Délmagyarország, 1946. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1946-02-10 / 34. szám

Világ proletárjai egyeséMjeíek! Szeged, 1S46, február 10, vasárnap ifi. évf. 34. sz. — ara ^OOO P A Magyar Kommunista Párt délmagyarországi napllapfa ^Segegyezés jött iéSre Prágában a cseli-magyar probléma több itirdésihen (Budapest, február 9) A Magyar Távirati írod a különtúdósitója jelenti Prágából: Csütörtökön délelőtt valamennyi szákértő bizottság ülést tartott. Csütörtökön délben Gyöngyössi János külügyminiszter látogatást tett Fierlínger csehszlovák miniszterelnöknél. A találkozáson jelen volt Cfenieníís csehszlovák kü 1 ivgyminiszI e r helyettes is. Csütörtökön került sor az értekezlet második leljos ülésére, amelynek folyamán megállapodás jőtl létre számos kérdésben, A magyar Küldöttségnek, ugyanugy, mint a csehszlovák Küldöttségnek szándéka az, h-ogv megoldáshoz juttassa a megnyitott kérdéseket. A tanácskozás légköre szívélyes volt. A tárgyalásokat péntek délután tovább folytatták. (MTI) »0* fl Nagy-kormány kéri a nemzetgyűlést, hogy rendenion tehesse meg szükséges intézkedéseit Budapest, február 9. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Az államhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat felhatalmazta a kormányt, hogy a rendkívüli helyzetbe* szükséges Intézkedéseket, bízonves kivételektől eltekintve, rendeleti uten tehesse meg1. Ez a felhatalmazás s kórmáhyválfözás következtében megszűnt. Az uj kormány a sürgős rendeletek kiadására vonatkozó felhatalmazást ismét kéri a nemzetgyűléstől. Az errevonatközó törvényjavaslat már készül' is az vgazságügyminiszteriumban. oUo A kisgazdapárt nem azonosítja magát SuSyok Oezse revíziós és soviniszta szólamaival 'Rudapesf, február 91 Sulyok Oe zsőnek^a Független Kisgazdapárt szónokának a parlamentben elhangzott beszéde., amelyben revizionista és so-! viniszta szólamokat hangoztáíott, I nagy felháborodást keltett a munkás- i pártok körében és a külföldön. Illetékes helyen m»st felhatalmazták a MTI-t annak körlésére, hogy I i? K'sgae^. :{>ár{ .ezérszcsokár.ak a nemzetgyűlés pénteki ülésén tett azok a kijelentései, amelyekkel a határontnlf magyarság és a határok kérdésével foglaílidzott, néin a Függeíien Kisgazdapárt hivatalos állásfoglalását fejezték ki, hanem a felszólaló egyéni véleményét. (MTI) -ooo— Ki a demokrata és kl a reakciós kózafkaSmazotS Gerő eivtárs, közlekedésügyi íniníszier a közalkalmazottak mai helyzetéről Budapest, február 9. (Saját tudósítónk te.ieíonjelentése) A Közalkalmazottak szakszervezetének közlekedési minisztériumi csoportjában előadássorozat indult. Az első előadást Gerő Ernő elvtárs, közlekedésügyi miniszter tartotta. A közalkalmazottakról beszélt és rámulatott arra, hogy a közalkalmazottak sokan visszakívánják a reakciós rendszert, amelyben jobban éltek, mint most. — Ezek a közalkalmazottak — mondotta Gerő elvtárs — nem értették meg, hogy nincs más ut, mint a demokrácia utja. Vanuak azonban olyan közalkalmazottak is, a .ik a nép mellé álltak, Ezen a téren a közlekedésügyi minisztérium alkalmazottai játszanak' vezető szerepet. A Kossuth-hid megteremtése dönti bizonyíték, hogy igy van. A vasat, a posta helyreállítása sem lett volna lehetséges alig egy esztendő alatt ilyen önfeláldozó és áldozatkész munka nélkül. A továbbiakban a miniszter rámutatott arra, hogy a közatmazottak nagyrésze nem látja helyesen a jelenlegi bajok forrását, valamint saját szerepét a múltban és jelenben. Egyesek a bajokárt a demokráciát teszik felelőssé, holott a közalkalmazottak