Délmagyarország, 1945. szeptember (2. évfolyam, 197-221. szám)

1945-09-08 / 203. szám

J943 szeptember 8. Levél, amely nemcsak a címzettnek szól Kedves Tauáruől Lchcf, csodálkozni fog, hogy 111 íolytalom raegkezdelt beszélgetésün­ket*. Két oknál fogva teszem ezt. Az egyik, hogy az a beszélgetés, ahogy mondani szokták, nem mindennapi volt, vagyis őszintén szólva meglepő volt az a nyilt tárgyilagosság, ahogy az egyes kérdéseket tárgyalni tudtuk. Másik okom, hogy minden valószínű­ség szerint a többi tanártársai és más értelmiségiek is saját problémáikat Ismerik fel a mi beszélgetésünkben. Újszerű és meglepő volt, hogy apró gondjáért bajáért és legnagyobb egyé­ni problémája mialt (nincs állása, ínég mindig nem neveztek kl) nem a demokráciát szidja. Elmondta azt is, hogy lépten-nyomon azt vágják a fe jéhez, hogy az elmúlt rezsimben sze­rezte meg képesítését és igy íeltétlc­uül reakciós. Ha nem ismertem vol­na régebben, az a rövid beszélgetés is elegendő lelt volna ahhoz, hogy meg tudjam állapítani, a demokrácia őszin­te hívéről van szó. Meg tudom érteni, hogv komolyan bosszankodik a reak­cióssá* vádja mialt. Aliban Is igaza van, hogy ncin egyedül van tanár­társai és más szakmáju értelmisé­giek közölt, akiknek hasonló a pro­blémájuk. Valóban lassan odajutunk, hogy az emberek, ha ősszezürdülnek egymással, mindjárt a reakció sú­lyos vádját vagdossák egymás fejé­hez. Vannak emberek, akik a reak­cióval aluszunk cl és a reakcióval ébrednek. — Azl azonban le kell szögezni, szépszámmal akad­nak közéletünkben és közoktatásunk­ban is olyanok, akik ncin győzik elég­gé hangsúlyozni, bogy születésüktől kezdve demokraták, ugyanakkor tel tcik, megnyilatkozásaik a legpontosab­ban visszatükrözik, hogy c demokrati­kus máz közismert reakciós figurát takar. Ehhez hozzátehetjük még azl, hogy az ilyen urak szólárában fordu' elő icgsürübben a reakciós szócska. Óriási hurrát szerctlcni volna ki­állani, amikor elmondta, mulasztásá­nak ismeri el, hogy eddig nem foglal­kozott politikai kérdésekkel. Igaza van, sokminden másképp történheted vol­na, ha a széles néprétegek nemcsak érzelmileg lellek volna németellene­sek, de a politikai harc gyakorlati megnyilvánulásában is sikerül egy erős németellenes frontot kiépítenünk. Ami érvényes a háborús évekre, lé­nyegileg ugyanaz érvényes a jelenre Is. Nem elég csak érzelmileg demo­kratának lenni, szük«ég van harcos kiállásra. Anuál is inkább, mert csak következetes magatartással lehet be­bizonyítani, illetve párhuzamot vonni — ki a jelszót ismétlő szájaskodó és ki az, aki építője demokráciánk­nak. Mindenképpen dicséretreméltó, hogy I demokráciát és pártunkat nem nz ipró hibákon és bajokon keresztül nézi. Meg kell őszintén állapítani, na­gyon sokan Vannak, különösen a ta­nárnő köreiben, akik főleg tájékozat­lanságból hajlamosak arra, hogy a háború folytatásaként ránkszakadt szenvedésekért, bajokért a mi pártun­kat. vagy legjobb esetben a demo­kráciát tegyék felelőssé. Valóban szükség van a jóhiszemű tárgyilagos­ságra. Az már Icomo'.y eredmény, ki­sebbfajta siker, hogy a tanárnő he­lyesen következtet és mintfen igyeke­zetével azon dolgozik, hogv segilscn H hibákat kiküszöbölni. Abban a reményben záróin sorai­mat, bogy sikerül egy vilát megindí­tani, amelybe nemcsak a tanárnő, dc mások is. akiknek hasonló problémá­juk vau, belekapcsolódnak, lligyjc el, Illetve higyjék cl, nagyon sokat lehet segíteni nemcsak embereken, de az egész magyar demokrácia ügyén, ha elmondjuk, megbeszéljük bajainkat, fájdalmainkat. Tárgyilagos, segítő kritikával meg­irt sorait várva, maradtam tisztelője: Komócsin Zoltán DÉLMAGYAR ORSZA Q HnmiMmni S A svábok kitelepítésével végleg lezárul a magyarság szabadságharca a német imperialista törekvések ellen Hogyan telepítették be Magyarországra a németség tömegeit Amig a magyar mitliók jobb ágysorsban tengődtek, a svábok minden kedvezményt megkaptak Végre megszabadulunk a legjobb magyar földek bitorlóitól Németországgal szomszédos keleti lerülclckröl, Csehszlovákiából, Len­gyelországból és Magyarországból a potsdami határozat értelmében vissza kell le'.epitcni a német lakosságot az anyaországba. A magyarországi sváb­ság kérdésében a pártok vezetőinek bevonásával megtartották az első rendkivüli minisztertanácsot a hazai németség visszatelepítése ügyében. Ez­zel a visszatelepítéssel végleg lezá­rul néineiellcnes szabadsághar­caink törtenele és végleg megoldó­dta a német kisebbség és a magyar nemzet közötti évszázados ellentét. A hazai néniclség mindig a legvakabb eszköze volt a keletre törő német terjeszkedésnek, különösen a máso­dik világháború előtti esztendőben váll a náciszellem teljes kiszolgáló­jává a dunántúli svábság nagv tömb­je. flk adták az utánpótlást a külön­böző néniét terjeszkedést szolgáló fegyvereknek és kulturegyesülclek­nck. Kedvezmény a német telepeseknek — jobbágy­sors a magyaroknak A trianoni Magyarországon élő né­metség túlnyomó többsége a Dunán­tuion. Tolnában, Baranyában, továbbá Bndapest környékén él. Ezek a töm­bök legnagyobbrészt a török hódolt­ság ulán kerültek magyarországi te­rületekre egy tervszerű clnémctesitő politika eredményeként. A letelepülő némelek minden szempontból sokkal kedvezőbb helyzetben voltak az ős­lakosságnál, mert mint szabad embe­rek csak az uralkodóház alá tartoz­tak, nagv kedvezményeket kaptak anyagban, pénzben és már a pol­gárosodás mjára léptflr akkor, anitkor a magyarság milliói a jobbágyság igája alalt küzkSdlelc. A magyarországi német telepesek fői­det, házhelyet, épitési anyagokat, gaz­dasági felszereléseket, * jószágokat, egyévi élelmet, pénzt és háromévi adómentességet kaptak s mint sza­bad emberek boldogulhattak azon a földön, ahol a magyarság mint Job­bágy vergődött a német telepesek melleit hosszú évtizedekig. Ezek a kedvezmények olyan nagyok voltak, hogy mindenfelől előtűntek a telepes karavánok ezrei és a német telepesek ellepték a legjobb magyar földeket, hogy a megszervezett aj honfoglalók felhígítsák a magvar nemzeti ellen­állást és megtérjék még kifejlődés előtt a szabadságharcok forradalmi mozgalmait. A Habsburg-ház a germanizálásere­jén keresztül akarta örökös tartomá­nyává süllyeszteni a magyar földet. Ekkor tclepitetle bc C.rassalkovics Anta! Ilcvesmegye déli és Pestmegye közép és déli részének sok községét a Némcl birodalomból bevándorolt sváb családokkal. A csepeli német falvakat Savoyai Jenő, Fcjérmcgyc Véi-lcs-hegységbcH német falvait Es­terházy- és a Ziehy-család, valamint a Pálos-rend nlnpitolta. A bakonv­bcli német falvak ugyancsak a Zi­chycknek köszönhetik eredetüket. Mlg a Dunáidul déli részén idegen, fő­leg *-<mct hadvezérek és egyházfők végeitek nagyszabású telepítéseket, addig a Tiszántúl Haruchcr és Ká­rolyi Sándor gróf létesített 16 sváb falul. A bécsi udvar lelepilésl tevékeny­ségének a középpontjában a német­ség állolt. A szükséges emberanyag összeloborzását a Németbirodalom egész területén Iclcpilési bizottságok végezték. Az ő felfogásukra a német jobbágyság, hogy megszabaduljon földesuraik vészes nyomása alól, mint szabad parasztok tízezrével köl­töztek a magyar királyság telepeire Az első nagyszabású állami lelepitcs gróf Mcci Klaudius Florimus nevé­hez fűződik. Egymaga nem kevesebb mint 53 német falut létesi'.elt. Ugyan­csak az állami német telepítések so­rán 70 ezer német család vándorolt bc az országba és ezek elhelyezésére a magyar adózók pénzéből 7 millió magyar forintot fordított a bécsi kor­mány. Ilyenformán n telepesek elin­dulhattak a boldogulás utján. Német főurak kapták meg Rákóczi és ah nme vezérek birtokait A Habsburg-ház nemcsak a német parasztoknak vágott ki értékes terü­leteket a magyar földből, hanem •agy birtokokkal Jutalmazta a magvar szabadságharcok leveré­sében résztvevő hadvezéreket és politikusokat. Igy az egvml!