Délmagyarország, 1945. augusztus (2. évfolyam, 172-196. szám)

1945-08-01 / 172. szám

Világ proletár jat egyesüljelek! Szeged, 1945. augusztus 1, szerifa D. 6vf. 172. sí. - ara 3 P A Magyar Kommunista Párt délmagyarországi napilapja Vasárnap ünnepségünk szépségéről, sikeréről és |elentőségéről írunk. Szeged és kör­nyékének népe díszbe öltöztette a vá­rost, díszbe öltözött maga is és nagy tömegében fegyelmezett, zárt sorok­ban vonult fel, hogy megmutassa a maga erejét, kifejezze akaratát és szeretetét pártunk és pártunk nagy vezére: Rákosi Mátyás iránt. Részt­velt ünnepségünkön minden Szegeden és Szeged környékén feltalálható ón­tudatos erő, ott volt mindaz, ami népséget, fiatalságot, lendületet és erőt jelent. A városok dolgozói elhoz­ták a gyárak, a gépek, munkájuk szépségét, ünnepelték önmaguk és munkájuk értékét, diszcs külsőségek­kel, zárt, öntudatos soraik fegyelmé­vel fejezték ki felszabadult örömü­ket. Ennek a felszabadult örömnek Vidámsága tükröződött a felvonulók fercán, érezték erejüket, értéküket, n •dolgozók felemelkedésének sikerét. Napfényre hozták az eddig sötétségbe fcényszcrilclt életüket és bebizonyítot­ták, hogy az tele van szépséggel, a teremtés örömével és van szcp iránti érzékük, él bennük a szcp iránti vágy, van művészi ízlésük, ők azok, n gyárak és üzemek munkásai, akik n jövő népi Magyarországának szép­ségben, kulturában is a legtöbbet ad­|ák. Felvonult a falvak népe Is lóhá­ton, szekéren és gyalog, mezei virá­gok, buzakalúszok díszében, magasra •melt kenyérrel, verejtékes munkájuk csodás eredményével üdvözölték ve­rérfikct. Eljöttek kezeifogni városi testvéreikkel és az ünnepi találkozóra elhozták ők Is sajátos életformájuk szépségeit. A szemekben kiült diadal­mas öröm azt mutatja, hogy ez a nép is ismeri önmaga értékét, érett « felemelkedésre A népgyűlés sikere nemcsak sze­gedi pártszervezetünk munkájának és szervezőképességének tudható be. A felhívásra szíves készséggel reagált • nép és önkéntes megjelenése bizo­nyítékául a felvonulás és az ünn.ip.­ség formáinak nagy többségét ö maga kezdeményezte. A gyárak és falvak dolgozói meglanácskozlák julius 29 ünnepét, ezek során százával jöttek • javaslatok, ötletek, formákat és szí­neket ajánlottak és legyőzték a meg­oldás nehézségeit önkéntes nnvagi áldozatokkal. Elmélyült politikát* tu­datot, tisztánlátást és partunk iránit bizalmat, szereletet bizonyit ez. Szc­,fed és környékének demokratikus népe a felszabadulás óla mérföldes csizmákkal halad a politikai fejlődés utján. A közömbösségből kiszabadult, hartos. áldozatos hívévé vált a ma­gy.-v- demokráciának. A szegedi nagygyűlés jelentősége tulnó a város halárain, országos ese­mény. Párlunk rohamos fejlődését bi­zonyilja, a népi erők politikai elhe­lyezkedését mulatja meg. igazolja a magyar nép politikai érettségét. Meg­értette Szeged népe. hogy julius 29-1 felvonulása nemcsak pártunknak és vezérünknek ünneplése, hanem tün­tetés pártunk programja melleit, ki­állás az újjáépítés, a reakció elleni harc, a párlunk által hirdetett népi Magyarország megteremtése melleit. Csongrád vármegye dolgozói a mun­kások parasztok és értelmiségek, nők és ifjak töretlen népi egysége nyilat­kozott meg ezen nz ünnepen pártunk, párlunk programja melleit és felsora­kozott azért, hoav megmutassa harci­készségét, hatalmas