Délmagyarország, 1945. augusztus (2. évfolyam, 172-196. szám)

1945-08-02 / 173. szám

Vitáé proletárjai egyesüljetek! Szeged, 1345. augusztus ??, csfltarHh II. éfl. 173. sz. - flra 3 P A Magyar Kommunista Párt délmagyarors^ágl napilapja Magyar hadifoglyok menetelnek végtelen sorokban a fo­golytáborokból — hazafelé. Szege t rői is több mint 3000 magyar hadi­foglyot bocsátottak szabadon, az or­szág többi táborai is lassankint kiürül­nek és dolgos magyar férfiak tízezrei kerülnek vissza otthonukba, ahonnan az eszeveszett fasiszta politika ra­gadta ki őket és belehajszolta n szörnyű, őrülettel határos pokolba, egy már elveszteti háború reményié len, véres kalandjába. Akik ezt a nemzet ellen előre megfontolt szán dókkal elkövetett gazságot kitervelték és végrehajtották, azok most egymás­után kerülnek a nép Ítélőszéke elé. dc búnük olyan súlyos, gaztett ük olyan végzetes következményekkel járt, hogy szinte enyhe büntetés szá­mukra a halálos itélct. Az ö agyon­terhelt számlájukra kell irui az or­Rág romhadönlésc és. sok százezer magyar élet pusztulása mellé a hadi­foglyok oktalan szenvedéseit is. Sajátságos tünet és szomorúan jel­lemző a nép bizonyos rétegeinek po­litikai itélőkénességérc, liogy a reak­ció, amely Magyarország katasztró­fájáért elsősorban felelős, o van lég­köri tudóit kialakítani a tájékozatlan tömegek lelkében, hogy a hadifog­lyok ügyét is fegyverként használ­hatta fel — a demokrácia ellen. A sullogó propagandának egyik legal­jasabb és leghatásosabb bujtogató harci eszköze lett a hadifoglyok szen­vedése, amelyet éppen ök idézlek elő. Pedig nagyon jól tudták és tudják ök is, hogy a magyar hadsereget a •émet érdekek mellett az utolsó uil­lanalig. sőt azon lul is kitartó véres karcok ulán győzte Ic a diadalmas és felszabadító orosz Vörös Hadsereg Nagyon jól tudták, hogy ezek a félre­vezetett, terrorizált magyar katonák még füstölgő fegyverrel kerültek hadi­fogságba és jól tudják azt is, hogy a hadljog értelmében a foglyok szaba­lonbocsntásaról csak a békeszerző­dés aláírása után lehet szó. Mégis volt bátorságuk sopánkodva suttogni arról, hogy mi értelme van a magyar hadifoglyok lovábbi szenvedésének, amikor iinc »béke. van, demokrácia van és a győzedelmes Vörös Had­sereg íc'sznbnditolt bennünket*. Rákosi Mátyás mondotta vasárnap Szeged főterén: -Barátaim, ne felejt­sék el, mi a háborút nem nyertük meg, hanem elvesztettük. Gyakran olyan követelésekkel találkozunk, n melyeket csak akkor érthetnénk meg, ha mi győztünk volna.* Ilyen érthetet­len megnyilvánulás volt az az alatto­mosan terjesztett türelmetlenség, ame­lyet a hadifoglyokkal kapcso'alosan mesterségesen szított a reakció. És hogy most á hatalmas Szovjetunió bölcs vezetői és a Vörös Hadsereg nagynevű i a anrsnoka" nagy'clkü gesz­tussal kitúrták a fogolyiáborok ka púit. ezt azért telték, mert megerő­södött a bizalmuk a demokratikus Ma­gyarország jőszándékaiban és ugy látják, a magyar demokrácia megér­demli a győztes nagyhatalom jóindu­latú támogatásút Térjenek végre ész­hoz és lássanak tisztán azok, akiknek fuíe még mindig nyitva van a gonosz és ostoba suttogások befogadására. I-ássák bál végre meg, liogy a Szov­jetunió. amely ellen annyit vétettünk, legázolhatott, eltiporhatott, megsem­misíthetett volna bennünket, de im » nem ezt telte, hanein szinte baráti szeretettel siet segítségünkre, hogy ismét felemelkedhessünk megalázott s nyomorúságos helyzetünkből. A