Délmagyarország, 1945. június (2. évfolyam, 122-145. szám)

1945-06-02 / 122. szám

OEL'MAGY A RORSZÍÖ v Titt« foüias Br Szinház t-i Művészei Nagysikerű orosz előadás a Városi Színházban Szerdán délután és este zsúfolásig megtelt a Városi Szinház érdeklődő közönséggel. A vörös hadsereg Szege­den tartózkodó tagjai szórakoztató mű­vészeiét rendeztek kirobbanó siker )nelIetL Háromórás műsor keretében mutatták be a tisztikar tagjai, valamint az egyszerű vörös katonák, hogy mi­lyen szeretet cs hozzáértés él vala­mennyiükben a színpadi művészet minden ága iránt. Női és férfi vegyes­kar orosz népdalokat énekelt a kórus­művészetnek azzal a magas nívójával, amely az orosz nép részéről világszerte ismert. Pezsditő és vidám táncszámok, mulatságos, kedves énekkettősők, nagy­sikerű harmonika-hangvarseny, tréfák és operettrészletek szerepeltek a válto­zatos műsoron, amelynek minden izáma a közönség őszinte, lelkes tet­szését vivta ki. A legtöbb ének- és táncszámot megismételték és a „Csár­dáskirálynő" cimü Kálináu-operett orosz nyelvű részletein nemcsak az orosz közönség, de a magyar publikum is uagyszcrüen szórakozott. Meg kell em­lítenünk még, hogy a magyar konferan­szié szerepét Vörös József kedélyesen cs igen jó banguiatot keltve látta el. —OQO— A CIVILIZÁTOR [Madách komédiájának előadása a Kamara Színházban) •A Civilizátor* Az ember tragédiája költőjének irodalmilag eléggé jelen­téktelen müve, mint általában Ma­dách valamennyi egyéb munkája el­lörpül a Tragédia hatalmas piramisa mellett. Sokáig alig is vették észre |ezt a maga nemében zseniális kis írást, mignein legutóbb néhány évvel ezelőtt Hont Ferenc, az uj utakon járó szegedi rendező ráirányította a ügyeimet: néhány lelkes fiatal szí­nésszel előadta budapesti kísérleti szinházában. Akkor, az Európára rá­terpeszkedni ktszülő nácizmus éle­dezése idején az előadás visszhangot keltett, dc éppen ezért nem aratott tartós sikert a németbarátság leve­gőjébe került reakciós Magyarorszá­gon. jA civilizátort ideje most jött ell Az iró — évtizedek, szűzadok közegén Őt — éppen azzal kapcsolódik áram­körünkbe, amit kora elhanyagolt. Csak » tüneményes elme érzi meg azt, ami jövendő nemzedékek számára is érdemes. Nos, ha A civilizátort az iró kortársai és az utána köveikező nem­zedékek elhanyagolták, most annál ér­demesebb a felfedezésre. A második világháború óriási németbukásának, a világ minden sarkából fellángoló németulálatnak kellett jönnie, hogy jez az örök iúőszcriiségti kis mii cj időszerűséget nyerjen. Bámulatos, hogy Madách milyen élesen látta a németéi, a német problémát. Vagy Inkább nem is bámulatos: természe­tes, hiszen már akkor és jóval előtte a német zcivilizációr átkos nyűgéi szenvedte az ország. Mennyire mai jfarab cz a majd egy, évszázadon át elfelejteti kis remekmű, mennyire igaz minden sora, minden jellemzése, gyil­kos szatírája, mennyire aktuális né­metellenes tendenciája. A Kamara Szinbáz helyes érzékkel és hivatásának megfelelően Cseleke­dett, amikor a budapesti Nemzeti Ka­maraszínház után műsorára tűzte A Civilizátort. Mutatta ezt a várakozás­sal cllclt népes ház is, nmely egész iszokatlan volt a közönség által mél­tatlanul elhanyagolt kis szinház pre­mierjén. Az előadás közben sürün felcsattanó nyiliszini taps