Délmagyarország, 1945. november (2. évfolyam, 248-271. szám)

1945-11-22 / 264. szám

a Magyar Kommunista Párt délmagyarorseác|l napilapja Tanuljunk! K választások egyik legtöbb ta­nulsága részünkre kétségtelenül az, hogy párttagságunk ideológiailag gyen­gének bizonyult. Az adott helyzetben ez érlhclő is. Fiatal töm^gpu-t va­gyunk, sem az illegális /dákban, sem ezalatt az egy év alalt nem állt mó­dunkban tagjaink tömeges nevelése, őszintén meg kell mondani, hogy •ok Ingunk magával hozta u reakciós nevelés tévedéseit és sokan a rcakció fel ütéseit, hazugságait is. ti-mésze­les. iiogy a tagsági könyv birtokában még sciiki sem válik kommunistává. Sokat kell tannint és rengeteg gya­koriali munkával lehet csak eljutni odáig, hogy szivvel-lélckkíl. de leg­főképpen ésszel is kommunisták le­gyünk. Tévedés lenne azt hinni, hogy esak az uj emberek nlnesenak eléggé Mvérlczve elméletileg. A régi mun­kásmozgalmi vezélők kétségta'enül ér­tékes gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek, de leninista nevetésük egyáltalán nincs, vagy nagyon hiá­nyos. Tanulásra sküksége vhn min­Hcnkinck. Ha igy fogalmazzuk át a régi közmondást, hogy >n jó kommu­nista holtig tnnul», könnyen raji vünk, soha sem tanulhatunk annyit, hogy mindent tudjunk. A soogedi síeneu t Teu'lőséigo jó onl a választások Holt, még amikor n politikai harc élénkebbé. vált, fel­ismerte a nevelőmiuika óriisi fon fosságát. Hamar rájöttünk, hogy ko­moly hiányaink vannak jól képzelt, bdaadó káderekben. A választásokat megelőző küzdelem esak alilűmasz­totla előbbi felismerésünket. Elvtár­s link legnagyobb része nem tudott kellő eréllyel fellépni a partunkra zúdított rágalmakkal szemben. Nem b'zonyultak eléggé erősnek abban a ftarcban, amit pártunk folytat a fa­siszta ideológiai fertőzés elten. Pár­lunk irányvonalát ugy gazdisági, mint politikai kérdésekben nem 'tudták megérlelni a széles tömegekké'. mert maguk sem érlelték m*g annyira, hogy az vérükké vált volna A szellemi felkészültség hiányá­nak pótlására a hosszú téli esték kü lóuösen alkalmasak. Kötelességünk kihasználni a mai tehetőségeket, •qaennyire csat lehet, hogv az előt­tünk álló harcokat eredméi/escn tud Juk megvívni. Kommunista nők és férfiikl Kom­munista leányok és fiuk' Eir.'ékezze­tek Itákosi elvtárs szavaira: -Minden párt a kádereivel, harco :-iivaI áll, vagy bukik.« Legyetek jő hcc-osai póriunknak! Minden kerüWben és ahol csak lehet, az üz*mekoen is, megkezdtük oktató előáll sok. szemi­náriumok tartását. Látogassátok ml né! nagyobb számban ezeket az elő­adásokat, bogy löbb öntudatos har­cosa legyen pártunknak Jusson "sze­lekbe, hogy párlunk harea egyet ]e lent a munkásosztály, az egész ma­gyar tfolgozónép küzdelmével Minél több Icniuista képzettségű cl/társunk lesz. annál egységesebbé válik pár­tunk befelé, annál nagvobb lesz a vonzóereje kifelé. Sokan tanuljunk is sokat, hogy erőssé, hatalmassá tudjuk tenni a Magyar Kvmüunlstá rárt szegedi szervezetét. Nomórsóa Zoliia Tildy- miniszterelnök több irányelveiről A közellátás megszervezése és rendszerezése, az újjáépítő munka tokozása, kétirányú harc a reakció ellen a megvalósításra váró feladatok között „A kormány nagy ereje, hogy a munkáspártok vezetői helyet foglalnak benne" Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád elvtársak a miniszterelnök helyettesei (Budapest, november 21) T»Hy Zol­tán miniszterelnök nyilatkozatában kijelentette, nogy a kormány pro­gramjának íőob irányelvei aúva van­nak aboan a kiáltványban, amelyet a négy vezető párt közösen adott kl még a választások elölt. A legsür­gősebb tennivalók egyike a közellátás megszervezése €$ rendszerezése. Biztosítani kell elsősorban n Ipari centrumok és bányatelepek és ezeu tul a városi lakosság lehető rovar­talau ellátását. Csak azzal opcrálua­lunfe, ami kévésünk van, de ezt a keveset egyenlően akarjuk elosztani a dolgozó rétegek között. A belügy­m'aisiter gondoskodik arról, hogy a dcmokrác'a Jó rendje megszilárdul­jen. Gazdaságii téren a kormány fern­gramjának egyik fő tétele le®* az épMőmunfca fokozása. A munka Icmpójál aa tgén vonalon crös'lenünk kell éa szilárddá fogjak tenné i munkafegyelmet. Biztosítani fogjuk a munka becsületét, a való­ban dolgozók minden téren való meg­becsülését és tudjuk, hagy az; ered­mények nem foghak elmaradni. A reakció elleni küzdelem kétirányú: elsősorkan megszilárdítjuk a demo­krácia intézményeit, de esenYtvüI a legnagyobb halárbzoltsággnf gondos­kodunk arról, hogy a reakciós kísér­letezés sehol se üthesse* Tel Tejét. Bemutatkozó látogatás