életnívója is azért szállt alá, mert elvesztettük a háborút. — A közalkalmazottakat aggodalom tötti el a közeledő leépítés miatt, de mindent el kell követnünk azért, hogy elsősorban azok maradjanak meg állásukban, akik szívvel-lélekkel a demokrácia mellett állnak — fejezte be beszédét Gerő elvtárs, közlekedésügyi miniszter. Az infláció meggátolja a városi köSfségvetés elkészítését Uj bevéteti forrásokat kell találni a városnak Teherviselés Az utóbbi időben sürün halljuk és olvassuk, hogy az újjáépítésben, a gazdasági élet helyreállításában milyen nagv áldozatot hoz a gazda és a polgári réteg. Mi nem akarjuk elvitá'tni,' hogy demokratikus gazdák és polgárok nem hoznának áldozatot, "de szeretnénk, ha egyes körök amellett, hogy ezt hangoztatják (.odahatnának, hogy azokat a zsíros gazda- és polgári rétegeket is rászorítanák az áldozathozásra, akik ma még nóm érzik a terheket. "Nem vagyunk murikássovinisziák, de ha semmi közünk sem lenne a munkásokhoz, akkor Is meg kellene állapítanunk, hogy a mai gazdásági nehézségek terhét nagyrészt a munkások nyögik. A magyar 'ipari dolgozók, tudatában kötelességüknek, az elmúlt év alatt áldozatvállalásban elmentek a végső határokig Szó nélkül éhezlek cs rongyosködtak, mert Indiák, hogy fel kell építeni a vasutat, helyre. kelt állítani az üzemeket, szerszámot kell adni az uj gazdáknak. egyszóval újjá kell építeni a lerombolt országot. Ezalatt az idő alatt az ipari dolgö'zák életszínvonala rohamosan csökkent. Az ipari dolgozók a légnehezebb körülméilyek között a háború okozta sebeket begyógyították és lehetővé tették, hogy Maíj '.Torszái elindulhasson az aj' utoir. A meghozott áldozalok arányában jogsa. várhatták cs várhalják, hogy jogokat és gazdásági előnyöket kapjanak. Ezzel szemben a" munkásság egyeseinek és összességének életszínvonala tovább süllyed. Végigmenve a gvárstk, üzemek munkatermein, sápadt, beesett, kiálló csontú hrcokat, vézna testeket Látunk. Megkérdezve őket, a panasz tömegével ömlik: kicsi a bér, nincs só, nincs szappan, "nincs semmi. A beteg gyermek otthon hideg szobában fekszik. A kicsinek nincs lejt A testükön kiütések mutatkoznak a táplálkozás gVengesége miatt A panaszok tömkelege Zuhog a kérdező fejéré. Persze azók a zsirosgazdák és polgárok, akiknek tele váh a 'gyomruk; el se hisák ezl. A helyzet megdöbbentő súlyosságát csak azók látják — azok a munfcásvezetők —, akik ott mozognák a dolgozók áldozatot hozó sorai között. Figyelmeztetjük á bizonyos köröket kojjy vegyenek a terhekből a magúk vállára addig, mig nem késő. Addig, inig a dolgozó karokat tartó vállak össze nená roskadnak. Va'gy .. . Nem akarunk fenyegetőzni, de bekövetkezhet. Nincs megmérve, hogy meddig hívják még á dolgozók nézni, hogy egyes zsirosgázdák arca á' jóltápláltságfól majd ki nem csattan," hogy egyesek mindig jobban 'és jobban gazdagodnak. Ajánlanánk, hogy mondjanak le; nemcsak a feleslegekről, hanem az eivonha'tőkról, hogy mondjanak le a gazdagodásról, a vagyonszapóritásről, 'ámig nem késő. Az illetékesek figyelmét 'pedig felhívjuk, ha nem megy szép szóval, hát erős kézzel rakják át a terheket a munkád sok válláról a teherbíróképesek vállaira!. Ez ma' demokráciánk legfőbb követelménye. Márciusig népbítőság elé kerülnek az összes háborús bűnösök Budapestről jelentik: Beavatott helyről közlik, hogy ez év március elsejéig valamennyi háborns főbünős népbiróság elé kerül. (Szeged, február 9) A napról napra nagyobb méreteket öltő infláció nemcsak a magánosok életében okoz súlyos gondokat, dé komoly zavarokat jelent a kőzülelfck