Délmagyarország, 1946. március (3. évfolyam, 50-74. szám)

1946-03-19 / 64. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! szeged 1946. március 19, kedd Hl. évf. 64. sz ftra: 20,000 P MAGYARORSZÁG A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT D É L M A G Y A R O R S Z Á G 1 NAPILAPJA Vessük meg a magyar-román barátság tartós alapjait Keresztury Dezső kultuszminiszter beszéde Bukarestben a békés együttműködésről (Bakarest, március 18) A magyar-román kuHurnapokra pénteken reggel futott be Bukarestbe az a román különvonat, ameiy Keresztury Dezső közoktatásügyi miniszter vezetésével a magyar vendegeket vitie. Vasárnap díszebédet rendeztek a magyar közoktatásügyi miniszter tiszteletére. Eftimiu a román-magyar társaság alelnöke mondott üdvözlő beszedet s erre a magyar vendégek nevében Zilahy Lajos válaszolt. Délután a miniszter feliratkozott a királyi palotában, majd részivett a bukaresti ifjúság márciusi ünnepségén. Ezután Bartók és Kodály emlékezetére hangverseny következett, amelyen a miniszter többek között ezeket mondotta: — Ennek a két nagy alkotó művésznek, akiknek művészetét ez a hangverseny reprezentálja, Bartók Bélának és Kodály Zoltánnak művészete* nam kizárólag a miénk. A két magyar géniusz történelmi tette nemcsak a magyar nép zenei mondanivalóját váltotta meg a százados hallgatás bilincseiből, hanem a szomszédos népeket is. Művészetünkben a magyar mellett ott vannak a szomszéd népek, elsősorban a román nép dallamkincsének gyöngyszemei Is. A mi népeink csak akkor fordultak egymás ellen, amikor idegen érdekek szolgálatában egymás ellen uszították őket. A magyar és román nép között is voltak és vannak viták, meg keli és meg lehet találni a módját annak, hogy ezeket a vitákat annak a termékeny és békés együttműködésnek szellemében oldják meg, amelyre Kodály és Bartók művészete mutat példát. Rendezzük végre közöl dolgainkat és vessük meg a magyar—román barátság biztos és tartós alapjait. A magyar miniszter szavait a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta. Kettészakadt Szeged iparossága a „kisgazda" iparosok választást magatartása miatt A „független iparosok" listája győzött az ipartestület tisztujitó közgyűlésén (Szeged, március 18.) A szegedi ipartestület vezetősége vasárnap délelőtt 9 órára hivta össze Szeged iparosságát a testület évi rendes közgyűlésére. A közgyűlés iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg, a város iparossága zsúfolásig megtöltötte a Horváth Mihály-utcai .székházat. A közgyűlésen megjelent Lóránt Gyula iparügyi miniszteri biztos, dr. Papp Zoltán iparhatósági biztos, Práger József tb. városi aljegyző, mint az elsőfokú iparhatóság képviselője, a kereskedelmi iparkamarát pedig dr. CSerzy Mihály vezető titkár és dr. Plcskó András titkár képviselték. A közgyűlés megnyitása késeit, mert megbeszélések folytak a tisztújítás köriül. A tárgysorozatra eredetileg kitűzték a tisztikar újraválasztását, iparoskörökben azonban mozgalom indult, hogy a választást halasszák el, mert az iparosok igazolási eljárása még nem fejeződött be fe igy sokan nem vehetnek részt a szavazásban. A tárgyalások azonban nem végződtek eredménnyel, mert a Független Kisgazdapártba tartozó úgynevezett független iparosok csoportja* amely külön listával óhajtott indulni a választáson, ragaszkodott hozzá, hegy a választást megtartsák. Ez • politikai csoport ragaszkodott ahhoz Is, hogy megtarthassa különállását és nem volt hajlandó közös listát alko'.ni a többi pártokba tartozó iparosokkal. Egyórai késedelem után nyitotta meg Katona András elnök a közgyűlést, amely ezután egész délelőtt a különböző multévi jelentéseket, zárszámadást és vagyonmérleget tárgyalta. Ennél a tárgynál élénk tagdíjvita fejlődött ki Szöllősl Sándor szóvátette, hogy az ipartestület anyagi terheinek viselése a nagyiparosok vállairól lassankint a kisiparosok vállaira csúszik át. Kérte a testület vezetőségét, a tagdijakat ugy rójják ki, hogy a kisiparosok viseljék a kisebb terhet. Szántai K. János, Mezei Károly és Hodács Andor szóltak még ehhez a tárgyhoz, majd a közgyűlés áttért a tisztújításra. Katona András elnök bejelentette, hogy a független iparosok csoportja szabályszerű időben külön listát nyújtott be a választásra, tehát a hivatalos listával együtt két lista" indul a választáson. Lóránt Gyula miniszteri biztos, dr. Cserzy Mihály iparkamarai vezető titkár a választás megkezdése előtt felszólalásukban óva intették az iparosságot az egység megbontásáról és javasolták, hogy egyezményes listát hozzanak iétre. Cserzy Mihály javasolta, hogy jelöljenek ki ugy a vezetőségi, mint az ellenzéki táborból három-három tagot a közös lista megalkotására. Szavazásra került a sor, a nagy többség elvetette ezt az indítványt és kívánta a választás megtartását két külön lisla részvételével. Az elnök délben egy órakor elrendelte a szavazást, ami este 7 óráig egyfolytában tartott. Este nyolc órakor hirdették ki a választás eredményét, amely az úgynevezett független iparosok listájának győzelmét hozta 790 szavazattal a hivatalos lista 206 szavazatával szemben. A választás eredményeként az ipartestület vezetősége igy alakult: Elnök: Farkas Imre kőművesmester. Alelnökök: Szöllősy Sándor asztalosmester, Horváth Márton kőművesmester, Vörös József férfiszabómester, Peregi Imre molnármester. ügyész: Dr. Kup László ügyvéd Számvizsgfilóblzottság: Ablaka György nyomdászmester, Bertényi Fe. renc vizv. és közp. fűtési szerelőmester, Tápai Dezső építőmester* Korom Mihály ács- és kőművesmester* Galiba József müszerészmester. Ipartestületi szék: Elnök: Barkóczi József szabómester, alelnök: Kopasz Imre építőmester, rendes tafeok: Sohajda Imre kőművesmester, Murka István autószeralőmester, Fábián Lajos kofaragóm&slcr, Bálint József asztalosmester, Solymossy István mázolómester, Kovács Mihály esztergályosmester; póttagok: Ótolt I.ajos hentesmesteer, Eltér Antal bádogos és vizv. szerelőmeslcr, Váradi Mihály kelmefestőmester, Turai József asztalosmester, Varró Antal gép- és épületlakatosmester. A kisgazdapárti független iparosoknak a választást kierőszakoló magatartása bevitte a napipolitikát az ipartestületbe és megbontotta az iparosság egységét. Ez annál inkább káros jelenség, mert az iparosság nagyon jól tudja, hogy kik állnak . a független iparosok mögött. Ugyanazok a jobboldali egyének ezek, akik a múltban a jobboldali rendszer kiszolgálói voltak, ök azok ismét, akik külön lista-manipulációjukkal kirekesztették most az iparosság régi kipróbált vezetőit a testület munkájából. azokat, akik a múltban az elnyomatás idején mindig helytálltak. Amint értesülünk. Szeged iparossága nem nyugszik bele a dolgok ilyen alakulásába és fellebbezéssel készül megtámadni a választást. A görög királypártiak albániai határsértései veszélyeztetik a balkáni békét (Tirana, március 18.) Az albán hírügynökség hivatalos nyilatkozatot adott ki, amely szerint a görög királypártiak több mint 70 határsértést követtek el. Ebben az évben a határmentén szintén több határsértís történt. A görög katonaság gyakran behatolt albán területre, túszokat szednek, a görög hajók behatolnak alb*n vizekre, lövik az albán falvakat és űrállomásokat. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy ezek a támadó kihívások veszélyeztetik a balkáni békét. Az albán nép erélyesen tiltakozik a határsértések ellen. Az egyszerű emberek elutasítanak minden béke- és szabadságellenes kísérletet A Churchill-beszéd sajtóvisszhangja (Moszkva, március 18.) Jeremqsov, a moszkvai rádió hírmagyarázója, legutóbbi közleményében azzal foglalkozott, hogy ismertette Sztálin Pravdában megjelenő bírálatát Churchill fultoni beszédével kapcsolatban, majd kitért arra a sajtóvisszhangra, amellyel fogadták Sztálin kijelentéseit a kisnemzetek sajtói. Különösen azokra a kisnemzetekre tért ki Jeremosov, amelyeket Churchill beszédében megemlített. A lengyel lapok teljes mértékben Sztálin álláspontját fogadták el. A belgrádi sajtó egyhangúan ugy vélekedik, hogy a Kelet»urópára irányuló minden hadjárat feleslegessé válik. Churchill a pozitív háború mellett áll ki. A Szovjetunió viszont a békét, a biztonságot akarja és minden erejével a baráti együttműködésért küzd. Jellemző, hogy a különböző pártokat képviselő finn lapok is meg!jegyzik, hogy a Szovjetunió elleni uszítás minden országot fenyegeti, azonban n^m kell elfcllejtcni, hogy a Szovjetunió segítségével sok ország megmenekült a fasiszta rémuralomtól. A bécsi österreichische Volkslimme Sztálin kijelentéséből azt a részt emeli ki, amelyben rámutat arra, hogy a nemzetek az ötéves háborúban vérüket a szabadságért és függetlenségért ontották, nem pedig azért, hogy a Hitlerek uralmát a Churchillek uralmával cseréljék fel. Ez a vissrhang az egyszerű embérek hangulatát tükrözi vissza, akik el