Délmagyarország, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)

1946-04-02 / 75. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Szeged 1946. április 2, fcedd III. évi. 75. sz. ura: 50.000 P DELMflGYAKQRSZAG AGYAM 10 M1UKI8TA FÁUT & É'IÍM ÁGY A 80 fiSZA G1 NAPILAPJA Ferenc mísiiszterehiök pécsi beszéde koaliciés kormányzás szükségességéről, a demokrácia biztonságának és a társadalmi békének megteremtéséről, az ország gazdasági, bel­és külpolitikai kérdéseiről A kormány szilárd elhatározása, bogy mielőbb értékálló pénzt ad az országnak (Pécs, április 1.) A Független Kis­gazdapárt pécsi és baranyamegyei szervezete vasárnap délelőtjt Pécs .fő­terén rendkívül nagy érdeklődésre! ki­sért nagygyűlést tartott. A nagysza­bású nagygyűlésen az egész Déldu­nántul és a Duna—Tisza köze déli részének gazdatársadalma adott egy­másnak találkozót. A nagygyűlésen a kormány részéről megjelent Nagy Ferenc miniszterel­nök több miniszter kiféretőben. A Magyar Kommunista Pártot ílajls László belügyminiszter képviselte. A szövetséges ellenőrző bizottság képvi­seletében nagylétszámu szovjet tlsBjtt­küídöttség jelent meg. Nagy Ferenc miniszterelnök, aki hitvese társaságában (érkezett a nagy­gytilps színhelyére, szűnni nem akaró lelkes taps és hatalmas éljenzéssel fogódták. Perr Viktos, a Kisgazdapárt déü tagozatának etftöke megnyitóbe­szédet mondott, níajd általános fi­gyelem közepette Nagy Ferenc mi­niszterelnök emelkedett szólásra. A miniszterelnök az ciső világháború vé­gétől kezdve áttekintette a magyar politikai élet alakulását. Megállapí­totta, hogy az első világháború után visszanyert állami függetlenséget a népszabadsággal kellett volna alátá­masztani. Azonban éppen ennek el­lenkezője történt. — Azért vetítettem a múltnak a képét — mondotta ezután —-, hogy mindenki tisztában legyen vele: a de­mokrácia a második világháború után már nem lehet politikai kísérlet, ame-, lyet felválthat a régi rendszernek va­lamilyen javított formája, hanem örö­kös és véghfís politikai életforma, amelyért élni. dolgozni, és ha kell, meghalni érd meS (éljenzés és taps). Arról lehet beszélni a demokráciában, hogy időről-időre melyik párt milyen mértékben részesedjék a hatalomból a népakarat folytán, csak egyről nem lehet szó, hogy még egyszer kiadja a nép a kezéből a hatalmat. (Ugy van!) A demokráciában a magyar­ságra, a társadalomra és vezetőkre í.-.yaránt két nagy feladat há'rol. Az első feladat a demokrácia biztonságá­nak megKremtése, a második a de­mokráciában a nép boldogulásának és megelégedésének biztosítása. A de­mokrácia örök időkre való bebizto­sításának sok feltétele van. A nemzet minden dolgozó tagja nincs tisztában a mai nehézségek igazi okaival. A szabadon szájaló reakció könnyen hi­telre találhatna itt-ott. A régi világ, talán éppen a 'fasizmus útját egyen­getnék némelyek, ha koílátlan sza­badsággal" szájalhatnának a demokrá­cia elkn. Ha az elnyomás uralma mellett 0tt állott a csendőr, akkor a népuralom mellett is ott kell állania a demokratikus rendőrnek. Ennek azon­ban valóban demokratikusnak ' kell lennie (Ugy van, ugy van!) a de­mokrácia igazi kártevőjét döznie. — A reakció keresi az kell ül-1 — Meggyengült az adómorál, mo»t i amikor éppen nagy szükség lenne az alkalmat adóbevétel fokozására. Azt kérem a arra, hogy minden nehézségért a de­mokráciát tegye felelőssé. A demokra­tikus társadalom első feladata tehát, hogy a demokrácia sikere érdekében méltóságteljes türelemmel viselje a gazdasági nehézséget. Higyje el a ma­gyar nép, hogy nincsen olyan politi­kai rendszar a világon, amely a mái