Délmagyarország, 1945. június (2. évfolyam, 122-145. szám)

1945-06-03 / 123. szám

4 DEL MAO Y A R 0 R S Z Z B Janim « Ballagás - búcsúzás »A zenei közízlés nálunk szoma­fnan alacsony fokon Alit — mondotta Kodály Zoltán. A magyar klasszikus zene megteremtőjének ezek a szavai Igazán jól ráillenek az utóbbi néhány évtizedben nálunk elharapódzott diák szokásra: a ballagásra. Es a kérdés azonban már több Is, mint zenei íz­lés kórdéso: itt már igen nagy szere­pet játszik a magyarság, * magyar nép szellemi közösségébe való be­kapcsolódni akarás is. Az egész ma­gyarság, az egész magyar népi szellem inegcsulolásu volt, amibor a jövendő magyar értelmisége a sváb »Iiliszler­himnusza-szál Indult neki a magyar Cicinek. Csak csodálkozni tudunk azon, hogy még ma is akadnak egyes isko­lák, ahol ezf a szövegében, dalla­mában teljesen idegen szellemű nótát nkarják énekelni. Biztosak vagyunk benne, hogy csak a tudatos rosszaka­rat vagy teljes lelki érzéketlenség lehet ennek oka. A »fllls/lcr-hininnsz« vagyis a »Raliag már a vén diák kimutathatóan némel eredetű és ere­detileg a német főiskolás diákság éneke volt. Innen került azután át kisebb dallamváilozlalással a felvi­déki tápszerek közvetítése utján a magyar diákok kőző. Sok magyar diák Jóérzése tiltakozott ez ellen, de az előző rendszerben nem sokai lehc­Iclt ellene tenni. Na dehát nézzük csak meg, milyen szellemben akarta ulnak indítani, a magyar élet harcos tagjává lenni ez n sváb nóta a magyar ifjuságotl Az eredeti német szöveg nyers magyar fordításban igy hangzik: »Begyepesedett fejű diákkónf vo­nulok cl. Isten veled nyárspolgári ház! Hazamegyek régi otthonomba, mert magamnak is nyárspolgárrá (filisztcr­té) kell lennem. Búcsúzni ós elválni fájdalmas dolog.* Milyen kiálló elleniéi: magyar nép­fcrl karroió értelmiség éa — iicgyepc­aeütll fejű nyárspolgárt A búcsúzás Valóban mindig fájdalommal jár, de milyen másképpen hangzik ez a nép­dal szövegében: Eilndullam szép hazőmbul, Hlrcs kis Magyarországiul!, ;Visszanézlcm félutambul, Szemem bői a könny kldsordTull. Ugyancsak a búcsúzás rínom, szen­Imcnlalizmustól mentes érzése 'Csen­dül ki a csikmcgyei ősi szövegű éne­kek közül való egyik népdalunkból: Azhol ón elmegyek, Még a fák Is [sírnak, Dyengc ágairól, levelek lehullnak. Sir az ttr előttem, Bánkódik nz ösvény, Még az Is azt mondja: Áldjon meg nz [Isten 1 •Aídjon meg az Isíen Minden javaival, Mint kerti violát Drága illatokkal! Búcsúzásra, "ballagásra nzónban Ta­lán mégis a legszebb és legalkalma­sabb a kővetkező, szintén Csik me­gyéből származó népdalunk: fcuncgyck, elmegyek, hosszít útra [megyek, Hosszú ui porából köpönyeget veszek. Búval és bánattal klzsínőroztalom, Sürü könnyeimmel kigombozlattatom. Fúdd cl jő szól, fúdd el hosszú útnak [porát, Hosszú Ucrtak porát, az Sn szivem [búját. \r. itt lelsöröll daloknak nz Is elő­nyük, hogy a diákbucsuzókhoz nem Is kell átírni szövegüket: felhasznál­hatók Igy, ahogy vannak. Van azon­ban még szerencsére ezenfelül szá­mos más népdalunk, amelyre lehet valamilyen búcsúzó szöveget írni, mint ahogyan írták Is már számos Is­kolában. Nem Is kell mindenáron n válás fájdalmait kifejezni bennük, hi­szen ki látott már harcba Induld ka­tonát slml. Márpedig harcba Indul a magyar diákság az érettség! n'tán. harcba egy népibb, független, demo kratikus Magyarországért. Milyen szé­pen hangzik például: Mikor