Délmagyarország, 1945. július (2. évfolyam, 146-171. szám)
1945-07-01 / 146. szám
1945 július i, DÍLMAGIAfiOBSZAQ Ax uys&glróHtefleAégnek ínyllaífeLO^ilc a* Dachauliól f^axatérf nfságlró^férj Berey Géza a nácipoko'ból kiszabadulva képet fest a németországi halállágerek borzalmairól A német nép egyeíemlegesen felelői axért a íxíSmylIíégckérf, amiket emSierek millióival köveitek el (Szeged, junius 30) Az újságíró, aki ezúttal nem tudja eltitkolni, hogy személy szerint is érdekelt, amikor interjút csinál a dachaui pokolból hazatért férjével, Berey Gézával, ugy érzi, hogy — csoda történt... Ugy érzi, hogy az a 15 hónap, ami 1944 lidércnyomásos áprilisa óta elmúlt, csak rémálom volt és amikor most felébredt ebből a rémlátomásból, ragyogó, napsütéses juniusi hajnal köszöntött rá. egy uj, szabad és emberi élet hajnala. S hogy ez a rémálom. amely a szegedi Városháza középkori kazamatákhoz hasonló pincefogdájában kezdődött* amikor e sorok Írója. még elbúcsúzni sem tudott a Gestapo által elhurcolt Berey Gézától, most boldog befejezést nyert ez a csoda,. . Egy harcos, tiszta célkitűzésű, hitte! és akarással leli emberélet csodája .. . Topolyától « rtachnul • boláitűborfcj Berey Gézát, a Sztójay-kormáiif áljai betiltott Défmagyarország felelős szerkesztőjét és kiadóját — mint röviden megemlékeziünk már róla — 1941 április 15-én Topolyára internál lik. Topolyán volt az egyetlen magyarországi parlínán-tábor, amely az SS felügyelete alalt állt. Ide gyűjtötte össze a magyar kémelháiitó lijvidéki alosztálya azokat a szerb politikai és közéleti férfiakat, akiket gerinces magatartásuk miatt partizánoknak minősítettek. Szegedről De ki tudná ezt ellenőrizni? Lám, ma este isi zavartalanul garázdálkodtam és a sok szellemi arisztokrata közül egyik sem tudott rajtacsípni. Te is Keddit él barátom t Viharosan kacagott és én még viharosabban szégyellem magam. Ede felemelte a pálinkáspoharat. — tátod, ennyit ér a ti híres polgári intelligenciátok! Smarn! Leverő! Szélhámosság! Halandzsa az egész világ, fiam! Röhögnöm keli. Röhögött és még két pohár pálín«ál is felhajtott utána. Kouflison vittem haza a szállodájába. Másnap este egy másik családnál volt estély a tiszteletére. Már hirc ment a városban Ede nagv tudornájyos felkészültségének s ragyogó szellemi képességeinek és az előkelő társaság csak ugy teste ajkáról a szót. Ede beszélt, sziporkázott, elméleteket gyártott és elavult hiedelmeket döntött meg. Ugy hallgatták, mint a Messiást. Csak néha vetett felém egyegy megértő, cinkos pillantást és Ilyenkor mindketten elmosolyodtunk. Az én .mosolyom kissé fanyar volt, de Ede lelkesen s ellentmondást nem Ujrő hangon magyarázta: — A polgári intelligencia, nagyságos asszonyom, Gravelotte normand filozófus szerint olyan, mint a lufiballon: színes, csillogó, magasröptű, de belül üres és az első szúrásra szétpattan. Áhítatosan figyelték Ede halandzsáit. Keserveset sóhajtottam: — Intelligencia, óh!... egyedül Berey Gézát, szolgáltatta ki a Tukals—Buóez-féle rémuralom a Gestaponak, mint a szegedi baloldali ellenállási mozgalom vezetőjét. Igy került a topolyai SSgyüjíőtáborba, ahonnan 1944 október 10-én, amidőn az orosz hátisereg áttörte a Tisza-vonalat, a magyar csendőrség szerb sorstársaival együtt gyalogszerrel elindította Nagykanizsa felé, innen pedig ,a komáromi vár börtönébe ... Komáromból 1944 november 11-én indult el egy leplombált, az SS-alakulatok által erősen őrzött szerelvény Németországba 4000 politikai fogollyal* közöttük Berey Gézával. A bajorországi Flossenburgha vitték őket* majd Berey Géza a