hadifoglyok szahadonbocsátásávnl ujabb tanújelét adta a Szovjetunió annak, liogy a dolgozó, demokratikus Magyarországol sötét és bűnös múltja ellenére is szivesen látja a szabad nemzetek sorában. A hadifogságban sínylődő magyar férfiak tízezreit az­ért adta vissza a hazának, hogy ezek is bcállhassannk az országépilés műn kásninnk soraiba. A hadifoglyok régen kiábrándullak már a fasizmus ország vesztő, hazug jelszavaiból és a szen­vedések kálváriáján megtisztult lélek kel lérnek linza otthonaikba. Bizo nyosak vagyunk abban, hogy hálából I a váratlanul, a Szovjetunió jóvoltából visszanyert szabadságukért minden munkaerejüket Magyarország ujjúépl­lésének szolgálalába állítják és lelkes katonái lesznek n demokráciának, amely megváltóit* őket szenvedéseik­től. Es keményen rávágnak majd a rém* hirterjcszlö, uszító, suttogó szájakra! Anglia elismeri, hogy A Szovjetuniónak joga van melegtengeri kikötőre Mikor lejezodik be a berlini értekezlet f — Az qniol választások halász a görögországi reakció Ieltegvárában — Rejtélyes játék Laval kiadatása körül A berlini értekezlet most egyes fon­tos kérdések megvitatásának előkészí­tésével foglalkozik. Ilyenek a Japán elleni háború és a különböző európai területek megszállásával kapcsolatos kérdések. A három nagyhatalom ve­zetői között a legkisebb nézeteltérés sem mutatkozik. A külügyminiszterek vasárnap és hétfőn ismét megtartot­ták szokásos délelőtti megbeszélésü­ket. Tekintettel azonban az értekez­let előrehaladott vo' ára, ezen a hé­ten déínlúnoukint is tárgyalni fognak. Londoni hir szerint ax értekezletei Sztálin generalisszimusz gyengélke­dése miatt egy-két napra (elfüggesz­tenek és a tárgyalisakat csak ma kezdik njra. A párisi rádió szerint még nem döntöttek arról, hogy a ta­nácskozásokat ezen a héten befejez­zék, vagy folvtassák-e a jövő héten is. Ugy hiszik, hogy ha Attlee miniszter­elnök el Is utazik Londonba, Bevia Potsdamban tovább folytatja a meg­beszéléseket. Az angol rádió külnoli­likai munkatársa a munkáspárt kül­politikáját ugy jellemzi, hogy . a keletenrépai kisállamok nem ' lesznek sakkbibnk a nagyhatal­mak játszmájában. Egyben elis­meri a Szovjetunió jogát ahhoz, hogy hajét számira meleglenferi kikötőkhöz jusson. A görög kormány játékszer a fasiszták kezében Az angol politika változása kezdi éreztetni hatását Görögországban, az európai reakció fellegvárában is. A> görög kommunista párt vezetője cikket irt, amelyben uj görög kor­mány azonnali megalakítását kéri. Rámutat arra, hogy a jelenlegi kormány nem egyéb, mint liilvány játékszer a katonai szövetség és a fasiszta királvpár­Kak kezében. Görögország cl volt vágva a külvilág­tól és ez az elszigeteltsége egyre nö­vekszik. Élesen bírálja a régens ma­gatartását is, aki a reakciót támo­gatta és ellene van a szükséges vót lozásokunk. A cikkíró leleplezte nz úgynevezett néppártot, amely az áru­lók pártja. Bírálja a szabadelvű párt vezetőjének magatartását is, akinek mesterkedése és habozása lehetővé leszi, liogy Vulgáris miniszterelnök uralmon maradhasson. Befejezéskép­pen leszögezi, hogy a görög kamian­nlsla párt kész támogatni azoknak a kívánságait, akik népképviseleti kor­mány alakítását éhaGJák, olyan kor­mányét, amely képes a rend és nyu­galom fenntartására, eltávolítja a ki­rálypártiakat, visszaállítja az ellen­állási mozgalom jogait, kegyelemben részesíti az összes pöjitikai foglyokat és kivívja. a szabad