pedig, nmely Ügyként szőlf a darab frappáns fordulatainak, találó jellemzéseinek, a színészek teljes illuziótkeltő játéká­nak, jelezte, hogy a publikum nem fcsalódolt várakozásában. Valóban A Civilizátor alighanem a Kamara Szín­ház eddigi legsikerültebb produkció­ja. Pártos Géza rendezése fegyelmc­Betf, gondos terv szerint mozgatott Színészegyüttest adott a jó felépítésű, leiéven rJtmusu, sok eredeti ötlettel lüzdelt előadásnak. Pártos mint szí­nész Is részt kér az elismerésből. A címszerepben kissé bágyadtan kez­dett és helytelen beosztással d&ciú­zoíf, Öe: később felszabadultan, le­nyűgözően komédiázott. Egy-egy jól sikerült alakítással jeles tényezői az előadásnak Gera Zoltán, Horvai Ist­ván, Zsolnay Judit, Rozsos István, Zólyomi László, Várnai Vilmos és Kárpáli László marionettszerüen moz­gó figurái. A svábbögarak felvonultatá­sa ügyesen történt a kicsiny színpadon,, szavalásuk jól hangolt, érthetően ta­golt kórus. Horvai István bevezető előadása stílusosan szolgálta a szép színházi est célját. (—ász) 3 h——a wii mi i il Gondozzzuk kukorica vetéseinket Ne feledkezzünk meg a kukoric.i legfontosabb ápolási munkájáról, ff, gyakori és sekély kapálásáról. Kapál* junk sekélyen, mert a mély kapálás* sal a kukoricának közvetlenül a föld felszíne alatt elhelyezkedő gyökér* zetét sértjük meg. A kukorica gyö'J kérzeto ugyanis a földben elágazvd ugy helyezkedik cl, hogy a felszili alalt 4—5 cm-re már oldalgyökerc-tó és hajszálgyökerek találhatók. A mé­lyen lejáró"kapa ezeket megsérti, át­vágja és ezáltal a növényt fejlődé* sében visszaveti. A kapálások számával nc takaré­koskodjunk, hanem kapáljunk gyak* ran, mert a kapálásnak rendkívül nagy a termésfokozó hatása. A ka­pálás által irljuk a gyomokat és A talaj felső rétegét megporhanyitjulc, ami állal megakadályozzuk a nedves* ség elpárolgásál és alkalmassá lesszülá a talajt arra, hogy több Csapadékot! tároljon, illetve raktározzon el a nö­vény gyökérzete részérc. Ha a vetés sorolni kezd, a talaj­hoz mérlen boronálunk, vagy ló-, kézi-, esetleg tolókapával kapálunk, Ezt követi 10-12 nap múlva egy; ujabb kapálás, majd az egyelő ka­pálás következik. Négyzetes müvelés­nél keresztben és hosszában kapál­junk. Az cgyclésnél nagyon vigyáznunk kell arra, hogy a fajták szerint meg­kívánt lenyészterületef megadjuk, meri nem igaz az, hogy lübbet terem a sürü kukorica, sőt a sürü kukori­cának terméscsökkentő hatása van. Négyzetes müvelésnél a talaj trá gyázottságának megfelelően esetlen két lő is meghagyható, ez eselbcu azonban a tenyésztcrületct növelnünk kell. Ezulán következnek sorozatosan a gyomirtó és porhanyiló kapálások, amelyeket annyiszor kell elvégezni, ahányszor a talaj gyomosodása 4H összelömődöttsége megkívánja. A ké­zi kapáláshoz nc a hegyesvégü, ísziv­alakul* kézi kapákat használjuk, ha­nem csapott orra, könnyű kapákat, mert ezekkel könnyebben és jobban tudunk sekélyen kapálni. No feledkezzünk meg az aratás idején való kapálásról sem. Aratás idején van a legnagyobb szárazság, a kukoricának pedig ekkor van a leg­nagyobb szüksége a talajnedvességre. Az elhanyagolt kukoricást a gyom felveri, derékig érő gaz nő benne, ez pedig a talaj nedvességtartalmának elvonását ós a tápanyag pazarlását vonja maga után. Termelési bizotfsá*. SPORT URNAPI FUTBA1XBAJNOK1 "EREDMÉNYEK SzAK—SzMTE 4:2 (Ott). Gőllóvök; Harangozó (2). Nagy (2), illetve Honi?, Gyurik. A rossz idő miatt kevesen néz­ték végig a derbit. Az SzMTE szeb­ben játszóit, támadásai formásabbak voltak. A SzAK-nál három ember, Ludas I.j Szilágyi, .Vörös gyenge sze­replése rányomta bélyegét a csapat teljesítményére. Kovács Játékvezető gyenge bíráskodása következtében a mérkőzés elfajult, n végén a játéko­sok összeverekedtek. A szövetség in­dítson szigorú vizsgálatot a mérkő­zés ügyébenl Tisza—DFC 6:1 (4t0j. T Góllövők; Bakos (2, egyiket 11-esből), Papp, Tóth I., Bénák, Baloghi, illetve Dudás. Könnyű győzelem. Kern játékvezető a határbirák jelzéseit nem vélte figye­lembe és Igy a lesek megítélésénél tévedett. SzATE—SzFlE 4:2 (2:f. Góllövők; Törköly (2), Beraéf, Kovács (öngól/, illetve Rudas. Ludvig (11-esből). Az Alsóváros erőteljes, lelkes játékával méltán győzött. A Felsöváros Csak 4:0 után lendüli bele. Adányl Jó? vezetett.. Postás—HMTB 43 (22). Nagy meg­lepelé?,., tekintve, jbogx Hódwezőv5\ Szegetlen megszüntették a szesztilalmat (Szeged, junius 1) A nyolc hónappal ezelőtt elrendelt szesztilalom a mai nappal megszűnt Szegeden. A polgár­mester erről a következő hirdetményt bocsátotta ki: Hirdetmény Az orosz katonai parancsnokságtól nyert felhatalmazás alapján közhírré teszem, hogy Szeged területén 1944 ok­tóberében elrendelt szesztilalom 1945 junius 1-én megszűnt. Fentiek alapján az említett időponttól kezdve a kocs­mákban, vendéglőkben és kávéházak­ban alkoholt ki tehet szolgálni. Szeged, 1915 junius 1. Dénes, h. polgármester. A polgármester hirdetményét bizo­nyára nagy örömmel olvassa mindenki. Most már esak egy olyan hirdetmény hiányzik, amiből megtudjuk, hol kap­ható a bor, sör, pálinka és honnan ve­gyünk annyi pénzt, hogy a magas ital­árakat meg is tudjuk fezetni... Berlini-körűt helyett Moszkvai-körut, Rudolf-tér helyett RooseveSt-tér, Horthy Miklós-utca helyett Dózsa György-utca A Nemzeti Bizottság Javaslata a reakciós világ níca- és faklanyaebteve­Késeinek me változtatására. (Szeged, junius 1)' A Nemzeti Bi­zottság legutóbbi ülése foglalkozott a szegedi utcák és katonai laktanyák nevének megváltoztatásával. Szegeden nagyon sok utcanév van, ami a re­akciós világra emlékeztet, ugyanigy áll a helyzet néhány laktanyával is. A Nemzeti Bizottság javaslatot dolgo­zott ki az utcák és a laktanyák nevé­nek megváltoztatására. A bizottság ja­vasolja, hogy a Bcrlini-körut neve a jövőben Moszkvai-körut, a Ferenc József-rakpart Józset .4l?i?a-ratá ar«. a Horthy Miklós-utca Dózsa György­utca, a Rudolf-tér RoosevcH-tér, a József főherceg-tér Somogyi Béla-tér, a Raross-tér Táncsics Mibály-tér, a Paliavicini-u tea Kiss Ernő-utca, a Cse­konics-utca Nagy Jenő-utca. a Dugo­nics-utca Juhász Gjula-ulea, a Szu­kováthy-tér Ady Endre-tér, a Steíá­fánia-sétány Sztálin-sétány, az Erzsé­bet-rakpart Móricz Zsigmondi-rakpart, a Mars-tér Marx-tér, a Vitéz-utca Par­tizán-utca, a Kállay Albert-utca, Baj­csi-Zsitinszky-ulca, a Gyertyámosi-ut­ca Ságvári Entírc-ulca, a Margit-utca. Ratthyány-ulca, a Róka-utca Item lá-j bornok-utca, az Uj-lér Klapka-tér, a Korona-utca Hajnéczi-utca, a Vám-tér Vértnnu-tér, a Móra-utca Móra Fe rcuc-ulca, a Katona-utca Katona Jó­zsef-utca, a