Délmagyarország, 1945. július (2. évfolyam, 146-171. szám)

1945-07-08 / 152. szám

I!. évfolyam szám. Szeded, 1945. Julius 8, vasárnap penn< Magyar Nemzeti Miért habozik a Polgár? Ii'ta: Gárdos Sándor Országszerte lázas ütemben folyik az országépités munkája. A pusztulással vivott gigászi küzdelem első menetét Magyarországon a földművesek nyerték meg. Csodálatraméltó diadal az, hogy most arat a magyar paraszt azon a földön. amely még az ősszel meggyalázva, kifosztva, mezőgazdasági eszközök, állatállomány és vetőmag pélkül reménytelenül didergett az ólmos ég alatt. Az ipari munkásság emberfölötti erőfcszitéssel • egyre növekvő oszlályöniudattal. egymással versengve dolRozik. hogy a romhalmazból gyárai, műhelyt szervezzen, gépeket rakjon össze a kiégett ócskavastömegből és megindítsa a félholtan, aléltan heverő ország yérkeringését: a vasutat, a postát. Itt ls örvendetes eredmények mutatkoznak. Az ország paraszt- és munkástömegei tehát megértették a jelszót: »Minden erőt az ország újjáépítésére összpontosítani!« Habozás nélkül kézbeknplák a szerszámokat és dolgoznak, verejtékeznek megviselt erejükön felül is. Fájdalmasan hiányzik azonban az újjáépítési együttműködésből az értelmiség, a polgárság és a középosztály nem lebecsülendő munkaereje. Szándékosan rétegezfem igy a proletariátus és a nagytőke között imbolygó gyökértelen és osztálytudat nélküli osztályt, amelynek ez a három kategóriája valami kusza és bonyolult társadalmi konglomerátumban olvad össze. Az értelmiség a legértékesebb és a közös munkában leginkább felhasználható rétege ennek a szövevénynek. Ide tartoznak az irók, művészek, tudósok, mérnökök, tanárok, orvosok, mondhatni az ország szellemi elitje. A második réteg p polgárság, macában foglalja a kereskedő, iparos, vállalkozó, stb. elemeket, amelyek becsületes és hasznos munkája ugyancsajk nem nélkülözhető az újjáépítésnél. A középosztály alatt azt a tiszlviselőréteget értem, amelynek az államháztartásban és a magánvállalkozások adminisztrációjában szintén fontos szerepe van. Ezt sa három réteget együttvéve és általánosan, mint polgári osztályt emlegetik és ennek a polgári osztálynak a munkája hiányzik mosi fájdalmasan az ország újjáépítésénél. Mi az oka annak, hogy a polgárság hónapok óta tétovázva, tanácstalanul tipeg és — lisztelet a kivételeknek — kivonja magát a közös épi lőni unkából?" Lenin, aki szerette gondolatait plasztikusan kifejezni, a következő, szemléltető módon rajzolta meg a polgárság osztályhelyzetét: Két markáns, egymással szembenálló, párhuzamos vonalat rajzolt. Az egyik vonal a tőkés osztályt, a másik a proletariátust ábrázolta. Közöltük hullámzik grafikonszerüleg a poljgárság bizonytalan vonala aszerint, hogy pillanatnyilag melyik erőtényező a hatalmasabb. A polgárság, amely a francia forradalomban harcolta ki osztályhelyzetét. a citoyen, aki rongyos nadrágban harcolt a barrikádokon a szabadság. egyenlőség, testvériség gondolatáért, a győzelmet kővető polgári liberalizmus langyos kényelmében clcsökevényesedeit és az azóta megerősödött kapitalizmus szánalmas függvényevé züllött. A polgár azonban nem vette tudomásul a bilincseket, amikkel kezét-lábát megkötözték és ugy tett, mintha az ő kezében lenne a Kormányrúd. Nem álallotla demokráciának (népuralomnak) nevezni ezt az alárendelt helyzetet és még most is büszkén emlegeti azt a nyugati értelemben vett demokráciát, amelyet Anatole Francé igy jellemzett: »Demokrácia? Hogyne. Nálunk mindenkinek, tellát ugy a koldusnak, mint a milliomosnak joga van a Szajna hidjai alatt aludni.* Magyarországon a polgárság teljesen és fenntartás nélkül a tőkésosztály, illetve az fizt kiszolgáló államhatalom vonalához tapadt. Csak egy pillanatra vált le róla 23 évvel ezelőtt, amikor a proletariátus forradalma megzavarta ezt a tökéletes egybeolvadást. Akkor egy-két pillanatig tétovázott, de látva a nemzetközi, majd a hazai erőviszonyókat, gyorsan visszakúszott előbbi helyére és azóta még szerelmesebben csüggött ezen a nagyon erősnek hwt vonalon. Most ez a vonal nagyon megrongálódott és megvékonyodott. A véres háború és a gonosz emlékű nyilas rémuralom után a magyar glohuson csendes, vértelen forradalom zajlott Ic: a földreform, amely egy csapásra eltüntetett egy Magj arországon mindenható oszlólyrclegc!. a nagybirtokosokat. A földreform a feudális nagybirtokosokkal együtt elseperte az ország gazdasági életéből az agrártőkét és igy a háború financiális viszontagságaiból meggyöngülve kikerült banktőke most egyedül képviseli azt a vonalat, amelyet annakidején Lenin markánsan rajzolt meg, de amely most megvékonyodva, halványan jelzi itt a tőkésosztály nemrég minden terhet kibiró erejét. Természetes, hogy a polgárság ösztönszerűleg levált erről a meggyengült tengelyről, amely nem nyújt többé biztonságot és most ismét a két vonal között kóvályog, nem találja a helyét, elvesztette a talajt a lába alól. Orientálódik és kalkulál. Türelmetlenül lesi a messzi nyugati égboltot, hátha onnan érkezik segítség, amely ismét biztonságossá teszi, megerősíti régi. megszokott vonalát, de ugyanakkor idegesen pislog kelet felé, ahonnan a szembenálló vonal felé árad az erő, amely napról-napra szilárdabbá, időállóbbá leszi az igazi népuralmat (most is, ezt is demokráciának nevezik). Még nem látja tisztán ennek az uj, bccsüleles demokráciának a körvonalait és még nem meri elszakítani azt a pókhálóvonalat, amely láthatatlanul még mindig a régi tengelyhez füzi. A magyar értelmiség értelmesebb része (Zilaliy Lajos, Illyés Gyula, Márai Sándor, Parrajgl György, slb.) már éles világításban látja az alakuló világképet és egyre noszogatja, ösztökéli a polgárt, liogy álljon be már végre a demokrácia épitő közösségébe. A másik oldalról a Magyar Kommunista Párt és a Magyar Szociáldemokrata Párt vezetői nem győzik eléggé invitálni a polgárságot a részére kijelölt munkahelyre* de az értelmiség, a polgárság és a középosztály nagyrésze meg mindig súlyos gátlásokkal küzd. Pedig ugy a munkáspártok, mint a Függetlenségi Frontban egyesült többi pártok is szívesen iátnák soraik közölt a polgári elem értékes munkaerejét, azt megbecsülnék és az ország érdekében hasznosítanák. Érthetetlen tehál hogy a polgárság politikailag megbizhaló, becsületes és dolgos rétege miért húzódozik attól, hogv konok és ártalmas passzivitását feladja és évtizedek tévelygései után végre összeolvadjon a paraszt- és munkásosztállyal, a Lenin által rajzolt alsó vonallal amely jobban értékelné munkásságukat, rnint azt az imént összeroppant felső vonal telte. Jöjjön valami szervező erő, értelmiségi próféta, vagy minek nevezzem, aki felrázná Icábultságából a polgárságot és megérttetné vele, hogy most vér nélkül, kényelmesen megvalósíthatja dicső őse, a francia citoyen, a harcol sansculolle álmát: a Szabadságot Egyenlőséget, Testvériséget! Hiszen tálcán kínálják neki A lanyha feleíősségrevonás következtében A finn reakció fegyveres Letartóztatták az összeesküvés magasranga katonai vezetőit — A hármas ialáthozón egységesitik a Németországban alkalmazandó politikai módszerehet A jövő hét végén Potsdamban megkezdődő hármasnatalmi találkozó előkészületei javában folynak nemcsak Potsdamban, ahol Nagy Frigyes történelmi nevezetességű kastélyát most e célra teljesen rendbehozzák és ünnepélyesen feldiszitik, hanem a három nagyhatalom diplomáciai műhelyeiben is, ahol a tárgyalások anyagát a "különböző bízottságok alaposan előkészítik. Churchill miniszterelnök már vissza is vonult rövid üdülésére, hogy a választás utáni fáradalmait a gastoni öböl partján levő kastélyban kipihenve, annál frissebben vehessen részt a tanácskozásokon. Most már azt is hivatalosan közölték, bogy Potsdam előtt Churchill és Truman nem fog előzetes megbeszélést tartani, amint azt korábban tervezték. A Times mai vezércikke ismételten a találkozó kérdésével foglalkozva megállapítja, hogy á legfontosabb tárgyalási anyag a különböző német megszállási zónák katonai közigazgatásának szorosabb és egységesebb egybehangolása lesz. Nagy veszélyeket rejt ugyanis magában az — irja a lap —, ha bizonyos kedvezmények gyakorlása terén a németekkel szemben különböző elvek érvényesülnek az egyes megszállási zónákban. Az orosz katonai halóságok például a náciellcnes politikai szervezetek működését is engedélyezlek, ezzel szemben az angolszász katonai közigazgatás sajnálatosan eddig nem engedélyezte az ilyen politikai alakulatok működéséi. A brit sajtó általában meglehetős szigorú hangon bírálja az angolszász katonai közigazgatás fegyes intézkedéseit és megállapítja, bogy ezek az Intézkedések nem mindenben erősilik a német nép gyökeres bcísö politikai áthangolását. Egyes lapok attól tartanak, hogy ezáltal a német nép. lelkületileg két különböző táborra szakad, ami nagy veszélyeket rejt magában az e'gységes német náciellenes demokrácia kialakítása szempontjából. Ezeket a szempontokat helyesen tisztázni és összhangba hozni a hármas találkozónak lesz egyik legfőbb feladata. Angol katonai parádé Berlinben Berlinben tegnap a megszállásra odaérkezett brit csapatok nagy katonai parádét rcíidezlek a német Győzelmi Kapunál és a Sieges-Alleeban, ahol a felvonuló brit csapatok a híres »sivatagi patkányokkal* az élükön orosz tábornokok és angolszász parancsnokok előtt vonultak el, miközben a Brandenburgi Kapu felett brit birodalmi lobogó lengett. Mert Finnországban is lassan ment a tisztogatás munkája... fennállásának, amelyet az a körülmény ls segített, hogy a dcmokrallkns tisztogatás munkája valóban lassan ment. A finn röakció fegyveres méginoz dulási szándéka intő példa lehet s többi fiatal európai demokrácia számára is, mert azt bizonyiija, hogy a reakció még egy ilyen sokat szenvedett kis népnél is, ámely a nagyhatalmak teljes ellenőrzése alatt áll, a legkilátástalanabb körülmények k6zőtt Is megkísérli megzavarni a demokrácia éDitő munkáját. A nemzetközi politika híreinek egyik érdekes eseménye az a bejelentés, amelyben a finn belügyminiszter nyilvSnosságra hozta, hogy; nagyarányú reakciós összeesküvést fedézlek föl, amelynek szálai a finn vezérkarhoz vezetnek. A hadműveleti osztály vezetőjét több magasrangu tisztlel együtt már le is tartóztatták és a kormány teljes erővel megkezdte a tisztogatás munkáját. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány tudatában van a veszélv