Délmagyarország, 1945. augusztus (2. évfolyam, 172-196. szám)

1945-08-05 / 176. szám

J IffC kujfüszlus y OELMAGYARORSZAG Engels Frigyes (Ma ötven esztendeje annak, hagy Engels, a tudományos szocializmus egyik megalapítója, Marx legbelsőbb barátja is munkatársa meghall.) .Engels Frigyes 1820 november 20 án Múletclt a rajnavidéki Barmenbcn. .vagyonos polgári családból. Atyja az Ernicn és Engels tcxlllgyár tulajdonosa, vallásos és konzerv aliv ciubcr. •A poülil'allag fejlett Rajnavldék forrongó és erjedő szellemi élele erős hatással van a fiatal Engclsre. Egy ívvel r.z érettség: elölt otthagyja a Középiskolát és beáll gyakornoknak egy Larmcnl nagykereskedőhöz, ahelyett. bogy — mint családja kívánja — hivatalnoki pályára mcr.nc M*r Balaton foglalkozik" bőlcsctetl kérdé sekkel és rüozófiai tanulmányait még Intenzivebben folytatja tvcrliní katonaévei alatt. Itt összekóticléslKJ kerül sz ujhcgoliánusokkal és először találkozik M.arx-szal. Azután atyja manchesteri gyárában dolgozik. Anglia Igen alkalmas terület arra, hogy a kutató szellemű Ifjú n fejlődő kapi talizmnst tanulmányozza. Engels ír lozófiai tanulmányainak folytatása mellett komolyan elmélyed a közgazdaságban és szinte logikai törvényszerűséggel egyre közelebb kerül a modem n,-olelnriálusboz. Munkatársa lesz Owen Róbert és a chartisták lapjainak. Ekkor Indul meg leve lezése Marx-szal és két tanulmányi fs küld Párisba. a Némcr-Francla Evkönyveknek, amelynek Marx a társ szerkesztője. 18t4-ben meglátogatja Mnrxtil Párisban. Megállapítják, hogy egymástól távol és egymástól függetlenül azonos ulon haladnak és azonos eredményekre jutottak. A találkozó eredménye a »Szcnt család* cimü mu, amelynek első. kisebb felét Engels irta és amelyben Bnucr nrunól és kórét bírálják maró szatírával. Engels Angliába való ' visszatérése nlán megírja egyik legnagyobb munkáját t.\ öolgozóoszlúly helyzete Angliában • címmel. Kanlsky szerint vez2cl a könyvvel kezdődik meg á tudóuiányos szocializmus*. Ezután Engels Brüsszelbe megy u Parisból kiulasi tolt Marxhoz. Itt együtt irjrtk meg a >Néinel ideológiát cimü hatalmas munkát, amelyben az Ifjuhegelíánílsokka! és saját bölcseleti mulljukkat is végleg leszámolnak. A könyv azon hun uem talált kiadót és így soha scin jelent meg. Most mindinkább be'cvolik magukat a politikai mozgalomba. Nemzetközi kapcsolatok egész sorát épilik ki .'s 1817-ben belépnek az Igazak Szövet légébe, amely később Kommunisták Szövetségévé "alakul át. Ennek meg bízásából együtt írják meg n Kommtt nista Kiáltványt. A Kiáltvány, amely jl848 februárjában jelent meg, a tudományos szocializmus alapja, a modern munkásmozgalom programja Marx cs Engels filozófiai és gazdaságtörténeti kutatásainak összefog'alása (Újra mcgiclont a Népszava kiadásában.) A Kiáltvány megjelenése után .rövidesen kitör a párisi forradalom iMarx és Engels visszatérnek Németországba, Kölnbe, ahol az Uj Bajiul Újságot szerkesztik. A német forradalom bukása után a lapot betiltják. Marx Párisba megy. Engels az utolsó percig harcol a badonpfal/i telkelők oldalún az ciicnfoirsdalominal szemben. Azután együtt mennek Londonba, ahol u rövidéletű Uj Rajnai Szemlét adják ki. 1S50 tői Marx és Engels rövid megszakításokkal 20 évig egymástól távol élack: Marx Londonban a British Muzcumban a közgazdaságlant tanuhiáiiyo/za és n (Tőke* megírására készül, Engels manchesteri gyárát vezeti, amelynek lóvcdelniéből B réikülóző Marxol támogatja. Közben egy csomó cikket tr és három kitünö katonai innnkát (Po és Rajna, Szabója, Nizza és a Rajna, mindkettő Bz olasz francia háborúval függ őszire és vA porost katonakérdés és a német munkáspárt*), alaposan foglalkozik az összes természettudományokkal és összehasonlító nyelvtudománynyal. (Engels egy égést sor élő és holt nyelvel beszélt.) 1870-ben Londonba költözik Marshor. 1877-ben Jelenik meg filozófiai főműve, az Anlldúbring. amelynek három legfontosabb fejezete külön is megjelent (A szocializmus fejlődése az utópiától a tudőmányig' címmel. (Szikra-kiadás.) Ez a könyv a kispolgári szocializmus kíméletlen bírálata és egyben a tudományos szocializmus, a dialektikus materializmus cg^ik alapvelő írása. 