Délmagyarország, 1946. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1946-02-01 / 27. szám

Világ pr&ieiéw&ii egyesüísetek! 2000 P •i ' A Magyar tPárí délmagyaror^ágl aaptlapfa Éljen a magyar köztársaság! Irta: Gárdos Sándor A nyomorúság mélypontján ünnepel a netózet. Kívülről a fagy marcangolja, belülről az éhség marja ezt a népet, amely talán sohasem szenvedett annyit mint most, ezen a kemény télen országa üszkös s véráztatta romjain. És mégis, a szétdúlt ország szenvedő népe fagyoskodva, éhezve is ünnepet ül: a harmadik magyar köztársaság megalakulását ünnepli. Ünnepel, mert tudja, hogy az uj államforma egyúttal a belső felszabadulást is jelenti számára. A Vörös Hadsereg ereje egy évvel ezelőtt fegyverrel szabadította fel Magyarországot a német imperializmus gyilkos, rabié hordáinak járnia alól és most a magyar nép önként, minden kívülről jött nyomás nélkül, önmagát szabadítja fel a négyszáz esztendős szolgaság alól, hogy a német gyarmat lealazó sorsát lerázva, végre önálló és demokratikus nemzeti életet kezdhessen. A királynélküli királyság torz államformájának felszámolása és a demokratikus köztársaság kikiáltása tehát egyrészt teljes szakítást jelent a germán járszalagon egyik tragédiából a másikba vonszolt magyar múlttal, másrészt keretet épit ki a kialakulandó népi demokrácia számára. A Magyar Kommunista Párt nem kerget illúziókat és nem is akarja tömegeit délibábos képekkel áltatni. A na kikiáltott harmadik magyar köztársaságot már születése pillanatában nevén nevezzük: üres keretnek tartjuk csupán, amelyet a munkásság és parasztság alulról kiépített népi uralmának kell majd megtölteni. Ez a reális szemléleten alapuló megállapítás nem jelenti azt, mintha lebecsülnők a köztársaság kikiáltásának valóban nagy j eientőségét. Jól tudjuk, kogy ez a mai nap ujabb súlyos veresége a legitimista tógában agitáló reakciónak, a Habsburg-restauráció grófi és hercegprimási szószólóinak, akik mindent elkövettek, hogy ezt a mai napot ne ünnepelhesse a felszabadult magyar nép. Tudjuk azt is, hagy a magyar köztársaság kiküldöttei nagyobb biztonsággal ülhetnek majd a béketárgyalások asztalához, mert az államformaváltozással is kifejezésre juttattuk, hogy a magyar nemzet végkép szakított a" közelmúlt bűnös és ostaha politikájával. Pártunk kezdettél fogva a leghatározottabb álláspontot foglalta el a köztarsasági államforma mellett. Együtt ünnepelünk tehát az ünneplőkkel, lelkesen éltetjük a harmadik magyar köztársaságot, mint a vajúdó népi demokrácia szilárd, de — ismételjük — még üres keretét. A történelem során láttunk ám olyan köztársaságokat is, amelyeknek semmi közük sem volt a demokráciához Voltak és vannak olyan köztársaságok, amelyekben a dolgozó nép éppúgy szenved az elnyomás s a kizsákmányolás korbácsától, mint a legzsarnokibb királyságban. Elvégre Franco Spanyolországa és Salazar Portugáliája se királyság, viszont a román királyság mostani demokráciája vetekszik bármely nyugateurópai köztársaság népi uralmával. Nyilvánvaló tehát, hogy nem kizárólag az államforma határozza meg valamely nemzet életközösségének népuralmi jellegét, hanem azok a feltételek, amelyek szerint a keretek között levő népek a maguk békés, fejlődő s egyre tökéletesedő életét berendezik. Vigyáznunk kell: a reakció nagyon régi és erős itt Magyarországon, a demokrácia viszont fiatal és — valljuk he őszintén — nem elég erélyes Számolni kell azzal a veszéllyel, hogy a fwvós, tapasztalt s céljai elérése érdekeben eszközökben egyáltalán nem válogatós reakció beözönlik a harmadik magyar köztársaság friss keretei közé fs kiszorítja onnan %z uj államforma mnyegét - a demokráciát. Fel kell készülnünk léhát az uj honfoglalásra, arra, hogy mi, a dolgozó munkásság, a parasztság, a haladó értelmiség töltsük ki tartalommal az uj államforma kereteit. Vigyük be oda magunkkal fegyvernek és bástyának a fiatal magyar demokrááia eddigi vívmányait s eredményeit : a földreformot, amelynek sérthetetlenségét foggal-körömmel: lásban mindig a népi 'erők élén járis megvédjük, a munkásság hősi len-; tunk és nem kis részünk van az _uj dülottel eiért újjáépítési eredményeit, j államforma kiküzdénébejpiBf. Foglaljuk amelyeken tovább épülhet majd a köz társaság, vigyük magunkkal a dolgozók erős várát: a szakszervezeteket, végül pedig költöztessük át az uj keretek közé a munkásság és parasztság el tehát harci állásainkdFS még üres keretek között, épiisük ki erődítményeinket, ahonnan éberen s ujabb küzdelmekre készen ügyelhetünk arra, hogy ez a maszületett köztársaság harcos és megbonthatatlan egységét, j valóban népi és demokratikus tartaaineiyen megtörik majd a reakció min-; lommal telitett államforma legyen, den mesterkedése Mi, magvar kommunisták a rlemo- É1Íen a karfcadik, erős és fejlődéskráciáért vivott harcban, áldozatválla- képes népi magyar köztársaság! Beterjesztet s A magyar parlament történelmi napjai ük a kiizfa rsasán ó törvény javaslatét (Budapest, január 31) A nemzetgyűlés szerdai ülésén Sulyok Dezső ismerte ile az államformáról szóló törVénvjayasiatot. Bevezetőben ezt mondotta: — Hogy valóban demokrácia vagyunk és akarunk fenni, azt nem elég szavakkal erősíteni, hanem leitekkel keli bebizonyítani. A javaslat részletes ismertetése után vázolta azt a több évszázados küzdelmet, ami ezt a javaslatot megelőzte. Bejelentette, hogy g Küggetlcn Kisgazdapárt döntött a köztársasági elnöki személyéről. A munkáspártok — mondotta — telies megértéssel és barátságos érzéssel csatlakoznak1 a többségi párt döntéséhez. Ezután Erős János a Függetlén Kisgazdapárt részéről,inajd1 Kajk László elvtárs a Kommunista Párt részéről szólalt fel. A köztársasági államforma — mondotta. — legjobban megfelel á magyar riép demokratikus hagyományainak és nemzeti sajátosságainak. A KoítimunisSa Párt rajta fesz, hogy a köztársaság ne a nagybirtokosok és a magas klérus köztársasága legyen, hanem a munkásságé,* parasztságé és a haladó értelmiségé. Kétlily Anna" elvtársnő.'a Szociáldemokrata Párt szónoka kijefentette, hogy a köztársasági államformában még fogjuk valósítani az igazi szocialista állámot a néptől kapott felhatalmazás alapján. Darvas József a Nemzeti Parasztpárt részéről, a Polgári Demokrata Párt nevében pedig Szentlványi Sándor fogadta el a javaslatot. Ecfchartf Sándor, a Demokrata Néppárt szónokának a köztársasági törvényjavasiáihoz "csak annyi megjegyzése volt, hogy arranézve a pártjától nem kapott megbízást, milyen álláspontot képviseljen. A bejelentést felháborodással fogadták a képviselőházban. A parlamentarizmus történetében szinte példátlan, hogy egy demokratának és néppártnak nevezett párt »elfelejt« megbízást adni hivatalos szónokának akkor, amikór á magyárság sorsdöntő életformájáról tárgyalnák. A nemzetgyűlés csütörtöki ülését fél 10 órakor nyitotta meg Nvgy Ferenc elnök. Folytatták a köztársasági államformáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Az első felszólaló Shlachta Margit, a Polgári Demokrata Párt szónoka volt. Szerinte a királyság és a köztársaság nem képezheti ellentét tárgyát, mert lehető az egyik is és a másik is. Azt fejtegeti, hogy a magyar királyság vallási alapon állott. Slachta Margit kifogásolta, hogy a köztársasági javaslat a Szent Koronáról nem tesz . említést. (Felkiáltások: Muzeumba tesszük!) Kiemeli, hogy milyen értékes a magyar korona. Koronázó nemzet vagyunk — mondja Slachta Margit. (Közbekiáltás: Voltunk.) Magyarország a Szent Korona országa. (Közbekiáltások: Kossuth országa. Azt kéri, hogy koronázzuk meg a köztársasági elnököt ?) Javasolom, hogy halasszuk el az alkotmányprogram megváltoztatásának ügyét a békekötésig A Ház a javaslatot egyhangúlag elvetette. , A részletes vita első szónoka Parragi Gvörgy. a Független Kisgazdapárt ívsrcről, ak: általános éljenzés közben arra mutatott rá, hogy ezzel a törvényjavaslatfal a demokratikus pártok