Délmagyarország, 1945. szeptember (2. évfolyam, 197-221. szám)

1945-09-13 / 206. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Különlenyomat a hadifoglyok részére. Magyar Kommunista Párt délmagyarországi napilapja Hogyan szervezte meg a Kommunista Párt a demokratikus Magyarországot Az Összes népi erők összefogásával alakult meg a Függetlenségi Front, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kormány A Vörös Hadsereg 1944. október közepén felszabadította Délmagyarorszag egy részét, közöttük Szegedet is. A felszabadítóit területeken megdermedt az élet, senki sem tudta, hogy mihez kell fognia, mi lesz. A felszabadulás utáni napokban érkezett Szegedre pártunk központi vezetőségének három kitűnősége: Gerő Ernő, Révay József, és Farkas Mihály, akik megkezdték az uj élet szervezését, megalakították Szegeden a Magyar Kommunista Párt, most már nem földalatti, hanem legális szervezetét, megszerveztek a közigazgatást, a rendfenntartást, az ájujtságba esett népbe erőt, életakaratot öntöttek Az uj magyar élet kialakulása innen Szegedről indult, innen indította meg a Magyar Kommunista Párt. Programot adott: közölte a felszabadult magyar néppé}, hogy mi kommunisták nem törtünk párturalomra, demokratikus Magyarországot akarunk és ennek felépítéséhez szükség van az öszszes népi erők összefogására, szükség van egy demokratikus politikai élet kialakulására, demokratikus politikai pártokra. Felhívásunkra megalakultak Szegeden a többi demokratikus pártok: testvérpártunk a Szociáldemokrata Párt, a magyar parasztság forradalmi pártja, a Nemzeti Parasftpárt. a Független Kisgazdapárt és a polgárság köréből a Polgári Demokrata Párt. A Nemzeti Bizottságok Pártunk kezdeményezésére létre jöttek minden felszabadult városban még november folyamán a városok irányitó politikai szervei, a pártok arányos képviselőiből megalakított Nemzeti Bizottságok. Nem volt az országnak központi irányitó szerve, a politikai és gázdasági élet vezetésére helyi szervezetet létesítettünk, amelyek most már demokratikus módon megkezdhették a városok és falvak népei uj életének szervezését. Abban az időben a nemzeti bizottságoknak joguk volt rendeleteket kiadni, közigazgatások élére tisztviselőket kinevezni, helyettesítették a hiányzó központi hatalmat. A központi hatalom megszületése után a nemzeti bizottságok továbbra is fennmaradtak és ma is nagy szerepük van az ország életében' Ma. mát nem rendeletekkel, hanem kezdeményezéssel, javaslatokkal, a kormányzattal szembeni kritikával szolgálják' a .magyar demokráciát. Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Pártunknak akkor Szegeden székelő központi bizottsága programot készített és összehívta a többi pántok vezetőit a programjavaslat megvitatására. Pártunk javasolta, hogy a pártok alakítsanak közös demokratikus arcvonalat, fogadénak el a magyar nép felemelése és szabadságának biztosítása érdekében közös- programot. A többi pártok a Magyar Kommunista Párt programját elfő-* gadták, megalakították a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot, a program a Függetlenségi Front programja, azyegész nemzet programja lett. így alakult meg a régen óhajtott magyar nemzeti egység. Pártunk ma is őrködik a pártók közötti harmonikus együttműködés felett, ma is hirdeti, hogy csak a nemzet népi erőinek összefogásával lehet gyorsan kilábolni Üdvözlet a Hazatérteknek! Sok gonddal, féltéssel, imádsággal gondoltunk Rátok és szeretettel vártunk Benneteket haza. Uj országba jöttetek, igazi Magyarországba, ahol megszűnt a német aralom, nincs többé a magyar nép idegen zsoldban. Ahogy kivertük az országból a népet nyomorító náci-hadakat, népünk magára talált, felébredtek az elnyomott forradalmi erők és ezek uj országot teremtettek a régi helyén. Lapunknak ez a száma meg akar Benneteket ismertetni uj hazátokkai, meg akar benneteket tanítani a közelmúlt történelmére, hogy világosan lássatok és gyorsan megtaláljátok helyeteket idehaza. Azt akarjuk, bogy megértsétek, ez az uj ország a Ti országotok, a magyar nép országa, ahol magatok irányíthatjátok saját sorsotokat. Most már igazan hazaérkeztetek. De ka van még hiba és van még gond elég, jöjjetek, segitsetek ezeket is legyűrni. A magyar demokrácia egy legyőzött romországot vett át a mull bűnöseitől. Ezt kell újjáépítenünk. Hiányzik még a ti megériéstek, a ti munkáskezetek, ezekre várunk ! Erősítsétek most már a munka hadseregét, termeljen dolgos kezetek most már kenyeret, vagy ipari cikket népeteknek. Kapcsolódjatok be az uj Magyarország politikai életébe, harcos kedveteket állítsátok a politika porondján a nép szolgálatába, hív benneteket a magyar nép harcos forradalmi pártja, a Magyar Kommunista Párt. SZABADS A ni a bajokból és az ország gyors felépítésével megrövidíteni a magyar nép szenvedéseit. Az Ideiglenes nemzetgyűlés Még a karácsony előtti napokban összeült Debrecenben az ország uj nemzetgyűlése. Minden felszabadult városban nagy tömeggyüléseken maga a nép választotta meg a pártjai által ajánlott képviselőket. Az uj magyar parlamentbe munkások és parasztok vonultak be és abban a híres történelmi teremben, ahol 1848-ban Kossuth Lajos hirdette meg Magyarországnak Ausztriától való elszakadását, hirdette most az uj nemzetgyűlés, az ország függetlenségét, megüzente a háborút a hitlerista Németországnak, megalakította az ideiglenes nemzeti kormányt és egy delegációt kül dőtt Moszkvába a fegyverszüneti feltételek átvételére és a fegyverszünet megkötésére. Rövid két hónap alatt pártunk motorikus ereje megszervezte az u| Magyarország vezető politikai szerveit. Nem volt többé gazdátlan az ország és olyan nemzetgyűlést hozott egybe, amelyben most már végre maga a magyar nép vehette kezébe maga sorsának irányítását. Megkezdődhetett a második szakasz: hozzáfoghattunk a program megvalósításához és megkezdődött pártunk harca a nagybirtokok felosztásáért, azért, hogy megvalósuljon végre a magyar kommunisták régi jelszava: Azé legyen a föld, aki azt megműveli! Magyarország nem a koldusok országa többé , ~ . . „. . kezdeményezésére a magyar demokratikus kormány n^gy "sTéí mflUé hold isTdet osatotl ki a nincsetlen parasztok rferó* A svábok jó termőföldjét a hazatérő hadifoglyok között ' osztják el A reakció idején Magyarország a „hárommillió koldus országa" volt. Ugyanakkor, mikor a kormány hivatalos sajtója szentistváni birodalomról, a magyarság dunavölgyi hivatásáról és uralmáról, a 30 millió magyarról szavalt, a parasztság széles tömegei a mindennapos betevő falatot sem tudták a maguk és éhező gyermekeik számára biztosítani. A gyönyörű szólamok, frázispuffogtatások mind-mind azt a célt szolgálták, hogy a nagybirtok fenntartása érdekében elfordítsák a figyelmet a falu nyomasztó szociális bajairól. Mert ezt a szörnyű helyzetet, a nincstelen parasztok középkori méretekben duló kizsákmányolását a nagybirtokos osztály fenn akarta tartani. Fenn akarta tartani, hiszen a nagybirtok jövedelmezősége függött attól, hogy minél nagyobb számban álljon rendelkezésre munkaerő, mely a maga nincstelen nyomorúságában éhbérért is hajlandó munkába szegődni. A demokrácia földreformja A felszabadulás után a demokratikus pártok, élükön a Magyar Kommunista Párttal, világosan látták, hogy az ország legégetőbb sorsproblémája, lét vagy nemlét kérdése, a nagybirtok szétzúzása és a „hárommillió koldus" földhözjuttatása. Pártunk napirendre tűzte ezt a kérdést és az Ideiglenes Nemzetgj ülés 1945. március 15-én elfogadta Nagy Imre elvtárs, földmüvelésügyi miniszter törvényjavaslatát. A Magyar Kommunista Párt azonban nom állt meg ekkor és nem hagyta, hogy Magyarország, a dunai álmos vások országa ismét félniégpldásnál maradjon. Tudjuk azt. hogy minden !a gyors végrehajtáson múlik. Nem