választásokat. A volt görög külügymiiiKklcr a News Chronicie cimü lapban cikket irt és a k o\étkezőket szögezte tej Megbeszéléseket folytattam a görög régensscl és miniszterelnökkel. -Kitel* tettem előttük, hogy Görögország bcl> és külpolitikája szempontjából szük­ségesnek tartom, hogy álljunok cl tf lisztviselőkormány további fenntartá­sától és olyan kormányra bízzák aa at ország vezetését, amely az összra pártokat magában foglalja, agy, amint azl a vállai határozatok előír­ják. Weygand tábornok vallomása Péíain bünperében Svédországban Hansan miniszterei nök vezetésével szociáldemokrata kor­mány alakult. Az uj külügyminiszter Oeslea Uadea. Az uj kormánytól Svéd­országnak az egyesült nemzetek szer­vezetéhez való csatlakozását és ezzel a hagyományos semlegességi politiká­val való szakítást várják. . A Pétain-pör tegnapi tárgyalásán Weygand tábornokot hallgatták ki. Weygand nem annyira Pélain ellen vallott, mint inkább saját .szerepét igyekezett kedvezőbb megvilágításba helyezni. »Pétain nem mondta ne­kem, hogy hagyjam abba a harcot, dc ha ezt mondta volna, akkor sem engedelmeskedtem volna neki.* Lavalnak Spanyolországból való él­utazásáról szóló hireink alapján ugy látszik, hogy a spanyol hatóságok szólították fel a francia nép áruló­Ját Spanyolország elhagyására. Laval repülőgépe azonban spanyol jelenté,: szerint Spanyolország Icrülclén >:kény, telén volt kényszerleszállást végre­hajtani* és mosl Lnvalt újra internál­ták. Szcmmclláthntó, hogy l.aval ki­adatása körül a spanyol kormár.y ré­széről sóiét játék folyik. Az angol rádió japán jelentés sza rint közli, hogy amerikai torpedóronu bolók a japán partok közvetlen kő­zclébcu csoportosultak, bogy onnaa ágyúztok a japán anyaországot A torpedórombolók Tokiótól délnyugatra levő Suruga-őbölbe nyomultak be ét onnan ágyúzták. Szinsu városát. A vég­rehajtott támadás során angol gépel három japán torpedórombolót, 12 te­herhajót és több kisebb hajót ron­gáltak meg vagy pusztítottak cl. A szárazföldi célpontok támadásánál 58 japán repülőgépet rongállak meg vagy pusztítottak e). Szent-Györgyi Albert megalakítja a Természettudományi Akadémiát „Kt uj Akadémia tagjai Magyarország aktiv tudósat lesznek* „Működésükkel a mezőgazdaság és Ipar fellendítését óhajtjuk elősegíteni" (Budapest, augusztus 1) Vezető természettudósaink egy csoportja fel­kereste Szent-Györgyi Albert profesz­szort, hogy szervezze meg a Termé­szettudományi Akadémiát. Szent­Györgyi Albert magáévá tette a tervet és értekezletre hívta meg a hozzá folyamodó tudósokat. Az értekezleten megállapodtak abban, hogy a Magyar Természettudományi Akadémia elnö­kévé Szent-Györgyi Albertet,alelnökké Bay Zoltánt választják meg. Dr. Szent-Györgyi Albert a MTI munkatársa előtt méltatta az akadé­mia jelentőségét: — Magyarország ujjiépiléír termé­szctlndomány nélkül lehetetlen, m*«f ax egész termelés és a társadalom q természettudományon nyugszik, ilá* ború utáni helyzet 8 természettudo­mányt olyan nehézségek elé állítat* ta, amely sürgősen orvoslást kivin* Ilyen nehézségek a kutatásnak vegy­szerekkel való ellátása, műszerek kő­szitése és behozatala ős üvegfúvás kérdése, a tudományos kiadványok kérdése, a tudósok támogatása, anya­gi gondoskodás és kezdő tudósok fel­karolása. Ezeknek a kérdéseknek megoldása lesz az akadémia első fel* adata. A további feladata a dcinolra» tikus szellemnek n lerméstettudo*

Next

/
Oldalképek
Tartalom