Délmagyarország, 1945. november (2. évfolyam, 248-271. szám)

1945-11-04 / 249. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Szeged? 1945 novemüer 4, vasárnap fi. évi. 249. sz. — flra 4Q Magyar Kommunista Párt délmagyarországt napilapja Aki hazáját szereti — 4-es listára szavaz! Irta: Simó Gyula (Kolozsvár) Erdély suiyos megpróbáltatásokon keresztülment népei, fórténélmi ta­paszlnlnlaikon okulva történelmi tet­tekkel bizonyították be már a rég­múlt évszázadokban is, hogy sokszor megértették a helyzetből adódó fel­adataikat. Egymás méllelt élve, egy­másra átalva csak békés egyetértés­ben a mindenkori, reakció és elnyo­más elleni közös harc ulján biztosit­lialnak maguknak" szabadabb, békés és botdog élelet. 1137-ben Bábolnán, de azelőtt és lilán is számos esetben magyar és román jobbágyok együttesen harcol­tak a magyar nemesek és román bo­járok embertelen kizsákmányolása és elnyomása ellen. Igv forrt clválaszt­1) dalian egységbe a mi szivünkben Budai Nagy Antal cs Dózsa György ti'akja a román szabadságharcos Hó­ira, Closea és Crisáh emlékével. Az elmúlt 22 év román reakciós elnemzetleniiő politikája, valamint a 14 éves Horthy-rendszer barbár fa­sizmusa olyan ujabb tapasztat Átokkal gazdagítod minket — román és ma­gyar demokratát égyaránt üldöző ter­rorjával, majd egy rablóháborúban vrdd" részvétel öldöklésével és pusz­tüásá-vnl —, amelynek emlékét többé sohasem engedjük feledésbe merülni. A Vörös Hadsereg Tiital hozott sza­badságot magyarok és románok együt­tes erővel használtuk ld és uj, demo­Cralikus életünk alapjainak lerakásá­val igyekeztünk megerősíteni. A mult sok mételyező maradványát bizony még nem sikerült teljesen fel­számolni, de az elmúlt rövid esztendő afalt mégis olyan eredményeket ér­tünk el, mint a múltban niég sóba. Az elemi és középfokú oktatás az anyanyelven folyik mindkét nép ré­szérc, szabadon. Általában az anyanyelv szabad használata minden téren biztosítva Van. Először a történelem folyamán Ko­lozsváron román és magyar egyetem egyaránt működik. Az uj magyar egyetemnek azonban ii'gy a szelleme, mint a neve is megváltozóit. Ma már ijem a faji, nemzeti és osztálygyülö­lel szellemében nő fel az ifjúság, ha­nem a béke, az egyetértés és köl­csönös megbecsülés jegyében neve­lik őket gondosan megválogatott pro­fesszoraik. • És hogv a lanitás menete semmi­ben hiányt ne szenvedjen, á román honvédelmi miniszter, a marosvásár­helyi katonai alreöliskola középeuró­pai 'viszonylatbán. is nagyszerű épü­lettömbjét,boesálolta a Bólyáí Magyar Tudományegyetem fakultása rendel­kezésére, . - • • így lörlénl, hogy, a székely fővá­ros a román korEiiáriytál, a demo­kratikus Groza Pctcr-kormánylúl kap­ta még magyar egyetemét és jutott hozzá az ezzel járó gazdasági és kul­tureipuyőkhöz. , . . Szabadon jelennek meg magyar­nyelvű könyveink és újságjaink és ami igazán nepf felszabadulásunk ut­IMt mutatja.- az. hoav mindezek na­gyobb példányszámbán, mint a múlt­ban bármikor. Kolozsváron megnyiif az altdm ál­tal a román színházzal teljesen egyenlő mértékben támogatott állami magyar színház. '' ("73H Még nagyon sok mindent fudnánk felsorolni, de nem célunk egyolda­lúan csak a sikerekről beszélni. Sok még a nehézség elsősorban a magyaftág és ramánság soraiban egyaránt meghúzódó reakciós elemek aknamunkája következtében. iVannák még uszító elemek' a közigazgatásban is, de ezek vagy demokratikus rend­őrségünknek, vagy az állami szer­vezet kitisztításáról szóló törvéúy szi­gorú rendelkezéseinek esnek áldoza­tul. Tudjuk, liogy miként eddigi, ugyi további demokratikus fejlődésünk is nemcsak a mi erőnk* sfé a szomszé­dos országok demokratikus átalakulá­sának is függvénye. A budapesti vá­lasztások közvetlen eredményeképpen ygy. a' magyar, mint a román reakció részéről megint fokozódott a gyülö­lefet szitó munka. ,~"SzemühKkél láttuk, bőrünkön 'érez­tük, hogy" a reakció erősödése Ma­gyarországon Erdély magyarságának helyréiét csak nehezekbe teszi. Az eddig elért eredmények, de a felmerült nehézségek is csak egyet­len ut lehetőségére mutattak: az építő, népi demokrácia útjára. Ezébt áll Erdély magyarsága egy­ségcselt a Magyar Népi Szövetség, miht demokratikus nemzeti szervezet és a Kommunista Párt mögött, amely­bén félen és jövő fejlődésének leg­erősebb biztosítékát látja. Ha' erős a romániai demokrácia és ennek élcsapata, a Romáit Kom- j nista Párt további erősödését és győ­munista Párf, akkőb az erdélyi ma-' zcímét. gyarság összes kérdése is gyorsabban és jobban nyer megoldást. , És ha a magyar, demokrácia és fő­leg