a szövetséges ellenőrző bizottságnál (Budapcát, november 21)' A A kormány nagy ereje, hogy » anno. káspárlok vezető', Rákost « StakasUi á'.lamm'nigz térként helyei fogtálnál benne. Első minisztertanánuakon ja* vaslatot fogok tenni, hogy ők kellel tegyenek a miniszterelnök helyettest^ A valóban demokratikus sajtó szabad*' ságát nemcsak hogy korlátozni ncü kívánjuk, dc ezf a szabadságol hité*, menyesen btílovitani fogjak. kor­máuy tágjai bemutatkozó látogatást tellek a szövetséges ellenőrzi bizott­ságnál. TiKIy Zoltán miniszterein5* rövid beszéd kiséretében rámutatott azokra a nehézségekre, amelyeket az uj kormánynak meg kel! oldania. Köszönetet mondott azórf az előzé­kenységért, amelyet a szovjet kor­mány és elsősorban Sztálin a magyar nép iránt tanúsított. Vorosilov tábor­nok válaszában a lcgmc>szebbnieaő«| kilátásba helyezte a inagyar kormánf" támogatását. — Ez a kormány — mondotta — valóban a nép érdeke'! képvisel amely Iránt a nép Is blf ltommal le* liet. Azt a kérelmét fejezte kt, hogy I kormány meg tudja valós'taul töreki* véselt és ezzel a magyar demokrádd jövőjét nemcsak megatépo'.za, baneao biztosítja is. Róna elvlárs javaslatot dolgozott ki az adókivetés korszerű reformálására A javaslat szerint a rögzített adóalap au omaiice emelkednék a mindenkori munkabér­emelkedések arányában — Ilyen módon az adózó önmaga Is kiszámíthatja a saját adójál — Egyszerűsítené a javaslat az adminisztrációt ós lehetővé teszi a nagyadózók hathatósabb ellenőrzését Róna Béla javas áfát párlközi értekezlet után felterjesztik a kormányhoz (Sze'ged, november 21) Szempont­jainál fogva újszerű javaslatot készí­tett az általános kereseti adó kiveté­séhez Róna Béla elvtárs, Se<sgpd ros pénzügyi tanácsnoka. Az elgon­dolás alapja az, hogy egy önálló iparosnak vagy kereskedőnek adó­alapja nem lehel kevesebb, inlnt a szakmájában dolgozó szakmunkás egyhavi munkabére. A javaslat azokat a szempontokat vetle figyelembe, hogy az állami és községi háztartások egyensúlyának helyreállítására elsősorban az adó­jövcdclmek szolgálnak k ina. -eud­szer ezt nem leszi lehetővé. Keresni kell tehát egy fix kiindulási pon­tot, amelyre az egész adórendszert fel tehet épiten!. A javaslat ttgyc­íemLj veszi a 4850 es szintű adó rendeletet, dc ennek végrebajtásdl nehézkesnek találja ós ennek mog változtatása, illetve módosítása vá­lik szükségessé. Az is nyilvánvaló, hogy a pénzügy-igazgatóságok rendel­kezésére álló kezelőszemé! vzet lét­száma a mai adómorál mellett nem elegendő, de a reakciós szellem még ezt a csekély létszáma kezelőszemély, letet ts hátráltatja munkájában. Igy jut cl a javaslat ahhoz a következte­téshez, hogy akkor, amikor a kincs­tár részérő biztosítani kell a megfe­lelő adóalapot, feltétlenül csöklreu­len! kell az ellenőrzendő adózók szá­rnál. Az igy felszabaduló kezelősze­mélyzettel halályósabbon lehet ellen­íj riztclni a nagy adózókat és azaSat, akik iparengedély nélkül az úgyne­vezett feketekereskedelmen kercszlúi adózatlanul folytatják a nemze'lrc ká­ros tevékenységüket. A legfontosabb dolog feháf rrz len­ne, rendelje el a pénzügyminiszter azt, hogy a legkisebb adóalap kiin­duló ponlja az adózó szakmájában dolgozó szakmunkás, segéd havi leg­magasabb munkabérősszege legyen. Egy segéd vagy szakmunkás foglal­koztatása esetén az adóalap száz szá­zalékkal emelkedik. A progresszivi­tást ugy lehetne gyakorlatilag elérni, hogy az adózókat szakmánkint cso­portokba sorolnák, B javaslat szerint öt csoportba éa a kereskedelmi és Iparkamara, az Ipartestület és a Szak­szervezet lámáiból alakítandó bizott­ság, amelyet a pénzügyigazgatóság képviselőjével kiegészítenek, megdl­iapitaná, hogy oczlályonklat a legki­sebb adóalapnak hányszorosát tekin­tik adóztatási alapul. A pénz romlásával párhuzamosa® keli természetesén emelkednie az ad© bevételnek. Ezt ugy lehet elérni, hogj a fenti megállapított adóalap antoma­t'kusan emelkedik olyan aráavbanf •müven arányban a munkabérek emelkednek. Tehát a dpéstszakuiA­ban megállapított kollektív legma­gasabb munkabér egy hónapra átszá­mítva G0.000 pengő, ezeu az alapod egy cipésziparos segéd nélkül dol­gozik és az első kategóriába van be­osztva, 00000 pengő adóalap mellet! fizeti az adóját. Százszázalékos mnn­kabércmclés esetén ez .u adóalap m'niVen kivetés nélkül száz százalék­kal emelkedik, stb. Természetesen ugyanennek az elvnek kell érvén ve­tülnie a nem rögzített adékntí. Súlyos hátrány éri nz állami vagy városi háztartást most a péuzroin lás folytán, ha az adóző hóuapokkat

Next

/
Oldalképek
Tartalom