Délmagyarország, 1946. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1946-02-22 / 44. szám

A MAGYAR KOMMü MIST A PÁRT DÉL M AGYA R ORSZÁGI NAPILAPJA Most a nagytöke fizessen! Irta Gárdos Sándor. Megállapíthatjuk, hogy ismét egyhelyben lopogtmk a haladás országútján. A demokrácia roncsokból összetákolt szekere megrekedt a nebéz ut kátyúiban. Rákosi Mátyás elvtárs a budapesti sportcsarnokban, Révai József elvtárs a nagyszegedi pártértekezleten elmondott beszédében bejelentette, hogy a Magyar Kommunista Párt, a demokrácia eleven ereje, újból nekirugaszkodik és mint azt eddig is gyakran megtette, ezúttal is kirántja az ország kordélyát a sárból. Pártunk vezetői éles vonásokban megrajzolt helyzetképet tártak az ország dolgozói elé. A reakció salakja, amely alól a földreform és a demokrácia más vívmányai kirántották a talajt, most a vadonatúj biborosi kalap mögé csoportosulva támadásba lendült. Ez azonban a kisebbik veszedelem, amit a demokrácia fegyveres ereje és a dolgozók felháborodása könnyedén elintéz. A nagyobb veszély nem is politikai, hanem gazdasági sikon fenyegeti a fia- i tal magyar köztársaságot, amely ei- ( követte azt a kezdeti mulasztást, hogy az agrártőke megsemmisítésével egyidejűleg nem nyúlt a banktőkéhez, mevt bízott, abban, hogy a nngykapitalisták segítségünkre lesznek az ország újjáépítésében. Azóta persze kiderült, hogy a nagytőke nemcsak szabotálja az újjáépítést, hanem tervszerűen a demokratikus Magyarország gazdasági helyzetének teljes lerontására törekszik, hogy azután a Bethlen-féle szanálási módszer szerint, a munkásság és parasztság munkaerejének totális kizsákmányolásával >megmentse« az országot attól a pénzügyi katasztrófától, amelybe elsősorban ő taszította. Hát ebből a szanálási módszerbői nem kérünk. Láttuk, hová vezetett ez a Bethlen-konszoüdácio idején, amikor a tehetősek valóban tcjb'-n-vajban úszkáltak, de a gabonát, az életet termelő parasztok milliói kukoricamálén éltek és a gyárak, üzemek dolgozói éhbéren koplaltak, miközben a raktárak és üzletek csakúgy roskadoztak az álta'uk termelt javaktól. Nem, az ilyenfajta szanálásba most már nem megyünk bele mégegyszer. A proletáriátus szeme már tisztán lát és nem engedi, hogy látókörét újból elködösitsék! Pontosan tudjuk: arról van szó, hogy megint mi vállaljuk a szanálás terheit, hogy azután konszolidálódjék a dolgozók íörvényes s intézményes nyomora. Ezúttal azonban tévednek azok az urak, aki* ezt a játékot meg akarják ismételni a demokratikus Magyarországon. Mert ne felejtsék: ma n<m Horthy, ez a szánalmasan levizsgázott királyimitátor és uri rablóbandája uralkodik, hanem maga a nép dönt afelől, hogy mi történjék ebben az országban. Márpedig a nép, amelynek akarata most a demokratikus pártokon és a parlamenten keresztül szabadon megnyilvánulhat, okult a mult tanulságain és világosan 6 szabatosan fogalmazza meg követelését: igenis sürgős szükség van az A Gazdasági Főtanács lényeges változtatásokat rendelt, el a dolgozók Emelkedett a dolgozók kalósiajárandósága (Budapest, február 21) A gazdasági főtanács február 15—21-ig terjedő hétre az élelmiszerek kaióriaértékének pénzűéi megváltási árát a következőképpen állapította meg: — Nagy-Budapesten és mindamkbana helységeimen, amelyekben a butapesti Ktszpéc.zbérex 100 százaiékát kötelesek az üzemek fizetni, 74 pengő, a vidéki he ységeiben, amelyekoen a budapesti készpénzbérek 95 százalékát keli fizetni. 