Délmagyarország, 1945. május (2. évfolyam, 97-121. szám)

1945-05-20 / 112. szám

Dí.Lsíu v A;; At; 19 ÍJ inijus ilMMUMWTíMIIMi'i"-- ' klinikán a laboratórium. Romb'a­•dőlt 7 ház, megrongálódott 161 épülcl, közöltük az egyetemi épü­lnek. amelyeknek egyrésze még most is azonmód van, a Dugonics­gimnázuun, a leánygimnázium, a püspöki palota, az OTI székház, a Tisza Úszó Egyesület uszóháza, három halászbárka, a Magyar Kender, Len és Julaipar gyár­telepe. A hid azonban ekkor még sérlellen maradt, bár a közelében hullottak a bombák, Egyre jobban céloznak a Tommyh Augusztus 20-án volt a harmadik támadás, ezalkalommal hat gép a Szabadsajtó-, Földműves-, Kisfa­ludy-, Váradi-utcák által határolt városrészre dobta bombáit. Ebből nyilvánvaló volt, hogy a nagy­méretű légiaknák és rombolóbom­bák most is a Rendező-pályaud­varnak és a katonai laktanyának voltak szánva, de egyelőre még mindig nem találtak pontosan. Rombndőlt 17 ház, súlyosan meg­róni,;! lódott 37, kisebb rongálódást f / uvedett 17!) épület. Meghalt a romok alalt 15, megsérült 9 em­ber. Már ekkor látszott azonban, hogy minden egyes alkalommal pontosabban céloznak a Tommyk. A negyedik táraadás alkalmával, négy nap múlva, augusztus 2t-én már csaknem csupa telitalálatot érlek cl. Ezen a napon skörülbclül 4!) gép intézett támadást a város ellen Számlálatlanul hullottak a bombák, mintegy 190 romboló- és gyújtóbomba a Mezőgazdasági Közraktárak Rt. épületeire, a Fa­lura raktárépületére, a Sylvánia­fálclcpre és a Tisza-pálvaudvarra, ahol több német municiós és élel­miszeres vonat kapott találatot. Alaposan megsérült a . vasúti hid hídfője, tul a Tiszán pedig az ujszegedi kendergyár jmjnjk-ir,á» södsaor „ Mten v cd ért súlyos káro­r)lIliden bomba liacílfontossá­gu célpontra hullott, emberélet­ben csak kevés kár cselt, 5 halot­tal és 5 sebesültét számoltak ösz­.xzc a támadás után. A Mezőgaz­dasági Közraktárak magiáraiban és a Fulura-épülclben rengeleg babona és olajosmag semmisült meg. Amint emlékezetes, a kóz­riklári épületekben még egy hó­rap mulva is parázslott a sok c égeit olajosmag. A környékbeli Lázakban éjszakánkint nem lebe­lett ablakot nyitva hagyni, olyan tűrhetetlen bűzt árasztott az eges szaga. Felrobban egy német lőszeres szerelvény Az bfii-lik légilámadást augusz­tus 23 én körülbelül 42 gép in­tézle a Szeged-pályaudvar, a Ti­sza-pálvaudvar, a Hangya-raktá­rak, a Magyar Petróleum Rt. sző­regi telepe és a Sylvánia-fatelep ellen körülbelül 400 gvujló- és romlóié bombával. A Syívánia ek­kor égelt le teljesen, a Hangya­papi lka rak tár, amelynek építését abban az évben fejezték bc, ha­son <>!; éppen erősen károsodolt. A iám.uklst súlyosbította, hogy a n;tg\állomáson löbb telhaiáljlot ka; alt egy német szerelvény, amely meg volt rakva sorozatvető löv, érrel. A vonaton tovaterjedő tűz és a robbanások ereje a lö­vedékeket százszámra röpitelle szél a városba és a városon kivül. 'a Itnlnlmns robbanások magukat a lía nbázágépekel Is megriasztot­ták inert azi hlllék, hogy légel­!».;:. fi: lépett működésbe és sietve *'Vá\ez'ak a város fölül. A légi­i • I a gépek lávo/fi a után még k óra hosszáig nem lehetett le­fi ugyanis a lövedékek a város un en részében robbanlak. Ti­ac il embert iueg is öltek a ha­lni a; gránátok és nagyon sokat un ebesileílek, czcukivul az, ulász­lal -nyában, az alsóvárosi és lápéi Szé. á-.köriben tüzeket okoztak. számos házat megrongállak. Égett a személypályaudvar felvételi épü­lete, postaépülete, a vámhivatal és a gyorsáruraktár, körülbelül löfl áruval megrakott vasúti kocsi és az állami borpincc raktára. A tűzoltóság derekas munkát vég­zett, de a hatalmas tüzekkel szem­ben jórészt tclielcllcn volf. A' Ma­gyar Petróleum Rt. telepén ••» hor­dós áruk tüzét a németek egy haboltó kocsija próbálta eloltani — sikertelenül. A tüzek megféke­zését este 8 óra tájban sikerűit befejezni. Miért bombázták Felsővárosi? A hatodik, egyben utolsó légi­támadás volt a legnagyobb kiter­jedésű, mert három centruma volt. Szeptember 3-án történt ez, 42 gép körülbelül 139 rombolóbombát do­bolt le összesen. A legkevesebb kár Alsóvároson esett, ahol a Pap­rika-ulcában bárom ház kapott találatot, a második centrumban annál nagyobb volt a pusztítás: ekkor lelt »caputc a vasuli hid, a gyermekklinika, amelyből előző nap költöztették ki a gyermeke­ket Alsúlcözponlra. Ekkor rombol­ták össze a vizmülelcpet. A legnagyobb károk a harmadik centrumban. Felsővároson kelet­keztek, a Kereszt-utca, a Csaba­utca és a Csillag-tér környékén. Körülbelül 64 ház dőlt össze eb­ben a városrészben és 258 sérült meg. őlvcn halottat és ugyanany­nyi sebesültet számoltak össze. A közönség előtt talán még ma is rejtély, liogy init kerestek az amc­kai bombázók ebben a városrész­ben, ahol látszólag semmiféle ha­difontosságu célpont nem volt. A találgattok azt mondották., hogy a népnyelv állal >Eiffcl«-nck el­nevezett tiszaparii villamos táv­vezetéki tornyokat célozgatták, mert nyilván otajkulaknak nézték. Nos, a találhatóknak nem volt igazuk. Eláruljuk, hogv igenis volt azon a környéken hadifnnlosságu célpont, amiről a lakosság nem ludott, de ugylátszik a szövetséges kémszolgálat annál inkább. Egy Csillag-téri kis házban volt ugyanis elhelyezve a németek 727-es szá­mú katonai rádióállomása. Ezt a rádióadót először a MAV üzlct­vezetőségi székházában szerelték fel, de aztán a nyár folyamán, ép­pen a bombázások miatt, jobbnak látták cldugottabb helyre vinni. Ezt az adóállomást, ahonnan a balkáni német hadsereg kapta a parancsokat, keresték az ameri­kai bombák és meg is sértették a fölszerelését, mint utólag ki­derült. Itt is, csak ugy, mint a többi öt bombázás-eseiben a németek miatt szenvedett Szeged lakossága. Szász Fercrtc. Ellenőrző körúton a Járvány fertötlenHö-szolgálat Angyalával /Szeged, május 19) Mindenkinek, aki Szegedet megközelíti, át kell esnie bizonyos tisztasági ellenőrzésen, ami­nek célja a kiütéses tífusz terjedé­sének megakadályozása. Burgcr Ti­bor járványkormánybiztos dr. Viola György tisztiíőorvos segítségével, va­lamint az egészségügyi védőnők ön­feláldozó munkájúra támaszkodva megszervezte azt az ellenőrző és fer­lőtlcnilő intézményt, amelynek nagy része van a járvány csökkenésének előidézésében. Mindenütt, ahol Sze­gedet meg lehet közelíteni, tehát nem­csak a vasuli állomásokon, hanem az összes vámházaknál és utbejáróknál szakavatott egészségügyi emberek őr­ködnek afelett, hogy a járvány ter­jesztőit bc ne hurcolják a városba. Lelkiismeretes és felelősségtel jes mun­kát végeznek, amiről meggyőződtünk egy többórás körút alkalmával. A fer­tólleuitö állomások ellenőrzésével meg­bízott egészségügyi védőnő: Angyal Mária társaságában végiglátogattuk a vasúti állomásokon, ugvszintén a vám­házaknál fe'áliilolt egészségügyi szer­veket. Erről a kőrútunkról az aláb­biakban számolunk be: Passauból jött csónakon... Első állomásunk a nagyállomáson felállított fertőtlenítő helyiség volt. igen primitív berendezésű szükség­ferlőllcnilö hely, három helyiségből áll: az előszobában vizsgáljuk meg az utasokat, a belső helyiségbe azok kerülnek, akikel fertőtleníteni kell s a legbelső, dcszkafalial kétrészre osz tolt helyiségben folyik a fertőtlení­tés. Az egyetlen praktikus dolog, hogy két kijárat van, lehát az utasok nem olt jönnek ki, ahol bementek és igy inegakadályozódik az, hogy ismét jár­ványhordozókká vá jnnak. Sajnálatos viszont, hogy még csak tussoló sincsen s igy a l'ertőtleniletteket nem lehel lefűrdetni. A fertőzőit ruhák egy ha­talmas ládába kerülnek, ahol egy Fomlo'-ncvü gázfejlesztő szerrel Le­locsolják. majd a ládát lefojtják és egy nyi ásón unbb Formlol-permctct fecskendeznek be, végül a nyilast is lezárják. Két óráig kell a ruhanemű­nek a ládában maradnia, azalatt a gáz megöli a járváuvlerjcszlő sállatká­kal« ... A fertőtlenítés alá kerülők ezalatt a deszkafal két oldalán — a nők külön s a