Délmagyarország, 1946. március (3. évfolyam, 50-74. szám)

1946-03-12 / 59. szám

l94o márciuá 12. DÖLMAGYARORSZÁG 3 Trieszt lakossága Jugoszlávia mellett tüntetett (Trieszt, március 11) Giulia lakossága a nemzetközi bizottság erkezéset az ötágú vörös csillaggal diszitett jugoszláv zászló kitűzésével ünnepelte meg. Március 8-án az összes trieszti középületeden és a külvárosokban olt lobogott ez a zászió. A belvárosban olasz, szlovén és jugoszláv zászlók lengtek a hazakon. A városi villamosüzem alkalmazottai a villamosokat is feldíszítették az ötágú csillaggal. A város demokratikus lako-ságának ez a sponián lelkesedése ellenzésre talált a varos reakciós köreinél, akik segítségül hívták a reakciós megszálló polgári rendőrséget. A rendőrség eltávolította a vil amosokról és az épiileiekröl a zászlókat. A rendőrségnek a zászlóeltávolitási tevékenységénéi szövetséges katonák is segédkeztek. Helyreállítják az alsóvárosi közvilágítást (Szeged, március 11) Hétfőn délelőti a domokratikus partok alsóvarosi szervezetei nevében küldöttség kereste fel Dénes Leó elvtárs, polgármestert és az alsóvárosiak nevében terjesztettek elő különböző kéréseket. Vizkifoiyó készítését kérték a Paprika-utca sarkara, továbbá a közvilágítás elégtelenségéről panaszkodtak. Ezenkívül előterjesztették, hogy a Mátyás-téren levő víztároló szétbontása vált szükségessé, mert a jelenlegi alakjában, körülkeritetiensége folytán, életveszélyessé vált, különösen a kisgyermeke/ szániára. Kérték az alsóvárosi iskola rendbehozasát is, mert ott volt ugyanis elhelyezve az alsóvárosi tüdőbeteg gyermekek napkőzi otthona, valamint a közelben tevő oaprikaszárilo tűzveszélyessége miatt egy kisebb tűzőrség is és igy helvreáhitása igen nagyjelentőségű feladat. Dénes Leó elvtárs, polgármester a legmesszebb nenö támogatását igérte meg az /alsóvarosaknak és azonnal utasította dr Buócz Károly városi fömernököt a kérések lehetösegszerin i teljesítésére. Ennek eredményeképpen az alsóvárosi utcák fon tosabb nelyein egy-két napon belül helyreállítják a közvilágítást. Elkészítik a kívánt kifolyót is, a Mátyá -téri víztárolót pedig hamarosan gyermekfürdővé alakítják át. SZÍNHÁZ • MŰVÉSZET HETI MŰSOR 1 Kedden 5 órakor Carmen. A-bérlet. Szerdán fél 6-kor Öreganyó katonája — Leánykérés. Csütör ökön fél 6-kor Öreganyó katonája — Leánykérés, Pénteken 5 órakor Carmen. Szombaton fél 6-kor Öreganyó katonája — Leánykérés, Vasárnap fél 3-kor Öreganyó katonája — Leánykérés. Vasá nap fél 6-kor Luxemburg grófja. Hétfőn tél 6-kor Obsitos. Akciós előadás. Kedden fél 6-kor Denevér. Szerdán fél 6-kor Denevér. Petor Ilka magyarnóia délelőttje. Petur Ilka. a Nemzeti Szinház ismert kitűnő drámai színésznője vasárnap délelőtt magyarnóta-matinét rendezett a Belvárosi Moziban. A tehetséges színésznő bebizo nyitotta, hogy nemcsak a drámai szinoadon m<>zog otthonosan, hanem nótákkal is el tudja szórakoztatni közönségét. A műsorban szerepek mée Lehotay Árpád, Dévay Hedvig, Sztkszai Viki, Kőviri Gyula, Bakos Gyula, Márkus László, Gálfy József és Paulusz Elemér. — Egyévi börtönre ítéltek egy nyilas propagandistát. A szegedi népbiróság Toth-tanácsa nétfön targyalta Rácz István kisteleki napszámos népellenes bünügyét. Racz tagja volt a nyilaspártnak, nyilas formaruhában járt, röpiratokat osztogatott és minden egyéb módon csinalta a propagandát fa nyilaspárt érde kében. A népbiróság a bizonyítékok alapján megállapította bűnösségét és egyévi börtönre itelte. — A népbiróság Fél.-gyházy tanácsa Krizsár István vo t pusztaszeri főjegyző népellenes bünügyét tárgyalta. Krizsár ellen az volt a vád, hogy a felekkel durván, elutasító m don bant és a nepruh izási akció u alványait nem osztotta ki az arra rászoruló kö ölt. A b zonyi ási eljárás során a vadak nem igazolódtak be, ezért a népbiróság Ktizsárt bizonyítékok hiányában felmentette. — Tangóharmonikások I A MaDISz kulturosztálya felkéri az amatőr tangóhatmonikásokat, h >gy egy műsoros elóatlás megbeszélésére szíveskedjenek eljönni szerdán, 13-án nélután 4 óráraa MaDISz központba. „Üdvözlet a magyar népnek a Vörös Hadseregtől" Felavatták a medvei Duna-hidat (Győr, március 11) Vasárnap, március io-én avatták íel ünnepélyes külsőségek között az újjáépített medvei Duna-hidat, A Vörös Hadsereg hatalmas munkát végzett a magyar "íiép számára. A munkaórák 94 százalékát teljesítette, a vasanyag 70 százalékul, a faanyag 100 százalékát adta a Vörös Hadsereg. A zászlódiszbe öltözőit városháza erkélyén a Vörös Hadsereg, a magyar kormány és -a munkáspártok képviselői szóltak az egybegyűlt többezer főnyi tömegh«z. Megtudhatja most a magyar nép — mondotta Galickij vezérezredes —, hogy ki a barátja és ki az ellensége. Meg kell tudnia a magyar népnek, hogy csak a Szovjetunióval való legszorosabb barátságban vívhatja meg harcát az újjászületésért. Gerő Ernő elvtárs, közlekedésügyi minisztert hatalmas lelkesedéssel fogadták. Ez a hid — mondotta — agyben hid lesz u magyar-csehszlovák nép között. A miniszter ezután a magyar közi ár sas ág nevében köszönetet mondott Galickij vezérezredes utján Konjev marsallnak, a hídépítés legfőbb irányitójának. A felépített hidon hatalmas felírás fogadja az érkezőket »üdvözlet amajgyar népnek a Vörös Hadseregtől*. -o/M&W && mvík, Uönntyeimtül Mm tatom // ••• Ismeretlen apróságok a szegedi árvízről — A. 67 éves Szeged Petresi töltésnél szilajon áttörve a gátat Ránk « helyen szabadultak az ár hallámparipái Égi harag multán kisütött az égi szivárvány: Szőke Tiszánk örökös békét köte Nagy-Szegedtinkkel — hirdetik körtöltésünk egyik részén Móra Ferenc emléktáblába vésett verssorai az 1879 március 12-én Szegedre zudult hatalmas árviz emlékét. A mai évfordulón szomorú emlékezéssel gondolunk vissza az akkori katasztrófára, de egyben városunk jjjjásziilelését is ünnepelhetjük ezen a napon. Jóformán az egész város elpusztult akkor, hiszen Szeged mintegy 6800 háza közül 331 maradt csak meg és ebből is csupán 262 volt tnk ható állapotban. Szeged népének lelkében kitörölhetetlen emléket hagyott az árviz és nyelvében, népdalaiban, közmondásaiban most is őrzi e nagy időket. Ha valakinek például nagyon rosszul megy sora, arra csak azt mondják itt, hogy »jó áll, mint Szöged a "vlzkó!«, azokat pedig, akik 1379-ben születtek, ma is csak »vizes gyerÖk«-nek nevezik. A nagy szegedi árviz történetét számos könyv, tanulmány irta már le és a még élő szemtanuk utján is eléggé ismerős mindenki elölt. Különösen kiltinő képet nyújt erről a szomorú időről a szemtanú dr. Szabó Lász'ó háromkötetes munkája »Szeged halála és feltámadása* cimen, valamint KulinvJ Zsigmond leírása Szeged történetéről irott munkájában, de szinte regényes képét napjuk az árvíznek Mikszáth Kálmán könyvéből, amelyei Kákay Aranyos Nr. 3. álnéven irt Szeged pusztulásáról. " •Az iemberek legnagyobb boldogsága és legnagyobb átka az asszony — kinek-kinek a Végzete szerint. Szegednek legnagyobb szerencséje és legnagyobb átka a viz* — irja Szabó László könyvében és a közelmúlt évek ujbóü nagy árvizeire gon3o*va különösen érdemes beíeturni az akkori napilapokba és megismerni, mini várta egy nagy város biztos pusztulását. Az akkori két szegedi napilap: a Szegedi Napló és a Szegedi Híradó is minden nap foglalkozott az árvizkérdéssel és állandó jelentéseket adott a veszedelem nagyságáról. A közvetlen veszedelem előtti napokban már csak egy lapon jelentek ugyan meg az újságok, mert a szerkesztők is becsülebesen kivették részüket a közmunkából és ott voltak a töltésien a többi polgárral -együtt. A katonaság egyébként kivétel nélkül mindenkit a gátakhoz terelt közmunkára és amikor ezt sokan kifogásolták, azzal védekeztek, hogy eljárásuk csak a csőcselék eilen irányul, de mindenki csőcselék, akt még nem dolgozik kinn a töltéseken. Komoly napok voltak ezek. de a jó magyar humor és derűlátás nem veszett ízért ki az emberekből. Az örök anekdótázó Mikszáth, aki akkor a Szegedi Napló munkatársi volt, több tréfás cikket is irt az árviz előtti napokban többnyire »Árvizi apróságoka cimen. Amikor például a főkapitányságnak a 11 órai záróráról szóló rendelete megjelent, Mikszáth a következőkkel magyarázta meg: »... ezen intézkedésnek csak az a célja lehet, miszerint a veszedelem ha beüt, mindenkit alva találjon. Mert aki alszik, az nem vetkezik s aki nem vétkezik, az üdvözül. S aki üdvözül, annak nem eshetik baja, azon nem 'fog az árviz... Bizony csak szép ludomány az a filozófia!* Március 12-én éjjel két órára azonban a védőmunkálatok ellenére is megtörtént a szerencsétlenség az utolsó percig dolgozó Szegedi Híradónak is csak a kefelevonata készülhetett ek amelyben gyászkeretes cim után tudtul adja, hogy »Az ár betört!* és »Kongj' városháza öreg harangja! Hirdesd Sz.ged népének, hogy szülővárosa végórája etérkceett.« Valóban szinte a teljes pusztulás szakadt rá Szegedre, de szerencsére — amint ismeretes — a szép segítség és saját ereje árán is hamarosan uj, rendezettebb város épuit a rági helyén. Igen kevesen tudják azonban még ma is, hogy a segitök sorában elsők között jelentkezett Kossuth Lajos és — amint Szegeden mondják — »nemcsak tanáccsal, de kaláccsal is« egyaránt segítségére sietett. »Sze•iedet Szeged nép® támaszthatja *eí;« — küldte Olaszországból a biztatást, sajnos régi szokás szerint ekkor is idegenektől: királytól, küllőidről segítséget váró szegedieknek. Ezenfelül saját nehéz helyzete ellenére is jelentős pénzbeli támogatást ls Juttatott a városnak Bakay Nándor sze. gedi képviselő utján. Nemsokárá tervezetet is készített a Tisza szabályozásáról fa a vlnóa újjáépítésiről. Ezt annakidején a város felépítésénél igen jót fel ls használták, sőt még ma is sok figyelemreméltó szempontot találhatunk ebben a tervezetben. : ; : _ ; v il! U 30 doboz gyufa 1 pézsma (vizipatkány) bőréri R O S M A N Szeged, Kárász-u. 8. (Hatóságilag engedélyezve). A város tehát végül mégis csak felépült, szebb lett, nagyobb lett éa ha Mikszáth költői erejű órásának igaza van, nem is kell többet fejnünk a borzasztó pusztítástól. »A Tiszából ki szól hozzánk? — irta ugyanis Mikszáth. — Mi zudul felv Mi kavarog ott, misztikus borzidályt gerjesztve? Talán az a néhány könnycsepp, amit a buidosó Rákóczi két évszázad d£tj .Tokajnál a Ti szába hullatott, mikor megsiratta ezt a szép országot? Talán az a vér, amely Bodrogkeresalurnál ömlött bele 1848-ban a szabadságért küzdő hősök sebeiből? Attól őrül meg év*ukint, attól szilajodik meg a Tisza; attól a könnytől, attól a vértől. 3 miként a lepedős kisértet, addig jár fel sírjából a szörnyű •Szemrehányás*, mig az a kétszázados könny, megszűnik keserű lenni a hullámoknak s mig azt a vért végképp nem szivja fel onnan a nap — a Szabadsága Lőkfis Zoltán SPORT Újpestnek minden sikerült, a Szeged még a 11-est sem rúgta be Újpest—SzAK 5 :0 (3 : 0) Kényelmes utazás után érkezett a SzAK Újpestre. Bizakodó hangulat uralkodott az öltözőben a mérkőzés e őtt, ame yen a SzAK Albcrri — Szabó, Gyuris — Kolozsi, Baróti, Kakuszi — Báló. Szrcs, Hernádi, Vörös, Nagy összeállításban, Újpest pedig Tóth — Balogh II., Laboré — Kirádi, Szűcs, Nagvinanosi — Suhai. Szusza, Várnai, Zsengeliér, Nyers felállításban futott ki a pályára. A mérkőzés sorsát gyorsan eldöntötte a niaga javára az Újpest, az elfogódottan kezdő szegedi fiukkal szemben már a második percben megszerzi Zsengellér a U-es pontról .őtt góljavál a vezetést. Rövid szegedi fellobbanásokat gyors újpesti támadások követnek, ezeket a 11. percben ujabb újpesti gól koronáz meg. Nyers lesről indulva futtából lő és a labda a vetődő kapus mellett a lécről vágódik a hálóba. 2 0. Majd llyés partdobásai teremtenek meleg helyzetet a szegedi kapu előtt és egy ilyen paitdobást Zsengeliér a 12. percben a kapuba ragadó Alberti mellett góllá érlékesit. 3: 0. Ezután szegedi támadások következnek. A SzAK a mezőnyben egyenrangú ellenfele az Újpestnek Szőcs nagy lövését Tóth macskaugrással szerzi meg, maid Báló, Hernádi és Vörös lövései kerülgetik az újpesti kaput. A szegedi támadásokat gyors újpesti lefutások váltogatják. A 40. percben a kitörő Hernádit felvágják, amiért jogos 1 l-eshez jut a Szeged, ezt Vörös kapufának lövi. Mezőnyjátékká! telik el a hátralevő idő. A II félidőben az Újpest ismét támadólag lép fel és sürün latogat el a szegedi kapuhoz, melynek eredményeképpen a 4. percben Nyers partdobását a szegedi védők röviden mentik és Várnai kapásból nagy erővel küldi a sarokba a 4. újpesti gólt. A 10. percben Gyuris feleslegesen felvágia Suhait és a megítélt 1 l-est Nagymarosi értekesiti 5:0. Baróti helyet cserél Kakuszival és ezután a SzAc lendü ismét támadásba és remek Baróti—Vörös—Nagy összjáték után Nagy lövését védi Tóth. A fellángoló szegedi támadásokat jól gördülő újpesti támadások váltogatják, melyek során Szusza, majd Zsengeliér töveséi Alberti nehezen tisztázza. Az Újpest erőfölényenek és a kapu előtti határozottságának köszönheti az ötgólos győzelmet, de a SzAK kis szerencsével három gólt is elérnetett ívolna. A SzAK-ban Alberti kis szerencsével és határozottsággal két gólt elháríthatott volna Szabó jól semlegesítette N\ersf, Baróti jól játszott, amikor pedig Kams/ival cserélt, a mezőny egyik legjobb.ává nőtt, Gyuris nem sokkal maradt el Szabó mögött. Kolozsi és Kakuszi harcolt, Kakuszi mint kullancs jobb mint szélsőfedezet. A csatár-