erejét, legyőzhe­tetlenségét. A tömeg nagysága, a zárt sorok fegyelme, az életakaratot bizo­nyító feltörő vidámság, az ünnep sze­retettel átitatódott melege, ez az ujabb szegedi kézfogás, a munkások és parasztok kézfogása, magasra emel­te Szeged népét, uj, demokráciát akaró, ezért küzdeni kész Szegedre mulatott, amely értéke, szépsége és győzelme pártunknak és a magyar demokráciának. Szeged és környéké­nek dolgozó népe büszkén fogadja pártunk köszönetét és elismerését bi­zalmáért, szerciciéért és legyen tuda­tában annak, hogy demonstrált ere­jük lendületet, biztonságot nyújt t további küzdelemhez. A francia nemzetgyűlés óriási többsége De Gaulle alkotmányreformja ellen szavazott De Gaulle előzőleg kijelentette, hogy ha javaslatát leszavazzák, beadja lemon­dását - Ellentmondó hirek a berlini értekezlet menetrendjéről - Laval önként jeleikezik vatlomástéíelre a Pétain-bünperben ? Nem lehet még tisztin látni, hogy az angol kormány átalakítása mennyi­ben fogja befolyásolni a berlini ér­tekezlet menetrendjét. Az egymástól eltérő hirek megegyeznek abban, hogy Altlee szerdára visszautazik Londonba, hogy kiegészítse kormá­nyát és összeállítsa a kormány pro­gramját. A parlament összehívását és a király trónbeszédét azonban 15-ére halasztották. Van olyan hir, amely szerint Altlee ezzel kaprsolaiban a ber­lini értekezlet elhalasztását fogja kérni. Más értesülés szerint Attlee a kor­mány kiegészítése ulán nyomban visz­szatér Potsdamba. De vannak olyan értesülések Is, amelyek szerint a hármastalálkozó megbeszélései szerdára be is fejeződnek és már meg Is kezdjek az értekezlet vé­gén kiadandó nagyfontosságú nyi­latkozat megszövegezését. Görögországban még nem érezteti hatását a nagy angol politikai válto­zás. Palras város rendőrfőnöke meg­tiltotta a szovjetfilmek bemutatását, ugyanakkor a Hitler-Németországban gyártott háromszáz film bemutatása elé semmi akadályt nem gürdft. A párisi rádió jelenti, hogy a Fran­cia Tanácsadó Testület az alkotmány­reform kérdését tárgyalta. Az ülésen De Gaulle kétszer is felszólalt és ra­gaszkodott a kétkamarás rendszerhez, mert szerinte- az egykamarás teljcs­Jogu nemzetgyűlés veszélyes lehet a demokráciára. Eaaefc ellenére a Tanácsadó Tes­tület a kormány Javaslatát 210 szavazattal 19 ellenében lesza­vazta éa az egykamarás leljes­Jogn nemzetgyűlés mellett foglalt állási. Francia politikai körökben feszült vá­rakozással néznek Dé Gaulle legkö­zelebbi lépése elé. Ugyanis a tábor­nagy előzőleg kijelentette, hogy le­mond, ha a nemzetgyűlés leszavazza az alkotmányreformról szóló terveze­tet. A Pétain ellent pörben a vád utolsó tanul vonultak föl, ezután sor kerül a védelem által megnevezett negyven tanú kihallgatására. Herriot, a kép­viselőház volt elnöké vallomásában előadta, hogy Pétala távolította el gt Lyon pol­gármesteri székéből és 5 adott parancsot letartóztatására b. Pétain nem akarta elhagyni Francia­országot és nem engedte, hogy a kor mány Északafrikába legye át szék­helyét. Pétain a vallomást idegesel hallgatta. Utána a bíróság közölte, hogy Renan, a híres történész uno­kája vallomást ételre jelentkezett. Az ügyész kijelentette, hogy olyan bizo­nyítékokat fog hozni, amelyek min­denkinek a szemét felnyitják. A spa­nyol távirati iroda jelentése szerinf Laval, aki Rarcelona mellett volt