Délmagyarország, 1945. június (2. évfolyam, 122-145. szám)

1945-06-24 / 141. szám

8 DÉLMAGYARORSZA G 1945 junius 24. Ki uolt Braun Eua, Hitler keöuese? Irta: Donászy Kálmán Ma szerte a világon sokat bőszéinek Miller halálával kapcsolatban Braun Éváról, a Führrr barátnőjéről. Ki volt ez a Braun Éva és hogyan Került abba a liclyzolhc, hogv benső kapcsolatba Juthatott Hitlerrel, nkit általában mcgközelithetctlrn, magános és komor egyéniségnek tudóit az egész világ. Braun Évát Hitler még müncheni pártszervezése idején ismerte meg. Akkoriban sokat járt a szárnyait bontogató náoipá;t vezetője különböző pártfolografiák és csoportképek ügyében a müncheni hires Hoffniann-féle fényképész műterembe. Ebben a műteremben dolg ul Braun Éva kisasszony, mini a mester első, legügyesebb n risztensnője. Braun Éva határozottan vonzó Jelenség voll. IRigas, kissé Brünhilda-szerfl, i udkivül arányos termete, sza1 ,>os. csinos arca és nagy szürke szemei adlák megjelenésének vonzó érdekességét, amit csak " fokozott dus aranyszőke haikoronájn. Hitler ájlitólag már az első perctől kezdve erős rokonszenvet érzett a csinos fiitól leány iránt és még szorosabban lá lógató ja lett a műteremnek. Sürün látták őket egv ült a München-környéki kis sörcsarnokok .pejlekén bizalmas ! Mesben, valamint a környékbeli erdőkben és kirándulóhelyeken. amint kéz a kézben sétálgattak. Egv londoni ujságirő müncheni híradása szerint most I6M) fénykép is előkerüli, amelyek Hitlert Braun Évával együtt ábrázolják, többek között egy kirándulásról készült és liléiből származó fölvétel is, amelyen kedélvesen kínálják egymást sonkás zsemlével. Amikor Miller halalomra kerüli, természetesen Braun Évát is magával vitte Berlinbe, ahol a kancellári palota egyik félreeső'részében rendeztetett be neki kisebb lakosztályt. Ugvaur.ak bcrchtesgadcni villájában ís különszobáknl rendeztetett be kedvesének. Millernek Braun Évával való kapcsolatáról elég sokan tudlak a közvetlen kön nvezelén kivül is Berlinben, azonban általában a Führcr presztízse szempontjából igyekeztek titokban tartani, \mikor Braun Éva valahol megjelent a kancellári palota egyik kisebb In s uskoesi jávai bevásárolni, vagy komisiózni, mindig ugy szerepelt, mint a kancellári palota háztartásának vezelöje. Talán sosem is került volna telje*m nyilvánosságra Hitlerrel való csaknem 17 éves kapcsolata, ha most elégett holttestüket a kancellári palota romjai kőzött egymás mellett fekve meg nem találják. Berlinben ugyan bizalmas körökben már sokai suttogtak korábban is erről a barátságról és tudni vélték azt is, hogy Braun Éva miiven rossz szemmel nézte Hitler politikai szereplését. C. Green londoni újságíró visszaemlékezést közöl most hosszas b 'ilini tartózkodásaitól és idézi Braun Éva bizalmas körzeteihez tartozó egyik barátjának' kijelentését, mely szerint Braun Éva többször szomorúin kijelentette: ibárcsak sose kelt volna Adolf kancellár, mert akkor bizonyosan elvett volna feleséged!* Braun Évának ez e kívánsága csak halála előtt néhány. Lengyel Lajos úfja az aszíalosmühelyíől a deportál ^kocsiban való hazatérésig (Szeged, junius 23) A letűnt kor egyik legjellegzetesebb és legérdekesebb alafaja téri meg a szegedi főidbe Lengyel Lajos európai Itirii bútortervező temelé c alkalmával!" Röviden jelentettük, hogy a 80 éves Lengyel Lajos ausztriai deportálásából hazatérőben a vonalon kiszenvedett. Tragikus körülmények között bekövetkezett halálával egy értékes, munkás élet zárult le, amely — mint a fasizmus szörnyű Láiványoltdrára csurgó véres áldozat is — érdemes arra, hogy megemlékezzünk róla ... A Lengyel Lőrinc-cég az elmúlt fél évszázad során európai hírnévre leli szert. Szegeden, Aradon és Buknreslben a magyar bútoripar legkiemelkedőbb teljesítményeit produkálta a Lengyel-bútorgyár, amelynek munkáját mindenütt ismerlek és megbecsülték. A