­lio hold földnél nagyobb Rákóczi­brtokot majdnem száz százalékig idegenek kapták. Salm generális Trer.csént, Rtntf­srhman! grófnő a Baboosni uradal­mat. Trantson herceg Sárospatakot és Regécet, Sch'rkingen önodot, báró AUenborg Olló Ungvár, Munkács, Diósgyőr és a Szentmiklösi-uradalma­kat, Starhemberg Hatvant és Nagy­orosz falut, Sehünhorn érsek a Szent­miklósi és a Munkácsi-uradalmakat, L'HniRcr tábornok a Csetneki-uradal­•nat.lt, gróf Brenner Oroszlánkőt és még tíz tábornok és egyéb politikus hozzátartozói kaptak nagyobb fóldbir­tokadományokat a Rákóczi, Bercsényi és a többi kuruc vezérek birtokai­ból. Ilyen tervszerű telcpitési politika mellett a magyarsúg nem tudta fel­fogni a német szellemnek azt a hul­lámát, amely nagyrészben oka annak, hogy az ország a mai állapotába ke­rült A német származású városi la­kosság a kiegyezés után beolvadt a magvarságba és nagv százalékban ők alkolták a magyar hivatalnokoszlúlyt. Az ő soraikból kerüllek kl azok az árnlók, akik felelő* pozícióikat a német érdekek terjesztésére használták tel. A városi németséggel szemben a sváb parasztok tömbje egységesen német maradt területeiken és évszázadok alall ugy számban, mint birtokban gyarapodtak. Terjeszkedésüknek egyik cka volt gazdasági erejük, amelyet a német terjeszkedési politika biz­tosilott számukra. A svábság min­drnhol a legjobb földeket kapta, a piachoz legközelebb eső területeken. Újra magyar kézbe kerül a bitorolt löld! Az első világháború alalt szülé­iéit meg a Naumann-féle középeuró­pai elmélet, amely kiindulója lett a háborús német szellemi és impe­rialista törekvéseknek. Háború után a hatalmas erővel meginduló német propaganda bedobta a világ közvéle­ményébe, hogy mindaz a löld, amelyen német él, az német terület és német kai­lurtaiajnak minősíttetik. Kari C. W. ujszcrü állampolgári jo­eokról ábrándozik, amely u biroda­lom határán tul élő németekre ve* natkozik. Ezek szerint birodalmi, ha* tármenti és külföldi németeket külön* bözlelnck meg. A birodalmi némcleic a mai Németország határain belül élnek, n határmentiek I-cngyrlország. Csehszlovákia, Ausztria, Svájc, Olasz­ország, Jugoszlávia, Románia és Ma< gyarország területein élő németek. A külföldiek pedig Oroszországban és a tengerentúli országokban élő néme­tek. A szabad népek szövetségébe tö­mörült nemzetek mint a háborús bű­nösök élcsapatát tekinti a kcleleurő­pai országokban élő svábságnak azt .1 nagy százatékát, amely teljes mér­tékben kiszolgálta a német impe­rialista érdekeket. A potsdami Aatá* rozat értelmében ezek a sváblakla' területek újra szabaddá válnak és uj lehetőségeket nyújtanak Magyarorszá­gon a fóldbirlokpolilika számára, mert ax évszázadát éta htfaralt föld ajra magyar kézbe kerftL Kararz Dezső Nagyszabásn újraerdő­sítés! akció indul A földművelésügyi miniszter az :>'­lami csemetekertekből az Alföldön »• •­dők, fasorok, szélfogópászták és I i­csoporlok telepi lésére, továbbá az or­szágban levő kopár és vízmosásos te­rületek erdősítésére, a háborús irtii­sok újraerdősítésére, a Balaton köz­vetlen környékének fásítására és v< ­gül erdőterületek vágásainak és tisz tásainak újratelepítésére ez év őszé i és a kővetkező év tavaszán nag.­mennyiségű erdei facsemetét és s hangot osztat ki. Az 1945. évi őszi erdösitésh szükséges facsemetéket és suhángo kat e hónap végéig, az 1946. évi tavaszi ültetésekhez szükségeseket pe­dig októher végéig keli az ültelés he­lye szerint illetékes állami erdőignz­gatóságnál. erdőfelügyetőségnél, er* dőfeiügyclőségi kirendeltségnél vagy crdőhivalaln&l szóban, vagy írásban igényelni. Az erre vonatkozó hirdetmény a Magyar Közlöny augusztus 17-iki szá­mában jelent meg. Vas Zoltánné előadást tart Szegeden A Magyar Kommunista Párt szeged? belvárosi szervezete szeptember 8-án délután 6 órai kezdettel a Városi Zenede nagyi érmében (Tisza Lajos-körut és Petőfi Sándor-sugárut sarok) jugoszláv­magyar estet rendez. Közreműködnek: I. Vas Zoltánné Budapestről (ünnepi beszéddel). 2. Dr. fíálint Sándor egye­temi tanár (a jugoszláv ós magyar nép­kultúra sajátosságai előadássál). 3. A magyarországi szlávok antifasiszta szö­vetségének szőregi szervezete (szerb népdalok, népi táncok és szavalatokkal. 4. A MaDISz szegedi szervezete (ének­számokkal). 5. A tápéi népd.-ilkórus és népi tánccsoport énekekkel és táncok­kal. 6. A Magyar Kommunista Párt sze­gedi belvárosi szervezetének egyes tag­jai szavalatokkal. Az előadás nyilvános és díjtalan. M4RHAHUS­ból készült olcső és ízletes táp-husleves konzervek minden fűszeresnél. Vendéglők, éttermek részére külön csomagolás. mi"?; SZEREDAI, Cserzy Mihály-u. 3. — Kárász-u. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom