Délmagyarország, 1945. május (2. évfolyam, 97-121. szám)

1945-05-27 / 118. szám

DELMAGYARORSZÁG il (1945 roájiís 27. Az Országos Földbirtohrendezö Tanács elé kerül a nagyfai börtöngazdaság ügye 'Aa Algyő község közigazgatási terü­letéhez tartozó nagyfai kb. 500 hot das mezőgazdasági üzein aa igazság ügyi tárca, állami bérletként a szegedi iáliaml bünlclőintézelek kezelése alatt állt. Ezt a lerületet az algyői és a lápéi földigénylő bizottságok a liiva Itásos, igényjogosult földművesek ré Bzére felosztották A környéken lakó nincstelen parasztok számára a bőr­ftöngazdaság feloszlatása nagy meg­nyugvást keltett és a jól beállított gazdaságot mint szövetkezeti gaz­daságot ngv vezetik majd, hogy ezzel Algyo kö • ég és környéke parasztjai­nak jogo. génye szinte teljes mérték­ben kieló jithető. Az igazságügyi szer­vek megfellebbezlek a földigénylő bi­Boltság 1: i'ározalát és igy az ügy most az Országos Földrendező Ta­nács eV kerül. A kórnyék érdekeltjei mozgó • ;t indilollak az első és már véyv [.olt határozat jóváhngyásá­• l it'jii.egaláirásos memorandumban i o'.u.ják intézkedéseik helyességét, i irácsonyl Ferenc főispán is az érde­] öltek mellé állt és azok érveit ma­gáévá teve javasolta a börlöngazdas.ig kiosztásának jóváhagyását. Kétségtelenül igaz, liogy a bőrlőn­r izdaság ezt a lerülelet sok munká­v il magas kullnrnivóra emelte. Ha ez a kullurmunka magánkézből eredt • olna, akkor megfontolandó lenne a torülel igénybevétele. Az is igaz, hogy ez a gazdaság a letartóztatásban levő egyének ellátását is szolgálja, azon­I ai emcllcll bizonyosfoku kcrcske­< elmi tevékenységei is kifeji és tiszta JTnedelcm bevételére is törekedett és l.V-ekszik. \ bünlelőinlézct hasznot hozó mc­7 "igazdasági üzemének fenntartása nem « őrangu érdeke. Pontosabbnak lál­• k a lelftrlózlalott egyének hasznos munkával való foglalkoztatása. Igy i i látszik feltétlenül indokoltnak, I >ÍV a nagyfai gazdaságot az igazság­» i lárca továbbra is megtartsa ak­' amikor a környéken fiürhiéiküii i • •zászlók nagy szitáiban laknak. < hörtöngazdaságok közvetett kul­turális feladata lehet, hogy a mező­gazdasági kulturát oly területeken is uiegbonasitsa vagy továbbfejlessze, ahol az egyéni kezdeményezésre ke­vesebb a lehetőség. Ezért javasolja a főispán, hogy aa algyői éa lápéi földisénylő bizottságnak a nagyfal gardaság felosztására irányaié hatá­rozata maradjon érvényben és az Igazságügyi tárca az ugyancsak Cson­rádmegyében Sövényháza környékén elterülő Pallaviclni-brrlokon kiosztás alá nem kerülő, ezWeig legelő és ka­száiéként használt, de erre teljesen alkalmatlan homokos, buckás, gyen­gébb minőségű földből elégíttessék ki. A börtöngazdaságok éppen akkor tel­jesítik feladatukat, ha a müvelés alá kevésbé alkalmas területből esetleg nagyobb munkával is létesítenek ma­gasabb mezőgazdasági kulturát. A le­tartóztatott személyek foglalkoztatása az elsőrangú feladat, a termékenység kérdése csak másodrangú kérdés. A tápéi és algyői földigénylő bizott­ságok határozafánnlt elfogadása esetén a földnélküliek egy magasabb mező­gazdasági kulturát tudnának tovább­fejleszteni, ebből esetleg az igazság­ügyi tárcát is átmenetileg részcsitoni, a börtöngazdasítgoknak pedig lehe tőségük nyilik ujabb, a közösség érde­kében kifejtendő kulturraunkát vé­gezni, melynek eredményét idő mul­tával ugyanugy használhatja ugy az igazságügyi tárca, mint a nép. Végül az igénylők kívánságaikat az­zal indokolják, hogy az egyébként jól használható Pallavicini-félc terü­leteket kisembereknek hiába adnák át, mert azt tőkeszegény és kevés fizikai erővel rendelkező személyek nem tud­nák termékennyé tenni. A határozat megváltoztatása esetén kielégitellenül maradna egy tekintélyes jogosult cso­port ós ugyanakkor a nagyobb mun­kával jó termővé tehető földet to­vábbra Is parlagon kellene hagyni. Arra Is felkérjük az illetékesek fi­gyelmét, hogy a határozat megváltoz­tatása esetén a Tőldigénylő bizottsá­gok által már kiosztott földeket az igényjogosultakfői vissza kellene ven­ni, ami a jelen körülmények kőzött nem kívánatos politikai visszahatást váltana ki az érdekeltekből. -o- —| rt vonatkozó Igénylésekkel a községi elöljárósághoz, polgármesterhez. Buda­pesten a székesfővárosi közellátási kor­mány biztossá g hoz keli fordulni. szeged Varesi Sziaüáz Igazgató: Dr. Baranvi János. Műsor: Szombat, vasárnap, hétfő, kedd déh után 6 órai kezdettel Mesék ax Írógépről kedves és mulatságos operett kerül szinre ragyogó szereposztásban. A kii gépiróleány bájos alakját Hotty Éva személyesiti meg, akinek ez lesz a be­mutatkozó fellépése. A többi főszerepet Adám Éva, D. Nagy Erzsi, Máthé Baba, Sugár Misi, Sugár László, Gáthy Pál, Sugár Jenő, Bakos Gyula, slb. játszálc Május 27-én, vasárnap délelőtt fél ti órai kezdettel a nagysikerű Hamupipőke gyermekelőadás lesz megismételve. Délután 3-kor Mágnás Miska kerül szinre. Salamon Béla a Városi Színházban ?71 Jegyelővétel 9-től fél l-ig, délután 3-tóL a^elöadáso^^^rako^kezdődneta Megalakult a legfelsőbb honvédelmi fanács (Budapest, május 26) Megalakult a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács. A ta­nács elnöke az ideiglenes minisztere elnök, tagjai: a miniszterek, a honvé­delmi politikai államtitkár és a hon­védség főparancsnoka. A Legfelsőbb Honvédelmi Tanácsra vonatkozó előbbi rendelkezések érvényben maradnak. A Szálasi-féle vezérkari és hadi­müszaki törzskari testületbe való ki­nevezéseket hatálytalanították. Azok a tisztek, akik ilyen alapon lettek Vk, illetve Ilnilk. tisztek ezentúl a régi fegyvernemeik hajtókáját kötelesek viselni. Bizottság birálja el a honvédségen belül a demokratikus Magyarország érdekében kifejtett tevékenységet. A bizottság elnöke egy vezérőrnagy, tag­jai három vezérkari, egy Ilmtk és két csapattiszt. A Magyar Távirati Iroda Jelenti: A közellátásügyi miniszter rendeletet bo­csátott ki arra vonatkozólag, hogy mindazon nem ellátási kötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítők hozzátartozóinak, illetőleg velük rokoni kapcsolatban álló azon személyeknek, kiknek ellátásáról a katonai szolgálatot teljesítő köteles gondoskodni, s kiknek önálló keresetük ninc3, a megállapí­tott fejadagnál nagyobb értékű éiel­ratszerlejadagot kell során kívül ki­szolgálni, A nagyobb fejadag mértéket a min­denkori Clelmiszerkészletek figyelembe­vételével az illetékes közellátási kor­mánybiztos állapltja meg. Ez a fejadag azonban nem Lehet nagyobb a nehéz testimunkások részére megállapított fejadagnál. A rendeletben engedélyezeit fejadag­Mozih műsora: Belvárosi Mozi: Ma Ember a láthatáron. Főszereplé Garry Cooper. Korzó Mozi : Ma Ragaszkodom a szcrclemhea. Főszereplők: Ajtay, Hídvégi, Mihályt Széchenyi Mozi: Egy nap az uj világban. A Szovjet­unió eddig eltitkolt csodás életének riportfilmje magyar nyelven. Kisérőmásor mindhárom moziban i Az első szabad május elseje. A szabad magyar filmgyártás első terméke. Kamara Színház: 26-án: Molnár Ferenc: »Szlnhásg este fél 7 órai kezdettel. 27-én: Molnár Ferenc: vSzinháíg délután fél 4 órai kezdetlel. 