Délmagyarország, 1945. szeptember (2. évfolyam, 197-221. szám)

1945-09-30 / 221. szám

DCLMAGYARORSZAG U15 szíptembef Sé Rz oluasá irja Gyermekek * SzécIieDyl-téren Kaptuk az alábbi panaszos levelei: A Polgármester Ur szociális és f yeímokszcrclő gondolkozásának üvzőnhctő, hogy u Móra park víz­medencéjében a városi bérházakba siorult gyermeték lubickolhattak n nyáron. Ugyanakkor, ha nem is oly mértékben, vannak engedmé­nyek a Széchenyi-téren ls. Ilt azon­tán már bajok történtek. Ugy egye­sek, mint a pártérlckezlclck alkal­mával elhangzott felszólalások pi­cászt emellek a Széchenyi-tér vi­rágágyainak rongálásai ellen, me iyek közölt gyermekek bújócskáz nuk, tépik, tapossak nz ültetvénye két. Ugyanakkor mcjfrohamoízák i srchrokat is. Egy Hy*a roham k»­velkezménye lelt a tl»»a lafos szobor egyik asetlékalakjáazk meg cscakflása Is. Az egész országban talán váró funk vallhatja lcgsScrencsésobbnck magát, hogy épületei és utjai ép ségbeu maradlak. "Van virágos par kunk, nhicly a legnagyöbb csodál kozást váltja ki az idegenekből Mindezt máshol nem lehet látni. A város áldozatkészsége, amely a szépet ápolja és *a munkások, akik mindezt megvalósították, nehéz időkben, nehéz munkával, megér demlik, hogy az meg is maradjon 'szcmeMclkct gyönyörködtető igaz szépségnek. Beszélgetésem a párkőrrcl arró győzött meg, hogy a kzépségék ép ségben maradása nem a gyerme kek csintnlanságán malik, hanem a - " gyermekek őrzésével • megbízott egyéneken, nagyon sok esetben n szülőn, aki a demokratikus rend által létrejött szabadságot rosszul értelmezi. íme egy példa: A gyermeket figyelmezteti parkőr. A gyermek hallgat a jó szóra. Erre a jólöltözött hölgy rá­támad a parkőrre, kétségbcvo'nja jogát, hogy a gyermeket íigvefmez­, tcsse. Dc ez nem elég, most már a gyermekre szól rá, hogy csak folyiassa játékát, pkármennyire 'is káros hz a közre. Több önfegyelmet és közösségi érzést vár el a demokratikus rend még a gyermekeikkel szemben el­fogult szülőktől is. Egy olvasó. -oo®— Miért tilos a kerékpárt áttolni az ujszegedi pontonhídon 1 A Szegőd és Ujsze'ged közölt most készített pontonhídon nem engedik meg, hogy a jobbára szegény mun­káscmbcrekből álló közönség kerék­párját átvigye a Túlsó oldalra.'Már­pedig ezek az emberek nagy ut előtt állanak, amig munkahelyüket elérik. A magukkal hozott kerékpár sttlya nem nagyobb, mint bármelyik em­bernek a testsúlya. Ezért nem tud­juk az okát annak, hogy ml késztette a hatóságot arra, bogy a közlekedők magukkal tolt kerékpárját áthozni ne engedjék. A másik hid ugyanis olyan meredek, hogy ott kerékpárral menni fis talicskával közlekedni szinte élet­veszélyes. Az algyői híd sokkal kes­kenyebb és gyengébb, mint a mbst jészült szegedi hid és mégis csoma­gokkal út lehet' menni és a kerék­párt át leheí tolni, sőt még kéziko­csit is átlolunlT rajti. "" Nem hinném, hogj a szegedi Uta­lom azért álfua fenn, hogy a*sétálni vágyók kényelmét biztosítaná — a munkásokkal szemben. " Ezen nz állapoton sürgősen segíteni, kellene. Halász Imre, Szabadsági Újszeged, Kózépkikótősor 2. a. lakos. Magyarságtudomány At w •* Om boltim! L 1,1 bánnit ,>eh9z. eladhatja, bár­mit keret, megtalálja. (Szeged, szeptember 29) Az uj szellemben meginduló szegedi egye­temnek egyik legfőbb célja, hogy valóban demokratikusan gondolkodó, nem soviniszta, de öntudatosan ma­gyarul érző, a magyarság lényegét ismerő és meglátó uj magyar értel­miségei neveijen. Ennek pedig leg­jobb eszköze n magyarságtudományon keresztút adótlik. Az egyetemi ifjúság még czév májusában be is iálta ennek szükségességét és magYarsáztadomá­•vl laasccb vagy Intézel feiáiUlisát kivétellé kiáltványában. Ez sajnos még a ívni napig sem történt meg, dc körvonalaiban már látjuk kibon­takozni ennek lehelőségét, amint a szcgeai tudományegyetem czévi tan­rendjét figyelmesen megvizsgáljuk. Előbb azonban tisztában kelt lennünk azzal hogy mit is értünk valójában magyarságtudományon. Oitalay Gyula jegyzi meg a ma­gyarságtudománnyal kapcsolatban, hogy /'gény&nfc • magyar valóéig, sors éa magatartás mim1 teljesebb és Igazabb megismerése*' Magyarság­tudományról beszélve lenát nem va­lami zódös, romantikus uton tapo­gatózunk, hiszen világos ut áll előt­tünk, amelyet komoly és elismert tudósok és* irók vágtak számunkra,, mint például Kodály Zoltán, Cyirtfy István, Erdei Ferenc, Gomboex Zol­tán és még sokan mások. Ez a !tado­mány a magyar népi szellemnek, a nemzet karakterének jegyeit tanul­mányozza, mert ahogyan Veres Péter mondja: /mindenféle tulajdonságok mindenféle népben más-más arány* ban, más-más vérmérséklettel színez­ve, más-más elosztódúsban, más-más Iss/elételben jelennek meg. Ezekből a különbségekből, az emberek és In­Újdonságok sajátos arányából és egj ed«li összetételéből áll elé a nép­jellem*. • Sofravévé ag egyes karokat, mind-i járt az újonnan felállított jogi kar el&attdsai- Mtatt örömmel üdvözöljük ebből a szempontból Csekey István előadásait »Demokratlkns elemek a magyar alkotmányban* cimtnél és Schnelier Károly /Magyarorszig tár­sadalomrajza* cimü kollégiumát. Vár­Voayi Hildebrand /Társadalomlélekta­na:-ban is érdekes kérdéseket lehet majd felvetni a magyarságtudomány szempontjából. Igen sajnáljuk azon­ban, hogv semmiféle előadást nem látunk hirdetni a népi jogról. Ezen a téren nagy feladatok várnak a fiatal nemzedékre, hiszen a népi jog isme­retének szervesen bele kell illesz­kednie a jövő magyar törvényhozói­nak és törvénytevőinek ismeretköré­be. Ezen a téren egyébként már je­lentek meg úttörő munkák is, mint például Papp László: Kiskunhalas né­pi jogéiele és Bónls György; Magyar jogi néphagyomány cimü dolgozata, de nagyobbszabásu munka még nem jelent meg. Ez a kulatásterület Igy még feldolgozatlannak ifton'dbatő. Az erreslntfemáayl kar előadásai közül is hiányolnunk kell, hogy a népi gyógy llásmMokrél, a népi lü­vesség egészen széleskörű tudómé­nyáréi semmit sem hallanak a Jővén­do orvosol, holott enélkül a népegész­ségügyi vizsgálatok is csaknem lehe­tetlenek. Az orvostanhallgatók részé­re ajanldlos lárgyak között igen ná'gy­jclentőségűek Bártan Lajos antro­pológus-professzor előadásai Magyar­ország antropológiájáról és a Rasszok és népek Ismeretéről. Ezeket az elő­adásokat is igen tanácsos lenne más kari — különösen bölcsész — hallga­tóknak is f-'venni. Áttérve a bölcsészeti kar előadá­saira, természetesen ide sorolhatjuk teljesen a magyar nyelvészet és ma­gyar történelem előadásait Klrmm An­tal, illetve llermanu Egyed proteoz­szor poár évc'k óta jólisincrt kitűnő 6, jó meglátásokkal rendelkező elő­adásában. Ide tartozik teljes egészé­ben a magyar irodalom is, amelyet ag idén Slh professzor helyeit dr. Vajtal István fog előadni. Ezek közül az