nehézségek között könnyebbé tehetné a dolgozótársadalom életét. A társa­dalom másik kötelessége, hogy is­merje el a demokrácia eddigi eredmé­nyeit. —- Egy másik nagy feladat, amely a népre hárul, a politikai együttmű­ködés mindaddig, amig az ország gondjai d nem múlnak, Mig a de­mokrácia meg nem erősödik, mig a. vkáguéke nincs rendezve, addig ra­gaszkodnunk kell a koalíciós kor­mányzáshoz, hogy az ország vezetése, illetve az ezzel járó felelősség egyfor­mán oszoljék meg minden párt és minden dolgozóréteg vállán. — A demokratikus magyar társa­dalom következő feladata a tár.sada!­mi béke biztosítása. A másik vonat­kozás a faji, vagy felekezeti gyűlöl­ködés. Az elmúlt hetekben egyes he­lyeken olyan tömegmagatartás nyil­vánult meg, amelyben a letűnt far siszta világ ösztöneit látjuk megnyil­vánulni. Figyelmeztetem a magyar társadalmat, ne engedjen utat az pn­tiszemitizmus indulatainak, mert egy­részt a világ legsntidimokratikusabb töniegh-ngulaíának nincs helye a ma­gyar demokráciában, másrészt tűr­hetetlen lenne, ha mégegyszer meg­próbálnának tüzetgyujtani azok, aáik most nem találnak mádat pecsenyé­jük megsüt ésére. A társadalom köte­lességeinek sorába tartozik a központi hatalom és a törvény tekintélyének növelése is. Tekintse a magyár nép a központi hatalmat sajátjának, be­csülje meg önmagát és engedelmes­kedjék a törvényes intézkedéseknek. — Hadd mondjam meg az őszinte elismerés szavaival — folytatta a mi­niszterelnök —, hogy a magyar dol­gozók a kötelességteljesítés legfelsőbb határán járnak a munka végzésében. Sajnos varrnak olyan parasztok, akik kész gazdaságba üiltek bele. Ezek ahelyett, hogy igyekeznének azt gya­rapítani, prédálják a készet, megmű­velés helyett egyenesen megcsúfolják a földet. (Taps.) Ezeknek a körmére fogunk nézni, ha nem vállalják a mindenkire kötelező áldozatos mun­kát. Itt is meg kell mondanom azt is, hogy nagy szükség van még sok he­lyütt a munkafegyelem erősödésére és az áldozatok növelésére. De meg kell szilárdítani a munkacrkölcsöket a kötelességteljesités minden terüle. tén, az íróasztal mellett, az üzleti élei­ben és a műhelyekben egyaránt. magyar társadalomtól* könnyítse meg az állami igazgatás helyzetét a pdn­tos adófizetéssel. — Magyarország külpolitikai hely­zete gyöfcer«son megváltozott. A fel­szabadulással nemcsak a belső reak­ciónak. de az egyoldalú külpolitiká­nak a hatása alól is felszabadultunk. Hálásan és bizalommal fordulunk a fasizmust legyőzők, hazánkat felsza­badítók és nemzeti függetlenségün­ket visszaadok felé. A magyar külpo­litika természetszerűleg elsősorban a Szovjetunió felé fordul. Szomszédjává lettül)/ a hatalmas szovjet birodalom­nak. Kevés lenne annyit mondani, hogy érdekünk a vele való jóviszony, de kevés lenne a hivatalos barátság is. Árrá von szükség, hogy népünk lelkében megerősödjék a vágy az igazi barátság iránt- Mély hálával és őszin­te nagyrabecsüléssel fordulunk az an­golszász demokráciák felé, az Egye­sült Államok és Nagybritannia felé is. őszinte hálával köszönjük meg gz Egyesült Államoknak azt a döntését, amellyel az elhurcolt magyar javak egyrészét visszaadják. A magyar nép mindig őszinte vonzalmat érzett á déli szomszéd népek iránt is. Külpolitikánkról szólva hangsúlyoz­ta még a miniszterelnök, hogy Ma­gyarország jóvá akarja tenni a Ju­goszláviával szemben a múltban elkö­vetett hibákat és a legszorosabb ba­rátságra törekszik a Tito-kormány­nyal. ItUgyanigy Groza miniszterel­nök romáu kormányával. Köszönetet mondott a UNRRA-nák, a svédeknek, a dánoknak, a svájciaknak és az.ame­rikaiaknak a magyar nép számára küldött