Délmagyarország, 1945. október (2. évfolyam, 222-247. szám)

1945-10-13 / 231. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Szeged, 1945. akláher 13, sziinhal II. evt. 23i. sr. — Bra €» P A Magyar Kommunista Párt délmagyarorszáqi naoilapla Révai József elvlárs 2 (j^pvnaab^haammhhbbmbmbbté* — 1 i 1 ra^ „A Magyar Kommunista Párt nem vállalja tovább a bűnbak szerepét" Amíg a Kisgazdapárt demokratikus vezérel nem vallanak szint, addig kénytelenek vagyunk a pártol reakciósnak tekinteni Mi akarjuk tovább is a nemzeti összefogást, de ez csak a reakció elfeni közös hatc alapján lehetséges „Ha a reakció tovább üzi Játékait, akkor újjáépítés helyett polgárháború lesza Révai Jézse? elvtárs nagyjelentőségű beszéde a Szegedi Nemzeti Színházban Lapunk tegnapi számában csak röviden számolhattunk bc arról a lelkes hangulata és impozáns ünnepségről, amely csütörtök délelőtt zajiolt le a Vörös Hadsereg helybeli parancsnokságának székháza előtt a felszabadulás első évfordulója alkalmából. A párlok szónokai egymásután léplek a mikrofonhoz, hogy elmondják üdvözlő beszédeiket. A tömeg heves rokonszenv-lúntetéssel.kísérli.1 a szónokok beszédeit, csupán Elek Lajosnak, n Kisgazdapárt képviselőjének szavait nyomta cl felháborodás és ez a beszéd adott alkalmat arra, hogy kirobbanjon a rcakcióellcrtes hangulat, amely a vasárnap lezajlott budapesti választás eredménye mialt lett úrrá a rrtunkástömegeken- Atmál lelkesebben üdvözölték Lotánt Gj'ti a elvtárs szép beszédét, aki a Szociáldemokrata. Párt üdvözletét tolmácsolta Ugyancsak sikere volt Komócsin Zoltán elvtárs kemény és bútorhangu szavainak, amivel magával ragadla n tömeg hangulatát, amely élesen nyilvánult kori reakcióellenes kitörésekben: „Le a lakkcipős kisgazdákkal!" „Munkásököl vasóköl - oda üt, ahová költ I" — hangzott fel minduntalan kórusban* jelszó. Azután Horoáth Lajost, a Nemzeti Parasztpárt szónokát ünnepelte a nép, majd Horváth József elvtárs halurozolt mondatokban szögezte le a szakszervezeti egység szükségességét és a tömeg vele együtt éltette a munkásság nemzetközi szolidaritását. Kertész Délát, a Polgári Demokratapárt szónokát is megtapsolta a tömeg, amely aztán kitörő lelkesedéssel fogadta Kartyenov alezredes magyar nyelven elmondott köszönő beszédét. Kartyenov alezredes kedves, idegen kiejtésű magyar beszéde a benne megnyilvánuló figyelem és szeretet őrért élésétrW, Igén uagy hatást keltett: A tömeg azután rendezett sorokban énekelve vonult fel a korzón a Széchenyi-térre, ahol Dénes Leó elvtárs polgármester, Diczfalusy Ferenc vezérőrnagy-fókapilány és Orlcy Zoltán vezérőrnagy megkoszorúzták az elesett orosz katonák és lisztek emlékműveit, majd a menet a Dugonics-temetőbe vonult, ahol koszorút helyeztek « Szegedért hősi halált halt orosz katonák síremlékére. Este 6 órakor a Nemzeti Bizottság díszelőadást rendezett a színházban. Az előadás keretében hangzott, el Révai József elvtárs nagyjelentőségű beszéde, annak belpolitikai vonatkozásban eseménye volt a magyar politikai életnek. Ebben a beszédben szögezte' le Révai elvtárs a Magyar Kommunista Párt hirötalps állásfoglalását a vasárnapi buda iti választások eredménye főlyt.lrí Mőáffott ü]' hfélyzettet kapcsolatosan ér -mint ar párt l(ö ponti vezető»érjéiiílc."tagja, taftóetcitc a Függetlenségi Frontban • tömörült pártok egymásl.oz való viszonyának sürgős revízióját. A nagy érdekességéi beszédet kivonatosan az alábbi beszámolónkban közöljükDíszelőadás a Nemzeti Színházban , (Szeged, oklóber 12) A szegedi Nemzeti Bizottság Szeged felszabadításának egyéves évfordulója alkalmából nagyszabású emlékünnepélyt rendezett-csütörtökön este a szegedi Nemzeti Színházban. A nemzetiszínű és vörös azászlókkal, továbbá a város színeivel feldíszített színházat zsúfolásig megtöltötte az ünneplő közönség, és még az Inncpség megkezdése elölt lelkesen áttette a szovjet-magyar barátságot, Sztálin gcneralisszimuszt, a Vörös Hadtereget és a Magyar Kommunista Pártot. Az ünnepségen megjelent Chajtovits alezredes varosparancsnok, Kartyenov alezredes városparancsnokhelyeiles is és a politikai pártok vezetői a város vezetőségével együtt. Hatalmas tapssal és éljenzéssel fogadta a közönség a színpadra lépő Révai József elvtársat. Vele egy asztalnál foglalt helvét Vörös József elvtárs főispán, Dénes Leó elvtárs polgármester, Szirmai látván elvtárs ü Délmagyarország főszerkesztője, Donászy Kálmán, a szegedi Nemzeti Bizottság elnöke és Orlcy Zoltán vezérőrnagy. A nagygyűlés vörös József főispán szavaival kezdődött. — A felszabadulás egyéves évfordulójának magasztos ünnepén örömmel és kitörö lelkesedéssel hajtom meg az elismerés zászlaját a hatalmas szovjet nemzet és jelenlevő képviselői előtt, akik lehetővé tették dicső haditetteikkel számunkra a szabadságot — mondotta. A továbbiakban megemlékezett a város felszabadításakor hősi halált halt szovjet katonákról és a közönséggel együtt egyperces néma felállással adózlak emléküknek, majd oroszul is üdvözölte a jelenlevő szovjet katonákat. Vörös József elvlárs megnyitója ulin P. Radnóthy Éva a nála megszokott sikerrel szavalt két szép hatásos verset. Csajkovszkij-vonósnégyes következett czptán licité Ferenc, Konrád György, Szabó Dénes és Rozsos Antal művészi előadásában. Révai József elvlárs beszéde Ezután szűnni nem akaró taps és íljonzés közepette emelkedett szólásra Iteyai József elvtárs. Ncui vagyok szegedi — mondotta —, *te sorsdöntő hónapokat töltöttem Itt egy esztendővel ezelőtt. Az itt töltőit tietek és hónapok össze'arrasztotItik zizeged népével. A Magvar Kommunista Párt is szintén érzi," hogy mi kapcsolja össze Szeged városával és Szeged dolgozó népével. Ezután rámutatott arra, hogy amikor a- Vörös Hadsereg Szegedet felszabadította, Magyarország többi része még a szabad nemzetek ellenségeként szertpelt. Ennek ::öszönhelö, hogv felszabadulásunk fok kellemetlenséggel is jírt és sok Sebet ütött rajtunk. Ezek a sebek már behegedlek, dc számtalan szovjet katona sírja domborodik ma szer'c az országban, a^kre mindig hálával emlékezik minden hazafias tnagyar. — A reakció ma ismét felúti fejét szerte az országban — mondotta a továbbiakban Révai elvtárs. A reakció előretörése árt az országnak és a magyar nemzeti érdekeknek azért is, mert meghosszabbítja a magyar kiskorúBúgot; a külföldi ellenőrzést ax ország felett. A továbbiakban visszapillantást vetett a felszabadulás utáni első életjelek j: u Nemzeti B'zottság inegalu'látására, majd a Debrecenben megalakult Rleiglcncs tnagyar kormányra és nemzetgyűlésre. — Azóta sok mindent elértünk - folytatta —, de ha nőin is értünk volna el mást, mint a földreformot, az is elég lenne ahhoz, hogy ez a 12 hónapos demokrácia beírja nevét a magyar lörtéoclembo. Egy esztendővel ezelőtt a magyar reakció elbujt odúiba, de most már előmerészkedett. A nagytőkésekés nagybirtokosok, akiknek megmaradt, száz holdjuk, uj