hozzánk közel fekvő Bácska és Bánát lakossága az elmúlt évtizedek során, különösen az első világháborúi megelőző időkben főként azért járt be Szegedre, hogy a fiatal párok családalapítása alkalmából Eengvel-féle bútorral legye otthonná a családi fészkeket. — A Lengyel-bútor Jlt év múlva fs bútort — mondották s ennek a megállapításnak még Parisban is visszhangja volt. A 45 "év előtti párisi világkiállításon a legnagyobb sikerű kiállítási darabok közé tartozott a szegedi Lengyel Lőrinc-cég produkciója, amely n kiállilásl megtekintő I. Ferencz József király figyelmét is felkeltette. \ magyar slilusu kerli szobát Lengyel Lajos Erzsébet királyné megrendelő fore készítette el a királyi vár számára, ez a szoba került a párisi világkiállítás kö-' zónsege elé és a kiállításról a British M enni megvá úrofa. Igy kerüli a szegedi buloriparoskezfk munkája a British Múzeumba, majd n magyar ^irályi várba is, mert Lengyel Lajos a megrendelést természetesen újra elkészitelte s n kerli szoba a királyi vár diszc leli. Hogv ma van-e valami még a romjaiból, azl nem tudjuk... * Lengyel Lajos több mint fél évszázadon keresztül dolgozott szegedi üzentében. Volt idő, amikor 200 munkással dolgozott. Amolyan régimódi, lisztes buloriparos volt, sohasem akart modern »gyáros* lenni s munkásai számára nem volt 'Főnök Ur , csak — Lajos urnák szólították. Harisból kapta az anyagot, egész Európa ismerte a nevét és bár amikor Parisban járt, szél futott a szakmában nyomban a liire. hogy megérkezett »Lanzsé« ur Magyarországról. Itthon akkor is csak Lajos ur volt. művészlelkű és derűs természetű magyar ember, aki mindenekfelett íiszlellc a munkát, rajongott a szénért és nem értett a »businnes<bez... v A szegcdi asztalosmesterek közül — természetesen az idősebb generációból — alig van olyan, aki ne Lengyel Lajos keze alatt tanulta volna meg a mesterségét. Nagyszerű tanilómester volt, egész eletét annak szentelte, hogy minél több kitűnően képzelt buloriparosl neveljen Magyarországnak. Társadalmi életet sohasem élt. legjobban a munkásai között éyezlc magát ős egyre-másra fába álmodta azokat a butor-költeményekel, amelyek a magyar bútoripart a külföld előtt liirnevessé tették. Lengyel Lajos rendezte be a budapesti királyi vár tróntermet, a szegedi Városi Színházat és alig van Magyarországon olyan szálloda, amelyet ne az ő bútorai díszítenének. A belgrádi Ivónak, a siuniai királyi vadászkastély, a bukaresti királyi paloia néhány szobája r ki tudná még felsorolni, mennyi baedeckerezett, •idegenforgalmi érdekesség* őrzi Lengyel Lajos művészi álmainak emlékét... Ha később születik, minden bizonnyal képzőművész lelt volna vagy a világ valamelyik fővárosában. esetleg a hollywoodi íilmcentrumban irányító és teljhatalmú tervező. De ő a letűnt békekorszak csöndben álmodozó magyar iparművésze volt, aki mindvégig megmaradt szegedinek és mesterembernek. Ezt az ériékes, munkás életei sodorta el 1914 nyarán a fasiszta forgószél. Nyolcvanadmagával. leplombált vagonba préselve kergették ki Magyarország földjéről a véreskezű nácihóhérok, a líakycsendőröV Mint valami gonoszlevőt, ugy űzték ki arról a földről, amelynek csak hírnevet és dicsőséget szerzett a külföld előtt egész munkás életén át. Kiváló újságírónő leánya, országoshirü gógespecialista orvos-veje és löbb családtagja társaságában az ausztriai Stoekerauba került, ahol valamennyien egv gyárban dolgozlak. A 79 éves Lengyel Lajos is dolgozott ugyanúgy, mint egész életén keresztül. De itt senki sem vette figyelembe müvészálmait* csak gyermekei és családjának többi tagja csodálta meg. ha pihenő óráibftn fürge kczzel angliij Anna-korabeli bútordarabokat rajzott, vagv Napoleon-korabéli iuterieurökkel álmodta teli a papiros! ... Aztán jöll az összeomlás, a diadalmasan előretörő orosz csapatok elől Lengyel Lajost és családját is cl akarták