Délmagyarország, 1946. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-10 / 8. szám

albizottságokból Tukáts kiszorította a baloldaliakat. Emlékszik a tanu arra is, hogy Tukaís állandóan háfe®r«ra martié beszédéket mondott. A védőnek a vallomás legutolsó részébe vonatkozó kérdései során Bfirey Géza politikai ügyész felhívja » népbiróság figyelmét, hogy a védő állandóan időpontok után nyomoz Tu­kats beszédeivel kapcsolatban. A vád' tudott volna "bizonyítékokat .produ káíni Tukáts háborús 'üszitusaira vo natkozólag iöispánsága legelső idő (szakából is, de elégend'Őnek tartotta azokat a cikkekét becsatolni, ame iyek m akkori uszító beszédeket tar­flalmazzák, amikor már mindenki előtt MUmmin v»lí, hogy elvesztetlek a bábéra!* A meníőtunu is Serhelöen vall Dr. Rőíh Dezső volt városi tanács­nok személyében az első mentőtanut hallgatja ki a népbiróság. Még ez a iami is kénytelen elismerni, hogy T«kai««t megnyilatkozásai alapján JoMwldáliaak ismerte meg. Bizottsági ülésekre gyakran bejárt, tőié, mint a gazdasági ügyosztály vezetőjétől fel­világosításokat kért. Bácfc Beínát ta­núsítványi ügyével kapcsolatban csak hallomásból tudja, hpgy Tukats uta­sítást adott Katona tanácsnoknak. A Szekerké-ügyet is csak hallomásból ismeri. A Debre-félé fegyelmi ügynek "vizsgálóbiztosa volt, rajta keresztül ja főispán nem érvényesítette befolyá­sát a fegyelmi lefolyására. "Debrét a polgármester függesztette fel a fő­Ispán felhívására. A Debre elleni vá­dak szerinte részben alaposak vo!­Üak. " ; Az ügyészek' kérdéseire ji tánu el­ismeri, hogy Tukats beavatkozása a város ügymenetére eresebb volt, mint elődeié. Elismeri azt is, hogy a Tu­dományos Fajvédő Egyesület műkö­dért Iránya Tukats elnöksége- alatt egészen jobhfefé tolódott. Dr. Kátai Lajos rendőralézredes Buócz főkapitány segédtisztje volt 11944 május 15-ig. Tud róla, hogy amikor Buócz dolgozott a gettóterven, gyakran feljárt a főispáni hivatalba megbeszélni a dolgot a főispánnal. Berey politikai ügyész kérdést in­téz a tanúhoz, hogy há ő lett volna á szegedi főkapitányság vezetője, ki­kérte volria-e a főispán véleményét a politikái internálásokra vonatko­zólag. A tánu kijelenti, hogy Igen, mert ez lett volna a köt élességé. Elek népbiró kérdésére azt feleli a tanu, hogy Tukáts befolyással volt; rendőrség működésére. Berey politi kai vádló kérdésér^ kijelemi, hogy » Politikai internáltak listáját Szege (len állították össze és arról tudnia kellett a főispánnak is. Dr. Hunyadi János ügyvéd1 annak­idején tagja volt a fegyelmi bizott­ságnak, amely li Debre-fóle fegyelmi ügyet tárgyalta. A bizottsági, ülésen Tukats elnökölt. Szavazással olyan határozatot hoztak egy pont kivéte­lével, hogy Debre nem vétkes. Az 6 jogi álláspontjá az volt, hogy a vádpontok legnagyobb részében nem lett volna szabad eljárást indítani. A fegyelmi eljárást felfüggesztették abban a vádpontbán, amiben meg­állapították vétkességét addig az idő­jpontig. amíg az ügy bűnügyi része » bíróságnál befejeződik. A fegyelmi feljárás folytatásában már nem' Vett részt, mert őt leváltotta a főispán. Helyébe Szépfalnsi Ferenc került. Dr. Szíojka Miklós pénzügyigazgatő szintén tagja volt a fegyélmi bizott­ságnak. Nagyjából ugyanugy mondja el á fegyelmi ügy lefolyását, mint hz előbbi tanu. Tukatsot jobboldali­nak ismerte, beszédeit ugy itéíte meg, miül háborús uszító beszédeket. Tukats a Gestapával fenyegetőzik