Délmagyarország, 1945. november (2. évfolyam, 248-271. szám)

1945-11-23 / 265. szám

yilág proletárjai egyesüljetek! íifi, 1145 -ffttf 2S, Mitifc w. fi. M5. n. - »ri tOO r EMAGYARORSZAö A Magyar Kommunista Párt délmagyarországl naptlapfa I szecedi népbiróság szentesi vonatkozású Íteleteit bí­rálja a Szentesen megjelenő „Ma­gyar Alföld" cimü lap eggik leg­utóbbi számának vezércikke, ame­lyet az alábbiakban ismertetünk: A reakció elleni küzdelem az or­szág újjáépítésének egyik sarkalatos pontja. A fasiszta és népclienes bű­nösök sznbndonbocsálása, vagy na 'ép bőrrel és enyne ítélettel szaba­dulnak a hatóságok kezei közül, nem ii.vugtalják meg a dolgozókat. Nem przik a kezességet, hogy aiuit az or­xzngveszlök lerombollak, a szabadon jciró bűnösök szaholázsa, ellenséges E ropagantlája közben ök nyugodtan pithcsscnck. Nem érzik a súlyát brszágmcnlö jelcnlőségüknek akkor, •mikor ők éhséget,, fázist, szenve­dést vállalva dolgoznak a magyar ktep jobb jövőjéért, ugyanakkor azok pk:k az országot ide juttatták, a íc­klősségrcvonás elől nem Ts kell, hogy meneküljenek, mert — lűva­l.losan menekítik őket. f.ppen ezért a népbirórigókról le­§ vn itt szó és, ami minket közelebb­ről érint, a szegedi néphiróaág ta­nácsairól. Hétről hétre olyan ítéleteket hir­detnek a szegedi népbioVrig taná­csai, melyekre minden igazságot vá­ró és igazságot szerető ember lel­•zisszen. Emlékezetes az az ítélet, amikor • Margíta - tanács egy SS- katonát, •gy levenlefőoklatót, aki csendőr­•ztirnoyokknl kényszeritette az ifja­kat Kiskirályság elhagyására — fel­mentett. Ugyanakkor oXoubaa két fiatalembert, akik tiltakoztak az íté­let ellen — ie akart tartóztatni. V igy bizonyára sokan emlékeznek még Huszár Elemér nyilas pártszol­§ dalosra', aki Szegedrőt ép bőrrel •zabaduit. Megemlíthetjük még Fo­dor Mihálynak, a bestiális sándor­l.aívi csendőrnek is az ügyét, aki öt­évi kényszermunkával fitette meg h fiatal magyarok véresre verését, puskatusozását, félig agyonzerését. Sorolhatnánk fel még néhány íté­letet, dc elég, ha a legutóbbi "kettőt említjük, amely őszintén és mélysé gesen megbotránkoztatta Sreu'es kö rünségét. Az egyik az ibolya ügy Fz • cczaromániás, szadista Ttok-Szálasi 112 évvel menekült a szegedi Kora­lássy-tanács jóvoltából. Az"az Ibolya János százados kapott 12 esztendőt, •kinek működése százakat és száza­kat ítélt életfogytig tartó bi-iatra ós szenvedésre. Es alt a Jr Molnár Imre csongvádmcgyei főtepáut itéüe 119 hónapra a Csaba-laná-s, aki tü­i ii-vízon kitartott Szlójayék. a aé­inetck és a kíméletlen L'irités mel­leit és így elérte, liogy száz és ezer családot kergeleli a menckü'ét or­szágútjára De hogy ne fájjon cn­n k a volt főispánnak túlságosan ez » 19 hónap, az ítélet meghagyta |i vngdiját. Reméljük, hogy az uj, a végleges kormány most már véglegesen ren­del teremt a népbiróságok körül ls. A .Viharsarok népe nem bosszúért kiált, f anem Ítéletet követeli Gerő Ernő elvlárs megjelölte az uj magyar kormány három legfontosabb feladatát 1. A dolgozó nóp élelmezésének biztosítása, 2. A szénkérdés megoldása, 3. A jé pénz magfaremtósa (Győr, november 22) A Győri Vagou­cs Gépgyárban kedden ünnepélyes kül­sőségek között adták át rendeltetésének a roncsokból helyreállított 350-ik vas­úti kocsit. Gerti Ernő elvlárs, közlekedésügyi miniszter az átvételnél mondott beszé­dében a többek között ezeket mon­dotta : — A magyar demokrácia egyelőre még nagyon keveset tud adni a magyar dolgozóknak. Ez azonban nem a ma­gyar demokrácia hibája. Az eddig elért eredmények bizonyítják, hogy fel fo­gunk emelkedni és a felemelkedés, akármilyen nehézségek merülnek is fel, sokkal rövidebb idő alatt lesz, mint sokan gondolnák. Most uj kormány alakult Tildy Zol­tán vezetésével. Ennek az uj kormány­nak feladatai kok tekintetben nehezeb­bek és súlyosabbak mint a régi kormányé voltak. A nagy feladatok, amelyeket meg kell oldani, elsősorban gazdasági feladatok, ezek még elöltünk állanak. Márpedig ezeknek a feladatok­nak megoldása nélkül a szabadsággal nem sokat érünk. Az uj kormánynak három fontos feladata van: Az első, liogy biztosítsa (tz előttünk álló télre a dolgozó nép élelmezéséi. Minden vármegyére, minden járásra és minden községre kötelezőleg ki kell vetni azt az élelmiszermennyiséget, amit be kell szolgáltatnia és a község, a já­rás és vármegye első tisztviselője köte­les azt beszolgáltatni büntetőjogi fele­lősség mellett. A jóvö esztendő ellátásúnak biztosí­tására fel kell használni a még hátra­levő heteket és legalább kétszer akkora területet kell bevetni, mint amennyi a mult esztendőben volt, hogy a jövő év­ben legalább kenyérből és olajból bő­ven jusson mindenkinek. Utána majd megoldjuk a huskérdést is. A másik fő gazdasági kérdésünk a szinkérdés. Ec is megoldható, mert • szénbányákat nem rombolták szét. Job­ban lcull ellátni a bányászokat, meg kell akadályozni, hogy a szenet elfeko­tűzzék, mert az egész iparnak, vasút­nak és a dolgozóknak van rá szükségük. A harmadik kérdés, amelyet a kor­mánynak meg kell oldania, a péiu kérdése. Meg kell teremtenünk a jí pénzt, amelynek vásárlóereje állandó. Ehhez az kell, hogy biztosítsuk u államháztartás egyensúlyát, megszűn­tessük a pazarlást és bevezessük a ta­karékosságot mindenütt, ahol a dolgo­zó érdekeit nem sérti. A legkíméletle­nebb módon meg kelt adóztatnunk m gazdagokat cs azokat, akik a nép ve­rejtékén milliókat keresnek. Meggyőző­désem, hogy a kormányzatnak ezt « három kérdést sikerül megoldani®, ezzel lényegileg megoldottuk összes hajainkat és gyorsan haladunk előre f jólét felé. (MTI) oöo Selejeződölt ax Imrédy-bünpör A népügyész vádbeszéde a vádlott végzetszerű történelmi szerepéről „Bestiális bűncselekményeknek nem lehetnek mártírjai" „tmrédy a nemzet gonosz szelleme voll" Hó nap hirdetik ki aj Ítéletei (Budapest, november 22) Az Imrédy­per szerdai tárgyalásán Sulyok Dezső uépügycsz vádbeszédére került sor. — A beszéd, amelyet itt el kell mon­danom, halotti beszéd. Nem Imrédy Béla halotti beszéde, hanem egy elsza­lasztott és talán soha vissza nem térő alkatom halotti beszéde, amelyet Ma­gyarország vezetői elmulasztottak ki­használni. Pedig nem kívántunk tőlük sokat, mindössze annyit, hogy ne csat­lakozzunk aktivan a nácizmushoz. Földrajzi fekvésünkkel tisztában voltak a túloldalon és nagyon jól tud­ták, liogy a német imperializmussal szembehelyezkedni nem tudunk. Ezt nem is kivanta tőlünk senki és senki­sem kívánta, hogy fegyveresen álljunk a szövetségesek oldalára, a kívánság csak az voll, hogy nc avatkozzunk bele aklivan a nácik oldalán a háborúba és ezt minden józanul gondolkozó ma­gyar vezetőnek teljesítenie kellett volna. Vezetőink azonban népünket a szaka­dékba hajtották és ezert ülünk most bccsütctünkből kirabolva a népek nagy arcopagja előtt. Ebben látom a vádlott végzetszerű történelmi szerepét, mert 6 volt az, aki a magyar történelembe be­avatkozva, sa iát szomélye súlyával lehe­tetlenné telte, hogy a felkínálkozó alkal­makkor a jobbal válasszuk fs mi mindig a rosszabbul választoltak. Névtelen levelei irt a reakció A per tanácselnöke a tárgyalás meg­kezdése előtt névtelen levelet kapott, amely másolata annak a levélnek, ame­lyet az iilető az egyik Magyarországon időző katonai missztához intézett, libben a levélben a magyar reakció érvelése érvényesül. Azt írja a levélíró hogy Magyarországon nincs olyan fórum, amely joggal ítélkezhetne a háborús bűnösök felett. Ez a reakció szava, szük­séges tehát foglalkoznunk vele. A levcl okfejtésének az a célja, liogy cz égisz magyar népei, mint háborús bűnöst, tüntesse fel. Ez a legdurvább történetem­hamisítás. A magyar nép nem volt háborús bűnös, maga egészében kezdettől fogva elutasította A német nemzeti szocializ­mushoz való csatlakozást és elutasí­totta a háborújához való csatlakozás gondolatát is. Azt is mondja a névte­len levél, hogv nem kell uj mártírokat csinálni és én azt mondom, hogy már­tírjai csak nagy, szent fs nemes elgon­dolásoknak vannak, de közönséges bes­tiális bűncselekményeknek nem lehet­nek mártírjai. Ha tragédiáról van szó, ennek a tragédiának indító okai a bű­nök szemétdombján születtek. Ilyen tragédiáknak nincsenek mártírjai. Horthy — Adóm, Imrcdy — Lucifer Ha újra megírnánk „Az ember tra­gédiáját', akkor Horthy Miklós lenne benne Ádám és Imrédy a I.ucifer. He­lyesen jrgyezte meg az egyik tanú, hogy Imrédy voit u nemzet rossz szel­leme. Sulvok Dezső ismerteti Imrédy pá­lyafutását, rámutat, hogy Imrédy ere­detileg a szélső jobboldal megfékezésé­inél: gondolatával jött. mint újonnan ki­nevezett miniszterelnök Szálasiék ab­ban az időben ugyanis kiadták az uj jelszót: 19i3 a miénk — folytatta fej­tegetéseit Sulyok. — Beszugcrálták a nemzet köztudatába, hogv 19B8 vége előtt nemzetiszocialista uralom les® Magyarországon. Imrédy parlamenti bemutatkozó beszédében fogadalmat tett, bogy véget vet a szélsőjobboldali agilációnak. Gyanús volt azonban mind­járt kezdetben, hogy Itnrédy a parla­mentet azonnal nyári vakációra küldto és több hónapon keresztül nem foglal­koztatta. A népügyész ezután a háború ki­töréséről beszólt ós rámutatott arr^ hogy Imrédynek, mióta Németország­ból hazaiért, nem volt egyéb fel­adata, mint a háborúra való nyúlás, a nép lelkének előkészítése a há­borúhoz való csatlakozásra. Tény az, hogy Weesenninyerben áz Imródyvcl folytatott beszélgetés érlelte meg azl az elhatározást, hogy Magyarországon be kell avatkozni, mert különben Ivállay hintapolltikáját megváltoztatni nem "lehet. Kéné-leien, hogy lotréaj aata a gondolatit a németeknek a Magyarországra valé bevonulásra. Mindazok közül, akik eddig itt úfi lek a vádlottak padján és akik mé| Ide fognak kerülni, Imrédy Béla két­ségkívül a legnagyobb hünős Kérem a népbirőságot — fcjezle be SufyoK Dezső vádbeszédét —, szabja kl azl a büntetési léteit, amellyef elégté­telt szerez az egész országnak, az egész közvéleménynek és a szörnyű sorsot ért deportáltaknak A magjai nép még száz esztendeig azért fog szenvedni és verejtékezni, inert akadt Magyarországon egy ember, aki Shy­laknék született, dc mindenárdn nerr, zelcs ur akart lenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom