Délmagyarország, 1946. május (3. évfolyam, 97-121. szám)

1946-05-04 / 99. szám

Világ proletárjai egyesüljelekI szeged 1946. május 4. szombat III. évi. 99. sz. fira: 600.000 P •LMflGYAKORSZM A.MAflTA.H EO MMüMIIU PÁRT D $ LM AQTARORSZÁG1 NAPILAPJA Heves tüntetések és összetűzések Ausztriában Déltiról elszakítása miatt Olaszország lezárta a Brennert (Páris, május 3) A párisi külügyminisz­teri tanács visszautasította a Felső Etsch völgyére vonatkozó osztrák követeléseket. (Bécs, május 3) Arra a hirre, hogy a párisi kü.ügyminiszteri értekezlet elutasí­totta Ausztriának Deltirol visszacsatolá­sára irányuló kérését, Ausztriában nagy­arányú tiltakozó tüntetéseket tartottak. Ti­rolban csütörtökön reggel 7 órától déli 12 óráig általános sztrájk volt. Tirol több hehségében tünletésekre került sor, sót néhány esetben összetűzés is támadt a tüntető tiroliak és az olasz rendfenntartó alakulatok között. A tiroli tartományi kormányzó felhívást bocsátott ki, amelyben kijelenti, hogy Ausztria és Tirol sohasem fog belenyugodni Déltirol elszakitásába, Fiegl kancellár május 1-én néppárti ülésen hangoztatta, hogy Ausztria az emberi szabadság és az emberi jogok alapján követeli Déltirol visszacsatolását és ezt az álláspontját az osztrák kormány soha sem adja fel. Olaszország lezárta az olasz-oszlrák hatáit a Brennernél, hogy elejét vegye minden olyan esetleges incidensnek, amely a négy nagyhatalom külügyminiszterének döntéséböl eredhet. A napokban megérkezik Szegedre az első oroszországi hadifogolyszállitmány Az adóhivatali pénztárak nem győzik lebonyolítani az inflációz adófizetési forgalmat — Alsóközponton disznók eszik fel a raktárakból kiszóródott adógabonát — Naponta két cigarettát adnak a most kiosztásra kerülő do­hányjegyekre — és egyéb fontos bejelentések a hivatalvezetők értekezletén előkészítették. Miliők Sándor hazaho-j ügyigazgató, hogy megkezdődött gze­(Szeged, május 3) Mint ismeretes, dr. Pálfy György főispán minden hó­nap első csütörtöki napján együttes értekezletet rendszeresített a szegcdi városi és áUami hivatalok vezetői számára, hogy ezeken az értekezlete­ken összeegyeztethessék munkapro­gramjuka? megbeszéljék a munka el­végzése fontosságának sorrendjét, hogy elintézhessék az egyéb problé­mákat. A májusi értekezletet csütör­tökön tartották meg. A máshol el­foglalt Pálfy főispán és Dénes elvtárs, polgármester távollétében az értekez­letet dr. Antalffy György elvtárs, h. polgármester vezette. Kis Andor íőszámvevőhelyettes a városi adóhivatal ügyeiről számolt te. Bejelentette, hogy az adóhivatalnál az mflációs pénzforgalom következtében a munka annyira megszaporodott' hogy félő: a folyamatban levő lét­számcsökkentés végrehajtása után egyáltalán nem tudják elvégezni. A városi adóhivatalnál nem létszám­csökkentésére, ellenkezőleg létszáim­emelésre lenne szükség. Hivatkozott azokra a tumultuózus jelenetekre, amelyek naponta megismétlődnek az adóhivatali pénztárak előtt. Az adó­hátralékok azért szaporodnak, mert nincs megfelelő számú személyzet az adó beszedésére. Intézkedést kért, hogy az adózók a bankokban is be­fizethessék adójúkat Felemiitette, hogy Alsóközponton az adógabona annyira felszaporodott, hogy már-már kifolyik a raktárakból