Délmagyarország, 1945. november (2. évfolyam, 248-271. szám)
1945-11-18 / 261. szám
Vüáú proletárjai egyesüljetek! fSzegert, 1945 november 18, vasárnap - Ura IOO P 3K' Magyar Kommunista t*Árt délmagyarországi napilapra I- • —- Az egyesztendős Délmagyarország Irta: Szirmát István Ma egy esztendeje jelent meg azl nyeként megalakult Szegeden át első nj »Délmagyarország* első száma, a népbiróság. felszabadított Magyai-ország első politikai napilapja. Az elsőség nemcsák Idürcndbeli. Elsőnek hirdette, meg a magyar újjászületés akaratát, elsőnek hirdette meg á szabad, független és demokratikus Magyarország programJát, a Nemzeti Függetlenségi Front programját. Fbből a programból lapunk első száma meg is valósította az induláshoz szükséges egységet: a Függetlenségi Front lapjaként indult,, három párt vezetőjének, Révai József, Balogh Islván és Érdéi Ferenc nevével A lap mégsem csak a három párté: a Nemzeti Függetlenségi Front mind az őt pártjáé. Dévai József irja a íDélnagyarorszúg megindulása elé* cimü cikkében: »A »Délmagyarország« megindításában báróin párt vesz részt, a •Déimagyárország* mégsem esak' e három párl lapja, hanem az egész Magyar Nemzeti Függetlenségi Fronté., Hirdetni a nemzeli összefog ís goníolalát fogja, azt, hogy a ríe.netek és hvüásbérenceik elleni harcra félre kell lenni mindazt, ami a magyart Il magyartól elválasztja és egyesíteni kell minden németellenes, "hazafias erőt.* Szembeállítani a magyar erőket a hiilerizmussal, a német nemfcc H szociális la hadsereggel, ez volt akitor a program élén. Azt akartuk, ha kell, magyar vérrel mossuk le a ránkkent gyalázatot, vegyen részt n ina gyár szabadság kiharcolásában ma gyar erő is. ' Révai Józsefnek a »Dél\nagyaroriizág*-ot ulnak inditó cikke túlmegy iz azonnali teendőkön, a távoli célok •tjét is megmutatja. »:A magyar ujjá •zülelés utja — irja — bátor, harcos, gerinces néppé nevelni a magyart.* Erőt és bizalmat akartunk önteni az •lesett magyar nemzetbe, hogv legyen ereje szembeszállni Iga ti ellen íégeivel és legyen bizalma a független élethez, áz önállósághoz, /egyen bizalma önnön erejében. Hirdettük a magyar nép boldogabb jövőjét és sz* badságát, biztattuk a felszabadult magyarokat, merjék levonni a kőzrclmult tanulságait. »A nemzeti katasztrófa tanulsága — irja Révai József — íl kell tűnnie a reakciós rendszernek, amely egy emberöltő alatt két ízben vitte összeomlásba a neinzefet. A történelmi osztályok ebben a háborúban végleg levilézlettek. Most t magyar népé a szó. Aki magyar újjászületést akar, aki erős és független Magyarországot akar, annak demokratikus, népi Magyarországot kell akarnia. A Magyar Függetlenségi Front ezt akarja, á "DélmagyarorszSg* ezért fog harcolni. Teljesítettük a vállalt feladatokat. A "Délmagyarország* hasábiii a népi áemokrácia harcos gondolatait hirdették Élen járt ebben a harcban, tanitoll és szervezett. Támogatta az ideiglenes nemzetgyűlés megalakítását, kiéül a Ncmzeú Bizottságok védelmében, sürgette és Segítette a demokratikus magyar hadsereg megszervezését. A kormánytól hosszú hetekig ciszakadva az öntevékenységre Ttényízerilett Délmagyarorszígoo irányt mutatott, közvetítette a korinány helyes intézkedéseit, megkezdte á Harcot á reakció elten, énnek eredméA "Déímagyarórszág* hasábjain kezdtük meg a nagybirtokok felosztását követelő törvényjavaslat ismertetését, ezeken a hasábokon keresztül szerveztük meg a füMigénylő bizottságokat. Figyélemmel kísértük a földosztás minden fázisát, sejttettünk mindtiiütt, ahol ennek szükségé mutatkozott, közbeléptünk