Délmagyarország, 1945. június (2. évfolyam, 122-145. szám)

1945-06-10 / 129. szám

6 DCLMAtiYABORSZIO T0Í5 Junius fö. Hogyan Mélhámoskodtak fafelméleííel a némei nemzeti szocialisták? flaríucz Lajos dr, a szeqedt egyelem fajbiológia! InléjíeléneU Igazgatója leleplezi a fasiszta Áltudósok antropológiai tévtanalt i (Szeged, junius 9) A fasiszta rémuralom letűnt korszakának egyik legsötétebb Fejezete a fajelmélet kiagyalása és propagálása kóré csoportosul. A •felsőbbrendű faj", tarja és ncmárjac s egvéb megkülönböztető fogalmak alapján céltudatos elködösitést alkalmazlak az álludományosság leple alatt, hogy a népeket és nemzeteket egymásnak uszíthassák és a zűrzavart, a lelki meghasonlást felhasználva leígázhassák, meggvölörbessék és tönkrelehessék Európál. Az elkődösitő fajelmélet hazugságairól és (éves fogalmairól rántja le a leplet az. a beszélgetés, amelyet dr. Barlucz I.njos egyetemi tanárral, a szegedi egyetem fnjh'nlóglal intézetének igazgatójával folytattunk. Nincsenek emberfajok! Kérdést intéztünk dr. Bartucz proféra,zorhoz arravonatkozólag ho«v mi a véleménye a fajelméletről? Fajelmélefről kétfé'cképpcn lehel beszélni: tudományosan és politikailag. fin a fatetmélettol irfnl íu**o,!:á,'vá '-ai fo'la'iozlrm, amely az antropoügia körébe larle-lk. Bartucz professzor vázolta a fajelmélet alapkérdéseit s ezek között a legelsőt abhan jelölte meg, lv>gv a mai emberiségen belül v.aüuak-e egváüatán fajok? Ennek a kérdésnek nagy, tudományos múltja van, sok vita zajlóit le körülölte. A vitázók két lábbvrn szakadlak. Az egyik, az úgynevezett monogenisiák tábora a mai emberiséget egy eredetűnek, a má'ik a mai emberiség szembe'fmően különböző csoportjait 'a leír sziiie szerint fehér, sárga, fekele stb.) külön eredetűnek fartól la Klaatsrh német gnlropolóis például "orl'lo'd és rsimpán/ id ágat különbözlelett meg. \ századforduló óta ezek a szélsőséges vélemények a- tudománvhnn lehiggadtak és ma az aulrono'ógm'ok egységes luiloménvos átiá n-níin szerint az egész ma éiö emberiség egyei'en fajt, 'innio sapiens recens«-l alkot. Sőt, ehhez a homo sapiens recenshez tnriozik a diluvium végén éli failák legnagyobb része is 'homo sapiens fossilis) aminők a coinagnon rassz, az aurignar rassz, a furfoos rassz slb Más kérdés aztán, bogy a nonndorthali ipusu ő ember-leleteket kü'ön faj stb. fogalmak között. Mert itt követték el azokat a hibákat, amelyek alapján a laikus közönség fogalmai közé begyökerezett az a téveszme, hogy a mai emberiségen belül külön fajokról beszéltek. Tudnunk kell, hogy a zoológiai fajnak Linné óta alapvető Ismertetőjegye az éles alakú megkülönböztethetőség mellett a korlátlan keresztezödési lehetőség a fajon belül. Miután pedig a mai emberiség összes csoportjai között a kereszteződés korlátlan, kétségtelen, hogy itt csak egyetlen egv séges fajról beszélhetünk. öröklődő és szerzett tulajdonságok Miután most már tudományosan megvilágítottuk, hogy nincsenek emberfajok, azt a kérdést boncolgattuk, hogy mi okozta a fogalomzavart? — A ma élő egységes emberrajon belül láthatunk nagyobb szomatikus eltéréseket, amelyek a bőr szinc, a haj alkata, a fej alakja, arc. orr-forma, testmagasság alapján megkülönböztethetők, "zeket a mai tudomány fajtáknak, -arcoknak nevezi. A tudományos ' utatások kimutatták, hogy minden nép racebelileg mozaikszerűen összelett s még a legprimiivebb kulluráju népek is racebe'ileg kevertek. — folytatta nyilatkozatát az antropológus-tudós. — \ mull század első felében a Müller-féle iskola nyomán az a fogalom terjedt el, mintha a népek antropológiailag egységesek volnának és minden népnek külön embertani tipusa volna. Ekkor keletkezeti a laikusok által oly nagv kedvvel használt ^népí-ijt szó, amely a tudomány számára — fából vaskarika. Mig ugyanis a rajokat, vagyis raceolat öröklődő lesli tulajdonságok jellemzik, addig a népek ismertető jegyei (nyelv, szokás, viselet, hagyomány, összetartozási tudat, anyagi és szellemi kultúra) nem öröklött, hanem szer zett tulajdqnságok s a történelmi idő alatt is kimutathatóan változtak. Minden népnek változtak az etnikai bélyegei, nyelve, szokásai slb. Igv érlhelő, ha ma minden népi egység sokszorosan kevert. Tudományosan szólva nincs német faj, magyar, vagy román faj, hanem csak német nép, román nyelv, magyar népi kultura stb. létezik Különben az emlilett népek mindegyike bizonyos raceokból áll. amelyek gyakoriságát és udorráiyo? e'en'ő é é csak részletes és nagymennyiségű hiteles anyagra kiterjedő kutatások alapján lehet megállapítani. Barlurz professzor példaképpen itt megemlítette, hogy a magyar nemzettest ben körülbelül Fél százalék mediterrán, 4—5 százalék nordikus, 4—5 százalék előásziai. 10—15 százalék alpi, 15—20 százalék dinári, 20-22 százalék keleteurópai, 25—30 sz'ázalék turánid és alföldi race-e.lem van. Ezek után felletlük a kérdést, hogy létezik-e ^felsőbbrendű faj«? »» D'e Germanen, oder die Nacht V — A tudományban intenzivek ben G? ehteau óta szerepelt a félőbb, vagy alsóbbrendű fai kértére amelyet különben előlié is •ni' -ettek már némelyek. Ezek azonban — Gobtneauval egy ült — nem voltak tulajdonképpen nnlropnl<' nisok, munkájuk inkább a mlilika elemeinek bevitele a tudományba, mintsem tudományoság .komoly leszűrése... Goblueau azi hirdette, hogy a fehér faj, nmc'ynek legfőbb mertestesüfését nz úgynevezett v'v-zakt rreesr-ban tittlu, a kultúra '*»;.főbb hordozója és az emberiség legértékesebb alakja. Ezzel Szemben a szinesbőrűek, beleértve a sárgákat is, alsőhbrangu, értéktelenebb fajták volnának Ezt a gondolatot kapták fel a német antropológusok: Chamberlain, Ludwig Sehrmenn. hoz tartozónak tartjuk-e, vagy né- majd Günlhrr, akik a Gob'neaumelyekct még ennél is magasabb Félé elgondolást úgynevezett norrendszerlnni kategóriába (genus; dlznius tanává alaki'lolíák ki. Attól sorozzuk? Ugyanez áll a cfiluvium fogva a norr'izmus hivei hirdették, első felében éli, úgynevezett elő- liogy Európában valamennvi népember (anthrnpos) alakra, amelyek nél altői függ a kultura emelkedése, s ima az utolsó két éviized ásatá- vagy süllyedése, az erkölcsök halingv eleinte például az SS nevű hóhér-szervezelbe is csak feltűnően nordikus tipusu férfiakat vetlek fel. Ennek a nordizmusnak azután akadtak még szélsőségesebb képviselői, akik még azt a kis tudományos alapot is félrcruglák, ami Günlher munkáiban megállapítható és szédületes szélhámosságok trükkjeivel butüották a népeket. Ezekről azonban Bartucz professzor nem nyilatkozik, mert ezeknek a bírálata és kutatása nem a ludománv feladata. Ellenben megemlíti, hogy Németországban is voltak olyan antropológusok, akik töbhé-kevésbbé a tudományosság álláspontján állottak. ezeket azonban az úgynevezett »fajpol!!iki< irányításából kikapcsolták és tudományos téren is félreállították. Még egy igen érdekes kérdést' SÍI folytán igen megszaporodott s ma már korban is R—7 százezer esztendőre nvulik vissza ... A bélszázezer esztendős távlatból visszazökkenünk a kegyellen és rideg közelmúltba, amikor a faj és fajta fogalmának tend'nciómis felcserélésével indították el nyallása. vagy emelkedése, hogy a nordikus race az illető népben milyen arányú?! Ennek az iskolának volt a jelmondata: »I)ic Gcmanen, oder die Nachf!