlávizmus gondolatát ve­tették feé. Mi tudjuk hogy ez bizonyos id-eíg veszélyes volt a magyarságra nézve. Azonban azt is nagyon jól tud­juk, hogy a mai Oroszország, nem a cári Oroszország, amely 1343-ben németekkel összeállóit és segítette a fasizmust. Kossuth Lajos szerint sem­mii kárunk nem származhatik abból, ha » szláv népek v szet-artanak. Mau g• -arorsizógnsk iHlt keól élnie a Dunar medencében: amiből következik, hogy meg keli békülnünk a szlév népekkel cs heay nekik is meg kell békülniük velünk, magyarokkai.. Ne pártoljuk azt a gondolatot, hogy védelmet nyujtsunfc TV-ussiEnök kelet ellem. Ebből nem sok köszönetünk volt eddig sem. Nemzeti politikánkká váljék a szovjet-magi/a* barátság politikája, az egyenjogúság­nak és a kis- és nagynépek közötti önzetlen barátságnak a politikája. Ez az a politika, amelyet a Szovjetunió folytat. A miniszterelnök ur kijelen­tés® után is még sokan híresztelik, hogy a Szovjetuniónak ae a célja, hogy tagállammá tegyem bennünket. Nem hiszem, hogy a kijelentés után ezek a híresztelések és rágalmazások elhallgatnának. Igen fomtó~ volt az, hogy a magyar kormánydriegációnak, élén a miniszterelnök úrral, a legille­tékesebb Sztálin generalisszimusz sze­mélyesen cáfolta ezt c hirt. A Szov­jetunió si magyar szabadság és függeíu lenség tiszteletiben tartásának politi­káját folytatja. A magyar társadalom nem jelentéktelen része nem felejtett és nem tanult a multbóL A magyar társadalom jelentékeny része behelyet­tesíti a kiesett Németországot az an­golszász hatalmakkal és háborúra spe­kulál. Vannak a nyugati országokban is olyanok, akik a második világhá­brru után máris a harmadik háborúra számítanak és háborús uszítással fog. lalkoznak. Vannak ezeknek ügynökei Magyarországon is. Lesik, hogy milyen gyorsan éleződnek ki az ellentétek a Szovjetunió és az angolszász hatalmak közölt. Ezek a körök ellenségei a szovjet -magyar baratság eszméjének, ezek táplálják a bel_ és külpolitiká­ban a reakciót. Csak ezek értelmezik ugy a Szovjetunióval való barátságot, mintha ellentétben íállana az angol­szász hatalmakkal való barátsággal Békekilátásaink javulása — A béke kilátásai a moszkvai ut után megjavultak, díe ne feledjük el, hogiy a megjavult esélyeket is lehet újra elrontani. Hogy ezek az esélyek ne romoljanak, ahhoz elsősorban őszinte és becsületes folytatása kell a szovjet-magyar barátság kiilpoliíjkajá­nak.' (L-Ikes taps a Ház mindén olda­lén.) — Második feltétel a békekilátások javulására, hogy ne csak a Szovjet­unió, hanem a szomszéd államok fejé is az őszinte barátság külpolitikáját folytassuk. Ez vonatkozik elsősorban Jugoszláviára. Március óta a légkör Jugoszlávia és Magyarország között bizonyos mértékig megjavult, de nem lehet még a viszonyt .zavartalannak mondani. Hogy megjavítsuk ezt a vi­szonyt és hogy a valódi barátság alapjára helyezzük, rendet ke!l terem­le niink az országban élő driszerb ki­sebbség dolgában, elsősorban a ha­ságök működése terén. Meg kell va­lósítani a joguszláv kisebbség iskol.a­kivánságait. Akarjuk, hogy a magyar külpolitika egyértelműen é® komoly ul támogassa Jugoszlávia igényeit Tri­esztre. — Vannak a Kisgazdapártban, akik nyíltan beszéltek arról, hogy a béke­kötés után kezdetét veszi a Kisgazda­párt fejlődésének ügynevezett máso­dik korszaka. Ezt csak ugy lehet ér­teni, hogy a békekötés után megkez­dik a koalíció politikájával szemben a harcot. Mi kommunisták semmiféle fenyegetéstől nem félünk, de itt az országról van BZÖ. A polgárháborúra spekulálók­kal ./zemiíca rás«u állunk — Rossz szolgálatot tesznek az or­szágnak azok, akik a nemteeiet ketté akarják szakítani, akik a oékekaté« uián po'gárháborukat akarnak fel­idézni. ((Nagy zaj, ellentmondások a jobboldalon.) üdvözöljük azt az értel­mezést, amelyet Nagy Ferenc Szé fehérvárait a parasztegységhez fű­zött, hogy az nem irányul a mun­kásság ellen. (Lelkes taps.) Varnak, akik a munkáspártot akarják sz rn e­áliitani a parasztsággal kettő aka'látt szakítani a nriVzeiet. Ez p:dig h'ny­vétel a polgárháborúra. .'(Nagy aj.) Kijilen em, hogy azoki.il szem:.en, akik a tűzzel játszanak és a polgár­háborúra: sp;k'.'.lá'na „, a békekö :s u án az ország katonai megszállásá­nak csökkentése, vagy megszűnése u án, azokkal szemben résen állunk. Oltvány! Imre: Mi csapunk le lő­sz őr rájuk. A fasiszta szervezkedések és a Kisgazdapárt — Vannak, fasiszta szervezkedések — folytatta ezután Révai József. — Jó lett volna, ha Gyulai képviselő nvilabozoít volna arról, volt-e valami köze vagy nem a lelep'ezett fasiszta összeesküvésekhez a Kisgazdapártnak. A Kisgazdapárt szerve­zetében is olyan légkör van, a kétkula­ciosságnak olyan szelleme, amely alkal­massá teszi a pártot a reakciós fasiszta szervezkedők számára. Aki azt allitja, hogy itt nincs semmi baj, az akarva nem akarva bátorilja azokai, akik ilyen összeesküvést rendeznek a Kisgazdapált keretében. A magyar demokraca egész balszárnya öit áll, ezt bizonyítja május e;sejének lefo yása az egész országban. F7utái Bén Antal iparügyi miniszter beierjes-.teite a szénbányák alfainoshasá­ról szóló tövényjavaslatot. Gyulai László személyes megtamadfa'ás címen szőleit fel és tiltakozott az ellen, mintha része lenne a fasiszta összaesküvésekben. Ezután Schiffer Pál a Szociáldemokrata Párt ré­széről foglalkozott a m; szkvai úttal kep­csoiatos miniszterelnöki beszámolóval. A miniszterelnöki beszámolót pártja részéről tudomásul veszi. Erdei Ferenc a Nemzeti Parasztpárt részéről a miniszterelnök beszámolóját elfogadta. A Ki gazds pártból kizárt képviselők részéről Nagv Vince szólalt fel. Varga Bela a nemzetgyűlés elnöke ez­után indítványozta, hogy a legközelebbi iiles szerdán délelőtt 10 órakor legyen a kővetkező napirenddel: A nemzetgyűlés az elnök iavaslafát elfogadta. Az üies 14 óra 15 perckor véget ért. ( régi A külügyminiszterek megkezdték a román békeszerződés tárgyalását A trieszti kérdés holtpontra jutott (Páris, május 7). Az olasz kérdés, be­leértve Trieszt sokat vitatott jövőjének ügyüt teljesen holtpontra jutott a nép külügyminiszter értekezletén. A négy kü­lügyminiszter hétfőn délelőtt tartolt három­órás tájékoztató jellegű megbeszélése után semmi jel sem mutat bármely Kompro­misszumos megoldás lehetőségére. Ameri­kai illetékes körök kijelentették, hogy vé­leményük szerint Trieszt az egész olasz­kerdés sarokköve, és nem hajlandók ele­get tenni annak az orosz követelésnek, hogy adják át a jugoszlávoknak Triesztet, ame­lyet a nyugati szövetségesek olasz város­nak tartanak. Kardeij jugoszláv miniszterelnőkhelyet­tes viszont kijelentette, hogy a párisi négy javaslat közül csupán a szovjet javaslat igazságos és csupán az felel meg Jugo­szláviának. Hálás köszönetet mondott a Szovjetuniónak megértéséért és támogatá­sáért. A mai irányzat szerint Olaszorszá­got jugoszláv területekkel akarják meg­ajándékozni, ugyanazt az Olaszországot, amely három évig Hitler legelső szövet­ségese volt. Ebbe Jugoszlávia sohasem fog belenyugodniji Tekintve, hogy az olasz kérdés főbb pontjaiban nem látszik semmiféle meg­oldás lehetősége, a négy hatalom külügy­minisztere elhatarozta, hogy áitér a Ma­gyarországgal. Romániával, Bulgáriával és Finnországgal kötendő békeszerződések meg­vitatására. A külügyminiszterek helyette­sei hétfő délutáni ülésükön arról tanács­koztak, hogy milyen sorrendben foglal­kozzanak ezekkel a békeszerződésekre!. Megbízható értesülés szerint a kedden délelőtt 11 órakor tartandó külügyminisz­teri értekezleten első helyen Románia sze­repelt a napirenden, Groza: A román és a magyar demokrácia nem vitatkozik a határokért (Eutoairest, május 7.) A román rádió jelenti, hogy Szilágymegyébeiri népgyű­lést tartottak, melyen megjelenít Groza miniszterelnök és rámutatott arra, hogy az erdélyi területen levő népek bai'átu ráigos együttműködése ai szebb jövő biztosi téka. Éppen ezért ki kell irtaná a fasizmust és a nacionaüstla .gyűlölkö­dés megmaradt maradványaik A mir n'sztereinök végül hangoztatta, hogy a román és a magyar nép megbékélése a legjobb uton halad és a román és a magyar demokrácia halárokért. nem vitatkozik a Sztálin—Truman-' találkozó készül? (Washington, május 7) A Reuter-iroda munkatársa jelenti: Washingtonban újra sokat beszélnek Sztálin generalisszimusz es Truman elnök közeli találkozásánál: lehetőségéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom