Délmagyarország, 1945. szeptember (2. évfolyam, 197-221. szám)

1945-09-02 / 198. szám

A Magyar Kommunista Párt délmagyarorszá^i na 3ilap|a GPT^SGPJJIF Hadifogolyból — békemunkás 25.000 hadifogoly szabadult eddig Szögeden. Ma hagyja el a szegedi fogolytábort a. 25.000-dik. De már út­ban vannak hazafelé az ujabb fo­golyszállitmányok, amelyek szintén itt, Szegeden pihennek majd meg, Itt lajstromozzák őket, innen indítják útba, hazafelé. 25.000 uj munkáskéz kapcsolódik be ismét az ország mun­kájába, 25 000 épitő ereje szabadult fel, 25.000 vagy ennél is több család találta meg ismét nyugalmát, elmúlt a lélek aggódása, a szerelő szivek szenvedése 25.000 magyarért. A tegnapi nap folyamán 7500 ma­gy:ir katona hagyta el a Rúzsa-mal­mol igazolvánnyal, ulielemózslával el­látva. Könnyes, bensőséges búcsúval indullak útnak. A hosszú idők szenve­dései elmultak felettük, visszaadta éleíerrjét mindegyiknek a visszanyert szabadság, örlcy ezredes, kerületi parancsnok és Láczai ezredes elvtár­sunk szavai! hálásan fogadták, megér­tetlék, hogy szabadságukat nagy ba­rátunknak, a Szovjetuniónak, a Ma­gyar Kommunista Párt közbenjárásá­nak és a magyar nép fogolyfiai iránt érzett szeretelének köszönheti. Vár­tuk őket haza szeretettel, mert azt akartuk, legyenek részesei ők is mi­előbb a magyar nemzet visszanyert szabadságának, adják izmaikat ők Is mielőbb az uj népi Magyarország fel­építéséhez, mert tudtuk, hogy a ma­gyar katonák tömegei nem tudatos bűnösei a múltnak, csak félreveze­tett áldozatai. Ne ők, a harcbaküldött, sőt kényszeritett kalonatömegek szen­vedjenek, szenvedjenek a vezelők, akik tudták, hogy igazságtalan, ma­gyartalan és nemzetellenes célok ér­dekében küldik katonáikat a messze szenvedések útjára. Megmozdult Szeged és bebizonyí­totta, hogy melegen érző, jó magyar szive van. Megfelezték a tanyaiak en­nivalójukat és szekérderékszámra hordták a Rózsa-malom udvarára, hogy élelemmel várják és ellássák a hazafelé útra, visszatért fiainkat. Megmozdullak a pártok, élükön a Ma­gyar Kommunista Párttal, a karitatív egyesülelek, élükön a Nemzeti Se­géllyel, az uj magyar népi szolidari­tás megleslesilőjével és hatalmas összegeket gyűjtöttek Szeged adakozó polgáraitól, zsebükbe nyúltak az üze­meit munkásai, odaadták bérük tete­mes részét, hogy áldozataikkal érez­tessék szeretetüket és segítőkészsé­güket az idegenből hazatért kato­náink iránt. Lázban van a város, a táborok felé kosaras asszonyok, pa­rasztszekerek, a politikai és társadal­mi élet vOzelő nadrágosai és hölgyei mennek, mindannyian segítséget visz­nek, mindannyiuk arcán könnyes öröm tükröződik. A táborban hadifogoly katona me­sél. Fogolyéletüket meséli: Leírha­tatlan volt örömünk, mikor meghal­lottuk, hogy Németország letette a fegyvert, vége a háborúnak, dc ál­munkban sem gondoljunk arra, hogy már augusztus végére idehaza lehe­tünk. A táborban naponta háromszor étkeztünk. Reggelire feketekávét cu­korral, ebédre levest, marhahúst bab­bal vagy borsóval vagy burizzsel kap­tunk, vacsorára is bőségesen kap­tunk eleget. A napi kenyérfejadag hatvan deka vo't. Máius 1-én mi is Irta: SZIRMAI ISTVÁN ünnepeltünk, ekkor tudtuk meg, hogy a magyar parasztság álma beteljesült, megnyerte az ezeréves pert, felosztják a nagybirtokokat. — Vidáman éltünk, cigányzenekart alakitotlunk, szombaton és vasárnap műsoros délutánokat rendeztünk. Va­sárnap délelőltönkint istentisztelet volt, aminek megrendezésében a szov­jet hatóságok mindig segítségünkre jöttek. A tábor maga teljesen magyar igazgatás alatt állott, csak a táboron kivül intézkedett az orosz katonai pa­rancsnokság. Augusztus 23-ika volt legboldogabb napunk. Ekkor tudtuk meg, hogy Kákosi Mátyás és a Ma­gyar Kommunista Párt közbenjárá­sára hamarosan szabadok leszünk, örömünk mélységes hálával párosul, nemcsak a Kommunista Párt iránt, amelyet most már mindannyian a magunk pártjának tekintünk, hanem elsősorban a Szovjetunió iránt. Az a Szovjetunió engedett haza családunk­hoz, amely ellen annyit vétkeztünk, melynek földjén nyilas bitangok miatt annyi orosz vér folyt. De most, hogy újra hazánk földjére léptünk, vissza­tértünk drága népünk közé, megfo­gadjuk, hogy nem leszünk méltatla­nok az előlegezett bizalomra, belc« fekszünk minden izmunkkal, égési lelkünkkel a munkába, hogy felépít­sük hamar az uj, boldog, demokra­tikus Magyarországot ugy, ahogy az( Rákosi Mátyás és pártja tanítja. Hazatért fiainkat mi nemcsak test­véri öleléssel várluk, hanem mélysé­ges bizalommal is. Ismerjük szenve­déseiket, tudjuk, mindannyian a ma­guk kárán okultak. A könnyek és fáj­dalmak árán szerzett bölcsességük visszátérilette őket népükhöz és né­pünk javára, népük jogainak kihar­colására, népük felemelkedésének küzdelmében használják fel azt. oOo Farkas Mihály elvtárs: A rendőrség általános támadást kezd a feketézők ellen A belügyi államtitkár nyüatkozata a honvédségnél 9elep'ezeli összeesküvésről és a reakció zavarfkellö kisérieíeiröl Budapest, szeptember 1. (Saját Tu­dósítónk lelefenjelenlése.) A gazda­sági reakció egyre szemérmetlenebbül jelentkezik. Üzérek, feketézők és csempészek meg akarják ingatni a dol­gozók épülő Magyarországát. A demo­kratikus magyar rendőrségre tehát fokozott feladatok várnak ezen a té­ren. De nemcsak itt, hanem a hon­védség keretében meglapuló reakció leliprásában es a készülő választások tisztaságának biztosítása érdekében is fokozott munkát kelr kifejteniök az elkövetkező időkben. Ezekről a kér­désekről nyilatkozott Farkas Mihály elvtárs, belügyi államtitkár. — A rendőrség általános táma­dásba megy át a feketézők és a munkakerülők ellen — mondotta. A reakció most főként gazdasági té­ren akarja megfojtani a fiatal ma­gyar demokráciát. A reakció soro­zatos mesterkedése, az üzérek és spekulánsok aknamunkája követ­keztében ugrásszerűen emelkednek az árak és lassan megy a termés­beszolgáltatás is. A gazdasági téren jelentkező reakció áz ország leg­veszedelmesebb ellensége". Ezeknek a jelenségeknek törvényszabta leg­szigorúbb megbüntetését a legkí­méletlenebb eszközökkel fogjuk végrehajtani. Nem riadunk vissza a legkeményebb intézkedésektől sem. Ilyen értelemben fóg utasítá­sokat kapni a rövidesen felállítandó gazdasági és határrendőrség is. A razziák tapasztalata szerint a letar­tóztatottak között igen sok olyan elem van, aki nemcsak belföldi viszonylatban garázdálkodik, hanem vagyonának külföldre való csempé­szésében és nemzetközi szélhámos­ságokban is bűnös. Felhívjuk a la­kosságot — folytatta Farkas elvtárs —, hogy á feketézők ellen nyújtson aktív segítséget a rendőrségnek. Az elkobzott cikkeket a főváros közel­látására fordítjuk. A feljelentők pe­dig minden eselben jutalmat kap­nak. Arra á kérdésre, hogy vájjon a rendőrség munkája nyomán csöklten­nek-e a politikai bűncselekmények, Farkas elvtárs nemmel válaszolt. Rész­teleket is nyilvánosságra hozott azok­ról az egyes honvédalakulaloknál a közelmúltban leleplezett összeesküvé­sekről, amelyek mögött reakciós tisz­teik állanak. Nem elszigetelt jelensé­gek ezek, hiszen ilyet lehet tapasz­talni Romániában Is. A választások zavartalanságának biztosításával kapcsolatban a követ­kezőket mondotta Farkas elvtárs: — El kell készülnünk a reakció zavarkeltés! kísérleteire. Minden esz­közzel, ha kell, a rendőrség soroit­Uvfili teljes soronipóbaáLllásával Is biztosítani fogjuk a tiszta és szabad választásokat. A szabad és tiszta vá­lasztások teljes biztosításával akarjuk elérni, hogy a magyar nép a demo­krácia széliemében alapozza meg jö­vőjét —oOo­fi szegedi egyelem orvosi határozott a megüresedett orvosi Szent-Györgyi Albert helyére dr Straub Brúnót, Rusznyák István Sanszékére Purjesz Bélát hivia meg a fakultás (Szeged, szeptember 1) A szegedi egyetem orvosi fakultása ülést tartott és ezen a megüresedett tanszékek be­töltésével foglalkozott. Amint ismeretes, az orvosi karon 9 tanszék üresedett meg. Szent-Györgyi Albert megüresedett tanszékére, az orvosvegytani tanszékre dr. Straub Brúnót hivta meg, Szent­Györgyi professzor első tanítványát, az ideg- és elmetanszékre pedig Huszák Istvánt. Állásifoglaltak a belgyógyászati tanszék kérdésében is és ugy határoz­tak, hogy nem adják fel azt a jogot, miszerint Szegeden belgyógyászati és diagnosztikai tanszék maradhasson. A kar ugy határozott, hogy addig is, amig a Budapestre távozott Rusznyák István professzort kinevezik Buda­pesten, a szegedi belgyógyászati tanszék vezetésével dr. Purjesz belgyógyász­professzort bizzák meg, az egyetem ezidei rektorát. A diagnosztikai tanszék előadójául pedig dr. Rr.rkcssg László egyetemi ny. rk. tanárt hívják meg. Szó volt még a sebészeti tanszék betöltésé­ről is. Ebben a kérdésben a fakultás egyelőre még tájékozódni fog. A tör­vényszéki orvostani tanszék és az agy­kutató tanszék felállításának kérdésébea is állást foglalt az orvosi kar ülése. Meg kell jegyeznünk, hogy nem egé­szen előnyős Purjesz professzornak aa az elhatározása, hogy dr. Miskolczl Dezső professzor, volt MONE elnökkel akarja betölteni az agykutató tan­széket. f Lehotay Árpád a szegedi Nemzeli Szinház igazgatója Az államosított szegedi szinház évi 20 millió szub* venciót hap — A Szegeden tartózkodó műszaki sze­mélyzetet és színészeket szerződteti Lehotay igazgató (Szeged, szeptember 1) Megvalósulás felé közeledik a szegedi színházi és ze­nei eletnek az a nagykoncepcióju terve amely a Magyar Kommunista Párt ér­telmiségi ankétján bontakozott ki Berey Géza előadásában. Amint a Magyar Távirati Iroda jelenlette, a minisztertanács nemzeti színházi I rangra emelte a szegedi Városi I izinházat és államosította. 1 Ez a gyakorlatban anuyit jelent,[ hogy az állam a most kezdődő sziniévad e/tA felében 10 millió pengőt ad a szegedi színháznak, a jövő év első feliben pedig ismét 10 milliói. Ebben az ügybeD Sze­ged város hivatalos küldötteként Berej Géza hirlapiró és Bakos Géza tb. tanács­nok jártak el Budapesten és mind > Művészeti Tanácsnál, mind a miniszter­tanácson keresztülvitték. hogy a szlnháa

Next

/
Oldalképek
Tartalom