18S3 március lf-én meghal Marx. Halála ulán Engels megírja (A család, állam és magántulajdon eredetét*, az emberiség őstörténetének marxista feldolgozását és Feucrbachrót szóló munkáját, amelyben a Hegel utáni német lilozófia elemzését és bírálatát adja. Hozzákezd Marx nagy müvének, a Tőkének befejezéséhez, amelynek második kötete 1885-ben jelenik fneg. Utolsó jelentősebb írása egy előszó Marx Osztályharcosok Franciaországban cimü müvéhez. Engels 1895 augusztus 5-én Londonban halt meg. Megérte még az európai knpitaliz' mus hatalmas kifejlődését, amelynek törvényszerűségeit a legelsők között Ismerte fel, dc megérte a munkásmozgalom kiszélesedését is, amelynek egyik megteremtője volt, ugy is, mint a tudományos szocializmusnak — Marx szal együtt — megalapítója, ugy is, mint gyakorlati politikus, Engcisnck döntő befolyása volt a munkásmozgalom fejlődésérc. Egész tevékenysége olyan szorosan egybefonódik Marxéval, hogv egyes müveikről, müveik egyes részeiről I© hetetlen megállapítani, melyikük irta. Bár n szocialista jobboldal ;<jszérő! történlek kisérlelek arra, bogy Man és Engels állásfoglalásai között különbséget vagy éppen ellentétet mutassanak kt és Engelst — saját szájukizének megfelelően — megalkuvónak, opportunistának 'tüntessék fel: nz ilyen törekvéseknek semmi tudományos alapjuk nincs. Engels igazi forradalmár és éppen ezért jó reálpolilikus, mert jó forradalmár. EngcM reálpolilikája nem megalkuvás, hanem a modern szocializmus általa éi Marx által kidolgozott tudományánaíl alkalmazása a konkrét valóságra. K. E Nqpok óta kétezerénb tanyázik a rókusi állomáson Nem fogadják vissza a jugoszlávok a Németországba menekült bácskai svábokai, akik hetek óla vagonokba zsúfolva hurcolják az orszáüb^n a fertőző betegségeket — Nyakunkon marad* nak a jugoszláviai svábok is ? — Sürgősen internálják a bolygó vagonok lakóit! (Szeged, augusztus 4) A napokban svábokkal megrakott vnsuli szerelvény futott bc a rókusi pályaudvarra. Délvidéki svábokat hozod. akiket kiulnsiloliak Ausztriából s most mennének hazafelé a Bácskáim dc a jugoszláv hatóságok nem akarják szerelvényeiket átengedni a batáron. Itt vesztegelnek tehát már napok óta az állomáson, néha lemennek a háláiig. hogy onnan újra visszairányítsák őket. A halóságok ugyláIszik uem lydják, mit kezdjenek velük, ill ténferegnek hát Rókuson hetek óla a vagonokban lakva v a legcsekélyebb egészségügyi berendezésekéi is nélkülözve. Hulladékaikat a vagon mellett szórják szét a pályatestre, a legyek ezrei iepik el á vagonokat és minden második ember belcg köröttük.,* halálesetek naponta fordulnak elő. A rókusi állomás környékén pedig egészséges szaglószcrvft ember nem tud megmaradni, olyan a büz s olyan a piszok, hogy a legveszedelmesebb járvrviyhaeiltusok is könnyen talajra találnak.' Akik senkinek se kellenek Legyőztem undoromat és odamentem közéjük, a piszokkal és hulladékkal szennyezett, legyektől ellepett vagonjaik közé és megpróbáltam velük beszélgetni. Hej, dc máskép beszélnek mosl, mint három évvel ezelőtt, amikor mint falukutató regös cserkész Fertőrákoson közöltük jártam. Akkor nctu akartak szóbaálini az emberrel „ha vásárolni akartál valamit, hát németül kellett beszelned a saját hazádban s gúnyosan arcodba röhöglek, hogy (nem tudni máf',vá.'« s majd kiszakadt a karjuk a vállukból, olyiw lcndüíclcs heil Hitlerrel köszönlek. Most persze kisebb lett a mellény és készségesen gyötörték a mágvar nyelvet, .-.melyik pedig egy szót se tudott magyarul, szégyenkezve vonult vissza a vagon sarkába. — No, atyafiak honnan jöttek? — Icszem fel az első kérdést Az egyik soványkepü, Hillcr-bnjuszos sváb keverve a magyart, meg a svábot, elmondja, nogy Szászországból jönnek, ahol lágerben voltak, dc az orosz parancsnokság.rendeletére bevngonirozldk őket és ulbaindltolták hazafelé a Bacskába, dc már kétszer is visszaküldték szerelvényüket a határról. — Szóval az a helyzet, hogv a mai Németországnak nem kellenek a nácizmustól megfertőzöll svábok", az osztrákok pedig, mint a német egység melleit lundzsátlörő voiksbúndísíákfcól, ugyancsak nem kérnek belőlük. Igy kiutasítva Németországból, Ausztriából, Magyarországon bólyonganak, a jugoszláv halár