Délmagyarország, 1945. november (2. évfolyam, 248-271. szám)

1945-11-10 / 254. szám

Világ pmíetáflm et j'WVW, 'UWwwBPrry; 191.5 M8Tgni''.er 19, szsüi!aat SBKrratwnnw ^/amSBUJBSLjfcjaaii fi. évi. 254. sz. — Ara 3>€> P aarA Nagyar KommunUta Párt délmagyarországi napilapra ... L*.; A Szabad Nép, a Magyar • Kommunista Párt központi lap ja legutóbbi számában hozza az alábbi vezércikket : A demokrácia ellenségei gyaí&nn hangoztatták, hogy a Magyar líommiinisla Parinak nlucscnek gyökerei falun. Az országos választások eredményei rácáfollak állításaikra. Péké;-, C.sanád- és Csongrádmegyék ben, a liires Viharsarokban a Kommunista i'árl győzött: a második legerősebb párt lelt. Győzött, mert a nép gazdasági helyzete, demokratikus forradalmi hagyományai és nem xilol só sorban az ottani kommunista pártszervezetek jó munkája megteremtették e győzelem szükséges előfellőle'.cit. A Viharsarok mindig a paraszíforradalmak, földműnkásmozgaltnnk nazája volt. Dózsa parasztjainak példája elevenen él az illlakók emlékezetében. 18<18-ban Táncsics Mihályt, a inunkévezért jelölték képviselőül cs maiikkor követe]lók a földet is a szabadsághoz. Megtanulták, hogy csak az lesz áz övék, amit kiharcolnak maguknak. A inuit század végén egymást érlék itt az aratószlrájkok. Amikor 1891-ben a szolgabíró levét?!,lc az orosházi Munkáskör »Szabadság, egyenlőség, lestvéris'ég«-et hirdető foI ér zászlóját, az orosháziak megostromolták a főbírói hivatalt és Visszavették a zászlót. A kivezényelt katonaság és csendőrség karddal, golyóval verte szét a parasztokat. Itt vetette a nép harcát a vásárhelyi Szántó-Kovács János, aki tudta, begy tn küzdelem nem hozhat még sikert, i!e harcoll a jövőért. »IIa egy öreg i-ey diót elültet — mondta —, tudja, liogy neki abból haszna nem fess, hanem a jövőnek*. Nincstelen és kisbirtokos egykéül hiven követte Ac'.iím Andrást, a csabai paraszl'vczér't, aki ellen hajszát indítottak az urak és végi! lelőtték, mint egy kutyát. A nagybirtok elleni közös harc egy időre összekovácsolta a munkást és a kisgazdát, de nem volt az urasági cseh duél jobb sorsa a gazdák- béreseinek sem. A földmunkások és törpebirtokosok keserves leckén tanulták n eg. hogy ne bízzák érdekeik védelmét zsirosparaszt »jóakarótkra«. Ezért választolt jól -a Viharsarok. Voll iniérf íiarcolniok. A Viharsarok 1,800.000 hold művelhető földjét 140.000 ember birtokolja, de az ö-szcs birtokok kőzet fele, 516.000 k dasztrális hold 921 nagygazda és r> -gybirtokos kezén volt. A nyomorúságos körülmények között tengődő törpebirtokosok mellett több mini 7 i.OOO teljesen nincstelen földmunkás é t a Viharsarokban. Hogy hogyan ólt, ei t elgondolhatjuk: 1935-ben 328 p-mgő volt egy békési napszámos évi keresete. A muukásköröket mindenütt bezárták, a választásokon ropogott a sortűz. Mégsem tudták megtörni a Viharsarok népét. A törvényhatóságokba mindig beválasztottak eey-két munkásképviselőt és a reál.ció parasztot-munkást egymasraíxszitó politikája rávezette okét arra, iiogy az urak szándékával ellentétesen kelt cselekedniük, hogy közösek a kispurasztság és ipari munkásság érdi-kei, együtt kell megvivniok szalu dsagharcukat az" emberi életszínvonalért és a nagyobb darab kén vérért", valas^toít A felszabadulás után a Viharsarok népe a munkás-parasztegység jegyében folytatta hagyományos harcát a földért és a demokráciáért. A narc eredményé: a három megyében 235 ezer hold földet osztottak ki közel 50.000 igénylő közölt. 