Délmagyarország, 1945. augusztus (2. évfolyam, 172-196. szám)

1945-08-19 / 187. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Szegei, 1145. aaggszfis 19, vasárnap H,<ilW.iL~ln4P MMflGVflROBSZ&G A Magyar Kommunista Párt délmagyarországi napilapja Halál a feketézőkre! MegánapLÜratjük, hogy, a tegnapi MBnfcigMUvezett nagy^yüjésen a szín­házat zsúfolásig megtöltő és megafo­nok körül az utcán csoportosuló ipari munkások tömegének hangulata eny­hén ssólva, izgatottnak volt nevezhe­tő. A fiatal magyar demokrácia gond­jai, bajai ax Ipari proletáriátust érin­tik leginkább, hiszen elsősorban ők hz élcsapatai annak a forradalomnak, amely a fasiszta elnyomást követte és amely piost elszánt akarattal, fa­natikus hittel igyekszik felépíteni a háború romjaiból a magyar dolgozók szociális államát, az uj, demokrati­kus Magyarországot. Érthető tehát, hogy a dplgozó tömeg elkeseredett dühvel fordul azok ellen, akik ebben ax országépitő munkájában akadá­lyozzák és a saját, önző, reakciós érdekeik kedvéért meg akarják sem­misíteni hathónapos munkája ered­ményét. Rákosi elvtárs irta legutóbb a Sza­bad Nép vezércikkében, hogy az új­jáépítési munkának súlyos akadályai vannak, ami lassítja az országépités ütemét. Ezeket az akadályokat el kell távolítani. A tegnapi nagygyűlés szó­nokai leszögezték, hogy az ujjáépitést hátráltató akadályok közül egyik leg­fontosabb és sürgősen eltávolítandó gát — a feketézés. Magyarország la­kosságának egy tekintélyes számú ré­tege azzal foglalkozik, hogy a meg­levő, csekély árukészletet kézről-kéz ­re adva drágítja, a pénz értékét órá­ról-órára csökkenti és ezáltal lehetet­lenné teszi a dolgozó tömegek meg­élhetését. Ez az esztelen drágítás okozza, hogy a munkafegyelem min­denütt meglazult, a szénbányák mun­kásait nem tudják élelemmel ellátni és ezáltal természeteseri a termelés is a minimumra csökken. Ha pedig szén nincs, akkor villanyáram sincs, megállnak a gyárak, üzemek gépei, nem kőzlekedhetifc a villamos, sö­tétben marad1 a lakosság, megáll az élet. Nem lesz ipari termék, aminek ellenében élelmiszert kaphatnának a fold dblgozóitől. A munkás-paraszt szövetséget — ime tisztán láthatjuk — a mindennapi élet körforgása, a szük­ségszerűség és egymásrautaltság ala­kította ki és ezt a szövetséget akarja most a reakció megbontani azáltal, hogy gazdásági téren igyekszik a de­mokráciát elgáncsolni, miután poli­tikai vonalon ez most teljesen lehe­tetlen a számára. A Kommunista Párt azonban résen van és ezúttal is felismerte a ve­szélyt. Rákosi Mátyás kiad'ta a jelszót, ami ennek az ujabb reakciós mérge­zési kísérletnek halálos ellenszere lesz: Államosítani a szabotáló nagy­üzemeket (Ahányakat) és bevezetni a mindenkire vonatkozó, általános mnnfcakényszert! A tegnapi szak­szervezeti nagygyűlés határozatban követelte ennek a két kormányintéz­kedésnek azonnali megvalósítását. Szervezzék meg a tekergők, munkake­rülők, feketézők munkaszolgálatos szá­zadált és aki semmiféle közhasznú tevékenységet sem fejt ki, azt kö­nyörtelenül és válogatás nélkül soroz­zák be a munkaszázadokba és vezé­nyeljék 1§ a bányákba szenet ter­melni, vagy azokba az üzemekbe, ahol munkáshiáay mutatkozik. A bányá­kat pedig vegyék állami kezelésbe és ragadják ki a feketéző nagytőke irányítása alól. De nemcsak a nagytőkések feke­téznek, hanem mindenki, aki munka­nélküli jőve/felemre törekszik. Aki ma nem a szakmájában, munkahelyén ter­mel és dolgozik, hanem csereberével és az árak tudatos felhajtásával fog­(Budapest, augusztus 18) Az Auszt­riában levő magyarok hazaszállítása ügyében — mint azt megírtuk —, Farkas Mihály elvtárs, belügyi ál­lamtitkár vezetésével magyar bizott­ság utazott Ausztriába. A bizottság most tért vissza utjáróL Farkas Mihály elvtárs ebből az al­kalomból tájékoztatta a magyar sajtó képviselőit. — A szövetséges ellenőrző bizottság — mondotta — értesítette a magyar kormányt, hogy Ausztriában bőrül­belül 3—400.000 magyar van és elő kell készíteni ezek hazaszállítását. Az ügy lebonyolításával a belügyminisz­tériumot iázták meg. A minisztérium­ban bizottságot állítottak össze és a bizottság az én vezetésemmel szov­jet, amerikai és angol tisztek kísé­retében utazott ki Ausztriába és Salz­burgban augusztus 13-án és 14-én tárgyalásokat folytatott az ottani ka­tonai hatóságokkal. A fő kérdés az volt, milyen körülmények között le­het hazaszállítani az ott levő magya­rokat. Közölték velünk, hogy mintegy 219.700 Ausztriában lévő magyart tar­tanak nyilván, d'e ez a szám előre­láthatóan még jelentősen emelkedői fog. Mintegy a fele ezeknek hadi­fogoly, de vannak közöttük menekül­tek, elhurcoltak és deportáltak is. A hazaszállításhoz ax angolok és amerikaiak különvonatokat ad­nak. Az amerikaiak hajlandók a vonalokat magyar területre is át­küldeni, azokra a helyekre, ame­lyeket a magyar hatóságok meg­jelölnek. A svábokat nem vesszük át Vannak ezek között a magyarok kö­zött nyilasok és reakciósok is. Eze­ket, valamint a tiszteket Is át fogjuk szűrni, megnézzük, hogy uaza lehet-e őket engedni, vagy sem. A reakciósokat és nyilasokat kü­lön vonaton, lezárt vagonokban szállítják majd haza. laBcozra akar megélni, ax reakciós és ellensége a demokráciának. Eze­ket pedig a demokrácia el fogja se­perni az újjáépítés utjábóL A bá­nyák államosításával, munkakéiiy. szerrel és drákói rendszabályokkal. A Jcormány már el is határozta ugy az általános munkakötelezettség beveze­tését, mint az árdrágítók, láncolók és Helyenként mintegy 20.000 főnyi csoportot fogunk átvenni. A hazaszál­lítás előreláthatólag tiz nap múlva indul meg. A hazatérők két útvona­lon érkeznek majd, Hegyeshalmon és Agfalván keresztül. Felmerült a kérdés, hogy n svá­bokat is hazaszállitsák-e. A magyar küldöttségnek ax volt a véleménye, hogy a svábokat nem vesszük át, már csak azért sem, mert a potsda­mi értekezlet határozata értelmé­ben ngyfe vissza Veti küldeni ŐKET. feketézők ellent irtöhadjáratat. A na­pokon belül életbelépő rendelet sze­rint internálás, fegyház vagy bitófa járt ezentúl a közösségi gondolat, a dolgozók! és a demokrácia kapzsi és henye ellenségeinek. A demokratikus Magyarország szerveinek lesz ereje ahhoz, hogy végkép elbánjon ezekkei a belső bitangokkal. Felvetettük a háborús bűnösök dését is és javasoltuk az amerikaiak­nak, hogy 15 magasállása magyar tisztel, akikről tudjak, hogy fasiszta pro­pagandát folytatnak most is és támadják a demokratikus Ma­gyarországot, tartóztassák !e és ezáltal könnyítsék meg bazaszéf­titásukat. Az amerikai katonai hatóságok ki­jelentették, hogy ezt a kérdést a szö­vetséges ellenőrző bizottsággal együtt kell megtárgyalni és azon keresztül kell letartóztatásukat kérni­Mit mond Szájas!, Imrédy, Endre László és a többi vezér ? Elmondotta az államtitkár, hogy jártak a salzburgi börtönben is, aho­vá az amerikai katonai hatóságok SzálasM, Imrédvt, Bárdossyt, Endre Lászlót, Szöflffsyt, Hain Pétert, Re­ményi-Schneller Lajost, Anta] Istvánt és Mátnásit zárták. Érdekes részleteket mondott az ál­lamtitkár a letartóztatottakkal folyta­tott beszélgetésről. Valamennyien a legszemtelenebbül hazudnak, gyávák, gerinctelenek, semmiről sem akarnak tudni és igyekeznek egymásra hárí­tani bűnösségüket. Szálasi állandóan azt hangoztatja, hogy nem felelős a háborúért, hiszen azt Bárdbssy üzente meg. Bárdossy viszont azt erősítgeti, hogy ő nem üzent háborút. Szöllősy • azt állítja, hogy állandóan ellentétben volt Szá­lasival, sőt neki az volt a feladata, megakadályozni, hogy a németek ki­rabolják az országot. Szálasi is azt hangoztatja, hogy azért vette át a ha­talmat, hogy ha nem tejte volna, ak­kor Magyarország elpusztult volna. Arról, hogy milyen gonosztetteket kö­vettek el, a nyilasok zsidódeportálá sáról, megöletéséről, valamint derék­baloldali magyar emberek elhurco­lásáról sem Szálasi, sem Szöllősy nem akart tudni semmit, de nem akar tudni Endre László sem, aki azt haj­togatja, hogy ő hivatalnok volt és csak azt tctie, amit tclülrői páran­rsollak neki. Imrédy azt mondta, hogy neki po­litikai koncepciói voltak, amelyek té­vesnek bizonyultak. — Tévedtem — mondotta egyszerűen. Felmerült a letartóztatottak kiada­tásának kérdése is, de az amerikai hatóságok kijelentették, hogy ebben a kérdésben a döntés Washingtontól függ. A bizottság útközben találkozott az­zal a másik bizottsággal, amely az Ausztriába került magyar értékek ügyében utazott ki. Rengeteg magyar érlék van Ausztriában. A németek és nyilasok magyar értékekkel megrakott 484)00 va­gont vittek ki az orsságbóL, ne­mesfémeket, műkincseket, gyár­berendezéseket, élelmiszert, élő­allatokat, személygépkocsikat, sfth. farkos Hibáig elvtárs megrendítő beszámolója az Ausztriában élő 3—400 ezer magyarról Tiz nap múlva megkezdődik az ausztriai magyarok haza* szállítása A nyilasokat és reakciósokat leplombált vagonokban szállítják haza Beszélgetés a magyar fasiszla vezérekkel, akik hazudoznak, remegnek a féleiemtő* és egymasra hárítják minden bűnüket A nyilasok 43.000 vagon értéket raboltak et és vittek Ausztriába

Next

/
Oldalképek
Tartalom