Dr. Nával Dénes ügyvéd1 budapesti gyakorlatot folytatott, amikor dr. Pa­lőcz Sándor, a Back-család jogtaná­csosa azzal fordult hozzá, szerezze ínég Back Bernát tanúsítványát, mert Ö politikai okokból nem mer ebhez a dologhoz hozzányúlni. <3 hozzáfogott a tanúsítvány megszerzéséhez; ami rend* kivül bonyodalmas eljárás veit. Nyi­DÉLMAGYAKOKSZÁG Kossuth­a magyar Segítsük a hídépítőket (Budapest, január 9) A kormány az alábbi felhívást bocsátotta ki a magyar társadalomhoz: A liémet fasiszta banditák és nyi­las cinkosaik rombadőntötték gyö­nyörű fővárosunkat és levegőbe röpí­tették azokat a sz'ép hidakat, ame­lyek Pestet Budával összekötötték. Á rabságából felszabadult magyar nép nyomban á felszabadulás után hozzá­látott az újjáépítéshez es egyik első feladatának tekintette, 'hogy minél előbb uj hidat építsen á Dunán. Meg­kezdődött a Kossüth-hid építése, amely Ü magyar munkának és aka­rásnak példájaként ivél majd at a Dunán. A magyar munkások százai soha neTh látott nehézségek közepette dolgoztak és dolgoznak ezen "a hí­don. Ezek a munkások szü' szenvednék. Ezt a magyar társadé" lomnak nem szabad tűrnie. Jutal­mazzuk munkájukíit azzal, amire e hősi feladatokát teljesítő miüikúsok­hak a legjobban szüksége van. Ad­junk a hídépítő munkásoknak min­dent, élelmiszert, ruházatot. Adjon a magyar' társadálom pénzt, élelmiszert, ruházati cikkeket és adományát küldje be a Szakszervezeti Tanács Újjáépí­tési Bizottságához, Budapest,' Fiúmei­ut 4. A Kossutli-hid a magyar de­mokrácia síkére, a hídépítők megju­lálmazása pedig a demokratikus ma­gyar Társadalom bálájának megnyilat­kozása lesz. TiWy Zoltán uiiniszterelnök lásy aljegyző és Kátoná tanácsnok többször méieven elutasították a ké­relmet Tukatsra való utalással és egy Bécsből megszerzendő anyaköny­vi kivönáthoz kötötték a tanúsítvány kiadását. Sikérült kinyomoznia, hogy Tukáts »po!itikái atyfa« báró Feiltlsrh Berchtolá, a Síettősfcereszí Vérszőveí­ség' titkos jobboldali társaság elnöke, aki főispánt csinált belőle, ő össze­köttetésbe lépett Féilitsch fiával, aki­nek állandó pénzzavarai voltak és megvesztegette, hogy járjon közbe Tukatsnál a tanúsítvány kiadása ér­dekében. Felhatalmazta arra is, hogy szűkség esetén kínáljon fel pénzt Tu­katsnak is. A fiatal báró el is járt Tukatsnál és ki tudott eszközölni tiz­hapi háládékot a tanúsítvány meg­szerzéséhez, ami különben háromnapi határidőhöz volt kötve. Ezalatt az idő alatt megkapta 'Bécsből a szükséges okiratöt. Amikór ezt produkálta a ta­nácsnoknak, Katona ismét megtagadta a tanúsítvány kiadását, ismételten Tukatsra" való hivatkozással. Glatífel­der püspöknél is eljárt ebben az ügy­ben, á püspök is azt mondotta: Tu­kats mindenáron meg akarja fosztani Back Bernátot felsőházi tagságától. Végülis a közigazgatási bíróság utján sikerült hozzájutni a tanúsítványhoz. Katona Tanácsnok később mondotta neki, hogy Tukats emiatt is heves szemrehányással illette. Tóth Bála helyettes polgármestertől is hallotta, hogy Tukats erőszakoskodott vele. Azzal fenyegette meg, 'hogy ha nem hajtja végre rendelkezése:! vagy be tegszabádságra megy, esetleg lemond, elviteti a Gestapóval. Amikor a fel­szabadulás után a tanü résztveit a főispáni hivatal megszervezésében Tukats iróaszlalábán találtak egy ha­táridőnaplót, ebben fel volt jegyezve Tnkats minden ténykedése. Majd min­den napon "be volt jegyezve, hogy német katonatisztek jártak hozza és ő is