Délmagyarország, 1945. július (2. évfolyam, 146-171. szám)

1945-07-27 / 168. szám

Világ proletárjai egyesüljelek! Szeged, 1915. loHat 21, jhfelr II. 6tí. 189. sz.- flra Z P GYARORSZAG A Magyar Kommunista Párl délmagyaromági napllapfa A népbiróság tanácstermében verekedtek tegnap. Nem vagyunk hivel az ilyen eszköKöknek. Elitéljük a túlzásokat. Azl szerelnénk, ha a népbiróság tanácskozótermében a népbirák hivatásának szelepének megtelelő méltóságtel| s rend honolna. Ennek a megteremtése a bírák dolga: eszköze:a nópbirói hivatás helyes bctöllésc. Hiányzik azonban a nópbirói méltóság, mert hiányzik a nópbirói hivatás megértése ts különösen hiányzik a nópbirói hivatás helyes gyakorlása. Nem mentegetni akarjuk a verckcdftkel, a verekedés okait keressük. Első ós legronlosahb okozóját meg is to'álluk a fenliekben. Nem kétséges, hogy az a népbiróság, amely képes o MenUis-féíe figurákat felmenteni, netn tudhat tckinlélyt szerezni, nem tudja a nép bíráinak méltóságát megőrizni és uein képes a tárgyalóterem csendjének és rendjének fegyelmét megőrizni. Igen gyakori az olyan népiiiró, aki tillakozik a tömegek külső befolyása ellen, tárgyilagosságra és bárói lelkiismerelére blvaikozássnl. A Mentust felmentő népbirák lelkiismeretéről fölösleges tárgyalni. Beszél|flnk azonban a tárgyilagosságról. Ez fl tárgyilagosság ugyanis a népbiróság •életei során legalább is gyanúsnak jfeinősüU. A népbirák a nép vátaszfetijai és az a szerepük, hogy bün fessék meg a nép ellenségeit. Ezekkel szemben a tárgyilagosság egyenlő a védelemmel. A nép birái ne legyenek tárgyi'agosak. le'kiismercíüket ne pólvázzák paragrafusokkal, hanem gyü löljék maguk is a nép ellenségeit és •téljék cl azokat keményen. A néphiráknak politikai szerepel kell betölteniük. A népbiróság a harrolva épülő magyar demokrácia har»os szerve. Ez a demokrácia ma közi vértelen harcba kezdelt a reakció megsemmisítésére. Ezt a harcot a re akció szervezett támadása robbantotta ki. És talán ncin véletlen, hogy a támadás egyik góca nein helyezkedett messze a népbiróság intézményétől. Ugy látszik, hogy a népbiróságok egyike-másika vállalja a reakció elleni harcot, hanem a tárgyilagosság köntösébe bújva vagy a 'bizonyítékok biáuya< cimén felmenti a mult közismert renkcionáriusait. Ezek a népbiróságok, amelyek nem vállalnak közösséget a demokrácia harcával, nem Its törlik bc hivatásukat, nem tudnak maguknak tekintélyt szerezni, a tárgyalóteremben felborul a rend. Eáskák meg végre ezek a népbirák, hogy a tüntetők és a verekedők nemcsak n vádtolt és a tanuk ellen tüntetnek, a népbiróság ellen is, amellyel szemben nincs és nem lehet bizalmuk. A Szentesen és Szegeden tüntető, !» vádlottakat és a melléjük kiálló tédótanuknt megverő tömegek a har cos magyar demokrácia éber őrei, ak kor is, ha eszközeik brutálisak. A brutalitást azonban kiváltja a vádlottak szemtelensége is. Ez a más'Jt ok Napirenden vannak az olyan tárgyalások, afiol a szemtelenül hazudozó vádlott melleit felvonul a védelem ugyancsak hazug hada, akik »baj társi, kötelességet vélnek tcljcsitcui tncnlővnllomásaikkal. Ezzel a már ál laiánosuló tünettel szemben a »tár gyilagosf népbiróság — t-telezzük fei a jóhiszeműséget — tehetetlennek bi Konyult. Egyetlen ilyen hazudozó vádlottat