Délmagyarország, 1945. augusztus (2. évfolyam, 172-196. szám)

1945-08-22 / 188. szám

1945 jragnsrtns 2f UfiLMAGVAROSSZAG FON-N*"—*" •••'• E-53Í A kormány elrendelte a munkaerők országos mozgósítását és számbavételét [Budapest augusztus 21) A kor­mány elrendelte a munkaerők orszá­gos mozgósítását, illetve számbavéte­lét. A rendelet alapján a már dolgo­zók visszatarthatók munkahelyeiken. Az egyébként közös munkahelyen dolgozók munkaerejét át lehel irni más munkaterülef re. Azonnali átkép­zés utján fokozni lehet a munkaerő­kínálatot egyes fontos0b újjáépítési és jóvátételi célok n*gvalósitására. A munkaerők igénybevételénél a szak­szervezetek teszik "majd meg a kez­deményező lépéseket, amelyek tudva­levően" kizárólagos jogot kaptak. A rendelet gondoskodik arról, hogy a munkára igénybevettek érdekét meg­védjék és ebből a célból rendezi a munkabérek kérdését a hatóságilag megállapított munkabérek keretében. Gondoskodik továbbá az igénybevett szervezet a keltő elhelyezés és élel­mezés megoldásáról és a magasabb munkateljesítményt is elismerik az uj rendelet végrehajtásánál. Külön pont szabályozza a közérdekű munkából való elbocsátás eseteit is. (MTI.) Mozik műsora: Belvárosi Mozi Ma és mindennap bemutatja az uj magyar filmeta Futóhomok. Irta: Sza­lay László. Főszereplők : Hidvéghy Vali, Orsolya Erzsi, Bodnár Elek, Egyed Lenke. Ezt megelőzi: Szabad kenyér ünnepe. Rákosi Mátyás Szegeden be szél. Széchenyi Mozi Ma és mindennap bemutatjuk Korda Sándor mestermüvét: „A bagdadi tol­vaj"-!. Csodálatos történet az Ezeregy­éjszaka meséiből. A főszerepben: Con­rad Veidt. — Az alsóvárost MaDISz ma, kedden este fél 8 órai kezdettel taggyűlést tart. A tagok megjelenése kötelező. x Rácz Géza fogászati rendelését « régi helyen megkezdte. Mikszáth Kálmán-utca 12. x Seifmann Józsa és Deutsch Pál augusztus 18-én házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) x Eljegyzés. Ifj. Kéri Imre elje­gyezte Dobó Ilonkát. flSsólróipenti nagygyűlésünk összhangját kínosan zavarták meg egy — az elvtársaink jóhiszeműségéből a pódiumra merészkedett — szónok meg­döbbentő kijelentései. Megjegyzéseink : 1. A kommunizmusról, a primitív ősközösségről és a társadalmi osztályok kialakulásáról illik valamit olvasni, mi­előtt valaki nyilvánosság előtt ezekről kiinerészeii nyitni a száját. 2. Történelmi eseményeknek megfe­lelő tóvténelmi miliőbe való be nem állítása tudománytalan és ostoba. Állami önállóságra annak a népnek van joga, amelynek történelme és történelmi ha­gyományai vannak és ha ezeket a ha­gyományokat tiszteli. A magyar nép ragaszkodik állami önállóságához, mert van történelme és vannak történelmi hagyományai és ezeket a hagyományo­kat tiszteli is. A Magyar Kommunista Párt magyar párt és nem tűri, hogy nevében bárki is tudatlanságból durva módon gázoljon bele a magyar nep vallásos és hazafias érzelmeibe. 3. Teljesen ostoba és reakciós az a beállítás, mintha Rákosi Mátyást a Vörös Hadsereg hozta volna a magyar nép vezéréül, ami azt is akarja jelen­teni. hogy a Magyar Kommunista Párt a Vörös Hadseregnek köszönheti létét A Magyar Kommunista Párt közei há­rom évtizede történt megalakulása óta" legálisan és illegálisan vezeti a magyar­ság szabadságharcát és politikájának helyességét mutatja az is, hogy a fa­sizmus összeomlása után az egyedüli magyar párt volt, amely a felszabadu­lás pillanataiban keretéit megtartotta, sőt azokat tágíthatta is. A magyar nép és vele a Magyar Kommunista Párt hálás a Vörös Hadseregnek országunk­nak a fasiszta elnyomás alól törlént felszabadításáért, de leszögezzük, hogy pártunk nemcsak a felszabadítás óta vezetője a magyar népnek és vezérünk Rákosi Mátyás elvtárs már a Vörös Hadsereg megalakulása előtt is él­harcosa volt a magyar nép szabadsá­gának. Tombácz Imre, a szegedi pártszervezet titkára. Edes keksz, mézeskalács, burgonyacuhor SZEREDAINAL, Cserzy Mihály-u 3. — Kárász-u. 10 Egy fe}<Tgfcecske és gida eladó. Pusztamérges. 