27-én: Molnár Ferenc: vSzinliáo* este fél 7 órai kezdettel. Az előadások kezdete este fél 7 órakor. Jegyek elővételben a Délmagyaror­szág kiadóhivatalában kaphatók. Vigszinpad műsora: Szombaton este 6 órakor, vasárnap délután 3-kor ésoste 6-kor, hétfőn esta 6-kor „Szerelem óh...l" Revü* attrakció két részben. Jegyek a Vigszin­pad pénztáránál, a kedvezményes jegy­utalványok a vasárnap délután 3 órai eladásra is érvényesek. j-íaimese — felnőtteknek , Irta: Gombos György, 1 Egyszer volt, hol nem volt, mé>g az Óperenciás tengeren is tul volt egy jvíúg. Ilitek benne gazdagok és sze­gények. jók és rosszak, okosak és bu­gák; de cz önmagában nem lelt volna még br j Fgy szép napon azonban a gazdag!) i ; eszébe jutott, hogy még nem e cg gazdagok es liogy jó volna elvenni a zegénvektől azt a keveset Is, amijük van. És mivel a gazdagok kevesen vollak ugyan, de erősek, a szegények pedig sokan, de gyengék, szörnyű viaskodás kezdődőit és a vége a/, o.t, hogy a gazdagok győz­tek és a szegények szegényebbek let­tek, ntint valaha. Látta ezt a jó Isten és megharagu­doll i\ij.,k; elhatározta, hogy álla­tokká \ iiioziutja óket és állalbőrben lesznek kénytelenek élni, amig vagy meg ne » javulnak, vagy pedig fel nem I:. j ík egymást. Igy jött léire az Allatok Világa. Az egye. emberországok liolyén állalbi­fuduknr.k keletkeztek, de ugy ám, hogv minden országban a legkülön­bözőbb állatok éllek egymás melleit. Sok-Mik hangya lakolt mindenütt, azon­ban akadlak közlük barmok is szépj azáinb azonkívül csuszó-mászók, ég felé lö ") madarak és lassan haladó lesigák. Volt külön barlangja és va­dászié . ele az Oroszlánnak, a Tigris­nek. Jegesmedvének, a Sasnak és » löii! knek egyaránt. L • ok nagy állathirodalom közé él; lerült el egy fura kis -ország. Sok rangya lakolt" itt, de feltűnően «oi..: . voltak benne a barmok és a; fcsns - műszók. Élén egy Tengeri Hcr-! ke, : . állt, akinek az volt a külö-i nős -nvedólye, hogy a hangváknól, , tcsfp.i barmot akart csinálni. Vásárolt di.'i.i pénzen egy fehér csikót, arra| felült és onnan kormányzott. Amelyik hangya nem akart barommá válni, azt a fehér ló összetaposta, a többit pe­dig addig rugdalta, amig a barmok közé nem keveredtek. Közben künn a Világban fornyo­sulni kezdtek a viharfelhők. A Ha­ris szűknek találta vadászterületét, éhesen nvaldosta bajszát, vicsorgatta a fogát és zsákmányoló körútra in­dult. Feldúlta a kis hangyakirálysá­gokat és hangyaköztársaságokai, a hangyabolyok éléstárait kifosztotta és igy meghízva és megerősödve na­gyobb zsákmány után nézett: az Orosz­lán és a Jegesmedve vadászterüle­tét akarta megkaparintani. Az állatok eleinte megbotránkozva nézegelték a dolgok folyását, de egye­lőre nem szóllak semmit, mert a Tig­ris minden egyes hangyaboly feldu­lása után azzal hitegette őket, hogy az étvágya ki van elégítve es jól­lakott. Midőn azonban a Tigris har­madszor csapta be az egész állatvi­lágot, beláttak, hogy cz igy nem me­het tovább és összefogtak ellene, hogy megállásra kényszerítsék. A bajszos Tigris, mely közben alaposan meghí­zott és hosszú karmokat növesztett, nem hagyta magát... Igy tört ki az Állatok Borzalmas Háborúja. A Világ két részre szakadt. A Baj­szos Tigrisnek szövetségesei is vol­tak: a Vaddisznó és a Sárga Kígyó, akik szintén az Oroszlán, a Jeges­medve és a Sas vadászterületeire áhítoztak, kicsinynek találván a saját­jukat, ezeket a nagy ragadozókat nyo­monkövelte a hiénák és sakálok tö­mege, remélve, hogy a Tigris véreng­zése közben nekik is jut inajd valami falnivaló. A másik oldalon azonban felsorakoztak mind a nagy és kis ál­latok, szorosan egymás melleit: a Je­gesmedve, az Oroszlán, a Sas, a Sár­kány és a többiek, hogy egyesült erővel véget vessenek a Tigris rém­uralmának. •A Tengeri Herkentyű válaszúira ju­tott: nem tudta, hogy ki mellé áll­jon. Tanácsot kért kedves barmaitól, melyeket ő nevelt fel és ezek a Tig­Hst javasolták szövetségesként: elva­kította őket a Tigris fényesre csiszolt, hosszú, hegyes karma és hát barmok voltak, vagy mi a szösz... Különben is a Tigris nagyon kedves volt hoz­zájuk, állandóan hangoztatta barátsá­gát, nébe-hóba vetelt nekik oda egy­két lerágott csontot dus zsákmányából és még többet igért. Közben azonban a Barmok nem látták, hogy a Bajszos a hátukra zöld hulla- és svábbogara­kat rakott azzal a célzattal, hogy ezek a barmokat az ő barlangjába "hajtsák be, ahol majd felfalhatja őket. A Tengeri Herkentyű sokáig gon­dolkozott: a Tigristől félt egy kissé, de a Jegesmedvétől még sokkal in­kább reszketett. Volt is rá elegendő oka, mert fiatal korában a fehér csi­kóval agyonrugatott néhány jegcsmed­vebocsot és azóta Is foíylon azzal rémisztgette a barmokat, hogy a Je­gesmedve tchénhussal táplálkozik, na­na ez nem volt igaz és hogy a Tig­ris a világ legszelídebb allata, ami meg kevésbé volt igaz. • Megkezdődött a szörnyű küzdelem: kiöntötték a folyók, lángbaborult erdő­mező és rettenetes pusztulás képét mutatta az egész világ. A Tigris tá­madott szövetségeseivel és a többiek védekeztek. Minthogy pedig a Tigris nagy gonddal köszörülte ki már jó­előre a körmeit és igen hangosan tud­ta csattogtatni a fogait, kezdetben ugy látszott, "hogy óvó lesz a diadal. A Sárga Kigyó is rácsavarodott az Orosz­lán teslére cs ugy fojtogatta, sőt fel­kúszott a Sas fészkébe és kezdte ösz­szetörni a tojásokat. A Tigris pedig nagyokat harapott a Jegesmedve ol­dalába. úgyhogy az sok sebből vér­zett. A Tengeri Herkentyű boldog volt, hogy jól választott, megsarkan­tyúzta a fehér csikót és nagyol rúga­tott vele a Jegesmedvébe. Közben pe­dig nem velte észre, hogy; barmai hátán hogyan szaporodnak el a svá« bok meg a sáskák... Igy folyt a harc mindaddig, amig döntő fordulat nem következett be: 3 világ összes szorgalmas kisállatai ósc} szefogtak és megfeszített erővel tere meltek a szövetséges Oroszlán, Jegeaj medve és Sas érdekében: a Jcgeaa medve megnyalta sebeit és uj erőní kapott, az Oroszlán megrázta sörényél és ettől magához tért; a Sas lecsa* pott a Sárga Kígyóra és belevitt® Karmait a torkába; a madarak az ég« bői és a halak a vizekből mind-min® rávetették magukat, mert féltetlék • szabadságukat és a hangyák megfe* szitett erővel dolgoztak ée küzdői* tek. A Tfgrís karmai kezdtek ktcsare bulnl, de azért egyre hangosabba® vicsorgott. Viszont csatlósai kezdte® kidűlni a csatasorból, a Vaddlsznóna® az Oroszlán átharapta a torkát, a so­ká lókat és a hiénákat a Jegesmedv* ütötte agyon; a Sárga Kígyó is véga4» ket vonaglott, A Herkentyűi meghökkent. Megijedi a Tigristől, még Inkább S Tigris v*»: reségének lehetőségétől éa táncoltatni kezdte lovát az OrasnUn felé. Egésze® közel menni hozni nem mert, mivel rettenetesen félt n Jegesmedvétől ét képtelen volt megérteni azt, ho szövetségeseket nent lehet különválasztani. Bzael n azonban felmérgesíteti* a ez erejének utolsó megfeszít? Herkentyű felé csapott. A Herkentyű megijedt, BoIesariMJÉ tyuzott a fehér lóba és mán azt bánta volna, ha aa a Jegesnu mellé ugrik. Azonban késő volt. döntő pillanatban; a fehér lovat időközben felfalták M svábok sáskák é3 midőn a hegyes aarkant belemélyedtek a beteg testbe, a vúnyodott csontváz összedőlt ós mtgf alá temette a lovast. , Most « Tigris • hatalmai teljese® átengedte * süld bogaraknak: ere®

Next

/
Oldalképek
Tartalom