hozzájuk. A vádlott működése hozzájárult a szegedi nyilasok megerősödéséhez Ugyancsak nagyon fontos terhelő vallomást tesz dr. Cscrzy Mihály. Elő­adja, hogy egyidőben nem volt kö­szönőviszonyban Tukatssal politikai ellentétek miatt. Ez az ellentét a Sze­kerké-ügyben robbant ki először, ami­kor ő ivet körözött a városatyák kö­zött, hogy Szekerke megválasztását kívánják. Tukats mindent elkövetett, hogy a baloldali Szekerke megvá­lasztását megakadályozza, ez sikerült is neki. Tukáts akadályozta meg, hogy a kereskedelmi és iparkamara átállításakor dr. Tóneilí Sándor ad­digi főtitkárt nevezzék ki a kamar'a élére' kormánybiztösnák. Az ő aján­lására került a kamara kormánybiz­tosa székébe a laikus, erősen jobbol­dali Kocsondjy Gyula, aki addig je­lentéktelen tisztviselő volt az iparügyi minisztériumban. Kocsondy őt nem avatta be bizalmas ügyeibe, de tu­dott róla, hogy Tukatssal tanácskózza meg az átállítássá] kapcsolatos ügye­ket. A politikai vádló kérdésére kije­lenti a tanu, hogy Tukats jobboldali gedeu a nyilas irányzat megerősödé­séhez és hozzásegítette a nyilasokat szegedi mandátumuk megszerzéséhez. Fenyő Lajos volt nyugalmazott mű­szaki tanácsos kisebb jelentőségű val­lómása után Csikós Jenő számvevő­ségi főtanácsos elmondotta, hogy "1946 január .!•.' is^umKttüdtdESi amikor'' a felszabadulás után a Titkos­ság élelmezéséről kellett gondoskod­ni, számba akarták venni a vágóhídon tárolt élelmiszereket, ott azonban nem találták semmit. A vágóhíd sze­mélyzete azt á feleletet adta kérőé­svinkre. hogy a raktárakban felhal­mozoít nagymennyiségű zsirt, szalon­nát, lisztet, cukrot a főispán mint köz­ellátási kormánybiztos paíánesára a köztisztasági hivatal busz fogatával et­sneneMteiték- Kaposvárra. Nagymeny­nyfségü élelmiszer elviteléről voM: szó, mert amikor közel fél év múlva a kaposváriak hazaszállingóztak, me­sélték, hogy még mindig maradi Ka­posváron az elvitt szalonnából. Dr. Poíónyi Jenő népügyész indít­ványt terjeszt elő urravonátkozóan, hogy a népbiróság ismertesse a ta­nuként mégidézett, de meg nem je­lent dr. Tóth Béla helyettes polgár­mester, a halálraítélt Endre László volt belügyi államtitkár és Buócz Béla volt rendőrfőkapitány vizsgálati val­lomását, mivel tanukénti személyes •kihallgatásuk nehézségekbe ütközik. Dr. Lázár István védő a bűnvádi perrendtartásra való hivatkozással "ki­fogást jelent be a vallomások felol­vasásá miatt. A népbiróság ugy hatá­roz, hogy a kérdésbén meghozandó döntését csütörtökön reggel hirdeti ki. Dr. Félegyházy Pál tanácsvezető ezután a tárgyalási berekeszti. MHÜl ÍZ IIJV Műi eo? esette »ssal?« öt gyilkosságot Ismert el (Budapest, jenuár 9) A Grassy-per keddi folytatólagos tárgyalásán tanú­kihallgatásokra került sor. Elsőnek dr Cseh Jenő népfőügyészhelyettest hallgatta ki a bíróság. Elmondotta, hogy a "polgári hatóságok teljes ki­kapcsolásával hajtották végre á »raz­ziát« és az: első eligazításnál Grassy utalt arr'a, hogy nem razziáról, ha­nem' valami egészen m'ásról van szó. Akkori megállapítás szerint 879 em­bert végezték ki és sokat kifosztottak és Zöldi parancsára 50 embert lőttek agyon. A szembesítés során Zöldi ta­gadott. ' 'Ezután Froncz József iparost hall­gatta ki a népbiróság. Elmondotta, hogy 1944. juniusaban, mint mim­kaszolgálatosnak be kellett vonulnia. Hatvanad1 magával "elküldték őket le­szerelésre Jászberénybe. Ilatvaiíban -a vonátot tseridőrkördon vette