'Zrinyi-utca 12­Szeged egyetemi, szinliázi és zenemű­vészeti problémáit vitatták meg a Kommunista Párt érteimiségi ankétjén (Szeged, augusztus 21) A Kommu­nista Párt szegedi szervezete szom­baton délután a városháza közgyű­lési termében rendezte második kul­turális ankétjét. Ez alkalommal Sze­ged művelődési problémái kerültek megbeszélésre, különös tekintettel az egyetemre, a színházra és a város zenei életére. A nagyszámban megje­lent hallgatóságot Dénes I«eó elvtárs, h. polgármester üdvözölte, majd Be­rey Géza tartotta meg értékes elő­adását, közvetlen modorban adva elő a hármas témakörrel kapcsolatban fel­merüli problémákat. A közvetlen lég­kört teremtő előadói stílus megköny­nyitette a hozzászólások lehetőségét és az ankétet valóban megbeszélés jellegűvé lette. Szeged1 egyetemének problémáiról szóha az egyetemfejlesztés fontossá­gát hangsúlyozta Berey elvtárs és mindjárt rámutatott a tennivalókra is, konkrét javaslatokat hozva a plé­num elé. A jogi kár problémáját csak érintette, mivel egyetemünknek ezt a fakultását a jelek szerint most már bizonyosan visszanyerjük. Részletesen foglalkozott az orvosi kar ügyével és rámutatott, hogy itt igen sok megüre­sedett tanszéket kell hamarosan be­tölteni. Igen fontosnak jelentette ki, hogy az egyetem bölcsészeti karának szlavisztikai tanszéke tegyen, ez a szláv nyelvek és speciális délvidéki hely­zetünkre való tekintettel a délszláv nyelvek tanításának, valamint a szláv kultura kisugárzásának komoly bázisa lenne. Hangsúlyozta, hogy az Egye­tem Barátok Társaságát fel kell tá­masztani, de demokratikus alapokon, előadásainak programját pedig ugy kell összeállítani, hogy azok mindig színvonalasak legyenek és ne osztály­érdekek, vagy imperialista célok szol­gálatában álljanak, mint ahogyan a múltban többször megtörtént, hanem szigorúan véve a tudományosságot tarlsák szem előtt és népszerűsítsék a nagyközönség előtt. A színházzal kapcsolatban szólott a jelenlegi helyzetről, amely kény­szer következtében született meg, majd feltette azt a kérdést, milyen legyen a szegedi szinház? Követésre váró példának azt az értékes kezde­ményezést jelölte meg, amelyet la valy, a legvadabb jobboldali propa­ganda idején, két lelkes és hozzá­értő baloldali, izig-vérig művészem­ber, Bolh Béla és Fricsay Ferenc valósított meg. Komoly dráma- ós operakultuszt kell teremteni Szege­den, ezzel kell nevelni az operettek által fertőzött ízlésű közönséget a mű­vészi szép élvezetére. Annak a re­ményének adott kifejezést előadó elv­társunk, hogy a szegedi szinház ál­lamosítása, amely a hirek szerint évi 20 milliós támogatásban nyilatkozik meg a kultuszminisztérium részéről, lehetővé teszi ennek a megvalósí­tását. Külön szólott ezzel kapcsolatban Berey Géza elvtárs a szegedi sza­badtéri Játékokról, amelyeket a szin­ház uj korszakával kapcsolatban már a jövő nyáron fel kell támasztani. A zenei élet fejlesztése terén a városi zeneiskolában jelölte me? az előadó a megoldások kiindulópontját. Zeneiskolánkat is államosittatnunk kell és főiskolai rangra kell emel­tetni. Ez tág lehetőségeket tárna fel Szeged zenei életének fejlődése előtt. Az előadáshoz az egyes probléma­körök kérdéseinek felvetése után so­kan szóltak hozzá. Dr. Riesz Frigyes, dr. Bartucz Lajos, dr. Tóth László, Gönczy Ferenc, Kollár Pál, dr. Er­délyiné Lengyel Vilma, Mártó Leó, BenktT Miklós és többek hozzászólása révén az ankét anyaga igen sok hasz­nos szemponttal gazdagodott és igy a szombati megbeszélés bizonyára ter­mékeny hatással lesz a város műve­lődési életére. —O— A szegedi mozik mától rendesen 3, \5 és %7 órakor tartanak előadást. Becsületes munka jutalma A mai küzdelmes élet színjátéká­nak szereplő hősei a Munka és a Munkás. Az emberiség jövője attól függ, miként alakul e két társadalmi tényező helyzete magában a társada­lomban. Ha a munkásnak biztosítani tudjuk a munkához való jogát, ha a munkást megfelelően díjazzuk, hogy minden ember a munkája árán meg­élhessen, akkor megszűnik az az ok, amely a népeket a legsúlyosabb tra­gédiákba sodorja. Van tehát valami lélekemelő gesztus abban, hogy Sze­ged nyomdai munkássága vasárnap délelőtt ünneplésre sereglett össze, hogy oltárt emeljen a tisztes mun­kának és hódoljon olyan férfiak előtt, akik fél évszázadon keresztül hord­ták a követ a társadalmi .élet hatal­mas épületéhez. Szeged nyomdai mun­kássága kilenc munkatársának, Adóny Pál, Dobó Imre, Krause Ottó, Sper­lák Adolf, Pollák Jenő, Futó Lajos, Szűcs Imre, Varga István és Somo­gyi Pál ötvenéves nyomdászsását ünnepelte a vasárnap lartotl díszköz­gyűlésén, Ezzel a tiszteletadással kí­vánta kifejezésre juttatni szeretetéi és megbecsülését azok irányában, akik e félszázadon át végezték kuliurát épitő munkásságukat. De a tisztelet­adás nemcsak a nyomdásznak, hanern ezenfelül a jó szaktársnak is szólt, aki ezen idő alatt hüségigel és oda­adással szolgálta a nyomdai munkás­ság emberibb életet akaró törekvé­seit. Egyéni helytállásukkal érdemel­ték ki azt a megbecsülést és tisz­teletet, amellyel érdemessé lelték ma­gukat az ünneplésre. Magunk részéről is tolmácsoljuk a munkásság forró üdvözletét és tisz­teletét, mely minden becsületes mun­kásnak kijár. Ennek a felfogásunknak Angol és francia dl va t szál orao m &t régi helyiségemben ismá* megnyitott-'m. Sieinerné Dunoircs-lír 11.1. 4 tsHBBBBBnamn • w.v engedve kívánjuk, hogy . a jnbilánsol* a megbecsülésnek ezen a magasz­tos ünnepén érezzék feléjük sugárzó szereletünket azzal, hogy munkátél-,­lük szolgáljon példaadásul az elkö­vetkezendő generációknak (—ti. 1- -I * Az ünnepségen a Kommunista l'árl és a SzociáldemokrataPárton kivid a S-a­bad Szakszervezetek, a szakmai cso­portok a honvédség, az egvelem és a város hatóságán kivül több va.os nyomdai munkássága is elküldte kép­viselőjét A felemelő ünnepséget a Munkás­dalárda a Gutenberg-induló eléneklé­sével nyitotla meg Koncz László el­nöki megnyitója közben kiosztotta a jubilánsok között az ötven évet szim­bolizáló virágcsokrokat, ezután farka? István mondott nagyhatású ünnepi be­szédet. Kanalas Gizella 50 év cimü, nagy előadói készéggel szavalt verss után a szakszervezetek és a kiküldöt­tek üdvözölték az ünnepelteket. Az ünnepség az Internationálé el­éneklése irtán lelkes hangulatban ért ért véget. Szinház Művészei Egyházzenei bemutató. Érdekes és szép egyházzenei bemutató volt Szent istván napján a fogadalmi templom­ban. Lehota Lászlónak, a tehetsége?, fiatal zeneszerzőnek „Duminicum ljal­marum" cimü szopránhangra és orgo­nára irt motettáját mutatta be P. Rad­nóthy Éva éík Csornák Elemér karnagy. A fiatal szerző, akinek több egyházzene! müve ismeretes már szakkörök előtt, ebben a müvében is a polifonikus szó­lamszerkeszlés mesterének bizonyult Radnóthy Éva szárnyaló hangja nagv. szerűen érzékeltette a műben megnyi­latkozó vallásos szenvedély extatil.u? izzását. Csornák Elemér orgonajátéka finom hatásokat hozott ki a mindkél versében külön átkomponált műből. Szakszervezeti íilrek f biztosítási tisztviselők szerdás délután 5-kor bizalmi ülést tartanak » szákszervezeli székházban, Dózsa György-utca 8. Az élelmezési mnakások csütörtö­kön délután 5-kor taggyűlést tartanak a székházban. Megjelenés minden tagra kötelező. A banktisztviselők csütörtökön dél­után 5-kor taggyűlést tartanak a szék­házban. A vegyipari és nyomdai tisztviselők csütörtökön délután ' 6-kor ülést tarta­nak a székházban. A Szakszervezeti Ifjnmunkíscsoport a rendes heti taggyűléseit nem szom­baton, hanem csütörtökön délután fél 7 órakor tartja a székházban. Vezetőség. A piacos gyümölcs-, zöldség-, tej­termék-, paprika- és vágottbaromriáru­sok értekezlete csütörtökön délután 5-kor forgalmiadó általánvozás ügybea Vezetőség. Figyelmezletés A Tanárok, Tanítók Szabad Szakszerve-ete a tagok sorából törölni fogja azokat, akik augusztus 3 -jg nem váltják ki tagsági könyvüket, valamint azokat is. akik 2 hónapnál na­gyobb tagdíjhátralékban vannak. A Magánalkalmazottak SzabadSuk­szervezele felhivja a tagdíjfizetéssel elmaradt tagjaink figyelmét, hogy amennyiben a hátralékos tagdijaikat augusztus 31-ig nem rendezik, a tagdíj kiegyenlítéséig joga t felfüggeszti ós amennyiben 2 hónapnál nnayobb hát­ralékkal rendelkeznek, a sZMbzervezet­bői őket kizárja. Vezetőség.^P CíTMOM narancs-, mandarin-, málnaizü üdiíő Italok SZERE DAINÁL, Cserzy Mihálv utca 3. és Kárász-*. 10,

Next

/
Oldalképek
Tartalom