13/100 holdat tartalékollak a hazaiérő katonák részére, 6100 holdat házhelyek számára "larloltak fenn. A nép jól tudta, melyik párt harcolt legkeményebben ezért a földért és jól tudta, melyik pártért kell harcolnia, ha azf akarja,l hogy a földet meg is tartsa és iélni is tudjon rajta. Azokban á falvakban kapott többséget az MKP, ahol legfojloga'tóbb volt a nagybirtok uralma. Újkígyóson, ahol a földek 91 százaléka, Gyulavárin, ahol 82 és Dobozon, ahol "a hatiír 77 százaléka volt .uradalmi birtok.. A demokrácia viharsarki győzelmében jelentős része volt oltani pártszervezeteink jő munkájának is. A kommunista pártszervezeteket" olyan emberek vezették, mint Birkás elvtárs, azf orosházi kőműves, Keresztes Mihály, most békésmegyei főispán, aki asztalos volt és szerte a megyében régi küzdőtársa minden nareos földínunkásvezetőnek, vagy Gyuskst János, a csabai párttitkár, akit minden második csabai munkás régtől fogva személyesen ismert. A kommunista pártszervezetek jő példát mutattak a munkára, a tisztakezü és a dolgozók érdekeiért küzdő vezetők hosszú évek harcai során kiérdemel-* ték a nép bizalmát. " j A magyar parasztság legjobbjai a maguk harcos, demokratikus pártjának tekintik a Magyar Kommunista Pártot. Bizonyság errb a Viharsarok 110.000 kommunista szavazata, —ooo— 99 brit kormány nevében felhívom ci nagyhatalmakat, fedlek fel kártyáikat I" A szociális igazság megvalósításúi nem lehel feltartóztatni — Ellenezzük a területi átcsatolásokat és a határ módosításokat — Az atombomba nem leszi szükségtelenné a hadsereget (London, november 8) Bevin külügyminiszter az angol alsóházban a külpolitikai vita során felszólalva bevezetőben a következőket mondotta : — A britek és a brit parlament tagjai, bármilyen nagy érdekellentétek legyen köztük, egy dologban ugylátszik megegyéznek, anban a parancsoló szükségben, hogy a briteknek meg kell lartaniok a világban az erkölcsi vezetést. Bevin ezután behatóan foglalkozott az atombomba kérdésével. Utalt egyes tudósoknak arra az igényére, hogy az állani helyére lépjenek. A kormány — mondotta — nem adhatja át hatalmának és kormányzati téren való kötelezettségeinek egyikéi sem a közösség egyik, vagy másik csoportjának. Az atombomba felfedezése következtében nagy zavar támadt a lelkekben. Amerika népe körében, amely birtokosa az atombomba titkának, még nagyobb zavar támadt a maga felelőssége tekintetében, mint amilyen zavar támadt más országok népe körében, amelyek nincsenek birtokában az atombomba titkának. Hangoztatta, hogy sohasem gondolt arra, hogy azért jutna ilyen vagy olyan elhatározásra, mert Nagybritannia birtokában van az atombombának. Bármilyen hatalmas lehet ez a fegyver, a kérdéseket az igazságosság alapján kell megoldani és ha ettől eltérnek, akkor kárhozatos útra sodródnak. — Amig a kérdések körül folyik a vila — folytatta beszédét Bevin —, a nagy nehézségek jórészt abból adódnak, hogy a legutóbbi hat év rettenetes küzdelmei után dönteni kell arról, hogy vájjon szakithatnnk-e teljesen vagy sem azzal, amit befolyási övezetnek és nagyhatalmi politikának neveznek. Nem hiszem, hogy a nehézségek elsimítását elérhetnők régi módszerekkel, olyan békeértekezlet módszereivel, aminőt 1919-ben tartottak. Sok teendő vár reánk. Általános a szociális igazság megvalósítására irányuló sürgetés, ez időszerint ezt nem lehet feltartóztatni. Nagy az izgalom amialt is, hogy az atomerő nagyon gyorsan hatalmas