Délmagyarország, 1945. július (2. évfolyam, 146-171. szám)

1945-07-01 / 146. szám

, 1945 Jnllas 1, DÉLMAGYARORSZAG 3 Ha, azembaf.n, reggelt)} tartó szépségés tá.cversennyel egybekötött BÁL a Ritmusnál Kárász-u. 6. Vasárnap TÁNC tél 10-lg. MELODY BOY'S TÁNCZENEKAR. nem érzi szükségességét annak, hogy beleálljon a demokrácia kiépítésébe, még nem érzi szükségét annak, hogy beálljon a munkába, amit a parasztság és az ipari munkásság már régen megkezdett. Higyjék el súlyos következménye lehet annak, ha a polgárság azonnal részt nem kap a munkában és nem fogja kötelességét teljesíteni sziwel és lélekkel. A szellemi élet munkásai, legyenek azok tanárok, Jegyenek azok tisztviselők, legyenek azok tudósok, művészek, legyenek tudatában annak, hogy nem mostohagyerekek, hanem ők a szabad szellem művelői és ha ők is beállnak a sorba, ahova őket szeretettel és bizalommal hívják, akkor teljes lesz az az egység, amely alkalmas lesz és egyedül lesz alkalmas a független és demókrnatikus magyar jövő kiépítésére. A nagy tapssal fogadott beszéd befejeztével Ortulay Gyula a magyar nevelésügyről beszél t. Minden nemzet legtitkosabb belső fegyvere a nevelés. A Független Kisgazdapárt tisztában van az ifjúság nevelésének hatalmas jelentőségű. jövőt meghatározó kérdésével.. éppen ezért közoktalásügyi reformjavaslatot készített és terjeszt rövidesen a magyar törvényhozás elé. Két nágy hibája van a magyar közoktatásnak: í. német szellem hatja át, 2. antidemokratikus. Az eiső hiba onnan ered, hogy kezdetlől fogva osztrák mintára szerveztük meg közoktatásunkat, majd a porosz iskolareformot .választottuk ideálunknak. Nevelésügyünk antidemokratikus voltát'még jobban kihangsúlyozta a . Homau-féie reform, amely a nyolcosztályos elemi bevezetésével kasztba akarta zárni a földműves fiatalságot, a városi kispolgárság r és munkásság gyermekeinél ugyan csak a kasztokat akarta még jobban kiépíteni azzal, hogy meg akarta őket rekeszteni a négyosztályos középiskolánál és csak a kiváltságos osztályok számára tette lehetővé a magasabb képzést. Szakítanunk kell a nevelés eddigi kasztszellemével! Meg kell teremtenünk azt a közoktatási formát, amely minden magyar fiatalembernek egyforma lehetőséget ad az érvényesülésre. Ne a szülők anyagi tehetségétől függően jussanak a fiatalok felsőbb iskolába, köztoktatásunknak ingyenesnek "kell lenni, ennek érdekében meg kell . adóztatni az agglegényeket éscsaládtalanokát. A tanítói, tanári dotációkat fel kell emelni, a tanári fizetési státuszt a birói státusz . rangjára kell hozni. Nagy taps fogadta a nagyszerű közoktatási elgondolásokat és a gyűlés hallgatósága lelkesen ünnepelte a fiatal kulturpolitikust A gyűlés elnöke ezután megköszönte a szónokoknak a tartalmas beszédeket és ezzel az jilés véget ért. Ebéd a Miivészotthonban Délben a város ebédet adott uj díszpolgára tiszteletére. Az Újságírók és Művészek Otthona helyiségeiben megrendezett 100 terítékes banketten Vörös Jözsef kérdést intézett Ortutay Gyulához, a Rádió elnökéhez a rádió működésére vonatkozólag. i Ortutay elmondotta, hogv a hidak mellett a magyar rádió az, amelyet a »legtotálisabban« tönkretették. kiraboltak a németek, ezért helyreállítása nagyon nehéz. Előreláthatólag azonban szeptember t.í-re a rádió olyan erővel sugározhatja műsorát, hogy Szegeden is jól hallható lesz. Kérést intézett Chajfovtts alezredes városparancsnokhoz, hogy a rádiókészülékeket adják vissza a szegedieknek. Chajlorlts alezredes kijelentette, tudja, hogy a rádiózásnak milyen fontossága van a modern ember életében, ezért gmndja fesz rá* hogy rövidesen mindenki hozzájusson rádiójához, akit megillet. Délután Alsóközponlpn mondottak beszédet Titdy Zoltán, Balogh István és Ortutay Gyula, oöo Aláírták egyea:ményíj Súlyos zavargások törlők kl Ang'ában Is Berlinben Sztálin, Churchill és Ttuman az európai lerüietvállozásokról is tárgyainak A nemzetközt politikát étet nagy eseményének számit az az egyezmény, amelyet tegnap irtak alá Moszkvában a szovjet kormány és Csehszlovákia képviselői. Az egyezmény értelmében Rnszinszkó-Kárpa tatja csatlakozik a Szovjetunióhoz az otllakő ruszin nép határozott kívánságára. Az egyezményt Sztálin marsall Jelenteiében Molotov külügyi népbiztos és Firtinger csehszlovák miniszterelnök irta alá. Az egyezmény szerint azok a csehoztovák polgárok, akik meg akarják őrizni csehszlovák állampolgárságokat, visszaköltözhetnek csehszlovák területre, mig a többi ottlakók automatikusan szovjet állampolgárok lesznek. Az egyezményt ratifikálás végett a legfelsőbb szovjet, valamint a csehszlovák nemzetgyűlés elé teriesztik. A pontos határvonalakat későbbi bizottság fogja megállapítani. Az arab nemzetek nyugtalansága a franciák ellen, amely Szíriában és Libanonban jelentkezett először komoly összeütközések formájában, most kiterjedi Algírra U. A legújabb jelentések szerint Algírban tegnap snlyos zavarfásokra került sor, amelyben, a megállapítások szerint, az arab lakosságnak öt-nyolc százaléka vett részt. A zavargások során megöltek 1500 arabot és 88 franciát. Ez a hiradás annál nagyobb figyelemre tarthat számot, mert hiszen most már nyilvánvaló, hogy Levantén nem szórványos, elszigetelt jelenségről van szó, amikor az arab lakosság szembeszegült a franciákkal. Most már nyilvánosságra hozták, hogy a diplomáciát világ nagy eseménye, a háromhatalmi találkozó ju lius lö-éig létrejön a Berlin melletti Potsdamban. Truman elnök tegnap egy sajtókonferencián kijelentette hogy mindent el fog követni a Sztálin oaf és Churchiliel való találkozáséi) az olyan megegyezés létrehozására amely a békét hosszú emberöltőkör át biztosítja. Ez életem legfőbb fel adata — mondotta Truman — és ha ez nem sikerülne, akkor a szövetsé f

es nemzetek legjobb fiai hiába ál ózták fel életüket. A diplomáciai tudósítók világszerte kiemelik a hármasértekezlet rendkívüli jelentőségét és közlik, hogy en nek keretében nemcsak a sürgős jel legü kérdéseket, hanem az Enrópában később végrehajtandó területi változásokat i* meg lógják tárgyaink Szeged városa díszpolgárává választolta Tildy Zoltánt Díszközgyűlés a városházán (Szeged, juníus 31) Szeged Nemzeti Bizottsága részéről indítvány tétetett, hogy Tildv Zoltán, a Független Kisgazdapárt elnökét, a magyar demokrácia nagy harcosát a város polgársága avassa díszpolgárává. Tildy pénteki szegedi tartózkodását használta ki a törvényhatósági bizottság, hogy megválassza őt díszpolgárává és az erről szóló oklevelet átadja neki. A díszközgyűlés ünnepi külsőségek között, a törvényhatósági bizottság tagjainak teljes számú jelenlétében folyt ie A meghívottak között ott volt Chajtovits alezredes városparancsnok és helyettese, Kartyenov alezredes. A díszközgyűlést, miután a színházi zenekar Bárányi János igazgató vezényletével eljátszotta a (Himnuszt, délelőtt 10 órakor nyitotta meg Dénes Leó helyettes polgármester és bejelentette, hogy annak egyetlen tárgya Tildy Zoltán díszpolgárrá választása. A nagy éljenzéssel fogadott bejelentés után dr, Dobay Pál tanácsnok ismertelte a kisgyűlés javaslatát, hogy a díszközgyűlés válassza a város díszpolgárává Tildy Zoltánt a demokratikus Magyarország megteremtése terén szerzett érdemeiért Miután a javaslat egyhangú lelkes elfogadásra talált, Dénes helveltes polgármester javaslatára a pártok két-két tagjából álló küldöttség ment Tildy Zoltánért és hivta meg a díszközgyűlésbe, Dénes Leó helyettes polgármester párszavas üdvözlete uián Szirmai István indokolta meg a díszpolgárrá választásmagyarságnak a külföld előtt is becsű tetet szerzett. bizonyságtétel ez azok mellett az eszmények mellett, amelyekre rátette az egész életét Ezekről az eszményekről: a politikai és gazdasági szabadságról, a teljes társadalmi és emberi egyenlőségről, a demokráciáról beszélt ezután Tildy , Zoltán, majd kijelentette, igyekszik Sze!gednek jó polgára lenni, mert ezzel jó j szolgálatot tesz a demokráciának is. Beszéde végeztével Szirmai István ' Végül a jövőbe vetett hite mellett tett átnyújtotta az ünnepeltnek a diszpol-; tanúságot, mert a hitnek segítségével gári okievetet. • tudunk majd ebbbeu az országban Lelkes éljenzés után Tildy Zoltán minden akadály ellenére jövőt építeni, meghatott hangon mondott köszönetet! Szűnni nem akaró taps és éljenzés a megtiszteltetésért, amely — úgymond közepette fejezte be beszédét az ünne— első kitüntetés életében. Tiz évvel ez-' pelt, akinek Dénes Leó h. polgármester előtt a reakció nem akarta őt elismerni kivánt sok erőt és egészséget, hogy magyar állampolgárnak és ezen a ré- nemzete, országa érdekében még sokáig ven lehetetlenné tette, hogy bekerüljön i munkálkodhassak, a törvényhozásba. Most, hogy Szeged I A díszközgyűlés a Szózat hangjai népe ad számára polgárságot, ugy érzi I mellett ért véget. A város 100.000 pengővel segití az internálásból és deportálásból Hazatérteket (Szeged, juníus 30) A hétfői kőz,gyűlés által megalakított kisgyűlés pénteken, a diszpolgárválafzló közgyűlés előtt tartotta első ülését Dénes Leo h. polgármester elnök lésével. A h. polgármester előterjesztette Szirmai Istvánnak a Kommunista Párt szegedi szervezete részéről érkezett indítványt Tildy Zoltán díszpolgárrá választására vonatkozólag.Az indítványt a kisgyűlés egyhangúlag elfogadta és kimondotta, hogy mint a maga indítványát terjeszti a díszközgyűlés elé. Dénes LeS hetyetles polgármester bejelentette, a Gázgyár helyi üzemvera voualkozó javaslatot és méltatta zetősége átirt a városhoz: nem tudja Tildy Zoltán érdemeit. I fizetni'alkalmazottait, ezért a yáros Szeged népe — mondotta Szirmai! segítségét kéri, A polgármester javas— elismeréssel tartozik Tildy Zoltánnak, a politikusnak. Tudjuk, hogy hoszszu esztendők óta minden képességét a közösség érdekébe állította. Szeged társadalma tisztelegni óhajt a demokrácia harcosa előtt. Szeged népe ugy érzi, kitüntetés számára, hogy az ellenállási mozgalom szervézete, a Magyar Front elnöke díszpolgára lett Tisztelegjünk azelőtt a férfiú előtt, aki a latára a kisgyűlés 200 ezer pengőt szavazott mtg a gyárnak kölcsönképptn. Róna Béla tanácsnok közölte, hogy értesítés érkezett: az illetékes minisztérium helyt adot a Szegedi Közúti Vaspálya Rt. fellebbezésének, amelyet az a villamosvasutüzemnek a város által történt házikezelésbe vétele ellen adott be és mivel a ,házikezelés indokai a minisztérium szerint megszűntek, a villamosvasutat visszaadta & részvénytársaságnak. A tanácsnok beJenlelte, hogv a határozatba nem nyűg szik bele es azt megfellebbezi. Dénes h. polgármester feltette t kérdést a kisgyülésnek: mennyit adjon a város a deportáltak megsegítés* érdekében indított akciónak, A javaslat: 50 ezer pendő. A kisgyűlés 100 ezer pengőt szavazott meg a segitőakeió céliára. Dr. Pap Róbert kérte az üléseo résztvevő dr. Balcgh István államtitkárt, a kormány intézményesen gon doskodjék az internálásból visszatértek kártalanításáról. Balogh államtitkárnak közölte, hogy már történt ilyen intézkedés, az elhagyott javak kormánybiztossága kapott ilyen értelmű megbízást Róna tanácsnok referálta, hogy 11 millió pengőre lenne szükség az állami tisztviselők fizetéséhez, ebből 8 millió hiányzik. Táviratoztak a belügyminiszternek a szükséges összeg előteremtéséért. Kérte az államtitkárt, hogy ő i* interveniáljon ebben az ügyben. Balogh államtitkár megígérte segítségét Az ülés ezzel végét ért A Nemzeti Függetlenségi Front j&iiius l-re, vasárnapra hirdetett újjáépítési I nagygyűlését a következő vasárnapra halasztjuk el. Nemzett Bizottság.