Délmagyarország, 1945. június (2. évfolyam, 122-145. szám)

1945-06-10 / 129. szám

DÉLMAGYARORSZÁG RTTSBRü 1945 (unVas 10 A szegedi Szabad Szakszervezetek Bizottsága vasárnap délelőtt 9 órakor á f á" ndías szakszervezeti nagygyűlést tart. Előadó: Kossá István a Szakszervezeti Tanács főtitkára Minden dolgozó ott legyen I Szak szer vozoti Bizottság, •••>• un, iioiwjuirii'ijwab»io«bwr»iiremhraiim>rwu»mob^ i Ai nfj;!épité« Jegyében! A kecskeméti vasutasok rohammunkával felépítik rombadőlt vasútállomásukat (Kecskemét, Juntun 9) A kecskeméti vasutasok szabad szakszervezete nagy­gyűlést tartott a szegedi üzlclvczclő­ség kiküldötteinek részvételével. A gyűlésen megjelent a város polgár­mestere és főkapitánya is. A gyű­lésen bejelentették, hogy a kecske­méti vasutasság a MAV újjáépítése során rohammunkával rendbelinzzs a Rémeleli állal Itsazebomháznll kecske­méti vasútállomást. A munkát augusz­tus 1 ére he akarják fejezni. Tóth László polgitrmester felszólalásában bejelentette, hogy a város teljes mér­tékben támogatja a vasutasságot szép elhatározásának keresztülvitelében Bánó Mihály főkapitány bejelentette, hogy készséggel bocsátja rendelke­RÓsre a nyilas foglyokat az ujjáépités munkájához. Több felszólalás után letkes han golatban ért véget a nagygyűlés. Szakszervezeti hirek £re- ós Fémipari Szakosztály vasár­nap, junius 10-én délelőtt 10 órakor az ipartestületben gyűlést tart, Vasárnap, junius 10-én délután 5 érti kezdettel a hérfuvarosok .gazda­sági értekezlete iparjog ügyében a szakszervezeti székházban. A Magán- éa Közalkalmazottak Sza­bad Szakszervezetének ülései: junius ll-én, hétfőn délután 5 órá­ké- Közalkalmazottak Bizalmi Testü­lete tintás 12-én, kedden délután 5 óra­kor össz vezetőség, iunius 15-én, pénteken délután 5 óra­kor magánalkalmazottak vezetősége. A Magánalkalmazottak Szabad Szak­atervezete megállapította a magánalkal­mazottak részére az iránybéreket. Fel­világosításokat a szakszervezeti titkár ad naponta 3—4 óra között a szakszer­vezeti székházban, Horthy M.-utca 8. BELVÁROSI MOZI Ma premierben és a követ­kező napokon az utószezon nagy meglepetése: SK a neTettetés nagymestere bemutatja i;ét briliáns bohózatát; színpadon: a FÉRFI VAGY NŐ ciraü és a V t LE-FELE cjmü Szegeden még nem látott nagyszerű vidám játékait. fcVy.daJüleg: K Alt ADY és JAVOK remekbe sikerült filmje, a MlKRANCOS HÖLGY • imik -«iJe « : J, ii*roniiien/>ó S té' 1. !t,j\ --re,tt d. e 11 — 12 oráij it «i elíadu kndet* <Srív»l. Izgalmas jelenetek az egyetemi igazoióblzottság nyilvános tárgyalásán llerman Egyedet ás Mester Jánost Igazolták. Vidákovics Kamiilót áthelyezésre ítélték, Karády István ügyét elhalasztották (Szeged, junius 9) Izgalmas Jelene­tekben bővelkedő nyilvános tárgyalás scinholye volt a szegedi egyetem aulája péntekén délután. Az egyetemi igazoló­bizottság tárgyalta llerman István Egyed, Mester János és Vidákovlcs Kámilló professzorokat, valamint Kará­dy István magántanár ügyét. A diszte­rem zsúfolásig meglelt hallgatósággal, amelynek soraiban főként az egyetemi ifjúság tagjai foglaltak helyet. Rarlucz Fajos professzor elnöklése mellett folyt le a tárgyalás. Hermán István Egyed történész tanár ügyét Tóth László professzor ismertetles el­mondotta, hogy a professzor soha, semmiféle politikai part tagja nem voll, mint premontrei szerzetes került 1940­ben a szegedi egyetem magyar törté­netszakos tanszékére s most saját maga emelt vádat önmaga ellen. Az elnök felszólítására Hermán István Egyed ellen egyetlen lanu sem jelentkezett az ifjúság soraiból, ezt, valamint az orosz hadsereg bejövetelekor ittmaradt és helytállóit professzor érdemeit mérle­gelve a bizottság llerman Egyedei Iga­zoltnak jelentette