Délmagyarország, 1945. július (2. évfolyam, 146-171. szám)

1945-07-15 / 158. szám

1943 füHoi 18. - "v ÖGLMAGYAROKSZAG A szoviet nő részt vesz az Unió kormányzásában és a munka minden terüietén egyenrangú a férfivel Az orosz Iorradalom tökéletesen felszabadította a női alárendelt helyzetéből A cári Oroszországban az orosz Bök tevékenyen résztvettek o forradalmi harcban már a munkáspárt létrejötte elölt ls, de különösen azután. Mielőtt a munkáspárt megalakult. majdnem kizárólag a baladó Intelligencia képviselői veitek részt fi forradalmi mozgalomban. De a munkásmozgalom fejlődésével, a munkáspárt megjelenésével már olt látjuk b forradalmi harcban vállvetve férfitársaival a munkásnőt. Olt látjuk az iDbuchov-gyár védelménél a barrikádokon a tüntetéseken, a sztrájkokban ás az 1905-ös forradalomban. 'Az 1917-es februári forradalomban Oroszország nöl sokban hozzájárultak lés matrózai a forradalom oldalára pártoltak. Az Októberi Szocialista Forradalom felszabadította a nöt. Lenin 1921 március 8-án megjelent »A munkásnők •cinzelközi napja* cimü cikkében rámutatott arra, hogy a »bolscvizmusban és az októberi forradalomban az ptopvető az, hogy éppen azokat vonta b politikába, akik legjobban el voltak nyomva... De nem tehet a tömegeket bevonni a politikába, ha •cm vonjuk he a politikába a nőhet... A bolsevik, a szovjclforrada-' lom olyan mélyen kivágja a nók elnyomásának és jogfosztollságánnk gyökereit, amilyen mélyen a viiág jfigyellen pártja, egyetlen forradalma •em merte kivágni*. A Szovjethatalom hatálytalanította a nők jogtalanságát megrögzítő összes törvényeket. A forradalomig nem tekintették a töket leljesérlékü embereknek. A fezovjetforradatoin követ kövön nem Í

agyott a régi idők törvényeibői és ngyományaiból, melyek megrögzítették a nők jogtalan helyzetét. A sztálini alkotmányban ez áll: »A nő a Szocialista Szovjetköz. társaságok Szövetségében teljesen egyenjogú a térttvaí a gazdasági, állami, kulturális, társadalmi és po.Uíikai étet minden terén. A nók e jogát bizlosilia: a nőnek a férfival való egyenlő joga a munkára, a munka díjazására, pihenésre, társadalmi művelődésre, az anya és gyermek érdekelnek állami védelme, a nőnek Járó fizetett szabadság a terhesség ideijére, a szülőotthonok, bölcsődék és gyermekkertek sürü hálózata.* A Szovjetunióban semmiféle kordiát és megszorítás nem állja útját 'finnak. hogy a nők résztvegyenek a társadalmi és politikai ételben, a tudományos és gazdasági életben, az illám kormányzásában. Az Októberi Szocialista Forradalom először mulatta meg, hogy mi.'lyen nagy erőt képvisel a nő a nép '•leiében minden területen. Egyetlen firszágban sem képviseli a népet a yezelő állami intézményekben annyi nő. Mi több, a történelemben először vesznek részt az állam kormányzásában nők, nem királynők és cárnők, hanem a nép képviselői. Csak fi Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsában, a szocialista parlamentben, 189 a női képviselők száma. A szövetséges és autonóm szocialista köztársaságok Legfelsőbb Tanácsába 11430, a dolgozók küldöttjeinek helvi szovjetjeibe pedig 422.279 női küldöttel választottak. Hogy ennek milyen nagy a jelentősége, azt megmutatta o honvédő háború, amelynek folyamán a nők tekintélyes helyet foglalnak el a gyárakban és üzemekben, a kolhozokban és szovhózokbau, a Vörös Hadsereg egészségügyi és orvosi szolgálatában és a Vörös Hadsereg sok harcos csapatában. A Szovjetunió dolgozó női tekintélyes helyet foglalnak el az ország Összes társadalmi szervezeteiben: a szak szervezetekben, n pártban, tkom munista ifjúsági szervezetekben Kffememtlllóoá! több a nöl szakszerve«*l tagok száma é* köztük 428 570 nő a központi, köztársasági, vidéki, körzeti Dlénumainak. elnökségeinek. ellenőrző'bizottságainak tagja. A bolsevikok pártjának tagjai között körülbelül 29 százalék nő. A sztálini ötéves tervek Idejében a Szovjetunió népgazdaságában rohamosan nőtt a női munkások és hivatalnokok száma, 1932-ben az egész népgazdaságban körülbelül 6 millió nó dolgozott, vagyis a dolgozók 27.4 százaléka. A harmadik szlálini ötéves terv kezdetén a dolgozó nők száma 9 millió 357 ezerre, vagyis 35.4 százalékra emelkedett és 1939ben már 10 millió 773 ezer nő dolgozott, azaz 37.4 százalék. Emellett százezernél több nő dolgozik az iparban, mint mérnök és technikus. Nagvon sok nő végez tudományos munkái. A vezető állami és* párílunkcionárln•oknak löbb mint 20 százaléka nő. Ott látjuk a nők között u Bjelöfussz Szocialista Szovjetköztársaság Legfelsőbb Tanácsának képviselőjét, Grekovát, ott van diplomáciai munkán Kolonlij. A Szovjetunióban láttunk női népbiztosokat, gyárak, fizetnek és egyéb vállalatok igazgatóit, akadémiák tagjait, főiskolák Igazgatónőit. Ismerünk híres repülőkel, amilyen Grtzodub«»a, Oszfaenko, Raszkova, sőt repülöosztagok vesznek résst a szocialista haza védelmében. Ott táljuk a nőt a légelhárító védelemnél. Nőket láttunk a Vörös Hadseregben mint parancsnokokat, összekötőket és egészségügyi alkalmazottá* kat. Láttunk női mozdonyvezetőket és vasú (igazgat ókat fZInalda Troiekája). 1940-ben 23.000 nő végzett tanfolyamokat a vasúti közlekedés különböző szakmáiban, 107 nő dolgozott mint mozdonyvezető, 3675 ufl mint segédmozdonyvezető. Hősnők a forradalomban, harctéren és a munkában A nagy honvédő háború óriási hazafias lendületet váltott ki a nök kőzött. A nők a gyárakba mcnlek, a munkapad melle. Öregek és fiatalok elkezdtek dolgozni a mezőgazdaságban, beléptek a Vörös Hadsereg soraiba, a partizáncsapatokba. És mindenütt a legnagyobb önludatosságról tettek tanúságot, a fegyelmezettség példáit adták, a hősies, álhatatos Sztachanov-munka, a legnagvobbszerü bátorság, vakmerőség, eltökéltség példáit. Az olyan leányok, mint a vértanúhalált halt Zoja Ko«zmogyrmjánszkája, mint Liza Csájkina" és még sok más, dicsőséggel övezték a szovjet nőt a honvédő háborúban. ikz ember komédiája Irta: Gárdos Sándor Iansky professzor, a Bell Telephon Company kísérleti állomásának vezetője leemelte a felvevőkészülék kagylóját és izgatott ha» gon szólt oda a feljegyzőgéppel bíbelődő munkatársának: — Kedves Olmsted doktor, azt hiszem most már kétségtelen, hogy ezek az ismeretlen eredetű energiák. amelyek a rádióhullámokat zavarják, valahol a Földön kivül, a világűrben vannak. Hallgassa csak az állandóan és rendszeres időközökben ismétlődő jeladásokat. Titokzatos üzenet ez a világűrből, egy másik bolygóról, ahonnan értelmes lények keremek kapcsolatot egy távoli civilizációval... A két tudós lázasan figyeli tovább a nagyon