67 pengő, ahol 90 százalékát kell űzetni, 60 pengő, ahcl pedig 85 százaiékát kell fizetni, ott 53 pengő. A gazdasági főtanács tárgyalta tovibbá a ko iekttv szerződése* alapján járO készpénz munkabérek ujbóíi megállapítására vonatkozó szaktanácsi tervezetet és elfogadta, hogy a szellemi munkavállalók részere 220 százalékkal, a szakmunkások részéie 200 százalékkal, a betanított munkavállaló* részeié 150 százalékkal, a segédmunkások és napszámosok részére 125 százalékkal, a tanonc >k részére 100 százalékkal kell emelni a munkbéreket íebruár 15-töl kezdődően, (MTI) Budapest, február 21. (Saját tudósítónk telefon jelentése.) A Gazdasági Főtanács szerdán este foglalkozott a kollektív szerződések hatálya alá tartozó r •unkavállalók élelmiszerellátását nak kérdésével és a szakszervezetek, illetve a hárbmtagu bizottság javaslalára lényeges változásokat rendelt el. \ rendelet kivonja a kalóriaell*fásból a kenyérellátást. A kenyeret a hatósági jegyek és a pótjegyek után a váüalat köteles beváltani és díjmentesen kiadni. Ennek megfelelően állapítják meg a dolgozóknak juttatandó kalóriamenynyiségeket. Az első kategóriába, amelybe a szén- és ércbányák földalatti dolgozói, valamint a melegmuc.kások tartoznak, az eddigi 19.900 kalória helyett 16.000 kalóriát kapnék, tehát 1505 kalóriával többet, mini eddig, mert az 5405 kalória értékű kenyér nincs beleszámítva a fenti mennyiségbe. A második kategóriába, amelybe az összes Többi testi és szellemi dolgozó tartozik, az eddigi 17.320 kalória helyeit 14.000 kalóriát kapnak, tehát 1510 kalóriával többet, mint eddig, mert a 4830 kalória értékű kenyér ugyancsak nincs beleszámítva a fenti mennyiségbe. A családtagok ezentúl 5000 kalóriát kapnak. Ez a mennyiség valamivel kevesebb, mint az eddigi, viszont az ellátást kiterjesztik a nőtlen, hajadon, vagy özvegy munkavállalók háztartását vezető és keresettel nem biró édesanyjáraj továbbá a közös háztartásban élő élettársra és az ebből az együttélésből származó gyermekekre. A megváltozott kalóriaelőirások részletezve a következő változásokat jelentik: Az e!ső kategória dolgozói harminc dekával több fözölisztet, tiz dekával több túrót, 120 dekávtl több káposztát és négy dekával több gyümölcsízt Kapnak. A burgonya, bab, borsó tojás és olajkiutalás változatlan marad. A paprikakiutalás az összes kategóriában megszűnik. A második kategóriában 25 dekával több fözölisztet, 20 dekával több burgonyát, nyofo dekával több turút, 110 dekával több káposztát és hat dekával több gyümölcsízt kapnak. Á többi mennyiség itt is változatlan. Az ellátatlanok kategóriájából elesik a *baj), tojás és gyümölcsizjuttatás. Csökken a burgonyajuttatás és emelkedik a főzöllszt-, turó- és káposztajuttatás. A rendelet második szakasza előírja, hogy az egyes megállapított élelmiszereket milyen más élelmiszerekkel lehet helyettesíteni. Ez az előírás megakadályozza, hogy az egész kalóriamennyiséget alacsonyabb mértékű élelmiszerekben lehessen kiadni. Hat osztályba csoportosítja a rendelet az előirt élelmiszereket. Ezek szerint: a főzőlisztet és burgonyát csakis lisztette^ árpagyönggyel, köleskásával vagy levestésztával lehet helyettesíteni. A hüvelyeseket csak hüvelyesekkel és mákkal vagy húsfélévé?, a tojást és túrót csak sajttal és húsfélével, a gyümölcsízt pedig cukorral, mézzé, vagy metossza), végül az clij.it zsírral, margarinnal, vagy szalonnával lehet helyettesíteni. Az