kl. Ugyancsak igazolta a bizottság Mes­ter János professzort is, aki ellen — mint a Délmagyarország is megírta — súlyos vádak hangzottak el. Ezekre a vádakra lapunkban Mester János vála­szolt is és a terhére rótt politikai kije­lentések egvrészét férfiasan beismerte és megbánta. A közbekiáltások és tün­tető érzés megnyilvánulások miatt az rlnSb tttbh ízben ki akarta Brlttetni a termel, de nem tette. Hosszas zárt tanácskozás után a Ltdta SxejluHnn; LENIN Lenin neve ugy lépett be éle­tembe. mint fény az éjszakába, mint a friss levegő a fojtó ho­mályba F mondás őszinte igazsá­gát csaj; az érti meg, akf tudja, hogyan éltünk mi, falusi néptaní­tók a cári Oroszországban. Könvvtárosnő voltam egv falu­ban a Volga mentén. Kétszáz verszt-nyíre volt innen a legköze­lebbi vasútállomás, százötven verszt a járási székhelyig. A kora tavaszi hóviharok és a tavaszi ol­vadás járhatatlanná telték az utat. Ma ezen a környéken feltárták a föld gazdag méhét, hatalmas gyá­rak emelkednek, amelyeket vas­utak kötnek össze a szibériai fő­vonallal. De akkor még más volt az élei: csak messze a fővárosban és a nagyvárosokban éltek mü­veit emberek, irók, költők, gon­dolkodók, tudósok. Mi nagyon messze eslünk tőlük és munkánk­ban ugy éreztük, hogy egyedül vagyunk. I.enin volt az, aki munkára lel­kesített bennünket és megtanított arra, hogv higvjünk jnunkánk ter­mékenységében. A Szovjet Köz­társaság még szegény volt, bizal­matlansággal körülvéve, sok fron­ton harcolt* ellenségei ellen s a szovjet államnak e nehéz hely­zetében mégis összehívták az össz­erósz kongresszust az iskolánki­üvli népmüvelődés tárgyában. Az ístenhátamögötti kis falukból Moszkvába hívlak bennünket és a Szovjet-Kormány feje személyesen beszéli nekünk arról, hogy milyen fontos a mi munkánk a Szovjet állam számára. Azóta már több mint húsz év telt el, de még ma is hálásan emlékszem Lenin egyszerűségében is fenkőlt alakjára s azokra a szavakra, amelyekel nekünk akkor mondott. Javában, folyt a Kongresszus, éppen Kolóntáj Alexandra beszélt. Kiváló szónok s a Kongresszus résztvevői nagy figyelemmel hall­gatták. Még mielőtt befejezte vol­na beszédét, elterjedt a hir, hogy Lenin megérkezelt. Izgatott sut­togás kezdődött a teremben, halk moraj hangzott a padsorokhói. mely folytonos egyhangú zajával olyanná vált, mint a tenger mor­molása Kolontáj sietett bejefezni a 1/eszédel és lement a tribünről. A teremben megjelent Lenin ala­csony, zömök, erőteljes alakja. Gyors, könnyű leplekkel ment föl a tribünre. A hallgatóság izgatott­sága mennydörgő tapsviharrá vált. Lenin egv- gyors pillantást vetett a teremre, kissé fölemelte balke­zét, jelentőségteljesen órájára pil­lantott é.s ismét komolyan, szinte szigorúan nézett a Kongresszus tapsoló résztvevőire. S a tapsolás azonnal megszűnt. Lenin pillan­tása, arckifejezése szigorú paran­csot adott: ne pazaroljálok a drá­ga időt erre az üdvözlő tapsolás­ra. Nekem ugy tetszett, hogy Le­ninnek átható, éles csillogó-fekete szeme van. Lenin a szokásos bevezető frá­zisok nélkül azonnal rátért be­széde lényegére. Egyszerű, kere­setlen szavakkal vázolta hatalmas népnevelő feladatunkat, oly élén­ken ecsetelte annak alkotó szüksé­gét a mi sokmilliós, de művelt­ségben elmaradóit népünk számá­ra, hogy ezt hallva, valóban lel­kes izgalom Iöltötte bc valameny­nyiünk szivét. Már nem rémített többé bennün­ket a távoli kis falu, az úttalan utak — s az, hogy a kultúrától oly messze kell élnünk Amikor visszatértünk távoli falvainkba, más szemmel néztük azt a népet, melyet szolgáltunk. Ekkor már a legtávolabbi kis községben is jól ismerték Lenin nevét. Gyönyörű népmeséket, regéket, legendákat meséllek róla. Amikor másodszor láttam Le­nint, annak is több mint busz éve. Nem láthattam meg újból kedves, jóságos, emberi szemét, mert ezen a napon zárta le örökre. Kegyetlen, fagyos hideg voltak­kor. Moszkva utcáin hatalmas mágVyákrat raklak, hogy az el­hunyt Lenintől búcsúzó emberek hosszu-hosszu sora megmeleged­hessék a várakozás közbfen. E máglyák fénye és tüze jelképezi mindazt, amit Lenin adott az én nagy szovjet hazámnak. bizottság ugy határozott, hogy elítéli » fasizmus feldicsérését, akár a korai akár a későbbi fastsztaérárs fránvut megállapította, hogy Mester János pro­fessxor nyilatkozataiban nem az égési fasizmust dicsérté, hanem csak egyei megnyilvánulásait a mérlegelve a pro­fesszor németellenes magatartását, vala mint azt, liogv aláirta az emlékezetes szegedi kiáltványt és Mesler Jáuost iga­zoltnak jelentette ki. Izgalmakban bővelkedett Vldákovlri Kamilló sebészprofesszor ügyének tár­gyalása is. A professzort elsősorban két klinikai altisztje antiszociális ma­gatartással vádolta és durván bánt velük. Az ifjúság bejelentései szerint Vidá­kovics professzor 1943—II. tanévben kommunistáknak nevezte azokat, akik nem járlak el az előadásaira, indoko­latlanul megtagadott indexaláírásokat és a szerb nemzetiségű hallgatókat állandóan oslorozta, gúnyolta, holott maga is szerb származású volt. Vidá­kovics kamitló nem jelent meg a tár­gyaláson, de hosszú beadványban is­mertette munkásságát, elmondotta, hogy 24 év óta profeszora a szegedi egyetem­nek s felpanaszolta, hogy az utóbbi években az ifjúság 40 százaléka nen» látogatta előadásait, ezért korholta őket. Az egyetemi ifjúság tagjai terhelő vallomásokal tettek ; megmagyarázták, miért nem látogatta az ifjúság Vidáko­vics Kamilló előadásait, elmondották, hogy feldicsérte a német hadsereget, dr. "Halmágyi Dénei pedig arranézve vallott, hogy egy szigorlatozó orvostan­hallgatót a professzor angol kifejezés használatáért megfenyegetett s hogv legközvetlenebb munkatársaival szem­ben is a legdurvább hangot használta. A tanúvallomások aorán kiderült aa is, hogy Vidákovics professzor nsgy va­gyont szerzett s ezt anti*zoc.latis maga­tartása is elősegítette. A bizottság ho'sz­szas tanácskozás után Vidákovics Ka­miitól a 180 -1945. M. E. számú rende­let értelmében áthelyezésre vagy ha ez nem foganatosítható, nyugdijazisra ítélte. Már a késő esti órákba nyűtt ai idő, amikor Karády István egyetemi magántanár ügyére került sor. Ka­rády István ellen olyan vatták hang­zottak el, hogy a fasiszta kormány fclirökfcel, valamint a hírhedi Orsós proíe-szarral larlott fenn ffss/ekétte­tésl. egyik orvuskoUégáJáf rá akarta beszélni- hogy váljon el isidé szár­mazású feleségétől. Dr. Korányi And­rás, dr. Benkő Sándor, dr. Hámori Artbur tanúkihallgatása és több men­lőtanu vallomása ulán a bizottság ugy határozott, hogy dr. Rusznyák István professzor kihallgatása, vala­mint ujabb iratok beszerzése miatt a tárgyalási elhalasztja. Mozik műsor a-i Körré Mozi : Ma Alomkeringő. Sárdy, Zsilley. Belvárosi Mozi Ma Salamon Béla két 1 felvonáséi bohózatban lép fel. Filmműsor Mak­rancos hölgy. Főszereplők Karády Ka­talin és Jávor Fái. Széchenyi Mozi: Ma Éjféli gyors. Főszereplők Sárdy, Bnrdv Bella, fiilicsi, Gregus. x Orvosok kőlrle/.ő nyilvántartása A 3-án megjelent hivatalos lapban köz­zétett 2550/1943 M. E. számú rendelet előírja az orvosok kötelező nyilvintar tását és törzslapjuk megszerkesztését Fel hivatnak ezért az összes Szegeden orvosi gyakorlatot folytató orvosok akik. adataikat eddig a tiszti főorvosi hivatalban még nem mondották be hogv adalatk feljegyzése végeit a tisz­ti főorvosi hivatalbán (Széchenyi-tér 9, l. emelet) haladéktalanul jelentkezze­nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom