Délmagyarország, 1945. június (2. évfolyam, 122-145. szám)

1945-06-24 / 141. szám

1 6 ••uaan I) ÉLMAGYARORSZ A G 1945 Junius 24. R3HTT« ni akarok, még mindig 25 pengőt mond. Vájjon a piacosok kartell be léplek-e? Dc nem, erre semipí sem mulat. Sőt. De valami baj mt'gis van Jó volna talán, ha az árusok is gondolnának rá. Valamit tenni keiiene. Igy az a helyzet, hogy egy faluból bejön vagy tiz asszony cseresznyével. Behoznak tizen néha nem töhbet egy mázsánál. F.z tiz napszám s a napszám s a napszámbér a cseresznyét lerheli. De ugyanez a helyzet a zöldségfélénél is Pedig volna munka a mezőn is és az termelő munka lenne, fis emellett nézziik mii akar n parasztember n pénzzel? Iparcikkel, fis az iparos? fitelmíszert. Mind a kellő árul. Mindkettő drágán ad el és még dráeáhIvnn vásárol. Jó volna felhivni a figyelmüket, hogy ez veszedelmes, ez az árfeHiajlás. Veszedelmes, meri az Inflációt segili elő, másrész! pedig nem vezel célra. Mai helyzelben már egyszerűbben és kevésbé veszélyes ulon eszközölhetjük ezt a cserét. Menjünk el a szövetkezetekhez, olt kevesebb munkaerőpazarlással s igy olcsóbban és gyorsabban jutunk célhoz S ha nincs még ilyen szövetkezet, már holnap csinálni kell A piacra is felhozhatják az árut a szövetkezetek Kevesebb árust, löbb. szebb és válogatotlabb árut szerelnénk lulni a piarokon. Aki nem ért ezzel egvet, vagy nem hiszi, hogy ez lehetséges, induljon el igy a piacokon és látni fogja, hogy ; v ahogy van, nem jól vnp. Tutsokan áruinak kevés árut és kevés hofrúértéssel. Szövetkezve is legalább annyi haszna lenne a termelőnek. de olcsóbb lenne a gyümölcs, zöld-ég. Kevesebb áru menne tönkre és munkaerejüket termelő munkára fordíthatnák. (Seres.) és Mskt v Nrlgsze? a A háborús évek nehézségei közepette a szovjet nép leleményessé'go és ügyessége megtalálta a móriját, hogy nz. élelmezés megjavítására hogyan használja fel legeredményesebben a helyi fórrásokat A szovjet nép kezdeményező képessége az egyéni és kollektív kertészeiben jutott kifejezésre, melyet nagy méretekben I912 hcn szervezlek meg első izben. A következő években ez a munka rendkívül nagy méreteket öltött. 1914-ben 165 millió munkásnak és tisztviselőnek volt főzelékes kertje (2.5-szer löbb nek, mint 1912 ben és 40 százalék kai magasabb ez a szám, mint 1913 han). A zöldség- és főzelékfélévet bevetett egyéni kertek területe 1944 ben 1.415.152 hektár volt, ami 183 százalékkal töbh, mint 1942-ben és 77.7 százalékkal több, mint 1943-ban. A munkások és tisztviselők kertjei hen 1944-ben töbh, mint 9.600 000 tonna burgonyát és főzelékfélét termellek, melynek elszállítására 600 ezer vasúti kocsira lett volna szükség Igy ezeket a vasúti kocsikat hadianyngszállitás céljaira vehették igénybe, mert a kertek a lakhelyek közelében feküsznek. A három háborús év alatt 16 millió tonjna főzelékfélét termellek. Az egyéni és kollektív kertészet különösen a ti agy iparvárosok — Moszkva, Leningrád és az Ural ipar városai — környékén, valamint a fasiszta német hódilóktól felszabadított területeken fejlődött ki. Leningrád körülzárása idején, el'enségcs Agyutüz ben a leningrádiak kis — a városban levő — területeket gondosan meg munkálták és ló termést takarítottak be. Az egyéni és koftckliv kertészet megszervezésében a szakszervezeteknek nagv szerepük volt. ők gondos kodtnk arról, hogy minden dolgozó, aki kertészkedni akar, földhöz jussoi vetőmagot, pa'ántúkat kapjon. A szakszervezetek e munkába igen sok szakembert vontak be. Értékes segítséget nyújtottak Liszenko és Jakuskin akadémikusok, Edelslein egyetemi fa nár és mások. Az a zöldség-, rözetékréle és bur gonya. amit az egyéni és kollektív kertészetben a dolgozók termeltek, megjavította a dolgozók millióinak élelmezését. B. Knznerov. At Orvosok Szakszervezetének soholdah1 munkájáról nyilatkozik Pallos Károly dr egyetemi magántanár Ilnrc a járványok é* a reakciós kisérletczósek ellen „Szeged egészségügye jó kezekben van" 1? Ert^ms rtftboiflban (Mérey-ufea 2.) mindent megvehet, •mire' szüksége van és mindent átadhot értékesítésre az ön által megállapított áron. (Szeged, junius 23) Pár nap óta Szegeden tartózkodik tir. Pallos Károly egyetemi magántanár. A Magyar Orvosok Szahad Szakszervezete és az Egészségügyi Alkalmazottak Szabad Szakszervezete meghízottjaként érkezett városunkba. hogy az itteni testvérszakszervezelekkel megteremtse az őszszcköltclést. átvizsgálja eddigi működésüket s tanáccsal szolgáljon további munkásságukhoz. Munkatársunk beszélgetést folytatott dr. Pallos Károly magántanárral. aki. készséggel tájékoztatott bennünket az egészségügyi szakszervezetek eddigi munkájáról s iövő terveiről. — Boldogan jöttem a szegedi orvv szakszó ereiének hivárái «e _ mó ) íja dr. Pallos Káró — ő'-ömnrel 'álom, hogy innen a fasiszta bordák menekülése nlv gyors volt, hogv a város n,„v;/i,an ^ marnftt. jvn Pesten romolm! vettünk át és romokon é nitt ük Tel az uj magyar egcszsépfirvrl is Még tartott az ostrom, grá"álok. aknák Tép'ék a házakat, sroi.;;ntták fel az utca kövezetét, ír k ev k:c-foy. cfe lelkes gárda, dr W-d Em:l szakszervezett elnöt:!•• • dr 7ád»r Imre fő'i'kár:i! az élen megjelent a MONE helyiségeiben, megalakította az orvosok szabad Szakszervezetét s n^kiálloll az egészségügy legégetőbb kérdéseinek megoldásához, hirvánvok fen veget tele szé'erkőrü óvintézkedéseket kellett foganntosilani Ahol járvánv ütötte fel a fejét, oda kormánybiztosaink sietlek s odaa-íó munkáhik eredménve volt. ho«'v komolv járvány sehol sem fci'ő''betett ki. Jól kiépített tömbön esi rendszerünkkel ma is felügyelünk egész Budapest lakosságának egészségere s a betegek, a gyanúsak elkülönítésével raj rá iában akadályozzuk meg azt, liogy az idegileg meghaiszolt, táplálkozásában legyengüli lakosságon a járványok úrrá lehessenek. Segél vhel veket, ingyenrendelőket állítottunk fel a leromboltak nótlárára s ezek n.agvrészét a Nemzeti Segély keretéhe kapcsoltuk be ifegszervez'tik a liazató-ő deportáltak e'belrezé'ének kérdéséi és anód d'í'á'ü'. Kezdettő' fogva let -n'o a' b f ladtt-iok egünkének tekintettük a csecsemőgcihdozást ''s a gvermekek ellátását Orvosi tanácsadó állomásokat állítottunk fel, tápszert, élelmiszert osztottunk szét. Otthonokat szerveztünk s íelenlcg azon fáradozunk, hogy Fest bőrnyékén és a vidéken is minél löbb. tehet nfotí minden pesti gyermeknek tudjunk elhelyezést ezre! |obb táp'á'borá't — napfényt — egészséget T>íz!os.i»anf. Természetese* nrm feledkezett evg sz erveisok szakszervezete másik, ugyancsak aáígyfentessáira feladatáréi sem, * fasiszták eltávolításáról az orvosok soraiból. Az orvosok szakszervezete vezeti az egész országban a tisztogató munkát s gondosan őrködik afelett, hogy azok az orvosok, akik megfeledkeztek esküjükről, hogv az eleseitek, a betegek gyógy 11 áfának és támogatásának szentelik élelii ket — elvegyék büntetésüket. Meri senki sem érdemel súlyosabb hfintelést. mini az orvos, ha serfítőbői üldözővé váll.s ahelyett, hogv sebeket gyógyított volna — osztogatta azokat. Ha ellensége volt annak a népnek, amelynek legelső és legodaadóbb gondozója, istápolója kellett volna, hogy legyen. — Miért a szakszervezeti formát választották az orvosok uj szervezkedésük alapjául. A régi krhuara nein volt megfelelő? — kérdeztük. — A régi orvoskamara fasiszta egyesület volt s mint ilyen a felszabadulással megszűnt. Ezenkívül kényszerszervezet volt. Az orvosok szabad szakszervezetének nevében is megnyilvánul az, hogv •szahad® szervezet. Nem kőtelező a belépés, de csak politikailag igazollak lehelnek a Ingtei. Ezek közül mindenkit szívesen látunk tagjaink között, aki hajlandó munkát vállalni az újjáépítésben. De a szakszervezeti formát más okból is előnyben kellett részesítenünk egyéb egyesülési formákkal szemben. Mint szakszervezet a szakszervezeti tanáccsal és ezen keresztül a munkásság, a pn rasztság. a magyar nép széles rétegeivel kerültünk szoros kapcsolatba. Megbizottaink ott ülnek a magyar nép soraiban s ezzel közel hozzák .1 magyar dolgozókhoz az értelmiség haladó szellemű tagjainak egy nagy csoportját — t magyar orvosokat. — Mit tapasztalt Szegeden a Tanár Ur? A szegedi orvosok szabad szak szervezete, étén dr Viola György elnökkel és a szegedi egészségügyi alkalmazottak szahad szakszervezete, élén Angel Mária elnöknővel mindenben megfelelnek a követelményeknek, amelyeket felelősségteljes munkájuk megkíván. Résztveitem a két szakszervezet vezetőségi ülésén és állithatom, hogy Szeged város egészségügye jó kezekben van. Természetesen vannak még kívánnivalók, ezeket pótolni lehet. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a mult bűneiért, mulasztásaiért a reakció felelős. De mi tudjuk„ hogy mik voltak a bűnök, ismerjük a hiányokat is. Minden erőnkkel és egész tudásunkkal veszünk részt az njjáépitcs nagy munkájában és hiszszük, bogv ennek folyamán Szeged ráros gyönyörű egészségügyi intézetei, a magvar dolgozók egészségének bástyái, tudományos intézetei pedig a magyar tudomány kimagasló fellegvárai lesznek. A MADISz rendezés® a Belvárosi Moziban 24-én vasárnap 10 órakor A humor klasszi u mai Ratlnilliy fiva és Lehalay Árpád közreműködésével a világirodalom legnagyobbjai nevettetik meg a közönséget. Bővebbet az utcai plakátokon? Jegyelővétel. A te! Stöfelező besző g)53a ása Rendetet a tefettátás biztosításáról Budapest, junius 23 (A tíélmagyapország munk Marsának tetefonjelentése) A közellátási miniszter rendeletet adott ki, a tejellátás kérdésének rendezésére. Ennek értelmében minden trliéntartó köteles minden fejőstehén után egv évben 270 napon keresztül naponkiat két liter tejel a hatóság által megállapított áron beszolgáltatni. Minden fejős julyután évente a bárány elválasztásától számított három hónapon keresztút havonkint egy kiló teljes zs;rtartalinu gomolyát kell hatósági áron beszolgáltatni. A gazda a beszolgáltalási kötelezettség teljesité.e ulán megmaradt tej vagy tejtermékkel szabadon rendelkez k és a hatósági ártót eltérő áron is forgalomba hozhat|n azt. A tejet vagy tejterméket ha helyi fogyasztásra akarj* forgalomba hozni, akkor csak tejiparosnak adhatja el. A tejiparos a beszolgált itott tejjel vagv juhgomo'yával a közellátási mitfiszier, vagy nz általi megbízott szerv utasítása szerint rendelkezhet A beszolgáltatott tej és tejtermékek árát a közellátási miniszter állapítja me1 A rendelet szigorú büntetéseket is tartalmaz megszegőivel szemben. Tenyésztésiünk házinyulat! (Szeged, junius 23) Az események kővelkezlében megcsappant állatállomány és ezzel kapcsolatos vágási tilalmak miatt a lakosságnak hússal való ellátása nagy nehézségekbe ütközik. Ezeken a nehézségeken azonnan részben módunkban áll segíteni a baromfitenyésztés fokozásán kívül a házinyullenyésztés inét nagyobb mérvbén való felkarolása által. Sok esetben az oktalan előítélet gátolta a nyultenyésztés nagyobb elterjedését, mert ez" arcfinlorrtl fo iadj» a kitűnő bázinyulhus fogyasztását. Ugyanakkor a nyugati nagy iparországoaban csaknem általánosan elterjedt a nyúlhús fogyasztása. Hagy mennyi házinyulhúst fogyasztott a külföld a háboru előtt, példának hozom fel, magában Londonban hetenként közel félmillió házinyúlnak a husit fogyasztották el s Parisban is elfogyott hetenkint negyedmillió nyílt. A kis Belgiumban évente 80 millió nyulat tenyésztő.lek. A hazai házinyultenyészlés fokozása nemcsak a jelenlegi húsellátás szempontjából aiánlatos, hanem nemzetgazdasági szempontok is fűződnek hozzá, ! mert a millióan évente 15, 2 1, 25 millió pengőt adtunk külföldnek nyúlszőr, bőr és gyap uanyagokért. I Elsősorban a naphosszat zárt he] Iyen dolgozó munkás, iparos, kereskedő 1 ős tisztviselő foglalkozásunknak a figyelmébe ajánljuk a nyultenvésztést, amellyel a mai viszonyok kőzött csekély tőkebefektetéssel szép mellékkeresetet biztosithatnak maguknak, azonban kisgazdáink is hasznosan foglalkoztatják családtagjaikat az. időszaki munkák között fennmaradó szabad idejükben A fenti célra legmegfelelőbbnek tartjuk a nagyohbtestü nyulfajtákat, úgymint a Belgaóriás, Bécsi fehér, Csincsilla és Kosorru nyulakat. x Megnyitó Kabasazéb fürdő. GyóSfyit reumát, esnzt, női bajokat, stb. Szép tiszta szobák. Kérjen ismertetőt Igazgatóság,