Tompa-utca Tompa Mi­hály-utra, a Kállay-utca pedig a jö­vőben Kállay ödön-utca legyen. A laktanyákat örley Zoltán ezredes javaslata alapján a következőként kí­vánják elnevezni: Horthy Miklós-lak­tanya helyett PetőíMaktanya, utász­laktanya helyett Kossuth Lajos-Iahla­nya, tüzérlaktanya helyett Görgey Ar­iHr-Iaklanya, gépkocsizó laktanya he lyett Kiss János-lakianya, régi hon­védlaklanva helyett Dózsa György­laktanya. A 1 ak tan y a cl nevezésekre vonatkozó javaslatot a Nemzeti Bizottság elfo­gadta és azt saját hatáskörében már érvényesnek is mosdotta ki, tehát a laktanyák uj nevei már véglegesek. Az utcaelnevezések ügyében a tör­vényhatósági közgyűlés illetékes, a Nemzeti Bizottság javaslata lehat a város parlamentje elé kerül cs annak jóváhagyása után válik határozattá. —o— A népbiróság 5évi börtönre iiéíte Hézső Sándor szegedi nyomdatulajdonost (Szegeit, junius 1) Hézső Sándor ismert szegedi nyomdászmesler, a Szó­zat-nyomda volt tulajdonosa a reakciós idők alatt rendszeresen demokrácia­ellenes kijelentéseket telt és munkás­ellenesen viselkedett. Tavaly március­ban a nyomdászok szakszervezetétől szedőmunkásokat követelt és azzal fenyegetőzött, ba nem adnak neki munkásokat, feloszlatta! ja a szakszer­vezetet a németekkel. Emiatt a nép­ügyészség vádat emelt Hézső elten. A népbiróság M a r gi 11 a-tanácsa szerdán tárgyalta Hézső ügyét és ta­núként kihallgatta K o n c z László, Kiss István, Bucsezán Ilona, özv. M e d a r Imréné, Szabó Ilona, M a r­t o n o s i Sára, Kiss Fereuc, ifi. F a r­k a s Pál, özv. M i l o s Péterne, Vas Márton, P e g e János, S z 1 u s n i Jó­zsef, 1 r i t z Zoltán, Farkas István nyomdászokat és nyomdai segédmun­kásokat A tanúvallomásokból a vád minden pontja igazolódott egynek a kivételével. Hézső durván bánt mun­kásaival. Koncz Lászlót egy alkalommal le akarta ütni és nehéz kalapáccsal a kezében kergette a Kossuth Lajos-su­gáruton. Jogellenesen összehívta a szakszervezeti gyűlést és az alkotmá­nyosan megválasztott Ablaka György elnököt meg akarta buktatni. Egy szakszervezeti ülésen azt kérdezte: „Mit keresnek még itt a zsidók A népbiróság bűnösnek mondotta ki Hézső Sándort népellenes bűntett­ben és 5 évi börtönre, 10 évi politikai és Jogvesztésre, foglalkozását il 5 évre vált eltiltásra ítélte. Az itélet jogerős. Szegeti Városi Színház Igazgató: Dr. Bárányi János. Műsor: Junius 1-én, péuteken Mágnás Miska. Salamon Béla I unius 2, 3, és 4-én, szombat, vasárnap, létfőn délután Gorakor a Nyitóit ablak Novotny szerepét játsza. Ezt a híres szerepet ő játszotta először a Fővárosi Operetlszinházban. Vasárnap délután 3 órai kezdettel Mesék az írógépről. Jegyelővétel 9-től fél l-ig, délután 3-tól Az előadások 6 órakor kezdődnek. Vigszinpad miisora: Minden este 6 órakor, vasárnap és ünnepnapon 2 előadás, 3-kor és 6 órakor „Orültekháza" Énekes, táncos bolondrevü 2 részben. Mozik műsora: Belvárosi Mozi: Ma Ember a láthatáron. Főszereplő Garry Cooper. Korzó Mozi . Ma Ragaszkodom a szerelemhez. Főszereplők: Ajtay, Hídvégi, Mihályi. Az első szabad május elseje. Széchenyi Mozi: Ma Tengerre Zoro Huru. Dr. György Lipótot julins 5-én el­vitlék Sárvárról az internálótáborból. Aki Ind róla, értesitse dr. György, Er nőnél Tnrkevéa, -

Next

/
Oldalképek
Tartalom