Délmagyarország, 1945. június (2. évfolyam, 122-145. szám)
1945-06-12 / 130. szám
II. évfolyam 130. szám. Szöged, 1945. junius 12, kedd Ara peng* — inaiimii.il iMiinwwnii Felépítjük a megrongált szegedi pályaudvarokat l Minden szegeifi szervezet! munkás heti három túlórát dolgozik a vasúti és közúti hid helyreállítása érdekéhen Kossá István, az Országos Szakszervezeti Tanács iőHtkárának nagyhatású beszéde a Városi Szinázban (Szeged, junius 11) Vasárnap a zsúfolásig megtelt Városi Színházban folyt le a szakszervezeti bizottság nágygyülése. Horváth József üdvözölte a nagyszámban megjelent szakszervezeti munkásságot és felkérte Kossá Istvánt, a szakszervezeti tanács főtitkárát, ismertesse Szeged dolgozói előtt a szakszervezeti problémákat és azt, hogyan áll jelenleg a szakszervezeti mozgalom. — Félmillió szervezett munkás üdvözletét hozom — kezdte beszédét Kossá István. — Azért látogatom most végig a vidéket, hogy a szakszervezeti mozgalmat egységessé tegyük. Szegeden nem kell beszélnem arról, mi a szakszervezeti mozgalom, mert hiszen itt van a bölcsője. Ma szabad szervezkedés folyik és a szakszervezet a két munkáspárt harci egységének pregnáns példaképe. A szakszervezetek első célja: rendezni a béreket. Most nem lehet a piaci árakhoz szabni a béreket, mert infláció következnék be, ami pétiig nem munkásérdek, hanem inflációs érdek. Mérsékelt bérpolitikát folytatunk, hogy elkerüljük az inflációt. Nagy tetszés mellett jelentette be ezután Kossá főtitkár, hogy bevezetik a kötelező szakszervezeti munkaközvetítést. A jövőben egyetlen munkahelyei sem lehet betölteni a szakszervezeti munkaközvetítő fcözbenjölte nélkül. A közvetítő hivatal természetesen nemcsak a szakszervezeti tagokat juttatja munkához, éppen ezért nem kényszer a belépés, de meg kell győzni mindenkit, hogy szüksége van a belépésre. y* A*z üzemi bizottságok döntő szerepéről beszélt ezután a főtitkár. — Nincs minden rendben az üzemi bizottságok körül — mondotta —, mert egyes bizottságok olyan jogokat, hatáskört tulajdonítanak maguknak, amelyek nem illetik meg, mások pedig még meggdott jogaikat sem használják ki. Vannak olyan üzemi bisoltsági tagok, akiket képességük nem lesz hivatottá a bizottsági tagságára, ezeket sürgősen ki kell cserélni. Olyan banditák is bekerültek azután az üzemi bizottságokba, akik azt saját hasznnkra használják fel. Lopnak és hagyják magukat megfizetni a munkaadótót. Vem tűrhetjük, hogy az tiyen üzemi bizottsági tagok továbbra Is a helyükön maradjanak. Állandóan erősíteni kell az üzemi bizottságokat, annál is inkább, mert nagy szerep jut most ennek a szervnek az újjáépítés munkájában. Az üzemi bizottságoknak kell elkészíteni azt a konkrét munkaprogramot, aminek alapján ininden üzemnek részi kell vennie az újjáépítésben. Arról beszélt ezután Kossá István, hogy az üzemek megindításához nem elegendő a munkások munkaereje és jóakarata, kell hozzá tőke is. A szakszervezetek mögéje álltak a Kommunista Pártnak a pünkösdi kongreszszuson elhangzott kívánsága tekintetében, hogy a kormány kétmilliárd kölcsönt adjon a gyáriparnak a termeiéi megindításához. Az üzemi bizottságokra itt is nagy feladat vár. mert nekik kell ellenőrizni, hogy a kölcsön összege az ujjáépitésre használtassák fel. — Fontos, hogy beszéljünk egv kérdésről — folytatta beszédét Kossá főlilkár —, a fizikai és értelmiségi dolgozók viszonyáról. A munkásság a múltban mindig ellenszenvvel nézte az értelmiségieket, mert azok az uralkodó osztályt támogatták és szolgálták ki. Ezt a rossz viszonyt még jobban elmélyítette, hogy az érfelmiségiekek lenézték a kélkézi dolgozókat. Most változott a helyzet. Nem lenne helyes a múltban! rossz viszony fenntartása, mert az értelmiségi dolgozók nélkül nem lehet megcsinálni az újjáépítést. Ebből a tényből kifolyólag kél dologra kell vigyázni. Először: ki kell küszöbölni a fizikai munkások körében azt a felfogást, hogy az értelmiségi dolgozók nem kaphatnak magasabb bért. mint a kélkézi munkások. A magosabb kéncJíésii munkáért magasabb mnnkabér jár. Helytelen lenne a munkásság részéről a bosszúállás a mult lenézéseiért. Igenis a fizikai dolgozóknak kell azért harcolni, hogy az értelmiségi dolgozók magasabb bért kapjanak, hogy ezzel kivonják az értelmiségieket a reakció befolyása alól és a maguk oldalára állítsák. A második fontos szempont: követelni kell a minősítési törvény teljes hatályon kivül helyezését. Közhivatali pályán ne a minősítés, hanem a rátermettség legyen a döntő. Át kell formálni a közéletet, ez pedig csak ugy lehetséges, ha a közhivatalokat megnyitják a munkásosztályok fiatalsága elfitt^X Arra a sokat vitalott kérdésre, politizáljanak-e a szakszervezetek, a következő feleletet adta a szónok: — A múltban nem engedték