kezdtem a könyveim pakkolnl, Akkor kezdett Édesanyám siratni. Édesanyám ne sirass, köszönöm a [nevelést. Lehajolok s megcsókolom a kezét. A szegedr gimnázium de sárga, Ide voltam nyolc esztendőt bezárva. Az én időm letelik, az én időm ma [lejár, Kirepülök, hazám nem mába vár. De nem Ts folytatom tovább a fel­sorolást, hiszen annyi sok szép nótát lehetne találni, csak egy kis jósziv, jóindulat és főként magyar érzés kel­lene hozzá. A filiszler-himnusz eltör­lésével nem ősi hagyományokat aka­runk bolygatni, hiszen körülbelül 1914 előli még sehol Magyarországon nem • ballaglak®, a német nótái sem InF Iák, hanem Csak bucsuvacsorára gyűl­tek ősszo a végzett diákok és ott magyar népdalokat énekeltek. Amiért léhát nekünk az elmúlt rendszerben és — amint már emiitettem — né­hány helyen még ma is késhegyig rócnő harcot kellett folyfatnuk, az va laha, nem Is olyan régen, szokás voll, hagyomány volt, mig az idegenlelkü­ség, az idegenmajmolás kJ nem szo­rította, Bizünk benne, hogy a mai diák ság megérti B magyar nép szavát, felismeri a kötelességét ezen a téren is és nem a német nóta nyárspolgári idegen szellemiségével indul neki az életnek. A ItUszter-htmnasz helyét azonban lettétlenül népdaloknak kell clfeglalnlob és nem szabad helyet engedni most más, szintén idegen szellemű zenei szárnypróbálgatások­nak. Ilyenkor mindig fellépnek ap­rócska kis verklisek, akik maguk kis portékáját szeretnék ráerőszakolni egyesekre. Igy születnek azután a mostanában egy kissé sajnos felkapott • Most bucsuzunk és elmegyünk* kez­detű nótácskák. A magyar diákságnak nem szabad elfogadni az ilyen silány kis próbálkozásokat, mert nekik köte­lességük van a magyar népközösség­gel szemben, A magyar diákságnak ós H belőle származó értelmiségnek a jövőt, a kulturát kell épilenie. Ez pedig csak a népi szellem utján tör­ténhet. »Az igazi magyar nyelv csak a népdalokban éli a maga életét' — mondotta Kodály — és »a magyar nép nemes dallamaínak terjesztésével a zenei közízlést cmeljük!« Lökös Zoltán. A szegedi rendőrség letartóxiatía dr Tóth Bélánál, dr Bauderer Fülöpöt és dr Kofái Gyulát Az clmnlt hél folyamán kikel tartóztatott még le a rendőrség politikai osztályát (Szeged, junius 2) A szegedi állam­rendőrség politikai osztálya az elmúlt napokban a következőket vette őrizetbe: Dr. Csncs Lászlót, aki mint munka­szolgálatos századparancsnok népelle­nes bűncselekményeket követett el;Uy Sándor MÁV üzletvezetőségi igazgatót, aki jelentős részt vett az OVÉ értékei­nek az oroszok előli elszállításában; dr. Bauderer Fülöp délvidéki Volks­bund tagot és Gestapo besúgót, Dle­ners Károly orvostanhallgatót, aki az egyetemi jobboldali megmozdulások­ban vett tevékeny részt, Havár Ilonát, aki zsidó származású, do egyébként a német megszállás alatt is teljes jogok­kal biró gazdasszonyát deportáltatta. Mindnyájuk ügyében a nyomozás be­fejeződött a népbiróság dönt a közel­jövőben sorsukról. Ugyancsak a napokban tartóztatták le Gy. Varga József, volt honvédet, aki több alkalommal önként jelentke­zett a német megszállás alatt katonai kivégző szakaszba. Folyamatban van a nyomozás, amely meg fogja állapítani, hány emberélet terheli Gy. Varga Jó­zsef lelkiismeretét. Folyik a nyomozás Ríci Imre Is­mert szegedi cipészmester ügyében, aki egy szocialista munkását feljelen­tette. A munkást ennek alapján 1938­ban olyan mértékben bántalmazták, hogy