háztartásában is. Szeged is hátalmas küzdelmet vív az Infláció ellen, hogy • varos pénzügy? helyzetét a körülményekhez képest' egyensúlyba tudja' tartani. Azfonban a helyzet ma már annyira sdlyosbed'étt, hogy a váré* nem képre jelente* eWre fctöoljpzoll Mltségvetés szerint dobozai Néháiíy ijesztő számadat bizonyítja 'a' város pénzügyi gondjait. A mult évi decemberi költségvetés összege 1233 millió per.gö vnlt, ezzel szemben február első liz napjára 4 milliárd pengőre emelkedtek * város kiadásai A befolyó adó közéi sem fedezi a kiadásokat és hogy • katasztrófális helyzetén valamiképpen se'giteni lehessen, féltétlenül uj bevételi forrásokat kell megteremYenie Szeged vároéánaR. Ennek a* ' elősegítésére Róna Béla elvtárs, pénzügyi tanácsnok szorrlbaíon a fővárosban járt és hétfőn ismét Budapestre utazik, hogy az illetékes szervekbei való tárgyalás u'tátí valaitnilyén formában megoldást találjanak a vár d-s szamom gazdásági helyzetének telem*Tésére. Vasárnap választja meg a Szegeden tartózkodó szovjetorosz kaíogaság képviselőit (Szeged, február 9) Ismertettük Hajtovícs alezred'és, várósparancsnok előadását a Szovjetunió alkotmányárólEkkor ismertette a február 10-én lezajló szovjét választásokat is, -mikor a szovjet nép és a külföldön tartózkodó szovjet katonaság megválasztja képviselőit. Szeged városa " szintén ilyen szavs'zóközpont. Az itteni körzet két jelöltje, értesülésünk szerint két veaérezredés, akiknek katonái mükőtfásnk' annyira ismertté és népszefüvé vált a katonaság körében, hogy ellenJeWtt nélkül indüliiak a választásokon. Szovjethősöket temettek Budapesten (Budapest, február 91 Szombat dé< ufó" érakor helyezték őrCL. 4., galomra a Vörös Hadseregnek azt a 10 magasrangn tisztjét, akik Budapest ostrorrfanál hősi halált "haltak. A hősi halottak között három ólyaa ís volt, akik a »Szovjetnníó hőse* «tmet viselték. A temdtés'en résztrettek a démokratikús pártok küldőt tci, TfWy Zoltán köztársásági elsők, Mnlino szovjetorosz "tábornok, Ferenc miniszterelnök és TM*ttér Tenő honvédelmi miniszter, alti? őszinte szavakkal méltatták a VörőB Hadsereg és 'Kosi halottáinak le tojthetetlerí történelmi szerepét. a Juhász Gyula-Társaság akciója Móra Ferenc családjának ha'zasegitóse érdekében (Szeged, február 9) A nemrégen alakult Juhász Gyula-Társaság pénteken délután az UjságiróotthoDban rendezett első felolvasó ülését Móra Ferenc emlékének szentelte. Magyar László elnök megnyitójában idézte a tizenkét évvel ezelőtt elhnnyt nagy mesemondó emlékét, majd megemlítette, hogy 1944 októberében Móra Ferenc családja is áldozatul esett a buta és gonosz fasiszta propagandának : elsodorta őket a háború az ausztriai Welsbe. Nemrég levél érkezett Szegedre Móra Ferenc leányától, Móra Pankától. A levél minden sorából kiérzik a nagy hazavágyás. A Jnhász Gyula-Társaság, amely egyik főcéljául tűzte ki a Mórakultusz ápolását, mozgalmat indít a Móra-család tagjainak hazasegitése érdekében. Éppen ezért a társaság felhívja a város lakosságát, aki tud valamit Móráék lakásának széjjelhurcolt bútorairól és egyéb ingóságairól, jelentse azt a társaság elnökségének, hogy a hazatérő család legalább részben visszakapja otthonát. Ezután Gyulai Lenke, a Nemzeti Színház tagja mondott el igen szépen három Móra-verset, Gáthy Pál pedig Móra-novellákat olvasott fel. ;Madácsy László „Móra a szegedi költő" eim alatt szép és értékes ^tanulmányban elemezte Szeged nagy írójának jiőltői tulajdonságait. A felolvasó ülést, amelyet szépszámú közönség hallgatott végig, Magyar László elnök zárta he.