gyengén, fáradtan érkező hullámokat, amelyek át tudtak hatolni az ioniszférán. — Hallja? Keresnek bennünket ... Emberi lények, magasabb kultúrája testvéreink 'már tudnak rólunk, keblükre akarnak ölelni bennünket, de a mi fülünk egyelőre még süket és ajkunk még nem felelhet a hívásukra. Egyedül mi kelten halljuk á jeleket, távoli testvéreink üzenetét.., Z. A' világűrben sisteregve, zúgva repül a rakétagép. Belsejében öt fantasztikus öltözetű, nagyféitá jóságos tekintetű ember ül, mindegyik az előtte fekvő készülékkel van elfoglalva. Három férfi, két asszony. A világűr első utasai, akik elindultak a Marsról, hogy kapcsolatot teremtsenek a Föld lakóival. A kormánykcréknél ülő vezető hátraszól: — A sztratoszférába érkeztünk, testvérek. Néhány perc múlva kieresztjük a szárnyakat kétoldalt. Vigyázat, már csak 125 ezer kilométernyire vagyunk a Földtől. A gépben ülő Marslakók szive elszorult. A világmindenség történelmének legragyogóbb pillanata előtt állnak, amikor két bolygó emberkéi sírva, nevetve, diadalmasan egymás nyakába borulnak és ünnepelhetik a tcreuitő Értelmet, amely áttörte a világűr sötét, rejtelmes masszáját. Oh, hogy az Ember ezt megérhette... — Föld! Föld! — sikoltott fel szinte extázisban a vezető és a következő pillanatban acél szárnyak nyúltak ki a rakélarepülőgép két oldalán. A gép egyre jobban lassít... már csak 10.000 km. a távolság, A Marslakók eltolták a reteszeket az ablakok vastag üvegéről és hipnotizálva bámulták a Föld először látott panorámáját. A rakétagép csillogó testét nevetve ragyogtatta sugaraival a Nap. A Marslakók elragadtatva figyelték az alattuk elterülő tájat, egyszerre. össze-vissza beszéltek, őiclték, csókolták egymást... — Nini, hegyek. — Folyókat látok. — Alattunk város van! Testvérek! Városi Kuliura, civilizáció. Oh Nap! Istenünk, köszönjük neked. hogy ezt a nagy pillanatot megérhettük. — Észreveitek bennünket! Ott, ott testvérek repülőgépek közelednek. Ni,, apró fehér felhőket dobálnak felénk üdvözlésül. Várlak ránk a földi testvérek. Itt is pukkan egy kis fehér felhő,, amott is... látjátok... Hozsanna! A repülőgépek már közvetlen fölöttünÜ vannak... . A vezelő a tetőablakon át nézi a fölöttük keringő, furcsa formájú repülőgépeket. — Halló, testvérek. Látom Sz embert, a földi testvért. Kihajol a repülőgépből... integet... látom az arcát... Azt hiszem virágot szór felénk... . Irtózatos reccsenés. A Marslakók szemében tágranyilik a rémület.. . A csillogó marsbeli repülőgép teste darabokra törve zuhan a Föld felé... 3. Berlin, 1914 március 27. A' német véderő főparancsnoksága közli: A Führcr főhadiszállásáról jelenlik, hogy péntek délelőtt bátor repülőink München közelében lelőttek egy hatalmas, szokatlan külsejű repülőgépet, amely hadifontosságu erőtelepeinket akarla bombázni. Az ellenséges repülőgép valamennyi ulasa szörnyethalt és emiilésre méltó, hogy az öt utas közül kellő nő volt. Azt hiszik, hogy a különös alakú és szerkezetű gép az orosz Vörös Hadsereg legújabb tipusu harci eszközei közé tartozik, de lehet az is, hogy a gép amerikai gyártmány. A vizsgálat még nem tisztázta ezt a körülményt Egyébként a keleti fronton visszavertünk egy tankokkal támogatott támadást, miközben 39 harcikocsit kilőttünk és nagy veszteségeket okoztunk az ellenségnek. Különösen fontos az, hogy vezető állásokban és közkatonaként, a társadalmi, a politikai és gazdasági életben nagy számban vesznek részt a nök a keleti vidékeken, abol a cárizmus alatt a legjogfosztottabbak éa legelnyoraottabbak voltak. Ezeket a nőket az Októberi Szocialista Forradalom szabadította fel és széles utad nyitott számukra. Itt látjuk Azerbajdzsán sztachanovista nőjét, BasillMaszira-Kizi Bagirovát. Itt van Georgia érdemes kolhozparasztasszonya, Nata Szagaúasviii, Örményország érdemes munkásnője, Jngaber Kanepelovna Avetiszján. Az érdemes turkmén nő, Ognl Marad1 Szejd Knlijeva. Az érdemes tádzsik nő. Kalinia Amenknlova, Az ezerleány Távolkcletre való utazása nagy mozgalmának kezdeményezője, Valentina Szemjónovna Hetagnrova. Tucatjával nevezhetünk meg nagyszerű énekesnőket, színésznőket, táncosnőket a Szovjetunióban, köztütí sokat tüntettek ki érdemrendekkel éa Sztálin-díjjal. Százával nevezhetünk) meg érdemes kolhozparasztasszonyokat, falusi szovjetek elnökeit, mini amilyen Praszkovja Nikiilisna Angeíina és Praszkovja Ivanorna KovarDÁK. A szovjet állani ko'hózrendjr Ige-* sokat adott a parasztasszonynak. A család és a társadalom egyenranr i tagjává emelte, felszabadította, leli tővé tette számára, hogy a lcgu gyobb mértékben résztvegyen a U • sadalmi életben. Sztálin a gyűlés i ahol a párt és kormány vezetői fogadták a cukorrépaföldek rohanimuM1* kis kolhozparasztasszonyait, 1935 novemberében ezt mondta: Itt nem közönséges nők szarét hallottuk, mondhatnám, a mnnl t bősnői beszeltek, mert esak a mui ka bősnői érhettek et olyan sikerekel, mint amilyeneket ezek a n • elérlek. Azelőtt* nem voltak eáín: i ilyen asszonyok. £n 56 éves x • gvok, sokat láttam, sok dolgozó férfit és nőt láttam. De ilyen asszonyokkal nem találkoztam. Ezek egészen njfajta emberek. Csak a szabad munka, csak a kolhoz-munkai szülhette a faluban a munkának ilyen hősnőit.* Dolores Ibarrnrl, a spanyol néfl felszabadító háborújának dicső harcosa, ezt irta a háború elején: >A' szoviet nőkhöz* irt gyönyörű felnivásában: A forradalom, a polgárháború ég az intervenció viharos és nehég napjaiban a szovjet nők dicső sorokat irtak a népek szabadságáért vívott harc törtenetébe, megmutatták, hogy odaadó és áilialatos hazafiak és hősiesen harcolnak népük ü ívéért. A vadállat! Ilitler-hordák tárni*, dúsa a szovjet ország ellen ujra ugyanazt a hazafias lelkesedést íobbanlja tef a szovjet nőkben. A nők hazájuk iránti lángoló lelkesedéssel eltelve, ujra fegyvert ragadnak, hogy férjükkel és fivéreikkel együtt megvédjék a szovjet főidet és gyermekeik életét, akiket a horogkereszt véres hóhérbandái fenyegetnek.* A szovjet nők ebben a harcban megmutatják szocialista hazájuk iránti lángoló szeretelüket és mélységes gyűlöletüket a szovjet nép ellenségeivel szemben. Szovjet ország asszonyai tudják, hogy miért harcolnak. Az egész szovjet néppel együtt védik es mindig meg fogják védeni szocialista hazájukat, ahol először egyenesítették ki a dolgozó nők milliói görnyedt hátukat, először nvilt tág ler minden erejük kifejlesztésére, A Szovjetunió asszonyai megerősöd' ve, a szovjet hatalommal még jobban összeforrva kerülnek ki ebből a harcból. Még nagyobb erővé válnak 3 szoviet állam életében. E. JAROSZLAVSZKL