in­ternálva, bétfőa reggel elhagyta Spa­nyolországot, liogy vallomást lehessen a Pétaln-ügyben. Valószínűtlenül hangzik ez a híradás mert a francia legfelsőbb törvényszék elnöke éppen hétfőn tette közzé a Laval elleni vád­Iratot. A francia nép árulója aligha viszi önként féllett irháját a párisi népbiróság elé. Ezért ez a hir még megerősítésre szorul. (Csikágő, julius 31) A szovjet szak­szervezeti küldöttségek Knzneeov el­nök vezetésével julius 2G án Wa­shingtonból Csikágúha érkezeit. A csi­kágói ipari szakszervezet meleg fo­gadtatásban részesítette a küldöttsé­get. A sajtó képviselői több kérdési intézlek Kuznecovhoz, aki hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunióban nem lehel szó munkanélküliségről. Ellenkezőleg minden esetben munkáshiány mutat­kozik. (MTI) Gerő Ernő vezetésével küldöttség utazik Moszkvába a magyar-szovjet árucsereforgalmi szerződés megkötésére Budapest, julius 31 (Saját tudósítónk telefonjelentése). Az ideiglenes magyar nemzeti kormány kérdést intézett a Szovjetunió kormányához, hogy hozzá­)árulii2-e ahhoz, hogy Magyarország tárgyalást kezdeményezne a Szovjet­unióval árucsereforgalmi szerződés megkötésére, A Szovjetunió kormánya hozzá­járult a tárgyalások megkezdési­hez. Az árucsereforgalmi szerző­dés megkötésére GcrSErnó keres­kedelem• és közlekedésügyi minisz­ter vezetésével küldöttség utazik Moszkvába. Helyet foglalnak a küldöttségben még Dán Antal iparügyi miniszter, S. Szabó Ferenc földművelésügyi.államtit­kár, Waltcr Gyula a Magyar Nemzeti Bank bankosztályának vezetője, Debrics Lajos kereskedelem- és közlekedésük, minisztériumi osztályfőnök. Marton János iparügyi minisztériumi tanácsos. Szilágyi Mihály kereskedelem- és közle­kedésügyi minisztériumi osztálytaná­csos, Jendrassik Cyörgy a Ganz vezér­igazgatója, Módos József a Magyar P*> raut vezérigazgatója. Török Gábor • Sillon konzervgyár igazgatója. —oQo— Nagy érdeklődés Zilahy Lajos és Hay Gyula szegedi előadása iránt (Szeged, julius 31) Jelentette a Dél­magyarország, hogy az Ujságirók és Művészek Otthona meghívására Szc gedre jön Zilahy Lajos, a nagy iró, valamint lláy Gyula, a kiváló dráma­író, hogy előadást tartsanak a szegedi közönségnek az orosz magyar kultur­kapcsolalokról. Zilahy ugyanis elnöke a Magyar-Szovjct Művelődési Társa­ságnak, Háy Gyula pedig a főtitkári tisztséget tölti be a társaságnál. Zilahy Lajost netn kell bemutatni a magyar közönségnek. Regényei és színmüvei, amelyek mindig szociális lelkiismeretről és a magyarság sor­sának addógó figyeléséről, jóra irá­nyításáról leltek tanúbizonyságot, a nemzrtcbrrszlőti legelső sorába állít­ják /ri.abyl. Ma ő annak a szellemi frontnak eavik vezéregyénisége, amely uj közszellem kialakításán fáradod! és szoros lelki barátságot akar létrg hozni a magyarság és a nagyi mm szédnép, az orosz között Háy Gyula már kevésbé Ismeri A szegcdi közönség eiött, annak eDw né re, hogy szegedi származása éf Innen nősült. Még mielőtt irodalmi munkássága kibontakozhatott voUift kénytelen volt politikai nézetei m tevékenysége miatt külföldre emigrfl* nl. A weimári Németországba meid itt irta nagyhatású drámáit, amely* sorozatosan, nagy siker mellett kerül tek szinro s amelyek közül azóta mái nálunk is bemutatlak kettőt: a >N4 meteki-et és • sTiszazug«-ot. A nena

Next

/
Oldalképek
Tartalom