közelében, minlönbözőbb fertőző betegségeket terjesztve maguk körül. — A múlt év októberében jöttünk cl Bácskából — mondja az egyik hegycsállu sváb —, a németek azzal gyújtóitok őswc bennünket, hogv csak 11 napra megyünk ál a Dun(jn, Barmában (lám már nem (Schwabíschc-tíirkei«-nek mondja) leszünk kél hé)lig. aztán minden rendben lesz és jövünk vissza. Arra a megjegyzésünkre, hogyha akkor nem dőlnek be a volksbund vezéreknek és a németeknek, s nem mcnlek volna el. akkor talán ma nem lenn© ennyi bajuk. Erre az öreg sváb nagy sopánkodással azt fclcllc. hogy honnan lehetett akkor azt még tudni, hogy a németek elvesztik a háborút. (Minden gyerek tudta ezt akkor már Magyarországon, csak a nyilasok és a svábok uem sejtették.) Szóval ment az egész volksbund nagy lelkesedéssel a Hcimalba, a voiksbundisla vezetők az utolsó percig buzdítottak, dc amikor az amerikaiak jöttek, a voiksbundisla vezérek eltűntek s a német városokban bujkálnak. Pedig az öreg sváb is annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy hiúba bujkálnak, az oroszok ugvis elfogják ökcl. • — Amikor az oroszok vették ál a parancsnokságot — veszi át a szót az egyik Aagyhajuszos sváb —. táborba korúitünk s a mult hónapban bevagonirozlak és utbaindilották szerelvényünket a Bácskába. Már kétszer voltunk a határnál, egyszer egészen Horgosig bemenlünk, ílc onnan visszaküldték. A jugoszláv halóságok dcnfclé bűzt, piszkot és a legkü- nem akarnak visszafogadni, Most már kis helyen is megférnének . . szerbekkel s ha kpll, a hiagyarokkal is, békességben. Dc bezzeg, lavaly. amikor még a német szuronyokban bizhaltak, sőt hosszít évszázadokon át, anfikor nem kellett félniük a szabad népek haragjától, nem férlek meg kis helyen, ncin volt elég a sajátjuk, hanem a mienket is ak. rták. Bezzeg akkor ncin tudlak megélni békességben se velünk, se az ilt élő ylávokkal. S a sok szerencséden zsidó elhurcolásához is a svábok hangos tapsa és a zsidó vagyonokbn való beköltözése szolgáltatta a kísérőzenét ... Mi lesz a bolygó svábokkal? És most ilt vannak a rókusi él tamáson, több mint kétezren. N r. ponta balnak meg közöttük, halo'taikkal nem tudnak mit csináln néha napokig hurcolják magukká, s majd minden második ember beteg. Piros, meggynagyságu kiüté sekkel van tele a testük s ezt n betegséget hurcolják magukkal vá rosról-városra és szórják szét fertőzés bacillusait amerre csak járnak. Sürgős intézkedést kivetelftal Ncin mintha annyira aggódnáu sorsukért, hiszen ők sem aggód, tak ériünk egy percig sem. Dc azt nem lehel tűrni, hogy vagonba zsúfolva heteken át céltalanul bőlyongjanak az országban keresztül-kasul, fertőzve az egész országot. Miért nem intézkedik a kormány? Nincsen annyi élelmünk^ hogy etessük a dolog nélkül vagonlakó svábokat. Aniig a kormány diplomáciai ulon nem tudja kiutasításukat elintézni, lesséköket a társadalomiéi elkülöníteni, in. lernálóláborba zárni és munkára fogni őket. S az idegen terűidre való svábok kérdésével egy ült lehelne tárgyalni a dunántúli svábok úgvél is. Az sem tür halasztást. Hiteles értesülésünk van róla, fiogy hogyau élnek vissza a demokráciával a volt voiksbundisla vezetők, l'clő, hogy a bácskai svábok, akik ugyíálszjk se a németeknek, se osztrákoknak, se a szerbeknek ner.i kellenek, a mi nyakunkon maradnak. Mi pedig czalalt idehaza azon löprengünk, hová is telepítsük ki a saját hazaáruló, a demokráciára veszedelmes svábjainkat. Osváth Béla Az egyik vagon ajtaján fiatal sváb menyecske, meg egy öreg nénike bámul kifelé. Odamegyek hozzájuk is és megkérdezem, hogy hová valók? — BulkesZibc. Újvidék mellé -felel a leánya helyeit is a nénike. — Bulkeszibc? Tudják-e, hogy a jugoszláv halóságok oda görög kommunistákat tclcpitcttck, akik átjöttek a görög reakció üldözése elöl. Bizonyára a maguk házaikat kapták meg. ha haza is mehetnének. bogy fémének meg? — óh. megférnénk mi kis helyen Is. megélnénk mi a görögökkel egy fedél alatt. Nem volt nekünk eddig £c semmi bajunk se a magyarokkal. se a szerbekkel... Hát igen! Most már megférnének kis helyen is és megélnének fgv födél átall a görögökkel, a Aafauta 7-éa, kedden bemutató a KORZÓBAN Az első hatalmas orosz film Szegeden: iván