körül és mindenkit létettek a vonatról, 'akik sárgacsillagot viseltek. Egy átjárón kellett átmenni, ahol Zöldi állott SS egyenruhában és az átmenőket ütötte­verte, majd a, közelben levő cukor­gyári gettóbá hajtották őket. Gábor Péter nyugalmazott ezredes tanúvallomásában elmoMja, hogy "Te­rebes-íehérpatakoii sírva panaszolta el a / görögkatolikus lelkész felesége, hogy férjét, a papot és még pyola rutén embert Zöldi minden ok nélkül elhurcoltdtőtt és valamennyit agyon­lövette. — így volt jelenti ki ZölcK Márton, csak az nem igaz, hogy a kivégzettek száma kilenc volna, mert összesen öten voltak. Mandel Lajos a "budapesti Izraelita Hitközség főkántóra előadja, hogy 1942. januárjában, amikor Újvidékééi járt a razzia első napján a házban levő zsidókat összeszedték és levitték a strandra, ahonnan néhány percen­ként lövéseket .hallott. Azok közül akik bementek, nem jött vissza senki. A szerdai tárgyaláson elsőnek Saá­lasi Ferenc "tanúkihallgatására került sor. Az elnök kérdésére a közönség felháborodott moraja közben azt moéfdjá: hogy Grassyt most is elő­léptetné. Eziftán elmondja, hogv Horthy el­is'merőlevelet küldött Feketehalmynaic á tisztogatásért. Ezulán Dán Dezső] Egri István tesz súlyosan Terhelő vallomást. A ta­núvallomások még folynak. CQO Rendelet a beszerzési segéiyrö (Budapest, január 9) A ' Magyar. jezett, de gyermektelen munk'ávár­Közlöny csütörtöki szánra közli a! laló a riötlen 'munkavállalókkal esik Gazdasági Főtanács rendeletét, a kol- í egy tekintet alá. A beszerzési sekélyt lektiv szerződések hatálya alá tar-1 legkésőbb január 12-5g fceü kifizetni, tozó minden személy részére egyszeri j Annak a munkavállalónak beszerzési beszerzési segély folyósítása tárgya-] segélyéből, aki január 7-én kezdődő ban. A rendelet szerint az egyszeri héten rendszeresített munkaidejéből segély összege nős vagy családos tisztviselő, szakmunkás és betanított munkás részére 100.000 pengő, nőtlen tisztviselő, szakmunkás és betanított munkás, valamint nős vagy családos segédmunkás és napszámos készére 80.000 pengő, nőtlén segédmunkás, napszámos es tanonc részére 60.000 pengő. Az a nő munkavállaló, akinek gyermeke van, a családos munkavál­lalókká!, ha hajádoh, valamint a fér­saját hibájából mulasztott, a mulasz­tott időnek megfelelő arányos részt le kell vonni. Az a munkáltató, aki1 a rendéletben foglalt rendelkezésekéi mégszegi, vagy kijátsza, büntethető. A közszolgálati álkalmazoTtakra és nyugdijasokra ez a rendelkezés nem vonatkozik, mert korábban az éleltai­szerváltság tárgyában kiadott rendelet rájuk vonatkozólag már intézkedett. —oOo— ugy a város ártaszdlgáitaiás nélkül marad. A közönség köréből számos panasz magatartása nagyban hozzájárult Sze- érkezett, hogy a gázgyári sohasem Ha csütörtökön sem érkezik szén Nem tesz vslanyviSágitás Szegeden Szeged város közönsége "érthető iz- jelzi előre, hogy hány óráig aÜ ára­galommal lesi a gázmüvek szénjelen- not és így a váratlan sötét sok feulyos tésót. Értesülésünk szerint a jelzett kellemetlenséget okoz. Nemcsak köz­nyolc vagóü szén még szerda este biztonsági szempontból káros ez, ha­nem érkezett meg s igy, ha csütörlö- nem a kórházak és üzelmek zavartalan kön sem futnak be a szénvagonok, működését is akadályozza. Meg kelt találni a módot arrá, hogy á közön­séget valamilyen formában — leg­alább félórával a kikapcsolás előtt —. értesítsék.1

Next

/
Oldalképek
Tartalom