ebből kifolyólag még ma Is száz­százasékosan munkaképtelen. A Déke-utcában várják az ügyükben folytatott nyomozás befejezését: A c 61 (Alt) Irén ipart pénztárosnő, aki az elmúlt rezsim alatt igen sokszor adta kifejezést fasiszta érzéseinek. Dr. Kotai Gyula, volt csanyteleki főjegyző, aki a község pénzét elmene­kúlése alkalmával elvitte, csendőrökkel szedette össze a leventéket, az oro­szokra becsmérlő kijelentéseket hasz­nált és irodájából több esetben kiza­varta a munkásokat. Dr. Vecsernyés András nyilas pártag, aki szoros kapcsolatot tartott fenn ar. G öl n c r nyilasvezérrel és te­vékeny részt vett a' nyilasgyüléseken Wolff Péter közismert sváb ke­rékpáros aki kapcsolatban állt néinet tisztekkel, szoros összeköttetést tartott fenn a Volksbunddal és most tért vissza Ausztriából, ahova az oroszok elől me­nekült. A politikai rendőrség befejezte a nyomozást F 61 e g y h á 11 Endre és Hortobágyi István ügyében, akik 1933-ban mint rendőrségi besúgók mű­ködtek. Egy sztrájk után számos mun­kást juttatott rendőrkézre, akik közül nyolcat elitéltek, 28-at pedig tettleg bántalmazlak. Félegyházi eleinte együtt­működött a sztrájkotokkal, de később ő adta át a sztrájkot szervező munkasok névsorát. Mindkettő ellen benyújtották az internálást javaslatot. őrizetbe vették dr. Tóth Bélánét, az ugyancsak letartóztatásban tevő volt szegedi h. polgármester feleségét. A vád szerint, miután lákását négy arra rá­szoruló család számára a hatóságok kiutalták, dr. Tóth Béláné kijelentette, hogy nem tür prolikat az 5 lakásá­ban, mert ő is van olyan kommu­nista, mint azok. Ezenkívül hangoz­tatta, hogy még ma is minden ajtó nyitva ált előtte és intézkedni fog, bogy lakásából kidobják az alkalmatlanko­dókat A nyomozás megállapította, hogy szoros barátságban állt Endre László és Baky László volt államtitká­rokkal, akikkel levelezést folytatott. A városi tisztviselők résztvesznek a vasút helyreállítási munkálataiban A helyettes polgármesterek vezetésével közmunkára vonul kl az egész tisztviselői kar (Szeged, junius 2) A Magyar Kom­munista Párt által kezdeményezett új­jáépítési programm keretében Szegeden is nagy erővel indult meg a vasút hely­reállítása Ezen a területen nagyon sok a tennivaló, mert főleg a tavalynyári bombázások sok kárt tettek a rendező­pályaudvarok és a teherpályaudvarok sinberendezésében, valamint a vasúti kocsikban. Most a legelső feladat a ron­csok összeszedése és kiszabadítása. Ezeknek a munkálatoknak egy részét közmunka keretében végzik el, mégpe­dig önkéntes jelentkezések alapján. A város vezetősége például felajánlotta a MÁV üzletigazgatóságának, hogy köz­munka keretéban a város egész tlszt­vlselökara rcszlvcsz a liesyreállilásban. Amint értesüttünk, a jövő hét egyik délutánján Dénes Leó és Dr. Pálfy György h. polgármesterek vezetésével a tisztviselő kar teljes számban kivonul a vasútra és elvégzi a részére kijelölt munkát A városi tisztviselői kar ezzel köv®» tésro váró példát szolgáltat más köz* hivafalnlr UB»«»ic»l/tíní>lí A népegyelem előadásai Klemm Antal professzor oroszországi rokonainkról A népegyetemi előadások keretén belül szerdán Kiemm Antal nyelvész­professzor beszélt a magyarság orosz* országi rokonairól. Bevezetőjében ki­fejtette, hogy a magyarság faji ét nyelvi rokonai az úgynevezett finnugor népek, vagyis a vogulok, osztjákok, zűrjének, votjákok, cseremiszek nord­vinok, finnek és lappok. Ezek a népek mind Oroszországban éltek és legna­gyobb részük ma is ott él. Egyik másik finnugor nép 1917 után önkormány­zatot is kapott az oroszoktól. A kitűnő nyelvész előadása további folyamán ismertette, hogy Oroszország mely részében laknak ezek a roko­naink, továbbá hányan vannak és ho­gyan fejlődött ki mai elnevezésük. Tárgyalta a finnugor népek faji és különösen nyelvi rokonságát is. — A finugor ősnép Kr. sz. előtt 2:103 vagy láOO évvel a finugor őshazában élt, — mondotta az előadó. Ez az ős­haza Európa északkeleti részében, a Volga folyó hajlásún és az Uralhegy­ség között elterülő vidéken volt és itt beszélték az egységes, közös finnugor ősnvelvet, alapnyelvet. Kr. sz. előtt 2000 táján vagy talán inkább a Kr. sz. előtti II. évezredben megszűnt a finnugor ősnép és ősnyelv egysége azzal, hogy az ősi finnugor népi és nyelvi közösség két ágra szakadt szét. E két ág mind­egyikének további fokozatos szétága­zásából keletkeztek a mai önálló finn­ugor népek és nyelvek. A magyarság Kr. sz. előtt 1000 táján szakadt el leg­közelebbi rokonaitól: a voguloktól é» osztjákoktól. Ekkor kezdte meg önálló népi és nyelvi életét. A magyarság te­hát liároinczcr év óta él önálló népi és nyelvi éleiel. A mindvégig nagy érdeklődéssel kisért és alapos tárgyi ismeretekre valló előadást Bartuci Lajos egyetemi tanár nyitotta meg. Az előadás utáa bejelentette, hogy a legközelebbi nép­egyetemi előadás szombaton délután hat órakor lesz, amelyen Róna Béla tanácsnok fog beszélni a város pénz­ügyi terveiről. L. Z. Ifj. Kőváry György vidám szerzői délelőttje elé „Bohóságok délelőttje" cim alatt hirdetik ifj. Kőváry György matiné­ját vasárnap délelőtt 10 órára a Bel* városi Moziba. Ifj. Kőváry György, a a fiatal budapesti ujságiró Kővár* Gyulának, a népszerű színművésznek és írónak fia, aki ezúttal mutatkozik be Szegeden mint színpadi szerzői. Budapesten az elmúlt évekbea már nem egy színpadi müve került elő­adásra, a rádióban is rendezett önálló estét s a közönség sokat derült már hang­játékain és hanglemezrcvüin. Szinte va­lamennyi budapesti sziaházi hetilap­nak és folyóiratnak munkatársa volt, interjúkat, krokikat, riportokat és egyéb cikkeket irt „ifj. K. Gy." jelzéssel. Sze­gedi szerzői délelőttjével kapcsolalosaa beszélgetést folytattunk a fiatal, tehet­séges kollégával, aki a következőket mondotta: — Színész szinte véletlenül tettem, csupán az utóbbi időben kerültem • színpadra. De nem hanyagolom el komolyabb irói ambícióimat sem. Je­lenleg egy háromfelvonásos bohózatom van készen, amelyet lekötött az egyik budapesti színpadi kiadóvállalat, „Ka­maszok" cimü ifjúsági regényemet pe­dig megvette a Singer éa Wolfner cég. Most egy zenésvigjátékon dolgozom, amelynek zenéjét Bondy Endre sze­rezte és «21 tavasz" cimü komoly re­gényemen, amely az életbe induló fia­talság sorsát targyalja. A vasárnapi „Bohóságok délelőttjé"­nek igen sokat ígérő, változatos és ked­ves műsora van. A matinén fellép: Hotty Éva, Sziksiay Viki, Ádám Éva, Sipos Ila, Sugár László, Gáthy Fái, Kaldor Jenő, Sugár Jenő, Varga D. Jó­zsef, Dévai Imre, Schiller Tamás no és természetesen a főattrakció : Kőváry Gyula, úgyszintén a szerzői matiné szerzőjo: ifj. Kőváry György. Bizonyára mindenki ott less, aki egy kicsit derülni, szive szerint szóra­kozni és nevetni akar,,, Í-U

Next

/
Oldalképek
Tartalom