mindenütt, ahol szabötdlás folyt, lelepleztük a késleltető és kijátszásra törő manővereket. A békehírek első napjaiban uj harcos gondolat került lápiuik élére: az ország újjáépítésének1 gondolata, a rohammunka dicsőítése1, az ötszáz raoz donyos tervek hirdetése. Egy esztendővel ezelőtt hirdettük a nemzeti erők összefogását a németek' ellen, akkor ez volt a magyari nép élenjáró fel adata. Egy félévre rá, a béke első napjaiban a romok eltakarítását, az ország újjáépítését hirdettük, mert az évnek ebben á szakában ez volt a magyar demokrácia élenjáró feladata. Tanítottuk: az ország építésivel egyenes arányban erősödik a magyar demokrácia, a munka eredménye a nép győzelme lesz. Népszerűsítettük Rákosii Mátyás igaz szavait: >Magyar kommunisták, álljatok az újjáépítés munkája élére, hogy megrövidítsük a magyar nép szenvedéseit * Az óv dérekán a Kömmüübtá Párt vette át a lap szerkesztéséi. Politikai iránya1 töretlenül a régi maradt, ország megvalósításáért. Nem szolgált csali pártpolitikai célokat, továbbra is a nemzeti egység politikáját képviselte, továbbra is a magyari nép egészének élenjáró feladatait hirdette. Az egy esztendővel ezelőtt vállalt feladatok kts része letl csdk megoldva. A Nemzeti Függetlenségi Front egy esztendővel ezelőtti programjának megvalósítási a mos! következő esztendő feladata. Ezeknek megvalósítása marad lapunk célja, ezért harcolunk tovább. Harcolunk t«vább a magyar nép íiralmának biztosításáért, a nép kenyeréért, vásárlóértékű pénzért, a közélet megtisztításáért, a megujult koalíció fettételeinék gyors teljesítéséért. Vállaljuk Défni agyarországon továbbra is az élenállást a harcban, a boldog, szabat^ független és demokratikus MagyaflA német megszállásról és a deportálásokról vallanak a tan ük az lmréűf-\ pénteki tárgyalásán (Budapest, november 17)'Az ífnrédy pör harmadik napján, pénteken ls nagy érdeklődés mutatkozott n tárgyalás iránt. A mai tárgyalásra tanu ként megidézték Jaross Andort, Rálz Jenőt, Hundér Antalt, Szlőjay Dömét és hárciházi Bárczy Istvánt. Elsőnek Jaross Andort hallgatták ki. Előadta, hogy Ijnnédyf 1938 nya rán ismerte meg, amikor a Felvidék cgyrészének visszacsatolása miatt Budapesten járt és Imrédyt egve3 kér désekről tájékoztatta. A visszacsatolás után szoros barátság fejlődött kii kő zötlük. Amikor Imrédy újjáalakította kormányát, felkérte miniszteri tárca vállalására. Ezt elvállaltam — hangsúlyozza Jaross —, mert elvt kérdések tekintetében tökéletes vált ai összhang közöttünk, főleg at szociális jel legü reformkér'désekben. Abban az időben még nem Volt nemzett szocialista célkitűzésről szó. Majd! arról beszélt, hogy felfogása kzerint a második zsidótörvény politikai szükségszerűség vott. — /tmikor 1940 október 21 én megalakult a Magyar Megújulás Pártja, német hivatalos körök őrömmel fogadták-e létrejöttét? — kérdezte na elnök. — Valószínűnek tartom — válaszolta a tanu —, bár árra nem fektettünk súlyt, hogy a német politika! körök helyeslik-e vagy cem. A tanu eziitán az elnök kérdéseire válaszolva azt állítja, hogy ImrSdyék pártja nem akarta a magyar alkotmányt megváltoztatni, Jaross a továbbiak során elmondja a március 19-i események történetét. Azt állítja, hogy reggel negyed 8 óra tájban telefonon az egyik barátja közölte vele, hogy német csapatok szállják meg áz országot. Kilenc óra tájban eljött hozzám Imrédy és nagy megütközéssel közölte velem a történteket. Hangsúlyozta, hogv egészen uj helyzet állt elő. A pártban kapta a vádlott a telefonértesítést, hogy Weesenmayed