hírhedt dachaui lágerbe került s onnan kiadták egy Dachauhoz tartozó munkatáborba: Hersbruckba. Itt dolgozott mindaddig, amig 1945 márciusában kiütéses tífuszban megbetegedett, akkor ismét Dachauba szállították és ott érte az amerikai felszabadítás. Mindezt azért irja le az újságíró ilyen krónikus rövidséggel. mert Berey Géza igy kezdi nyilatkozatát: .Nem érdemelnek kíméletei I" — Tul vagyok rajta, ÉS egyelőre Ízléstelennek tartok minden olyan előadást, vagy' nyilatkozatot. ahol bárki is önszénvfedéseit hangoztatja. Ugyanis nagyon sokan voltunk... Ezzel szemben mindenkinek kötelessége a .világ elé tárni azokat a szörnyűségeket, amelyeket az egyetemes német nép el követelt a riíaefl! Ínyek i milliós tömegével. A németeket, ezt az emberi mivoltából teljesen kivetkőzött, vadállati csordát sokan, nagyon sokan kpHtirnépttek hitték és vallották Magyarországon! Ezért történhetett meg az, liogy olyan magas lánggal csapódolt föl á lemásolt nácista és fasiszta terror máglyája. Igenis kötelessége mindenkinek, aki a náci pokolból hazatéri rámutatni arra* hogy a német nép egyetlen tagja sem érdemel kíméletei! Mert minden népek fölött való uralkodási törekvésüket az anyatejjel szívták magukba. És senki sem hiheti többé, aki Haeftlipg volt Németországban, hogy a »DcutschIand iilier Alless-mániát ki lehet irtani a német nép lelkéből mindaddig, inig jegyőzői babilóniai fogság arányaiban legalább 2—3 nemzedéket jjém nevelnek >von Pick auí« szovjetorosz mintára! — Mindez plasztikusan rajzolódik az olvasó elé, ha elmondjuk azt, hogy a bori munkaszolgálalosokat köze! 1009 kilométeren keresztül hogyan hajtottak gyalog, éjjel-napápl, étlcn-szoinjan s ennek eredményeképpen 3609 bori rabszolgából csak 1176 érkezett meg Flossenburgbn. vagy ha megemlít j ük azt, hogy a halállágerek felé futó vagonokban, amelyek falára rá volt festve, hogy »40 ember, vagy 6 lő«, 120 embert tömtek be 8 ezeknek a halálverejtéke sem indította meg az SS-briganlikat még annyira sem, hogy egy emi!mt: szlovák lakossága Magyarországon a kisebbség egyenjogú polgára az államnak 'Szeged, junius 30) Különös akció indult ki a földosztással kapcsolatban Pitvaros községből. A csanádmegyei Pitvaros község 2.0) lakosából 75—80 százalék tótajkn. Értesülésünk szerint két pilvarosi és csanádalberti gazda személycsen eljárt Budapesten a csehszlovák követségen, ahol bejelentették, hogy Csehszlovákiába szeretnének áttelepülni. A makói Népújság adott hírt először erről a települési lázról,, amely e két szlávajku gazda akciója nyomán megindulI. E kit ember előadása szerint ugyanis a csehszlovák követségen örömmel fogadták ezt a szándókot és közölték velük, hogy részükre nemcsak hogy nagyobb,, de jobb földet tudnák biztosítani a Csallóközben, vagy Komárom környékén, mint amivel itt rendelkeznek. A hirek szerint Pitvaroson a lakosság 70 százaléka iratkozott fel kitelepülésre. Természetes erre már csak aratás után kerülhetne sor. Nagv az áttelepülési láz Tótkomlóson is. ahol a község egyik jegyzője a mozgalom minden részletéről jegyzőkönyvet veit fel és beterjesztette azokat a főispánhoz további intézkedés végett. Természetesen nem minden lólajku községben ez a helyzet. Csanádalbertin például a makói Népújság szerint egy-két nagyhangú ember mozgalmának tulajdonítják s ehhez már nekünk is hozzá kell szólni, mert ezek állítólag azt híresztelik, hogy a kitelepülés azért szükséges, mert a ma^Tarok élőbbül óbb ki fogják őket telepíteni. Szük'é ei kihangsu'yoznunk, hogy ha valóban igazak "ezek a hírek, a mozgalom teljesen magánjellegű. Minden hatósági beavatkozástól függetlenül csinálják ezt, mert Magyarországon minden kisebbség egyenlő jogú polgára az államnak. Á földreform során sem téliünk különbséget a nemzetségiek köziül. Természetesen ha a szlovákok egy része el akar menni, az a saját ügyük, ez elé a magyar állam valószínűleg nem fog akadályt gördíteni. Viszont, akik maradnak. mindenkor egyenjogú polgárok lesznek. abbbbbbnasn^-^^üfr korty vizet adjanak be, vagy « halottakat eltávolítsák közülük,., A VII. amerikai hadsereg főparancsnoksága Dachauban atf Auschwilzot átvészelt Haeftlingéfe egész sorát hallgatta ki, Ezek egy* ontetüen a borzalmak olvan (át* házát nyújtottak vallomásukban* amire még jaz emberiség történő' télien nem volt példa! Hogv Időrendi sorrendet tartsunk, kezdjük ott, hogy megérkezett egy transzport Auswitzba. Jött az SS-orvos és a kiszálló tömeget jobbrabalra szortírozta, A látszólag erősek és egészségesek jobbra, a gyermekek, öregek és betegek balra kerültek. Az előbbiek rriunl- ;« táborba kerültek, az utóbbiak gázkamrába, aztán krematőriumba Jegyzőkönyvek állítják, hogy a Magyarországról deportáltak mintegv félmilliós tömegét végezték ki gázzal és égették el az aushővitzi haíállágerben. Bélhunit és kiütéses tffusa;, Kxaloitégelás — De nem volt jobb helyzeJüIt' a munkatáborba kerülőknek sem — folytatja vallomását Berey Géza. — Ezek lassú, néhány hónapon belül biztosan bekövetkező halálra voltak ítélve. A fehér-kék csikós vászonruhában, csikorgó hidegben bányában, vagy centen tkeverő gépnél dolgozó szerencsétlen páriák nagyrésze tüdőgyulladásban pusztult el. A mindennapos tarlórépa-leves olyan járványszerű hé!hurut-megbetegedést idézeti elő. hogy például a herstemkl munkatáborban havonta átlag ,1989—1566 ember pusztult el bálhurutban. A tábor létszáma átlagban 3000 volt.. . A gyöjtőtáborok szállították az utánpótlást, igy a bersbrucki munkatáborét Dachatl adta, Minden hónapban kétszer is érkezeit transzport s ezek mái! magukkal hozlak a halált, mert Dachatl hírhedt kiölése* tifuszfészók voll. Emlékszem egy adatra, hogy ezév első 3 hónapjában Hers* bruckban állag havonta 869—'WM ember hal! meg hlülérc* tifuszben. Ezt a s • t nyű betegséget neüW leheléit te izélni, mert Németorsrá- ban fcfli teí'e S nagy gyógyszerhlány voll. Még az SS-kórba* zakbaii is. Berey Géza a továbbiakban feltette a kérdést: Vájjon hány finoflling voll Németországban, aki? nem verlek minden nap véresre az SS-B!ockführerek. a teuton alvilágból rekrutálóílott, német Biocbmannok és a Kapok, vagyis a munkavezetők, akik pedig maguk is Uacftlingek voltak és kivétel nélkül lengyel nemzetiségűét;? Az elhurcolt politikai •fegyencek* szenvedései, jajkiáRásai egész Európát meg kellett volna hogy rázzák, ha kihallatszottak volna a német halállágerek hermetikusan zárt falain át... Mindaddig azonban a nyilvánosság teljes kizárásával követték el kínzóik gaztetteiket, amig Dachauban. például meg nem jelentek a felszabadító' amerikai seregek. — Dachauban, mint tniödea gyüjtőtábor körül lázas tempóhsa folyt a hadianyaggyártás. 40 00Ö Hacflling és körülbelül ugyananynyi »civil« munkás dolgozott ár u, tank, kézifegyver és lőszergvárban. amely mind Dachauhoz tartozott. Jóformán zavartalanul dolgoztak. a legminimálisabb rezével gyártották a hadianyagot, A gyártás zavartalanul Folyt, mert az amerikai bombázók Daci-sut, ezt a leghirhedlebb politikai lágert az ottani foglyokra való tekintettel nem bombáztak. Minimáli: rezsivel dolgoztak, mert egy munkás napi ellátása alig került máslé! márkába! A hiányos koszt és \ megerőltető, éiiel-naotnl folyói