« Ez a nordizmus-lan a német politikának kapóra jött, mert azt igyekezlek kimutatni, liogy a néA professzor elmondotta, hogy 1910-ben. amikor a kolozsvári egyelem visszaköltözése után felállították a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemet, akkor létesítettél? a fajbiológiai intézetet. Az intézet cimét a minisztérium állapította meg, Bar luez professzor más cimet javasolt, de azt nem fogadiák el. A professzor egyébként az ősz folyamán a népegyelemen rendez majd előadássorozatot a faj-, illelőleg racekulalással kapcsolatosan Erre nagy szükség van, mert szerinte azért támadhattak olyan szörnyűséges téveszmék a •fajkutatás® terén nemcsak a laikus közönségben, de a nem anlropológus szakközönségben Is, mert az antropológia nem köiclcző lan(árgy sem az egyetemen, sem a főiskolákban. — Az állat- és növényfajtákról már a középiskolákban is a legrészletesebb oktatást kapták az emberek, csak az ősembert nem kellett megismerniök, erről úgyszólván semmit sem tanultak, — mondotta befejezésül a profeszszor. Valóban kívánatos volna az antropológiai isme.retek megszerzésének kötelezővé télele, hogy a tudomány fegyvereivel harcolhassunk a jövőben a népbolondilásra és agyködösitésre szövetkezeit fa. siszta politika áltudósainak a lelkekbe sajnos elég mélyen beivódott tévtanai ellen... Csánvl Piroska ad. 174/1945. szám. PáSyázaü hfrde mény A FelsőtoronLáli Ármentesitő ésBeiytzszabályozó Társulat pályázatot hirdet egy gálbizlosi, három gépkezelőcsalornaőri és egy gálőri állásra. A gálbiztos és gépkezelő-csalornaőrök javadalmazása az állami rendszerű II. osztályú altiszleket megillető pénzbeli járandóság, természetbeni lakás, puha tűzifa, 700 fm. tőiléskaszáló és ruházat. A gátőr javadalmazása a tarsuiati illelménysznbályzat alapján jelenleg évi 2094 P fizetés, szemilyenkint 45 I' családi segély, lermészelbeni lakás, puha tűzifa* 700 fm. tölléskaszáló é.s ruházat. A gálbfztos Képesítése regaláftD 0 elemi osztálynak megfelelő Iskolai végzettség és egyévi gyakorlat. A gépkezelő-csalornaőrök képesítése 4 elemi iskolai osztály, gőz-, villany-, szivógázmolor- és benzinmolorkezelésre vonatkozó képesítés és legalább egyévi gyakorlat. A pályázati kérvényhez a következő okmányokat kell csatolni: 1. Magyar állampolgárságot igazoló bizonyítvány vagv trianon' záradékkal ellátott illetőségi bizonyhvrtny. 2. Születési anyakönyvi kivonat, nős pályázónál ezenkívül házassági anyakönyvi kivonat vagy családi értesítő, 3. Ujkeletü tisztiorvosi bizonyítvány. 4. Katonai szolgálat teljesítéséi Igazoló okmány vagy alkalmatlansági világított "meg beszélgetésünk so bizonyítvány # rán a szegedi Mnihiológiai inlé-! •'• Hitelű erkölcsi bizonyítvány zet* igazgatója. A race esetleges cmbcrmilHók elicn az Irtóháborút, i mcl népben a nordikus racemenvEITÖ! a fogalomzavarról Barlurz nyiségileg is nagy szerepet játprofesszor a következőkel mondja:! szik és mindenféle »tőrvényes< in— A faikérdésnek a nagyközön- j tézkodésscl oda törekedtek, hegység szániára való értékelésénél a némel nép raeebelf összetételét mindenekelőtt különbségei kell minél inkább a nordikus, ugynelenní egyfelől faj (race), másfe- vezett jfeisőbhrendfi race* irányéiul nép, nemzet, nyelv, kultura ban tolják el. Jól emlékszünk* kitenyésztéséről és a lcgérlékesebl racc-tulajdonságokról szólva nieg jegyezte. hogv az emberi fcilötődés, tökéletesedés legfőbb britérluma az agvve'ő differenfcIáPsá:/a és megnövekedése s ezen a (éren éppenséggel nem a némeiek, sül nem is az európaiak, hanem a nordiznuis állal annyira lenézett sárga race vezet! A sárgáknál az áüa'ános kononya-kapa i'ás az európai mértéket jóval felülmúlja. Szegedi fajbiológiai intézet? Végül feltettük a kérdést Bar6 Az előirt képesítést igazoló bizonyítványok. 8 Eddigi foglalkozást igazílö bizonyítvány. 8. Közszolgálatban állók a felsoron követelmények közül azokat, amelyek a törzskönyvi lapjukon fel vannak fflntelve, törzskönyvi lapjukkal Igazolhatják. A pályázatokat a »Makól Népújság' napilapban kőzzélctt pályázati hirdetmény megjelenésétől számítolt lő napon belül kell a lársulal Igazgatóságához: Szeged, Boldogasszony-sugárul t7a. szám alá megküldeni." A meghirrieletl állások megfelelő gyakorlattal és képesítésre,! biró szetuczr professzornak, hogy mióta j mélyekkel be vannak helyettesítve, működik Szegeden >cnihert»nlj Dr. Morva! Vilmos sk, igazgatő-főés fajbioiógiai kutatóintézet*?! mérnők.