kéreti. Ez a név ekkor bukkant fel Imrédy megkért arra, hogy kísérjem cl a német követségre, anol már néhány magyar1 politikus esek Béla és Balry László. — Szóval valamennyien nemzetiszocialisták voltak — állapította meg az elnök. — Weesenmayer azzal kezdte be szódét — folytatta Jaross —, hogy magyar embert nyilván nem' érinthet kellemetlenül az a hir, hogy Magyarországot német csapatok szállták meg (?) Igyekezett bennünket megnyugtatni és arra rávenni, hogy velük együttműködve vegyünk ré?zt a kormányalakításban. Tájékoztatást igyekezett szerezni, miképpen képzelhető el Magyarországon olyan kormány alakítása, amely a kormányzó bizalmát is birja és német részről I? rokonszenvnél találkozik. — Határozottan és egyértelműen tengelybarát volt-e a Magyar Megujulás Pártja? — hangzik' a következő kérdés. Igen — válaszolt JafBis sohasem voltunk háborús pártlat, d'el sorsát ismerem és így nem áll m®—. MFI fiat, d'el iák tar-' toltuk, hogy Németország melleit fo£ ialjunt állást. — ön szerint Németország véd® vagy támadó háborút folytatott? — A németek életteret akartak maguknak biztosítani*, ezzel szemben Magyarország hárpra és félmillió íme gyárt kívánt felszabadítani. Ezt kérdezi ezután a népbiró: — Tudja és érzékeli-e a kütönbsBgef, amely a maulhauseni Internálótáborban a baráti nagyhatalom vendégszeretetét élvező magyar potilikib sok és ön között van. Tudja-e, hogy ott hetekig nem hallgatták kl ókef, mig ön idöállhaí a mikrofon elé zsebredugolt kézzel. (Viharos taps.; Jaross nem átall tgy felelni: Nem ismerem azok sorsát, akik Mautftaasenben voltak (öriásí zaj kk'd ezekef a szavakat. Az elnök rendít teremi s a tanu folytatja.), csak a magam Magyarország erdekében állának tar-1 dómban összehasonlítási fenni. A csendőrség szerepe a deportálásoknál — Endre Lászlónak niilyetí szereke volt a deportálások körül? — kérdi a politikai ügyész. — Annyi szerepe völf, amennyi ezzel kapcsolatban közigazgatási vonalon fennállt. A szállítóeszközöket a németek adták, a csendőrség pedig ugy jutott szerephez, hogy volt egy kormányrendelet, amely a zsidóvagyont regisz'trálla "és tartani kellett attól, hogy a zsidó Ingóvagvonok a közreműködő SS-ka!onák birtokába fognak jutni. Ennek a vagyonnak a biztosítása érdekében kellett a csendőrségnek jelen lenni. (A közönség zajongva, gunyos derültséggel fogadja Jaross szavalt.) — Miért nem tiltakozott a némbfek szereplése ellen? — Mert a háborns viszonyok közepette nem kívántam a német birodalmi szervekkel éies ellentétbe kerülni. Végül Imrédy Intéz kérdéseket Jaross Andorhoz, Ükl azt az állítást kockáztatja me'g, hogy Imrédy a zsidókérdésben mindig az Intézkedések enyhítése mellett foglalt állást. Az elnök erre megjegyzi, hogy s vádlott ebben a tárgyban a i'uin isztertanáestin egyszer setn szólalt fel. Jaross megeskeléséf mellőzik. Hogyan történt Magyarország megszállása Most hárciházi Bárczy István tanu lép a népbiróság elé. Bárczy előadja, hogy Kánya Kálmánnak az volt a felfogása, hogy nekünk nem szabad kizárólag a tengelyhatalmak döntésére bimuslr magunkat. Csáky István olyan értelemszintén jelen volt, közlük Rálz Jen5,j ben tárgyalt Mussolinival, hogy ujabb Bnszltay Jenő, Rafnlss Farena, Jnr-1 négves összejövetelen t«mí jsVvrránnV Magyarország ügyéről. Itt már német nitrlíiák érvényesültek. Werth Henrik le is szögezte jelentésébea, hogy a németek meg akarják büntetni Magyarországot. Imrédy felvetette » ereitekkel szemben a mozgósítás gondótatát. — Teleki levele arról szólt, hogy néjrycs konferenciát a kar tik éredtetíé