és a nemzet szabad képviselői minden polgár számára biztosítják éppen azokat a jogokat, amelyek híjján őket ;az elmúlt rendszer meghurcolta. Parragi György tapssal fogadott beszéde után Szahó Imre elvtárs (MKP) hangoztatta, hogy a magyar nép sorsa mostoha volt ebben a hazában, de mégis szerette ezt a földet. De nem szerethetjük azt a királyt, aki legtöbbször idegen volt a nrjagyar néptől, két kézzel osztotta a magyar földet azoknak, akik hűen kiszolgálták a ma mar eh tét és 10.000 számra gyilkoltatták a. magyar parasztságot. A reakciós időkben 2fí millió magyarról szónokoltak, de semmi szavuk nem volt azfetlen, hogy másfélmillió magyar kivándoroljon Amerikába. Kisházi Ödön (SzDP) az ipari munkásság nevében köszöntötte a javaslatot. A ^felszólalásokra Megyesy János Nemzeti [Parasztpáát, *»----»Kisgazda, dr. Faragó Szoc, dem. és Révai MKP válaszoltak. Drózdy Győző László elvtárs József elvtárs Halál vár arra, alti a köztársasági államforma altén bisni követ el Budapest,'január 31. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Csütörtökön délelőtt terjesztette be az igazságügyminiszter a nemzetgyűlés elé a demokrácia és a köztárs'aság'megvédeséről szóló törvényjavaslatot. A javaslat 14 szákászra óSzILk. Az első szakász kimondja, hógy a demokrácia megtámadásának bűntettét követi el, ákí a demokratikus államrendszer megbontására) megdöntésére, a köztársasági államforma jogfflleü'ésen való megváltoztatására irányuló cselekményt követ el, ilyen szervezkedés kezdeményezését vezeti. Erre a bűncselekményre halál vagy életfogytiglan tárté kényszermunka, fegyház szabható ki. Ugyanezt a bűncselekményt követi el az is, aki ilyen szervezkedésben tevékenyen résztvesz vagy előmozdítja azt. Ebben az esetben a büntetés 5—15 évig terjedhető kényszermunka vagv fegyház. A második szakász szerint a köztársasági eiriök megtámadásának bűntettét követi el, a!ki a köztársásági elnököt életétől, testi épségétől, személyes szabadságától vagy alkotmányos hátálmától mégfosztja. Ebben az esetben is a büntetés halál vagy életfogytiglan tartó kényszermunka vágy fegyház. Aki e kiét bűncselekmény elkövetéséré izgat, felajánlkozik, annak büntetése 5—15 évig terjedhető kényszermunka vagy fegyház. Bűntettét követ el az is, aki a köztársasági elnököt tettleg bántalmazza, rágalmazza vágy becsületében megsérti. Ezért 5—15 évig terjedhető kényszermunkával sújtható vagy 2—5 évig terjedhető börtönnel. Bűntettet kövét eí, aki a demokra'tikns államrendszer mfegboritásár-a, megdöntésére, a köztársasági államrendszer megbontására, megdöntésére, a köztársasági államforma jogellenes módón való mfegváltdítátására, á demokratikus Sllamrendsziér vagy aönak alapintézményei elled gyűlöletre izgat vagy aki valamely saémély vagy riép ellen izgat, annak riemókratünts kör társa sági meggy öwcíése miatt, továbbá az. állampolgári jogegyenlőség érvényesítése elten, nemzetiségi, faji, felekezeti gyűlöletre izgat, illetve annak felkeltésére alkalmas más cselekményt kövei eL Ezekre a bűncselekményekre a büntetés 2—5 évig terjedhető börtön. Bünteti a törvény azi is, aki háborús vagy népéllenes büncsejekményí vagy annak elkövetőjét dicséri, illetve aki olyan valótlan tényt állit, hiresatel, amely alkalmas a demokratikus állami rendszer vagy a köztársaság iránti megvetés felkeltésére vagy a nemzetközi megbecsülés csorbítására. Megbüntetik az'l: is, aki az clsö két szakaszban megbatározott szervezkedésről nem tesz jelentési a hatóságnak. Ezekben az esetékben a büntetés 2—5 évig terjédhgtő börtön. Kimondja a törvényjavaslat, hogy ezeknek a bűncselekményeknek " elbírálása a népbiróságok hatáskörébe tartozik. Végül arról igtézkedik, hogy a Büntető Törvénykönyvnek a királyság intézményeivel kapcsolatos Rendelkezései hatályukat vesztik. A neinaetgyülés — amennyiben a mai napon befejezik á köztársasági javaslat vitáját — botnap élnökválasgtó ülést tart. Ezután aajlifc le a Koss 1