elő adások közül Az Irodalomszemlélet korszerű problémái ígérkezik igen ér­dekesnek, amennyiben ezeken az órá­kon szeminárium formájában azt a mindjobban előtérbe nyomuló pro­blémát fogjuk az ifjúsággal megbe­szélni, hogy « magyar irodalmat váj­jon milyen szémponlból lehet a leg­tökéletesebben értékelni. Komoly ic hetőségekre és a magyarságtudomány terén való igazi elmélyülésre ad al kaimat Bálint Sándor két kollégiuma is Szeged népkullurája és Az AllSId néprajzi problémái cimen, továbbá Szeghy Endre Magyar népzene és a szomszéd népek zenéje cimen hirde­tett előadása. Eperjessy Kálmánnak A magyar város története cimü elő adásai is igen érdekesen világit/tat­nak rá a magyar városi élet mai ké­nének kialakulására. Ezen a karon rs van azonban hiányolni valónk, még­pedig abban, hogy hiányzanak a ma­gyar régészeti előadások. A kolozs­vári egyetemen "Liszté Gyula mutatott Igazi irányt a magyar régészet to­vábbi fejlődésének és munkája ed­digi eredményét A honfoglaló ma­gyar nép élete cimü népkönyvében kitűnően össze is foglalta. Mindezekből láthatjuk tehát, hogy a magyarságtudomány széleskörű anya­gába beletartozik a szorosan vett néprajztudománytól a néplélektanon, társadalomtanon, nyelvészeten, Iro­dalmon. történelmen keresztül a ré­gészetig, településtórténelig és táj­földrajzig minden, nihi hozzájárult a magyarság mai ^rcának megrajzolásá­hoz és kialakításához. Az egyelem ifjúsága érdeklődik ás eziránt a téma­kör iráct és értesülésünk szerint az egyetemi lisztképző cserkészcsapat ve­zetője, Péter László rajttszt már fel is vette a kapcsolatot többek között Ortutay Gyulával, aki annakidején a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiu mának egyik fő mozgatója volt. Reméljük, hogy a szegedi egyetemi ifjúság törekvése meghallgatásra is talál és a népi, demokratikus Ma gyarország vezetői belátják a ma­gyarságtudományi intézet felállításá­nak szükségességét és ha egyelőre cz komolyabb akadályokba ütközne, akkor legalább ilyen irányú tanszék­kel fogják hamarosan teljesebbéten ni a szegedi tudományegyetem mun káját. Lókös /oltón. Színház :-* Művészei EDES MUST viszonleladásra állandóan kapható. Kne*ba Mihály btrpineészelo Szegői, Kossuth Lajon-nua&rui 21. Magyar gazdaképző iskola UJ Intézmény a demokrácia szolgálatában (Szeged, szeptember 10) A demokrá­cia nemcsak a romokat takarítja el, de lebontja a megingott rozoga épületeket és alkotásokat is és siet azok helyett ujat, jobbat és maradandóbbat építeni. Bedobta az olvasztó kcmencéba agrár országunk hatvan mezőgazdasági nép­iskoláját, amelyek a közoktatásügyi mi­niszter fennhatósága alatt állottak. Az anyag nem veszett el, csak felolvadt. A felolvadt anyagot a magyar fóldmi­vetésügyi miniszter uj formába öntötte és a cseppfolyós anyag lehűlése után született hatvan „magyar gazdaképző iskola." Az uj demokralikus intézménynél beiraiási dij nincsen és a tanítás is tel­jesen ingyenes. Felvételre jelentkezhet­nek azon 14. életévüket fiu- és leány­tanulók, akik az elemi népiskola VHI-ik a régi mezőgazdasági népiskola Il-ik, a közép- és polgári iskola IV-ik osztályát elvégeztek. A magyar gazdaképző isko­lát végzett tanuló időveszteség nélkül folytathatja tanulmányait a gazdasági középfokú iskolában. Az iskola célja a tehetség kutatása, az értelmes gazda- éa fóldmüvesgycrmekekböi uj, izig-yéria