sem tartóztatott le és nem llóll el egyet sem bamis eskü miatt. Ne csodálkozzunk hát, ha helyettük maga a nép is Ítélkezik és ha a bíróság nem talál eszközöket rá a maga durva, de meg kell mondjuk, igazságos eszközeivel, kiveri a tárgyalóteremből a mentőtanuk hadát. Ujabban a népellenes bűnözők & provokációig is elmennek. Tüntetőket vonultatnak fel maguk mellett, hősnek állíttatják be magukat és — 1 mint tegnap — szociálisnak kívántak minősíttetni egy háborúra uszitó, bitangot Ha a népbiróság eltűri a' provokációkat, akkor Szeged demo-' kratikus népe megvonja tőlük minden bizalmát és a provokátorokkal maga bánik majd el ugy, ahogy tegnap Szegeden és ezt megelőzően Szentcsen. Ismételjük, nem tudjuk helyeselni a verekedést, de fenntartjuk, bogy a nép ellenségeivel, a háborús búnösökkel szemben, akármilyen gúnyában is állnak azok a népbiróság elé, jogos fegyvere a népnek az ököl. Kü* iönösen akkor, ha a népbiróság tchetétlenségével, a reakció pedig oktalan és szemérmetlen tüntetéssel ütést-* provokálja ezt az öklöt. Ma délután hirdetik ki az angol választások eredményét (London, Julius 26) Legnjabfcaa érkezeit hivatalét jelentés szerint Churchill, Edra éa Attlee megérkezett Lendánba. CharehiO megérkezése nlán aznanal a Dnvralngslreetre hajtatéit, majd a Barklagham-paletihan részletes jelentési leli a királynak a berlini értekezlet mankájóróL A hárem államférfi holnap vagy helnapnlán tér Trnmaa elnök egy napra Fraafefartha ntarik, ahol EJtenhower táboraaggyal folytai megbeszélést. AngUáhan a választások előli leszilt légkör uralkodik. Na délntán vagy a koraesti érákban már nemesak az egyes pártok megválasztott képvlselőtt, hanem a leadott szavazatok szárnál Is közlik. Egyes kerfttolekben már áéffTŐtl tizenegy érakan' közük az eredményeket. Az elmed választásokon 23 asiOié szavasé ved részt, de most még nagyobb részvételre számítanak. Az Egyesíti Államokban Is nagy érdeklődéssel várjál a választások kimenetelét. oOo megkezdték Szdlasi feleségének rendőri kihallgatását Hogyan látta Lutx Gizella o nyilas „államfő" szerepét Magyarország tönkretételében? — „Tudom, hogy lérjemel a népbiróság halálra iléti" (Budapest, julius 26)űíir^dtunk arról, hogy Sopronban elfogták Szálasi Ferenc feleségét, Lulz Gizellát. aki a budapesti rendőrség politikai osztályának őrizeles foglya. Az 1. számú magyar háborús főbünös feleségének kihallgatását ma kezdték meg'a rendőrség politikai osztályán és abból néfiósiv olyan részlet is kiderült S/álasival kapcsolatban, amelyet eddig homály fedett Szálasiné Lulz Gizella elmondotta, hogy 1027-ben ismerkedett meg Szálasival, aki akkor vezérkari tiszt volt Az ismeretségből rövidesen bensőséges érzések támadtak, de a házasság megkötését anyagi viszonyaik akadályozták meg. AvjneIcg barátság, azonban továbbra is fennmaradt keltőjük között és Lulz Gizella, mint Szálasi menyasszonya szerepelt a társaság előtt Tagja voll ő is a nyilaspártnak, bár politikával nem foglalkozott és vőlegénye sem avatta bele politikai terveibe. »A rádióból tudtuk meg — mondotta —, hogy Szálasi átvette a hatalmat, ennek nagyon íncgörüllünk*. Vőlegénye ezulán is meglátogatta, de politikáról — mint vallja — sohasem beszélt előtte. Megfordult vőlegénye a királyi várban levő hisomszobás lakásában is. Mikor az orosz csapalok erősen szorongattak a magyar fővárost, vőlegénye Kőszegen, majd Brennbergcn lakolt. Mikor a szovjet csapalok az ország nyugati részét is megszállták és közeledtek a német határhoz, Szálasi áltcllc székhelyét a Salzburg melletti Nalisce községbe. ahol egy szállodában rendezlek be neki lakást, amit állandóan nyilas őrség vell körül. Ebben a községben ápri!> 28-án történi a polgári és egyházi házasság. A házasságkötés után egész málus O-ig éllek eayült, amikor az amerikai megszálló csapatok elvitték ismeretlen helyre Szálasi környezetét és 7-én reggel magát Szálasit is, azóta nem tud róla. Egészen julius közepéig maradt Nattseeben, miután erős bonvágyat érzett, elindult Magyarország felé. Sopronig eljutott, itt azonban őrizetbe vették és Budapestre hozták. Azóta a budapesti rendőrség örizetcs foglya. Több kérdést lettek fel Szálásinénak, aki látszólag nyugodtan válaszolt — Házasságukat milyen okmányokkal tudja igazolni? — volt az első kérdés. — A német polgári és egyházi hatóságok szabályos házassági leveleket állítottak ki, de ezek minden más okmánnyal együtt elvesztek. — Miért vállalta a férje a ko» mányalakilást akkor, amikor már nyilvánvaló volt, hogy a németek elvesztették a háborút és ezt a kormányzó rádiószózata is bejelentette? — Azért, mer? liltt tt német győzelemben. — Még a házasságkötéskor is hitt a győzelemben? — Akkor már tudtuk, hogy a háború elreszelt. — Mégis hozzáment vőlegényéhez? Miért? — Mert szereltein! — Milyen embernek tartotta ön férjét? — Feltétlenül jőhiszemünek, aki igazán jót akart. — Milyen embernek tartó!la az ön férje Horthy kormányról? — Mint erősén befolyásolható emberről beszéli róla. — Tudott ön arról, hogy fárjt parancsára elhurcolták Magy arországról a zsidókat és a baloldali elemeket? — Olvastam orról az ttjságokban, de mindig azt hittem, hogx a németek hajtották végre ezekel ax Intézkedéseket. — Helyeselte ön az ártatlan emberek üldözését? Szálasiné erre a kérdésre zavaros, kitérő választ adott — Tudja-e ön, milyen büntetőt vár férjére? — Valószínűleg a bíróság halálra Ítélt. I — És ezzel kapcsolatban mi * véleménye? i — Szívesen vállalnám magamra a büntetést. — Hova leltek azök az értékeli és ékszerek, amelyeket Szálad lőrzskaránál halmoztak fel? — Ezekről én nem tudok. Lakásomat saját bútoraimmal rendeztem be és házasságkötésünkkor a jegygyűrű elkészítéshez barátaim adták a tört aranyat — Azt hiszi., a magyar közvélemény ezl elhiszi Önnek? — Igy volt, én nem tudok ékszerekről és aranyakról A kihallgatás itt megszakadt, a detektívek visszakísérték Szálasinét cellájába, hogy más alkalommal folytassák vallomásának felvételét. (MOT) Isméi kedvezőre fordullak a kilátások az egyetem jogi karának felállítása ügyében (Szeged, Julius 25) Az elmalt hetek alatt e szegedi egyetem jogi karénak kérdése Ismét napirendre került Először ss e bír jött, bogy Teletf Géza kultuszminiszter már őszre fel akarja állítani az egyetem Jogi karát A miniszter azt saját maga Jaleatette kl káaóbb az egyelem! tanáaa előtte megjelent küldöttségének. Nemrégiben ezután Jelentetlék, hogy a minisztériumbsn megtartott egyetemi ankét r'<>etetls a ssegrdl egyetemen a jogi kar felállítására vonatkozó tervel is unnak et-