ipari erővé válhat. Én ebben nem hiszek. Az atómerő ipari kifejlesztése költséges és hosszú ideig tart. A viliig uj biztonsági szervezetének a megteremtése azután eltünteti annak szükségét, hogy az atomerőt valóban bomba alakjában használják fel. Én ezt a politikát a világbékével hozom kapcsolatba. Szerintem ez a legfőbb szernpont, így akaróin elkerülni azt a szerencsétlenséget, amely a pusztító fegyverek felhasználásából származnék. A brit kormány nevében azzal á felhívással "fordulok a nagyhatalmakhoz, hogy tegyék le az asztalra képes lapjukkal felfelé fordítva a kártyákat. Mi készek vagyunk erre, nem teszünk semmi olyan lépést, és nem engedjük meg, hogy bármelyik megbízottunk vagy diplomatánk bármi, olyat tegyen, ami gyűlölséget ébresztene vagy a Szovjetunióra nézve káros helyzetet teremtene a keleti országokban. De ha megadjuk ezt a biztonságot, támadásokkal, cselszövényekkel, vagy nehézségek kezdésévet szemben nem fogadhatom el, hogy ennek természetes következménye az legyen, hogy ini se zárjuk ajtónkat és ne léphessünk kap csolatba inás népekkel kereskedelmi, vagy bármilyen egyéb célból. Visszatérve az alombombára hangoztatta Bevin, hogy az atombomba nem leszi szükségtelenné a hadsereget, a hajóhadai, és a légierői. Minden nemzetnek arra kell törekednie", hogy olyan világszervezet létesüljön, amely alkalmas tudományos fejlődés ellenőrzésére és biztosítsa, hogy a tudomány az emberiség szolgája legyen és ne elpusztítója. Az ellentéteket közös megegyezéssel kelt rendezni, nem pedig erőszakkal. Azon kelt lenni, hogy a népek teljes bizalommal legyenek egymásiránt. Ml eleget teltünk csaknem minden kötelességünknek. Moszkvában, Yaltában és a többi értekezleten senkisem álmodott arról, hogy bárkinek még további kívánságai is lehetnek. Mi a magunk részéről nem kívántunk egy talpalatnyi földet sem. Kénytelenek vagyunk azonban egg kissé gyarapodni, amikor azt látjuk, hogy az egyik hatalom egyenesen neki akar esni a brit nagyhatalom torkának. Azt hiszem, hogy helyesen járunk el, ha ellenezzük a területi átcsatolási kívánságokat. Több mint száz évre visszamenő lapasztalatok bizonyítják, Iiogg ilyen határ módosítások sohasem segítették elő a népek javát, vagy biztonságát. Beszéde végén Bevin az Egyesült Nemzetekről beszélt és annak a reményének adott kifejezést, hogy ez az nj világszervezet alkalmas lesz majd arra, hogy a tudomány az emberiség szolgája legyen, nem pedig elpusztítója, (MTI) Szögi Géza beismerte, hogy rajongott Szálasfért és itt a német győzelemben Kihallgatták Rajniss Ferencet (Budapest, november 9) Szögi Géza, volt nyilas államtitkár, Szeged nyilas képviselője ügyében a politikai rendőrség befejezte a nyomozást. 1939-ben lett képviselő a nyilaskeresztespárt programjával Szegeden. Követelte a numerus nullus bevezetését az ügyvédi karban, sürgette a londoni rádió magyar bemondójának „in contumatiam" elitélését és a fajvédelmi törvényeket. 1944 október 2I-én a miniszterelnökségen politikai államtitkár lett, ő vezette a minisztertanácsok jegyzőkönyveit. — Rajongtam Szálasiért — vallotta —, mindig hitlem a német gyözc lemben. Szögi Gézát átkísérték a népügyészségre. Dr. Sámuel Jenő ügyészségi alelnök kedden megkezdte Rajniss Ferenc kihallgatását. Rajniss kihallgatása során a végletekig védekezik és nem akar semmiről sem tudni. Kijelentette, hogy a budapesti atrocitásokkal kapcsolatosan az ő befolyása semmiféle tekintetben nem érvényesült.