ás a kiszóró­dott gabonát a disznók eszik fel. Kérte: a közellátási hivatal sürgősen intézkedjék az alsóközponti adóga­bona elszállításáról. örley Zoltán vezérőrnagy, honvéd­kerületi parancsnok bejelentette, hogy a hadifoglyok szegedi átmenő állo­mása rövidesen megkezdi működését, mert megindult a magyar hadifog­lyoknak Oroszországból történő beje­lentett hazaszállítása. Néhány napon belül 400 fogoly érkezik Szegedre Szmolenszk és Sztalinő környékéről. Ezt a csoportot gyors ütemben követi a többi. A foglyok fogadását teljesen zataü kormánybiztos táviratilag na­gyobb összegű pénzt küldött Szegedre a hazatérő foglyok ellátására. Janson Vilmos tankerületi főigaz­gató közölte, hogy az iskolás gyer­mekek tehetségkutatását külterületek­re is kiterjesztik. Különös súlyt he­lyeznek zenei tehetségek fejkutatá­sára. A főigazgatóság tanfolyamokat rendez a szegedi tanárok számára az orosz és az angol nyelv elsajátítása érdekében. Az első nyelvtanfolyam ju­lius 1-én kezdődik. Dr. Viola György tiszti főorvos je­lentette, hogy miniszteri rendeletre az összes óvodákat napközi otthonokká alakították át. Dr. Hamar Sámuel pénzügyigazgató ugyancsak az adóhivatalok felügylem­lett munkájáról panaszkodott. Na ponta sok kilót tesz ki a befizetési lapok száma. A tisztviselők nem győ­zik a munkát. Az állami adóhivatalnál 25 fővel kellene szaporítani a tiszt visetöi létszámot, hogy a megnöveke dett munka elvégezhető legyen. Sok a földadóhátraiék, mert nem győzik a behajtását. Bejelentette végüL a pénz­geden a dohányjegyek bevezetése. A férfiak napi két cigarettára szóló do­hányjegyet kapnak. A bejelentést aZ értekezlet érthető megütközéssel vette tudomásul. Somogyi Imre tanácsnok a beszol­gáltatott állatok áriigyét tette szóvá. A beszolgáltatási árat mindig késede­lemmel fizetik ki és emiatt nagy vesz­teségek érik a beszolgáltató? Java­solta, hogy a veszteségek csökkentése érdekéhen ne megállapított áron, ha­nem szabadforgalmi áron vegyék át a beszolgáltatásra "kerülő jószágokat. Dr. Szlics István a kérdéshez hozzá­szólva azt javasolta, hogy a gazdák készpénzárról utalványt kapjanak és azt a kifizetés napján érvényben lévő ár szerint váltsák be nekik. Másik ja­— kaptuk a felvilágosítást. Alig 4—5 milliméteres eső esett csupán, de ez sem mindenütt egyformán. Bizony az aszály még mindig fennál és szinte kétségbeejtő helyzetet mutat. Más években az évi csapadék 600—700 mi­liméler is szokott lenni ezen a vidé­ken, ebből 100—120 milliméternyi szo­kott májusig leesni, ezzel szemben az idén alig esett 30—40 milliméternyi. Arra a kérdésünkre, hogy ez a nagy szárazság milyen hatással volt a ve­tésekre a következő választ kaptuk: — Természetesen igen gyenge a ve­tés az idén. A szegedkörnyéki pa­rasztság pedig mindent elkövetett és nincs a környékünkön bevetetlen föld, de sz időjárás felbecsülhetetlen károkat okozott mindenfelé. Tavaszi eső szinte egyáltalán nem volt és még ehhez járult az is, hogy a télen is alig volt egy kevés havazás. Igy a föld eléggé kiszáradt, a szárazság miatt nem tudott kellő időben bokrosodni a vetés és hamarabb szökkent szárba, mint a bokrosodás megindult. Ezen­kívül a szárazsággal együtt még más veszedelem is lépett fel. A szárazság idején ugyanis el szoktak szaporodni a répabogarak cs igy az idén is hatal­mas répabogár-hadjárat indult meg* különösén a már szép fejlődésben levő cukorrépa ellen. A répabogarak még fejlődés közben szinte az összes ta­karmányféléket és cukorrépát elpusz­tították, pedig az idén különösen sok, mintegy 180—200 holdnyi cukorrépát vetettek Szeged környékén. Ezeknek sajnos legnagyobb részét az esőzések megindulásakor újra kell vetni. — Milyen vetemények szenvedtek leginkább? — tesszük fel a kérdést. — Talán legrosszabb helyzetben a rozsfélék vannak és általában a ta­vaszi vetések — mondja Németh gaz­dasági ellenőr. Utána a répafélék, a burgonya és a kukorica van veszély­ben. Szerencsére a buza valamivel vaslata az volt, hogy adópengőben | Jobban áll, de sajnos a buzatermée­szabják meg a beszolgáltatásra kerülő inek is eddi8 mar legalább 40 százaié­jószágok árát és azt irják a beszol­gáltató gazda köztartozásainak ja­vára. Dr. Antalffy György h. polgármes­ter azzal zárta be az értekezletet, hogy az elhangzott beszámolókat és a javaslatokat a főispán elé terjeszti. Kisebb esőzések ellenére még mindig fennáll az aszály veszélye Somogyi Imre gazdasági tanácsnok és Németh Imre gaz­dasági ellenőr nyilatkozata Szeged, május 3) Sajnos gyakran szoktak errefelé az Alföldön száraz idők ránkköszönteni, de az idei szá­razság különben nagy méreteket ölt és szinte alig van parasztember, aki ekkora szárazságra visszaemlékeznék. Talán soha sem volt még ennyire időszerű az az alföldi népdal, hogy: »Kiszáradt a tóbul mind a sár, mind a viz, A szeginy barom is csak a gazdára niz. Istenem, Istenem adj egy csendes eső? A szeginy baromnak jó legelő mezőt.« Hónapok óta csak: ez a kérdés fog­lalkoztatja a parasztságot, mert eső kellene elsősorban az uj kenyérhez, a további élethez. Ezért csillant meg egy kis remény húsvét másnapján és május elején, amikor egy kissé beborult az ég és meleg, tavaszi zápor futott végig a földeken. A Délmagyarország munkatársa fel­kereste Németh Imre elvtárs, gaz­dasági ellenőrt, hogy tájékoztatást kérjen, milyen hatással volt a veté­sekre ez a kis eső. — Sajnos, nagyon keveset számított kát elvesztettük az aszály miatt. Somogyi Imre, Szeged gazdasági ta­nácsnoka is hasonló szomorú képét rajzolja meg az idei szárazságnak, amikor az aszály következményeiről beszél. A kalászosoknál a szárazság ha­tása valószinüen a szemtermések nagyarányú csökkenésében nyilvánul majd meg. Az idei hűvösebb, csapa­dékos idő elmaradása miatt ugyanis a kalászosok kevesebb sarjuhajtást hajtanak, ezáltal kevesebb szár nő ki, amelyen a kalászok kifejlődhetnek. A kapásnövények fejlődési ideje is ki­tolódott, mert ezek a csapadékos idő­járás hatására szoktak kihajtani. így tehát a terméshozamban jelentős csökkenés mutatkozik itt ks előrelát­hatóan. Ha azonban még májusban bőséges esőzéseket kapunk, akkor ezek a károk, különösen a kapás ve­teményeknél még helyrejöhetnek Felvetjük a kérdést, hogy vájjon nem lesz-e majd esetleg szükség a kenyérfejadag csökkentésére a nagy szárazság miatt. [ — Egyelőre a kenyérfejadagra nem lesz ez befolyással — kapjuk Somogyi tanácsnoktól a megnyugtató választ. Szegeden és Szeged környékén ugyan-

Next

/
Oldalképek
Tartalom