előírás rendezi az tizem' konyhák kérdését is. Ennek értrímében egy tál levesért száz, főzelékételárt. pedig 200 kalóriát lehet a kaióriaellátásba beszámítani. A német megszállás 679 milliárd rubel kárt okozott a szovjet nemzetgazdaságnak (Nürnberg, február 21) A szovjet ügyész részletesen ismertelte a nürnbergi tárgyaláson a németeknek a megszállt szovjet területek teljes kirablására irányuló tevékenységét. Kimutatott avra, hogy a románek mesterük példáját követve, tökéletesen kifosztották Odessza városát. A szovjet nemzetgazdaság a német megszállás következtében 679 milliárd rub l kárt szenvede t. A keieíeurópai fosztogatásokért a szovjet vádirat elsősorban He.mann Göringel, a négyéves terv irányitóját. Rosenberget, beiss-Ynquartot, Speert és Funkot, a rablchadjárat szellemi előkészítőit, végül Keitel vezértábornagvot, a főszlogalási tervek legfőbb végrehajtóját teszi felelőssé. A német háborús föbünösök perének tárgyalásán egy óra hosszat tartott azoknak a rtioj gófényképeknek pergetése, amelyek a nácik szovjetunióbeli rémtetteit muiatták be. ország gazdasági s pénzügyi helyzetének azonnali megjavítására, de a szanálás terheit ezúttal ne csak a dolgozók vállalják, hanem elsősorban a nagytőke és a tehetősebb rétegek. A Magyar Kommunista Párt alaposan átgondolt és minden kérdésre kiterjedő gazdasági tervet dolgozott ki ilyen értelemben és azt testvérpártunkkal, a Szociáldemokrata Pár.ta! egyetértően eljuttatták a kormányhoz. Ez a gazdasági terv követeli, hogy nemcsak a bányákat, hanem a nagyipari üzemeket is állami kezelésbe vegyék és fokozottabban ellenőrizzék a Nemzeti Bank, valamint a többi bankok működését. Külföldi kölcsön helyett (amit amúgy se nagyon kínálgatnak nekünk) a kormány kövessen ei mindent, hogy a nyilasok és németek által külföldre hurcolt kincseinket visszakaphassuk, mert ezzel nemcsak a jóvátételi kötelezettséget fizethetnék meg könnyedén, hanem két év alatt felépíthetjük vett az országot és mcgalapozhatnók az az igazi konszolidációt, amely a dolgozó rétegek jólétén alapszik és korlátlan lehetőséget nyújt gazdasági é' kulturális fejlődésünknek. A munkáspártok gazdasági ter.e - mint az Nagy Ferenc kormányprogramjából is kitűnik — a Kisgazdapárt demokratikus szárnyán is megértésre talált ugyan, de el főhetünk rá készülve, hogy az érdeke t és sajnos még mindig nagy befolyással biró körökben körömszakadtig menő ellenkezést vált ki. Harc dőtt' állunk tehát, amely nemcsák jelenünk, hanem a jövőnk kérdését is eldönti majji. Ezt a "harcot egységesen, keményen és elszántan kell megvívnunk. A munkásság, parasztság és dolgozó értelmiség minden erejét mozgósítanunk keJl, hogy elérhessük kitűzött céljainkat; 1. A közterhek áthári'ása a gazmeg dagok vállára. 2. A közigazgatás és hadseretisztítása. 3 Az államosítás folytatása és a bankok ellenőrzése. 4. A földreform megvédése. 5. A széncsata megnyerése. ű. A termelés fokozása. 7. A kötött gazdálkodás s a jtgyrendszer bevezetése. A harc nehéz lesz, mert a reakciói létkérdéseiben támadja és teljes megsemmisítésére tör. De a dolgozók már tisztán látják a célokat, amelyekért érdemes küzdeni, tudatában vannak erőiknek, amelyek biztosítják a győzelmet és érzik, hogy ennek a harcnak szervezett, egységes tömegei és kipróbált vezérei mögé lelkesen tömörülő rohamcsapata van: a Magyar Kommunista Párt Ezt a harcot meg kell vivnunk és nem ?ehet elveszítenünk! [ I 'i