annak élcsapála, a Magyar "Kom­munista Párt megerősödve kerül ki a választásokból, annak a magyar­román barálság megerősödésén túl az egész Dunamedénce demokratizá­lására és az erdélyi magyarság népi szabadságjogainak további fejlődésére is rendkívüli hatása lesz. Tudjuk, liogy csak egy igazán de­mokratikus magyar kormány fogja elérni a Groza-kormdnnyal egyetér­tésben azt, hogy — miként azt Groza Péter román miniszterelnök mondta — Erdély a jövőben ne a román-ma­gyar egyenetlenség székhelye, haaeiu az Összekötő híd legyen a román és a magyar nép között. Ezért kiséri Erdély magyarsága fe­szült figyelemmel a. magyar válasz­tásokat és várjuk a Magyar Koumiu­Byrnes amerikai külügy miutszfen Az Egyesült Államok Jó szemmel liogy a Szovjje! szoros és barátságos kapcso­latokat létesül keleteurópai szomszédaival „Meg tudjuk érteni, hogy a Szovjetunió nem iür el ezekben az országokban olyan politikát, amely a Szovjet biztonsága ellen irányul" A Szovjehinió nem kívánja ráerőszakolni a szovjet rendszert egyst/en szomszédjára sem nem kívánja egyetlen szomszédjára sem ráerőltetni. A magam részéről bizom abban, hogy a Szovjetunió nem csatla­kozik semmiféle ellenünk irányuló ellen­séges cselszövéshez. Ezután Byrnes külügyminiszter — nyitván a „nyugati tömb" tervére cé? lozva — arról beszélt, hogy a körzeti (Newyork, november 3) Byrnes ame­rikai külügyminiszter fontos nyilatko­zatot tett az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyáról. — Távol állunk attól, hogy ellenez­zük más nemzeteknek azt a jogát, hogy éppen ugy mint mi, jószomszédi poli­tikát fejlesszenek ki. Éppen ezért jó szemmel nézzük a Szovjetuniónak azt a törekvését, hogy minél szorosabb és ba­rátságosabb kapcsolatba kerüljön közép­és kelcleurópai szomszédaival. Teljes mértékben belátjuk, hogy a Szovjet­uniónak különleges biztónsági érdekei fűződnek ezekhez az országokhoz és ezeket az érdekeket el is ismertük azok­ban a megállapodásokban, amelyeket a volt ellenséges államok megszállása és ellenőrzése tárgyában létesítettek. Meg tudjak érteni a Szovjetunió né­pének azt az eltökéltségét, hogy soha többé nem tür el ezekben az országokban olyan politikát, amely a Szovjetunió biztonsága ellen irányul és elitéli azokat a csoportokat, amelyek ellenséges csel­szövést szőnek a Szovjetunió ellen. Egy­ben azonban azt is kinyilatkoztatta a Szovjetunió, hogy a szovjet rendszert megállapodások nem léphetnek az egész világra kiterjedő biztonsági rendszer helyébe. Az ilyen megállapodások — mondotta — nem mozdítják elő a világ­béke ügyét és még veszélyesebbek, mini a nemzeti elszigetelődés. A budapesti népbiróság halálra Ítélte Bárdossy Lászlót Ma délelőtt hirdették ki a népbiróság Ítéletét "(Budapest, november 3) Á Bárdossy­ügy tárgyalásának negyedik napján az elnök folytatta at iratok ismertetését. Többek kőzött megállapította, hogy Bárdossy még november 11-cit ujabb magyar csapatokat ígért a né­meteknek. A vád kérdésére Bárdossy Bethlen István nyilatkozatára hivatko­zott, amely szerint Bethlen ís he­lyesébe az Egyesült Államok elleni Hadüzenetet, »mcrt eleget kell tenni történelmi kötelességünknek!. Ezután Fencssy népügyész mondotta el vád­heszédét. A vádlottnak mint tapasztalt diplomatának lá tnia kellett * volna, gét, de bűnösnek nem érzi magát. Azonban ez lényegében azonos. A népügyész ulán Szalay Sándor elv­társ, politikai ügyész mondott fulmi­náns yádbesz'édet. Rámutatott arra, hogy (felja át a felelősséget Bárdossy Szombathelyire, Szombathelyi Fekelc­halmi-Czeydnerre, Felte tehalmi-Czeyd­ncr Grassyra és ez tovább felfelé. A gyilkosok míhd azzal védekeznek most, hogy ők tulajdonképpen meg­tévesztett emberek voltak. Ennqk a pörnet tisztáznia kell a történelem­írás számára, hogy kik a felelősek a magyar nép szenvedéseiért. Ha á ma­liová vezet az a lavina, amelyet meg- gyár" nép éhezik, ha nem kap segít- nöss<;8f?c1' indított. A vádlott bevallja felelőssé-1 sége't az UNRÁ-tól és oly. nehezen jut A népbiróság szómba ion dél­be az Egyesült Nemietek közössé* gébe, ebben nagy?észe va3 annak, hogy Bárdossy Magyarországot Hit­ler csállósállamává telte, bátl ebbeü voltak elődei és utódai ftfi Ezután lierénű Béla védő möfldoföl cl védőbeszédét. Igyekezett Báídoss'y számára mcntőkőrülmértyekel találni és art bizonygatta, hogv Bárdossy »a történelem vaskényszerbségónék ál­dozatai. Bárdossy László is tchző­Ialt ai ufólsó szó Jogán ós azt na­gyarázta, hogy 6 telelőt ugyae, '.el­éri, dó u felelősség nem azonos n bű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom