Délmagyarország, 1945. szeptember (2. évfolyam, 197-221. szám)

1945-09-02 / 198. szám

11945 szeptemBer * DÉL'MAGYARORSZÁG 3 /MIIÜL HIREK Hazaérkezett Szent-Györgyi Albert legkitűnőbb munkatársa Straub Ferenc Bruno, a fiatal biokémikus érdekes elbeszélése a Németországban tévő magyarok sorsáról (Szeged, augdsztus 31) Straub Fe­renc Brúnóért igen sokán aggódtak, különösen az utóbbi időkben, amikor legalább híreket lehetett hallani azok­ról, akik túlélték Németországban a történelem legnagyobb gazságait, ame­lyeket valaha emberek ellen elkövet­lek. Straub Ferenc Brúnót mintSicnl­Gyűfgyl Albert legkiválóbb munkatár­sát ismerték nemcsak Szegeden, de mindenült, ahová a szegedi Szent­Györgyi-intézet tudományos hlrc el­jutott. A fialal, rendkívül tehetséges biokémikust 1944 áprilisában, a né­met megszállást követően nyomban bchívlák katonának. A fiatal biokémi­kust kivitték a frontra és Munkácson — akkor az már a frontmögötli terü­lethez tartozott — Wassermann-reak­ciót elemzett. Vegyészeit munka ugya­nis nem volt. • — Vegyészeti labcralóriumosztagnál dolgoztam — meséli a most hazatért Straub Ferenc Bruno, aki lebarnult, egy kicsit lesoványodott, de a régi munkakedv és optimizmus ragyog a szemében. — Ez az osztag egyszerűen nagy képűség volt, semmi szükség nem .volt rá akkor, amikor az első had­seregnek az a része, amit a har­cokba bevetettek, teljes egészében át­szökött már az oroszokhoz. MI is klöktünk volna szívesen, mert soha sem ambicionáltam a németek olda­lán a hősi halált, dc messze volt tőlünk a tűzvonal. Egyébként mi sem Jellemezte jobban a helyzetet, mint az, hogy Wöliler, az I. hadsereg német parancsnoka parancsba adta — saiát szememmel olvastam a pa­rancsot —, hogy ha a németek lát­ják, hogy a magyarok át akarnak szökni az oroszokhoz, minden fegy­rernem egyszerre fogja tűzbe a szök­ni akarókat. Straub Bruno, mikor Munkácsot kiürítették, Szlovákiába, majd Sopron­ba került. Itt a laboratóriumosztag löbbniilliél érő felszereléséi a néme­tek elszedték, majd a meneküléskor felrobbantották. Sopronban borzalmas tífuszjárvány elleni küzdelemből vet­te ki a részét a fiatal Stranb. A vé­dekezést azonban a németek lehe­tetlenné tették, mert a kiütéses tí­fuszjárvány a zsidó internálótáborban ütötte fel a fejét s a betegeket nem trngedték kezelni, igy kijutott a jár­vány a táborból és elterjedt a had­seregben is. A járvány még javában dühöngött, amikor Sopronból is me­nekülniük kellelt. Széchenyi Nagy­László, akinek nevét Szegeden jól Ismerik, az egészségügyi osztag orvos­főhadnagy parancsnoka, revolverrel • kezében kényszerítene alantasait arra, hogv Németországba mesjcack. Jgy utazott tovább Straub Ferenc Bruno is Bad'gasteinba. A sebesülte­ket és betegeket a téli hidegben nyí­lott vagonokban hurcolták tovább, mig a liszlek és családjaik csukott személykocsikban utazlak. Két hétig a badgasteini pályaudvaron laktak, majd táborban helyezték el őket. A háború hamarosan befejezést nyert, Badgasteint az amerikai csapatok sza hadi tolták fel. — A legénység 98 százaléka azon­nal haza akart jönni — meséli to­vább Straub Bruno —, de a tisztek mindent elkövetlek, hegy olt tartsák őket, mert ha nem igy cselekszenek, megszűnik a tiszlikar ottartózkodásá­nak létjogosultsága is. Gyalázatos propaganda cz itthoni állapotokról A fiafal tudós elbeszélése s2erinf elsősorban is gyalázatos propagandá­val dolgozott a nyilasérzelmU tiszti­kar. A budapesti rádióállomást nem tudták fogni, hazulról semmiféle hirt nem kaptak s igy az otthoni állapo­tokról a legfantasztikusabb hiréket lej-jeszthelték & tisztek a legénység között. Az amerikaiak pedig — mint ismeretes — csupán a tiszlikarral eriulkeznek s lőlük nyerik informá­cióikat. A liszlek persze ugy. infor­málják az amerikai megszálló csapa­tok vezetőit, hogy senki sem akar hazamenni Magyarországba. — Erősen jellemző a Németország­ban még kintlevő magyar tisztikar magatartására, hogy például Bajor­országban, ahol Beregfy és bandája utolsó percig harcolt a felszabadító amerikai csapátok ellen s ahol emiatt igen keményen, szigorúan Dánnak most a magyarokkal, a magyar llszli­kar kikötéssel bünteti ínég ma ts azt, aks hazatérésről mer beszélntT — Magam hallottam egy alkalom­mal Szügyi vezérőrnagy szónoklatát, amelyet a legénységhez intézett s amelyben azt magjarázta, hogy Ma­gyarország az >első menetet/ elveszi ­tet'.c a németek oldalán, de majd a •másodikat/ megnyeri az angolok ol­dalán. Ugy állította bé a dolgot, hogy az angolok rövidesen »felszabaditják« Grácot az orosz megszállás alól és a vezérőrnagy ur vézetése alatt álló Szent László-hadosztály az élen fog menetelni... Oniián pedig Magyar­országra indulnak, hogy a Dunántult is »felszabadítsák/. Magyarországon olyan tnrfalmás állapotok/ vannak, hogy rendes ember nem mehet ha­za... Ilyen és ehhez hasouló propagan­dabeszédekkel igyekeznek a legénysé­get maradásra birni, de a parasztot és a munkást nem lehet megiszédL­"(Szcged, szepfembér 1)' A magyar hadifoglyok szabadonbocsátása gyors ütemben folyik. Nincs nap, hogy na­gyobb szállítmány ntí érkeznék a szegcdi táborba, ahonnan a foglyok végleges szabadonbocsátása törté­nik. A Szovjetunió Ígéretéhez hiveu pár hónap alatt likvidálja a hadifo­goly-kérdést és a Magyar Kommunista l'árt kérésére az őszi mezőgazdasági munkákra hazaenged' minden fogság­ban levő magyar dolgozói. Pénteken ujabb 5000 főből álló fö­gölyszállitmány érkezett Szegedre, eb­ből 2000-ct még a délelőtt folyamán szabadoncngedlck, a többiek szaba­donbocsátása délután történt meg. Dé­nes Leó elvtárs, polgármester tiz tiszt­viselőt Trendölt ki az adóhivataltól, hogy az adminisztrációs munka gyor­sabban menjen és a foglyok gyor­sabban hagyhassák el a Rózsa-malom­ban levB elosztóhelyet. A pénteki elbocsátásokkal együtt augusztusban összesen 25.909 ha­difogoly nyerte vissza szabadsá­gát Szegeden. Amint ismeretes, a szegedi táborba irányítandó foglyok száma az egész szabadonbocsátásra kerülő 150.000es állománynak fele, vagyis 75.000, Így tehát még 50.000 fogoly érkezése vár­ható. A foglyok most már folyamato­san naponta nagy csapatokban jön­nek. úgyhogy körülbelül oklóber kö­zepére lebonyolódik az egész hadiío­lenU Az amerikaiak mindenkit háza fognak szállítani, azonban miután leg­alább egymillió ember hazaszállítá­sáról van szó, bizonyos sörrendet kell tartaniok. Elsősorban azokat en­gedik haza, akik — haza akarnak menni. A legénység nem tud ango­lul, nem érintkezhet velük s a tisz­tek közül nem akad, aki megmondja, hogy a legénység tagjai csaknem ki­vétel nélkül haza akarnak jönni. Ha akad! ilyen ember, akkor nyomban hazatérhetnek. Igy jött haza Stranb Ferenc Brúnóval együtt 130 főnyi le­génység. — Naponta körülbelül 200 ember jön, illetve szökik haza, mert a de­markációs vonalon nehéz átjönni. An­gol tudásom birtokában hamis nyilt parancsot állítottam ki s igy enged­tek át az angolok. — Mik a tervei? — kérdezzük — most, hogy szerencsésen hazaérke­zett. Sü-aub Ferenc Brúnó ifjúi lelkese­déssel, bizakodóan válaszol: — Amikor átléptem a magyar há­tárt, fogalmam sem volt arról, hogy mi van itthon. S az, amfl itthon lát­tam, a fialal demokrácia Imponáló ereje, fejlődőképessége biztosítékot nyújt nekem arra, hogv Itthon gyö­nyörűen lehet majd dolgozni, tovább építeni a kulturáf, a tudományt. Ter­mészetesen a tudományos kntátás ér­'dekel s ennek lebeíőségéf a Koanmu­nista Párl erejére lámasriiodi'ó magyar demokráciában látom­golysz'abadonhocsátási akció. A minapi gyűjtés eredményeként befolyt adományok részben már fel­használásra kerültek, a varos is gon­doskodik róla, hogy a szabadulók jól legyenek! ellátva, igy tehát a szegedi tábor élelmezése igen jó, a foglyok nagyon meg vannak elégedve. RAFFAY és kávéház Étterem egész nap nyitva. Vajas Feri és cigányzenekara muzsikál. Kávéház SsÍSÍ Jezzíris! Táítc! Vasárnap és ünnepnap öl órai lánc!­— Páncéliiklökkcl és lányéraknák­kai irtják a fái Makón. Makó városa ugy gondoskodik lakosságának téli fa­cllátásáról, hogy a Püspökréten fát termeltet ki. A kitermelést nem min­dennapi módon végzik. Emlékezetes, hogy a makói határban tavaly ősszel hetekig hullámzó harcok folytak. A harcok folyamán sok robbanó lövedék, páncélököl szóródott szét. Tányéraknát is nagyon sokat leraktak. Ezeket a robbanó „holmikai" összeszedték és most farobbantásra használják fel. Év­százados nyárfákat dönt ki a roham­munka tányéraknákkal és páncélöklök­kel. E robbantási módszert, amely Ma­kón kitűnően bevált, Szegeden is al­kalmazni lehetne. Szolgálatos gyógyszertárak Nyilassy A. bérlő Kotsis Kálmán, Ró­mai-körut 22, Barcsay Károly, Tisza Lajos-körut 32, Bulcsu Barna, Kálvá­ria-tér 7., Leinzinger Pál, Horváth Mi­hálj'-utca 9. —oOo­T. Olvasóinkhoz I A szegedi napilapok kiadóhiva­talai egyetértő leg, szept ember 1 - tői kezdődőleg a lapok árát példányonkint hétköznap 4, vasárnap 5 pengő­ben állapította meg. A heti előli­zetési dij a 36-ik hétre 24 pengő. -oOo— — Valenliny Ágoston — budapesti ügyvéd. A Budapesti Ügyvédi Karaara ma tagjai sorába iktatta valentiny Ágos­ton volt igazságügyminisztert. Valen­tiny Ágoston, miután lemondott a sze­gedi polgármesterségről, végleg Buda­pesten telepszik le és ügyvédi irodát nyit a fővárosban. Leginkább politikai perekben fogja kiváló jogi tudását ér­vényesíteni. - Elkészült a javaslat Kiss Meny­hért emlékének megörökítésére. Jelen­tette a Délmagyarország, hogy sajnos, igaznak bizonyultak azok a hirek, ame­lyek Kiss Menyhértnek, a szegedi köz­kórház kitűnő szülészfőorvosának és családjának haláláról szóltak Amint irtuk, Kiss Menyhértet és családját a németországi Göstlingben SS-pribékek gyalázatos módon legyilkolták. A város méltó módon akarja megörökíteni volt kórházi főorvosának, a szegedi anyák jótevőjének emlékét, ezért dr. Pálfy György helyettes polgármester javasla­tot készített, amelyet a törvényhatósági bizottság legközelebbi közgyűlése elé terjeszt. A javaslat indítványozza: hatá­rozza el a törvényhatósági bizottság, hogy a Kis-utcát a volt főorvos ncvé ről Kiss Menyhért-utcának nevezi PI Továbbá határozza el, hogy közkórhá volt dolgozószobájának ajtaja fölé e> léktáblát állíttat, amelyen leljegyezl. í nevét, működésének idejét és vértan ­ságát. Nem kétséges, hogy a javasla. készséggel teszi majd magáévá a köz­gyűlés. — A Magyar Kommunista Párt kö­szönete. A Magyar Kommunista Pár; szegedi szervezete stúdiónk építésénél kifejtett gyors és eredményes munká ­ságukért ezúton mond köszönetet La: ­desberg György mérnök elvtársnak, i stúdió tervezőjének és kivitelezőjénr', Varsányi Dénes, Sebes Tibor elvtársa ­nak, mint szervezőkuck, Tamás Laj<­BaracsiGyula postaigazgatóknak, Gyutái Jenő, Balázs Elemér postai felügyelők­nek, Balogh Pál főmérnöknek, Pálkuti János vonalmesternek, Király Sándor, Szűcs János felvigyázóknak és a többi műszaki segéderőknek, Szaniszló Béla rádiótechnikusnak, Farkas Antal vil­lanyszerelőnek, Gyólai Ferenc és Kis­kerti Mihály ácsoknak, Szabó Mihály asztalos elvtársnak, Bellér János elv­társnak, valamint a Szegedi lemezgyár és Faipari Rt. és a Szegedi Keuderfonó­gyár Itt. igazgatóságának és üzenii bi­zottságának, amelyek megértő módon szakemberekkel és anyaggal siettek kul­turális célunk megvalósításában segít­ségünkre. — Nyomozókat kap az idegenfor­galmi hivatal. A tartózkodásiengedély­kérelmek felülbírálását végző bizottság minapi ülésén elhatározta: indítvá­nyozza, két nyomozót állítsanak az idegenforgalmi hivatal szolgálalába, hogv azok a kérelmezők lakhelyén el­lenőrizhessék, van-e rá jogalap, hogy az illető tartózkodási engedélyt kapjon és hogy az általa bemondott adatok megfelelnek-e a valóságnak. Tudomá­sul vette a bizottság, hogy szeptember 1-től kezdve, miniszteri rendelet értel­mében, háromszorosára emelik a tar­tózkodási engedélyek bélyegilletékét. Az ideiglenes engedélyeknél aszerint szabják meg az illetéket, hogy a kérel­mező mennyi ideig akar a város terü­letén tartózkodni. — A piaristaglmnázinmban a javító és magánvizsgálatok szeptember 3-án, 4-én és 5-én lesznek a piarista konvik­tus (Párisi-körut 36c) épületében. A pótbeirásokat 6-án és 7-én tartják dél­előtt 9-től 12-ig az alsóvárosi zárdá­ban (Szentharomság-utca 66. szám). Ugyanott 6-án délután 5 órakor az el­sős, 7-én délután 5-kor pedig a III.— VIII. osztályos tanulók szülei részéra igen fontos szülői értekezlet. Az éneke­sek 7-én délután 4-kor jelenjenek meg. Veni Sancte 9-én reggel 8-kor a foga­dalmi templomban mtmmm Uj ruhája lesz, ha Árpád Uj ruhája lesz, ha Árpád ruhafesiék-kei fest Lerakat; Budapest VI., Ó-u. 27. I. 1. 25.000 hadifogoly szabadult Szegeden augusztusban Október közepéig lebonyolódik az egész hadifogoly szabadonbocsáiási akció

Next

/
Oldalképek
Tartalom