segítségért, majd a kormány gazdasági programját vázolta. A kormány olyan programot kúszik elő, amelynek alapján véget vet a gazdasági életben uralkodó zűrzavar­nak és rátér a pénzügyi szanálás út­jára is. Idetartozik a bányák, a kö­olajlelepek és a nagy elektromos mü­vek államosítása. Hamarosan befeje­ződik a földreform. A földnek a kis­emberek kezén kell maradni, az elkö­vetett törvénytelenségeket azonban orvosolni kell. Bejelentette a minisz­erelnök, hogy május l-ig nemzet­gyűlés elé kerül a szövetkezeti tör­vény. A magyar ipar fejlesztése és feladatainak teljesítése érdekében le­hetőleg még ebben az 'évben üzembe helyezik az ország nagy olvasztóke­mencéit és kohóját. A külkereskede­lem irányításának ellenőrzése alapján külkereskedelmi tervet dolgoznak ki. A rendes évi állami költségvetés elő­készítésére a kormány negyedéven­ként adópengőben költségvetést ál­lit össze. Kötelezik az önkormányza­tokat, valaínint az állami üzemeket, hogy saját erejükből teremtsék m«g a pénzügyi egyensúlyt. A szanálás ér­dekében a tisztviselői létszámot az 1938-as alá apasztják. Kénytelenek le­szünk revízió alá venni a kényszer­nyugdijazotfcak és a demokrácia ellen­ségeinek nyugdijkérdését is — mon­dotta a miniszterelnök. — A kormány szilárd elhatározása, hogy* mielőbb értékálló pénzt ad ez országnak — jelentette be végül a miniszterelnök. Ehhez azonban az kéli, hogy az államháztartás egyensúlyát biztosítsuk és , a „.termelést növeljük. Legvégül a következő szavakkal fe­jezte be beszédét: — Törekedni fogunk', hogy ugy vc­zesük a magyarságot, hogy mindett cselekedetünk a magyar nép javát szolgálja. Vigyáznunk keÜ arra, hogy a dolgozók egysége biztosítéka legyen a belső magyar békének éj fejlődé­nek. A magyar nép be fogja tölteni azt a hivatását, amely az európai né­pek békés együttélésében reánk hárul. A percekig tartó, tapssal fogadott beszéd után a nagygyűlés a Szózat hangjaival ért véget. Teljesen átalakítják az adórendszert (Budapest, április 1) A magyar adó-1 az egyenes adókat pedig ezen'ul heten­rendszer a legközelebbi jövőben teljes át I kint kell fizetni. Az adózókat adóosztá­alakuláson mgy át. Áprilisban megszűnik llyokba sorozzák és kötelezővé teszik a egyes adóknak adópengóben való fizetése, szakmabeli adóközösségek bevezetését, Összeállították a csütörtöki felszabadulási ünnep programját A Nemzeti Bizottság felhívása Szeged népéhez (Szeged, április 1) Szeged népe nagy­szabású ünnepség keretében üli meg áp­rilis 4-én az ország teljes felszabadulásá­nak első évfordulóját. A gyülekezés csütörtökön reggel 9-kor lesz a Dóm téren, ahová a szervezetek már felsorakozva vonulnak fel. A menet legkésőbb fél 10 órakor elindul az Árpád­térre, ahol a demokrácia emlékmüvét lep­lezik le. Beszédet mond Dénes Leó elv­társ, polgármester. Innen a menet tovább indul a Kárász-utcán át a Széchenyi-térre, ahol az ünnepi gyűlés lesz. Az ünnepi gyűlés sorrendje a kővet­kező: 1. Magyar és orosz Himnusz, játsza a katonazenekar. 2. Donászy Kálmán a Nem­zeti Bizottság nevtben megnyitja az ülést. 3. „A szabadsághoz" cimü Petőfi versét szavalja egy ifju. 4. A pártok szónokainak beszéde. A Magyar Kommunista Párt ne­vében Tombácz Imre elvtárs nemzetgyű­lési képviselő beszél. 5. „Piros fejfák" cimü Fodor József verse. 6. Szózat, játsza a katonazenekar. A gyűlés befejezése után megkoronáz­zák a Széchenyi téren levő két orosz hősi emlékmüvet, katonazenekar gyászindulót játszik, A Nemzeti Bizottság felhívja Szeged népét, hogy minél nagyobb számban ve­gyen részt az ünnepségen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom