Délmagyarország, 1946. március (3. évfolyam, 50-74. szám)
1946-03-05 / 53. szám
VUég pmte&ánm egyesüljetek! szrect 1946. március 5, kedd Hí. évf. 53. sz m: 20.000 P A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT DÉL MAGYARORSZÁGI NAPILAPJA Igazi márciust! Irta: Enczl Endre Hosszú évtizedes sötét márciusok után uj márciushoz érkezeit el a magyar nép. A bitorlók kezében cz volt a legveszedelmesebb hónap. A lényei elködösiiésére, a felf«udalizmus-nagy kapitalista célok érdekében március volt az a hónap, amikor a örténeiemhamisitás nagyharangját is megkongatták és Petőfi szellemét a tízezer holdak és az ipari rabszolgatarlók védelmére bitorolták. Ez volt az a hónap, amikor rendszereseti ünnepelték a szabadságot, természetesen az uralkodó osztályok szabadságát amikor szimbolikusan kezet nyújtottak a bllincsbev«rt kezek felé csak azért, hogy a bilin, eset még szorosabbra zárják. A »belső bbangok* márciusát ülték az urak. Olcsó füzérként díszítették ezt az ünnepi hónapot frázisokkal, üres, jelentéktelen emlékezéssel, hazug emlékezéssel a múltra, csak azért, hogy. a nép ne emlékezhessen és ne ébredjen a jelenre. A régi márciusokat a belső bitangok saját szolgálatukba állították es az emberi szabadság helyeit a szabad emberkereskedelmet valósították meg. .Most uj márciusok küszöbén állunk és újra kisérreneV: a régi márciusok. Fiatal demokrác'ánk élén a régi márciusok lovagjai ma már íyilp leplezetlen támadásba csaptak át. Módszereikben, alkalmakban nem válogatósa':. A templomi szószéktő' kezdve az utcán keresztül a pa-'anventig mindenütt feltűnnék a ági márciusok uj lovagjai. Az igazoló bizottságokban, a népbirósági pulpituson a közhivatalokban a bürokrácia'és a szabotázs fegyvereivel indítanak támadást a nép ellen. A magyar dolgozóknak nyitott szemmel keU állaniok őrhelyeibe. A parasztnak a kiosztott uj földeken, a munkásnak az üzemekben és az értelmiségieknek a hivatalokban. A sötét márciusok ködét az uj márciusok napjának kell eloszlatnia. Bgyszersmindenkorra le kell számolni a hordószónoklatok, a felülről rendezett ünnepélyek elterelő aktusával. Konkrét márciusokat követelünk! Ezt követeld a magyar nép érdeke és éppen ezért harcol természetesen a Magyar Kommunista Párt A biztatóan megindult széncsatát minden jobboldali mesterkedés ellenére meg kell nyernünk. Tudatában kell lenni, hogy a széntermelés fokozása az ipari munka bénultságát nagymértékben fclo'dja és ezzel kapcsolatban a mezőgazdasági termelés és az élelmezés kérdése is közelebb jut a megoldáshoz Konkrét márciust: Le kell mérni nyomorúságos gazdasági helyzetünket, kíméletlenül rá kell mutatni a bajokra és nemcsak megjelölni a kivezető utat, de haladé.-tlalanul el is indulni azon. Minél előbb tető alá kell hozni a bányák álla mo5jtását, de ennél a pontná' nem állhatunk meg. Államosítani kéB minden üzemet, am«ly a föld kincsei Ha a Kisgazdapárt azt akarja, ho^y megfelelő súlya és tekiatélye legyen, csináljon rendet saját portáján Rákosi Mátyás nagy beszéde az ország gazdasági helyzetéről, a reakció támadásairól, a külföldi segítségről, a tüntetésekről és a széncsatáról (Pécs, március 4) Többezer főnyi mun-1 saját portáján belül. A légközeiebbi heíekkástömeg jelenktében mondotta "el Rá-1 ben az egész országban nagy hullámokat kosi Ma.yás elvtárs, a Kommunista Parti fog verm" a gazdasági élet szartól;,savai (kapcsolatos Köztisztviselők leépítésének ' kérdése. A mi véleményünk szerint elsőrégi reakciós főtitkára, niiniszterelrökiielyettes nagy beszédet a ínecsekszabolcsi népgyűlésen. A Himnusz és. az üdvözlések elhangzása utan Farkas Mihály elvtárs, nem<etgyiilési képviselő Ujéfcoztafta a bányászodat a szamukra biztosított uj elelmiszerfejadagokról. Drahos Lajos elvtárs, a sepeli üztini bizottság elnöke a széntermeiest és az újjáépítést szolgáló gyáripar szoros összefogására mutatott rá és a széncsata megvivasára buzd,tolta a bányászokat. Ezután Rákosi Mátyás eivtárs szólalt fel. Visszapillantást vetett a pártoknak a választások idejen e hangzott programjára és megállapította, hogy az igerctek jelentékeny része nem valósult meg. Az általános bajok okát vizsgálva rámutatott arra, hogy a koaocióba tömörüli négy demokratikus párt magatartásában a Fliggctk-n Kisgazdapált sereién belül mutatkoznak komoly és mélyreható változások. A kisgazdapárt jobbszárnyan jelentós reakciós c opon tömörült. A helyzet ma az, hogy ezek között a jobboldali reakciós elcniek között ott áll az egész magyar reakció, a kierus, ott ail mögöttük az újjáépítést és a demokráciát szabotáló nagyióne, a népköztársaság rundén ellensége. — Ugyanakkor a Kisgazdapárton belül levő demokratikus eleme* nincseének megszervezve, ne-u mernek bátran es erélyesen fellepni. Az eredineny az, hogy amit a kisgazdapárt demokratikus szárnya felépít, azt a reakciós szárny a másik napon lebontja. Az országot vezetni igy nem lehet. Ez a mi legnagyobb bajunk' sürgóatn változtatnunk ketl. — Beszélnem kell egyéb sajátos esemcnyekrol is — mondotta Rákosi —, amelyek mutatják, nogy su.yos bajok vannak a Kisgazdapárton belül Ez a Miudszeníhykérdés. Megmondom egyszerűen, mi a' magyar demokrácia kifogásaMindszethyvel szemben. Az egyik kifogás az, hogy Mindszenthy volt az első, am fellépett a 'földreform eden és a reakciós grófok mellett. Mindszenthy fellépett a köztársaság ellen es a Habsburg-királyság mellett. Fellépett a demokrácia eilen es a fasisztak mellett. 1941-ben arra noszogatta Bárdossy volt miniszterelnököt, követeljen mé; többel Jugoszlávia testéből, követelje elsősorban a Muraközt. — Ezek a dolgok közismertek és éppen ezért tűrhetetlen, hogy amikor valaki a parlamentben a muK héten emmette Mindszenthy nevet, akkor a Kisgazdapárt itepviselö nek igen jeientCKeny résre eijeuzéssel tüntetett mellette. Ha a Kisgazdapárt azt akarja, hogy megfelelő súlya és tekintélye legyen a köztársasági demokratikus Magyarországon, akkor csináljon rendet sorban e! keli távolítani a dzsentry-tiszi viselőket. — A demokracia azt követeli, hogy a leépítést olyan hatóságok végezzek, amelyekben képviselve van a szakszervezeti munkásság is. mert csak ez ad biztosítékot arra, hogy a leépité nel a demokrácia érdekei fognak érvényesülni. A másik vitapont, ahol szintén szükségünk lesz a m.-gyar dolgozók segítségére, az állarnosilas kérdése. A jövő heten a parlament elé kerül a bányáit államosításának végleges terve. Mi ezen túlmenően követeljük, hogy a föld mélyének összes kincsét, petróleu nforrásokat, a bauxitbányák, t államosítsak és ugyanez történjék a petióleumfinomitókkal. Tekintettel arra, hogy a legközelebbi hat esztendőben az or/zág legnagyobb gépgyárai, a Weiss Manfréd- és rimamuranyi gyártelepe* és a kianz gyár kizárólag tóvátételi munkákon fogna* "dolgozni, az említett gyárakat állami kezelésbe kell vennünk. Jelentős vitapontot ké,pez még a Nemzeti Bari* kérdése. Mi azt akarjuk, hogv a Nemzeti Bank a ncmzei bankja legyen <.* ató legyen rendelve az államnak é; a pénzügyminisztériumnak. — Végül beszélnem Kell a földreformról. Mindenki tudja szerte az országban, hogy a régi íö.übirtokosok ellentámadásba mentek át. A mi véleményünk az, hogy es ezen egyetlen uj gazda földjét sem adjuk vissza. Ha olyantói vették el a földet, aki ma földmiveléssel nem foglalkozik, annak semmi körülményei: között földet adni nem lehet. — Szólanom kell még a nyugatra elhurcolt javakról. A mi országunk kétségtelenül a legtöbbet szenvedett Európában a csatlósállamok közül. Az elhurcolt javak túlnyomó többsége az amerikaiak kezében van. Meg kell érteinők a mi amerikai barátainknak, hogy a magyar nép növekvő nyugtalansággal tótja, "hogy miközben 4 millió dolláros segélyről, 10 millió dolláros kölcsönről bes2émek, ugyanakkor hallgatnak tőbbiniUio dollár összegű értékeinkről. — Egybenjkérjükaz amerikaiakat, változtassanak ezen a politikájukon és ha igazán segileni akarnak a magyar népen, akkor adják ki nekünk ezeket az értékeket és akkor mindjárt szabadabban fogunk lélegzeni, több lesz a munkalehetőség és gyorsabban fogunk kikerülni a mélységből, ahova bennünket a fasiszta háború letaszított. — A gazdasági kérdésekkel kapcsolatban visszatérek a széncsatára Kérem a pécsi szénmedence bányászait, ahol az ország legjobb szenét bányásszak, feküdjenek neki teljes erővel és segítsenek talpraállitam az országot. A magam részéről a demokrácia tüntetését a reakció ellen minden .éppen Csak helyeselni ludom. — Meg vagyok győződve, hogy az iíven tüntetés a belföldön és a küildldön csak emeli a magyar demokrácia tekintélyét és ,zt mutatja, hogy a magyar nép nem nézi közönyösen hogyan növekszik a reakció, hanem saját Kezébe veszi a dolgokat. Ezeket a tüntetéseket folytatni és erősíteni kell. A népgyűlés az Internacionálé elénekiésével ért véget. Rákosi Mátyás elvtárs ezután megtótogata a tárnákat. „A demokrácia és az egyház nagyon jól tud majd együtt dolgozni* Hamvas Endre csanádx püspök előadása a demokrácia és a vallás viszonyáról: (Szeged, március '4) Rendkívül érdekes előadás színhelye volc vasár: nap délután a városháza közgyűlési terme. Dr. Hamvas Endre csanádi megyéspüspök a Magyar Nők D> riokraiikus Szövetségének rendezésében >-A demokrácia és a villás* cimü előadásával nyitotta meg a Nőszövetség előadássorozatát A püspök több mint egyórás előadásában a különböző demokratikus megmozdulásokat ismertette az arisztokratikus római és görög demokráciáktól kezdve a francia liberáüs-burxsoá demokráciákon át a modern demokráciáig. amelynek jellemzője a negyedik rend, a prolefárlátus előretörés®. Ez a demokrácia természeténél fogva a vallással szemben közömbös lesz, mert a nép ura'mát óhajtja ée ebnek kitermelésével foglalkozik, a | Nemzeti Banknak az állam és a pénz-1 ügy minisztériumnak való alárendelését, meg kell védeni a földet — ha kell, az egész magyar dolgozók segítségével — azok ellen, akik a befejezett ezeréves per élén ugy a szószékről, mint a Kisgazdapárt joboszámyáról intéznek támadást a magyar nép elvitathatatlan és legősibb jogai ellen. Ma már nem e'ég, hogy kivédjük a reakció népellenes támadásait és minden népeltencs támadásra ököllel válaszolunk. Az igazi márciusi szellem megköveteli a végleges leszámolást a de.mokráeia merénylőivel. Induljon ez a merénylet bárhonnan is. És ha a merénylőket eddig ezerféle álarcuk miatt nehezen lehetett felismerni, ma már elárulták magukat, akkor, amikor tapssal kisérik a feudálisok, a Habsburg elnyomók, a nyilas gyilkosokat védő beszédeket. Elárulták magukat, de ugyanekkor elárulták a magyar népet is, amely a tapssal kisért és védelembe vett nemzetgyilkos elérnek szörnyű örökségét felfokozott munkával akarja felszámolni. Éppen ezért meg kel! erősítenünk népi képviseleteinket. A közhivatalokban megbújó ilyen tapsolókat a Nemzeti Bizottságok és a Szakszervezetek közreműködésével kell megtisztítani, mezt amig ez nem történik meg, addig minden újjáépítési munka, jobb életet célzó gazdasági rendelkezés elé akadályokat raknak és gáncsot vetnek. Igazi konkrét márciust! Ezt követeli a magyar nép, ezt követeli a Magyar Kommunista Párt, hogy a szabadság hónapja ne csak egy teoretikus március legyen, hanem gazdaságilag és politikailag a szabadságé legyen az év minden hónapja minden napja és minden órája, az idők végtelenjéig.