magvar, müveit gazdatársadalom éa középosztály nevelése. Szegeden, Alo® központon, Felsökőzponton, Rüszkén éa Szatymázon avilnak me« ily»» Uko'Ak. At »ldöafcc — javított. Most je­leni meg az /Időnk* cimü* művészeti és irodalmi szemle legújabb száma. Jelenleg az /Időnk* Szeged egyeden művészeti és irodalmi orgánuma, ez­ért Egyetemmel kisértük minden meg­jelent számát. Sajnos, eddig nem SOK jót mondhattunk n havonta 'megjele­nő kis lapról, sót kénytelenek voltunk erős bírálattal illetni zavaros tartal­ma, pongyola slitusa és szakszerüf­icii szerkesztésmódja miatt. A most megjelent legújabb számnál jólesőed állapítjuk meg, bogy az /Időnk* — Ja­vított. Az uj számot Ertacy Péter, 4 fiatal költő jegyzi mint felelős szer­kesztő. A tartalom és stílus szinvo­nalemclkcdésc nyilván ennek a tény­nek tulajdonítható. Az uj szám Ju­hász Gyulának kevéssé ismert gyö­nyörű versét, /As ismeretlen kato­ná«-t közli, bizonyára mintegy je­lezni akarván, hogy a lap a jövőben Juhász Gyula szellemében, az 6 nyomdokain kiván haladni az iroda­lom és a művészét szolgálatában. Közli a láp Borisz Piinjáknak, a szőr­iét irodalom erős tehetségű novellis­lájának egyik izgalmasan érdekes, erősen Expresszív,' villódzó stílusú irását. Somogyi Árpád *A Le Pelclier­utca* cimen Ír hangulatos cikket na impresszionista festészet születés® ről, Kálmán László pedig Heinrich Mannt. a proletárirót mutatja be aa olvasónak. Néhány meglepően jó vera emelkedik ki a szám tartalmából* Füssy József László /Nyugtalan ufs cimü Baudelairc-os hangulatu költeni® nyo akármely előkelő irodalmi fő­rumon megállná helyét. Rab Gézá­nak, a régen hallott szegedi költő­nek Finom szonettjét közli az /Időnké* Meg kell még említeni Kovács Ár­pád megemlékezését a fiatal Józsel Attila szegedi Eletének egy érdekes epizódjáról. Több kisebb Írás cg® szili még ki a számot, amelynek cím­lapját Tápai Antal /Kaláswézők* ci­mü jólsikcriilt fametszete disziti, (mfj, —oO>— As Otthon baaptrieajrlérMe. Hét­főn nyilik meg a Szegedi UjságiróK és Művészek Otthona hangverseny­irodája Kölcsey-utca 7. szám alatl és máris olyan hangversenybérlet­tervel terjeszt a zeneértő közönség elé, amely kétségtelenül a legtöbb művészi élvezetei Ígért a jelenlegi viszonyok között. Küttöldiek termé! szelesen nem szerepcinek a műsoron, inert egyelőre e'lhárithafallanok m utazás akadályai. Ezzel szemben U hazát művészek" legjobbjait Igérl Sze­•gcclre hozni éspedig Patakr Kálmánt /albnreezky Edét, a Waldbaner— Kerpef-vonósiiégyest, Székely Mihály^ W'aed* Lurattot, Uagár Imrét, ReBu Gabriellát, Lengyel Gabriellát és Hernádi (HcimUrh) Lajost, az ezidó­szerint legkiválóbb zongorámüvéssL Ezeket az elsősorbeli művészétét hal hang verseny est keretében akarja fel­léptetni éspedig október 21-én, nu­veqiber 11-én, december 2-án, de­cember 23-án, január 27-én és feb­ruár 24-én. A helyárak egyelőre bi­zonytalanok és a bérlők egyrészt hogfc maguknak jegyeket biztosítsanak, más­részt hogy a hangveh-sen y bérle tteru megvalósítható legyen, '400—600 peat­gű előlegét adnak a jegyekre. Elő-' jegyzéseket hétfőtől kezdve fogad «T aa iroda, de ternfészetesen vissza­fizeti a pénzt, Aa elég bérlő nem jelentkezik és hangversényélnkcl lehet megrendelni Lapki hordót Délmagyarország kladóhlvalalo. JMp ezüstróka nói télikabátért «ik cser^nuuő Párisi-kórut $

Next

/
Oldalképek
Tartalom