hurcolni az SShőhérok valamelyik németországi koncentrációs táborba, de aa osztrák rendőrök megmentették? Őket a náci-hóhérok kezéből. Menekülniük kellett a rendőrük felügyelete alatt s megindult a szomorú gyalog-mcncl a tüzvonalald között, ismeretlen láger felé. És a S0 éves Lengyel Lajos napi 25 kilométereket menetelt hidegben, sárban, fagyban, éhesen, lerongyoltan... Bunkerben bujkáltak, ismét SS-legények kezére kerüllek, akik már sorbaállitott£k, hogv kivégezzék őket, amikor egy osztrák! tiszt, katonai várparancsnok megmentette az életüket. Szinte hihetetlen szenvedésekkel leli rémregény az. amit a 80 éves Lengyel Lajosunk át kellett élnie, amig eljutottak a gneixendotTi hadifogolytáborba s onnan hazafelé, Sopronba. Magyarországra.,. Ezl a regényt talán egyszer megírja irónő-lánya: Lengyel Vilma. Most csak annyil róla, hogy Lengyel Lajos szerint ez már gyönyörül ut volt. mert hazafelé vezeteti,.. Egy deportált meghalt a vasúti Kocsiban ... Sopronban a váróteremben kézigránátot helyezett el valaki s ez a háborus emlék felrobbant, amikor Lengyel Lajos oll gyermekeire várakozott. Az idős ember lábán és hálán könnyebb sérüléseket szenvedett. Nem is igen törődött vele, hiszen ugyanakkor két gyermek meghalt és vagy buszán súlyosán megsebesüllek. De ez is hozzájárult a tragikus vég közeledéséhez, ez is siettette az utolsó regényfejezetet... Lengyel Lajos, aki 8() éves kora ellenére kíbirla azt a tengernyi szenvedést, ami a náci-pokolban osztályrészéül jutott, kibirla a gyalogntonekülést, a hazafelé vezető izgalmakkal és fáradalmakkal leli ulat. Budapesten kórházba került s onnan egy vöröskeresztes ápolónővőr kíséretében a deportált-vonaton szállították haza, mert — itthon, 6

verme kei körében akart raegalni. Egy órát késelt a vonat; Lengyel Lajos utolsó vágya ezért nem teljesülhetett... Kecskemét előtt egyre izgatotlahban érdek löd ölt, hogy mikor ér már be a vonat Szegedre, mennyi idő van még hátra addig, mennyit késik? Az ápolónővér megnyugtatta, hogv rövidesen Szegeden lesz s akkor a hazaiérő békésen elaludt. Ebből az álomból Lengyel Lajos már nem ébredt fel... A kocsiban utazók pedig csöndesen tudomásulvették, hogy a deportált-vagonban egv hazatérő kiszenvedett... Megszokott. mindennapi esemény ma. ri© kiálló tehertétel a fasiszta bűnösök véres számadásában! Lengyel Lajos mosl megtért pU henni a szegedi földbe, ahová nenft kisérik cl sem a fények, sem at árnyékok, csak — amire nagyon rászolgált — a békességes béke a az örök csend ... Csányi Piroska. Az igazolt gazdatiszteket bevonják a mezőgazdasági Hiicepilesbe (Budapest, Junius 23. A Délmagyarország tudósítójának telefonjelentése.) A földbirtokreform végrehajtása során igen sok gazdatiszt elvesztette állását Ezzel kapcsolatban a földmüvelésügyi minisztériumban az az álláspont alakult ki. bogy a mezőgazdasági szakéri elemmel rendelkező személyek közül azokat, akik az igazolás során igazolást nyerlek, be. kell vonni a mezőgazdasági újjáépítésbc A minisztérium tervezetet dolgozott ki az igazolt gazdatiszteknek a földművelésügyi, mezőgazdasági szakoktatásban és a minfagazdaságok ban való el helyezésére. Kb. 2-100 gazdatisztet fognak hamarosan elhelyezni a mezőkig? dasJcban. -Onappal teljesült, amikor Miller már belátta, hogy úgyis minden elveszett, legalább ezzel az utolsó pillanatban kólóit házassággal rótta le háláját a leány végsőkig jd tarló barátságáért, llilley sorsa és végzete még. ebben a vonatkozásban is szinte kísérteties hasonlóságot mutat Mussolini sorsával. A Duee kedveséről. Calerina Pedolflról sein tudott a világ mindaddig, mig rejtekhelyükön együtt rájuk nem találtak és mindakettőiükel egyszerre l.i nem végezték. Igy végződött léhát a diktátorok életének nagy intim kalandja, épp oly gyászosan, nr(i£ ahogy nz egész katasztrófába világtörténelmi kalandjuk ia végződölt.