gazdáknak nevezve magukat, megtalálták újra hangjukat és a maguk pártját, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front báu résztvevő egyik pártot: A Független Kisgazdapártot. Ugyanakkor megtalálta az alkalmat is, bogy csatára induljon a magyar demokrácia ellen. Ez az alkalom a budapesti törvényhatósági választások vcltak. Szemünkre vetik, hogy miért nem alkalmazkodunk a demokrácia elveihez és miért nem véljük alá magunkat a többség akaratának. Erre azt válaszoljuk, hogy alkalmazkodni akarnak a demolírára elveihez akkor, ha étn«kráclával állunk szemben. Azért, mert Buda svábjainak és nvilaiírinak, a belváros polgárságával s'ierBH többséget szereznie Budapesten. még nem jelentheti azt, bogy átengedjük a terel a reak- . elórak. A szavazások csak a dcmokraltkns párlok köztit dönthetik el a versenyt, d« nem dSnf* . hetik el a harcol a demokrácia és a reakció közöli. Nem lesz reakciós hajnalhasadás Magyarországon A magyar demokrácia hadállásai olt vannak a magvar parlamentben, dc ezenkívül ott Vannak a szervezett munkásság, a szakszervezetek, az üzerhi bizottságok és falun a füfdiiözjuttatoll uj gazdák személyében. A magyar demokrácia hadállásai olt vannak a magvar népben magában és ha kell, nz öklében t» Ezért vagvnnk elszánva arra, hogy nem parlamenti eszközökéi ia igénybe vegyünk a demokrácia megvédésére. A budapesti munkásság a rcakcWb nak a törvényhatósági választásakor való előretörése után talpraáilt tüntetéssel fejezte ki aift az elszánt* ság&l, hogy visszaveri a reakciói ég megvédelmezi a magyar Tlemokrúciif Ezek a munkások megmnluilák, bőgj nínrs reakciós hajnalhasaiis és ne* lg lesz Magyarországon í — A Független Kisgaz'dapárl mim den demokratikus elemével továbbié is együtt, akarunk dolgozni az orszáft és a. haza javára. Szeretnénk, ha « Ktsgmflapárí dflgoltfamí_yéar,ájmij«> pák hangjukat. ^ Addig azonban, amig hangjukat nem baltjak, kénytelenek vágynák a Kisgazdapártot olyannak tekinteni, ahogyan a politikái porondon jelentkezik. — Az ország helyzete hibclelJenfli súlyos, nincs kenyerünk, nincs sze« nünk, Keletmagyarországon nem közIckcdnck már a vasutak, benne va- gyünk nyakig a pénzromlásban. Egy ilyen helyzetben nincsen párt és nincsen osztály, amely elmoudhatja magáról- Vállalom egyedül az ország kormányzását. Az' együttműködésre, a nemzett összefogásra tehát tovább b hajlandók vagyunk, '*' ' de ar összefogás hajlandósága Mjelenteae mellett hangoztatnom kéli, hegy abból elég voll, bogy * minden bajnak mi legyttah a bűnbakjai. Azt mondják, hogy a kormányba! csak három kisgazdapárti miniszlcé van, tehát ott a Független Kisgazda) pórt kisebbségben van £a azl állilem, bogy a kormánya bon nem hárem, hanem bet kisgazdapárti miniszter van. Vitt talán UálneU Miklós Béla miniszterelnök és Vöria János honvédelmi miiiszler tnlajdouképpen nem a Független Ktsfhzdapárlban foglalhatnak helyet? f.s Teleki miniszter ur nem szémilbaf fagg.il hatodik kisgazdapárt' miniszterként kollégái mellett? Fzért kell egy ünnepi nagygyülésckis ezekről bcszélncnf. mert ez olyag kérdés, amely mindannyiunknak fáj, Nekünk, ,magyar kommunistáknak ai a nézetünk, hogy, ndjltg,- miiig fennállnak azok., az okok, amelyeknek következtében, egy cszVcpdŐrcI ezelőtt kezel nyújtottunk 'egymáwhk, addig törekednünk kel! nrra, hogy legyen nemzeti egység és legyen nemzett összefogás. Ennek szc!temé!»en követeljük a gazda««k ntejaJírlátásit, a azéohánrök haladék-