meg a szakszervezeteknek a politizálást, a politikát az úgynevezett történelmi osztály sajátította ki. Ennek a politizáló történelmi osztálynak tulajdonithaljuk, hogy az ország mai állapotába süllyedt és hogy a magyar dolgozók fegyvert fogtak a Szovjetunió ellen. Igenis politizálni kel! a szakszervezetekben és szivesen táljuk a kommunista és szociáldemokrata munkások mellett a szervezetben a többi demokratikus párt politizáló tagjait Is. Minél többet politizálnak a szakszervezetek kommunista és szocialista módra, annál egységesebbek lesznek Kitért ezután Kossá István azokra a propagandafogásokra, amelyekkel egyes oldalról meg akarják téveszteni a népet és a felszabadító Vörös Hadsereg ellen akarják hangolni. A szervezett munkásságnak szembe kell szállnia ezzel a propagandával és meg kell magyarázni mindenkinek, hogy nem szabad erre a propagandára hallgatnia. Küzdeni kell egy másfajta politizáló csoport, a keletre beszélők és nymaira kacsintok ellen is. Nekünk, akik a múltban is harcoltunk a kétkulacsos politika ellen, most is küzdenünk kell ellene. Kossá István azzal a Kívánsággal fejezte be beszéédt, hogy a dolgozók a szakszervezett munkában is ugyan olyan lelkesedéssel vegyenek részi mint a fasizmus elleni harcban. A hatalmas tapssal és éljenzéssc) fogadott beszéd ulán Gyólay Istvár szakszervezett tilkár köszönte meg s szakszervezeti tanács főtitkárának be szédét, majd Rajkó András, a föld munkás szakszervezet tilkára hatá rozati javaslatot terjesztett elő. A ha lározati javaslatban kimondja a nagy gyűlés, hogv az újjáépítést e'sőrendii feladntnak tekinti, ezérl felszólítanak mindenkit, liogy mnnkájávai kapcso'ódjék be az újjáépítésbe. Fogadjuk, hogy a szegedi pályaudvarok roTTgá'ódásalt rohammunkává! rendbehozzuk. Ezérl minden szegedi szervezett munkás hetenklnt három túlórát dolgozik a vasúti és a köznti htd helyreállítása érdekéhen. A munkásság elvárja, hogy a munka adók a többletmunka hasznával ugyanígy cselekszenek. Az igy befő lyó összegeket a városi főpénztárba kell befizelni. A nagygyűlés közönsége a határo zati javaslatot nagy lelkesedéssel fogadta el. Végül Horváth József szólalt fel. Záróbeszédé közben zajos tüntetés folyt le a hallgatóság soraiban a s/.o» gedl szakszervezetek hetilapja, a Munka betiltása miatt. Horváth Józáef kijelentette, hogy a szakszervezett bizottság eljár a lan újból való megindítása érdekében és kéri Kossá főtitkárt, hogy járjon közbe a lap újból való engedélyezése érdekében. Zsukov szerint Hitler megnősült és elmenekült A három szövetséges fővezér !a!áSkozó;a a Malnamenfi Frankfurtban Tito csapatai rendben ürítik ki Trieszt városát A nemzetközi diplomáciai világ nagy érdeklődéssel tekint a Majnatuenli Frankfurtban lejátszódott bár mas fővezéri találkozó felé. Itt látogatta meg ugyanis Zsnkov marsall Eisenhower és Montgomery tábornagyokat, bogy átadja nekik a legnagyobb orosz kitüntetést, a Győzelmi rendet. Ezúttal első ízben lépett Zsükov az angolszászok által megszállt területre. A diszcsapatok megszemlélése után Zsukov részlvett a tiszteletére rendezett ebéden, ahol köszöntőjében többek között a következőket mondotta: »Nagybritannia és Amerika a Szovjelnr.iiinak oly Időpontban nyújtottak segítséget, amikor az nekik is nehezükre esett. Ezt a segítséget az orosz nép sohasem fogja szövetségeseinek elfelejteni.* Nagy. figyelemre tarthat számot az orosz főparancsnoknak az az intézkedése is, amellyel megengedte a németeknek, hogy szakszerveteket létesíthessenek és hogy náciellenes politikai pártolta! szervezzenek. Ezzel az intézkedéssel most már teljes erővel megindul a német belpolitikai élet is. Berlinben egyébként nagy, ünnepéi yes katonai parádéra készülnek, anielvet a négy megszálló hatalom csapatai rendeznek. Berlin rendjéről szólva az angol újságírók előtt Zsukov marsall kijelentette, hogy az már csaknem lökéietesen helyreáfll. A háborus bűnösöket nyilvános tárgyaláson fogják felelősségre vonni, oly gyorsan, amint lehotaéfos. Hitlor Marsáról a következőkel mosdotta Zsukov: Egy holttestet sem találtunk, amelyről feltétlen biztonsággal állíthatnánk, hogy az Hitleré. Nincs kizárva az sem, hogy Hitler repülőgépen elhagyta Berlint. Találtunk ugyanis egy naplót, amelyben Hitler adjntánsa irja- hogy Hitler bél nappal Berlin eleste előtt nőül vett egy Braun Eva nevü leányt. Lehetséges tehát, bogy még valahol Enrópáhau bujkál, talán Franco tudtával éppen Spanyolországban. A spanyol kormány már válaszolt is a marsall kijelenlésére és nyilatkozatában leszögezi, hogy Hitler sem élve, sem halva, sem feleségestől, sem anéfkiil nincs és nem is voH Spanyolország ban. Hitt** sorodnak rojldlyoasdge kőrül tehát továbbra is diónkon hullámoznak a különféle találgatások. Zsil*