férfiak külön — pokrócokba, vagy akinek lüelege van, l'jíágpap.tlu búr­Lo'ózva várakozna.':. Ita szükséges, a testüket is fertőtlenítik valami pnder­féiével, ami az asszonvoknak több­nyire tetszik. A legtöbben azonban méltatlankodnak, nem tudják megér­teni, hogy a hatóság miért avatkozik bele — tisztálkodási ügyeikbe. Beszélgettünk a fertőtlenítés alá körüliekkel, akik kőzött egy magas, munkáskülsejü férfi volt a lcgtürel­mesebb. Pedig igen messziről jött, a bajorországi Itássautiól. — Mint a Weiss Manfréd-gyár mun­kását vittek ki Passauba még a mult év végén — meséli. — Amikor jött az összeomlás, amerikai fogságba ke­rültem. Összesen három napig voltam fogoly. Az amerikaiak nagyon jól bán­tak velünk. Teljesen le voltunk ron­gyolódva, felruházlak s aztán vala­mennyiünket szabadonborsátotlak. Sőt, az ottlevő német raktárakat is meg­nyitották előttünk és mindenki any­nyl útravalót vihetett, amennyit el­bírt. Még mindig van kockacukrom, pedig két kilót már elcseréltem, cso­koládém és konzervem ... — Hogyan jött haza? — kérdez­tük. — Többen összeálltunk, csónakot csináltunk és Icevczlünk a Dunán. Budapesttől vonaton jöttem. Naponta sok ilyen érdekes utas érkezik s majdnem mindegyik fer­tőtlenítés alá kerül. Sok viszontag­ságon és komisz helyzeten mennek keresztül, amig hazavergődnek. A fer-i tötlenilés ellen ők nem tiltakoznak. A csizmás bácsi és a szégyenlős óéul... — Van ám olyan utas is, aki fel­háborodottan tiltakozik — meséli mo­solyogva vezetőnk, Angyal Mária vé­dőnő. — Pedig mindenkinek be kel­lene látnia, hogy nem fehciUnk kivé­teli, még maga a járványkormán\biz­tos sem jöhet be a városba anélkül, hogy vizsgálat alá ne kerüljön. Két kirívó esetet mesél el igen jóizü humorral a védőnő. Az egyik egy csizmás bácsi esete, akit a fer­tőtlenítéshez kirendelt védőnők és or­vostanhallgatóitok sehogy sem tudtak levetkőztetni. Négyen sem tudták a csizmáját lehúzni, ezen múlott a do­log. A csizma hozzáitoll az öreg ro­mániai atyafihoz s tűzoltói segítségét vettek igénybe az eltávolításához. Csak azután kerülhetett sor a nadrágra, amely valósággal eleven volt a sok — kórokozótól... A másik felháborodottan (illakozó szintén idegenajku vendég volt, va­lahonnan a Kárpátokból jött. Idősebb néni volt s »szégyellt levetkőzni. Két védőnő és két vöröskeresztes önkén­tes ápolónő nngynehezen kifejtette ruháiból a kézzél-lábbal tiltakozó né­nikét s kiderült, hogy »g*-n jó fogást csinállak. Volt mit elpusztítani a lor­miol-nevü gáznak... Amig ezeket a lörléneteket megvf­Í alluk, a toinpaiuli vámházhoz értünkc tt van a legérdekesebb ferlőrleniia helyiség. Vöröskeresztes vasuli kocsi áll * a félreeső vágányon s melleiig o fűben napozik a vöröskeresztéi ápolónővér. Pirosképft, egyszerű fiatal leány, mezítláb síel elénk" és lelkesem magyarázza, liogy hány ulast vizsgáíl meg az elmúlt délelőtt. — Az öregasszonyok nem szívesen másznak fel a magas'épcsöiü vasúti kocsiba — magyarázza —, inkább • bokrokban vetkőzöd nek le ... Csökken a fertőzésveszély. A szabadkaiul! és .a kálváriául! vámházaknál olyan értelmű jelentési kap Angyal Mária nővér, hogy csök­ken a fertőzés veszélye. — Ma ötvenhét embert vizsgáltam meg — mondja az egvik vöröske­resztes ápolónő — s egyiknél sent találtam semmit. A legcélszerűbb fertőtlenilöhcly .4 rókusi állomás mellett működik, • MAVAUT épületében. Itt tágas, linó­leummal boritólt padlója, tiszta he­lyiségek állanak rendelkezésre. Sőt, az emeleten hatalmas fürdőhelyiség is van, sajnos, a tussokat leszereltéfi s igy nem lehet üzembehelyezni. Rt igen" fontos szerepe van az" állomás rendőri kirendeltségének is, mert ne­kik kell átkísérni az utasokat g MAVAUT-épülelbe — hiány ia'annl... Többnyire éjjel érkezik be a vonal s reggelig kell őri/ni az utasokat] amig fertőtlenítés alá kerülhetnek s t városba mehetnek. A fertőtlenítő és járványeilenőrzé szolgálat tehát igen szépen" működik. S azok, akik ezt a nehéz és felelős­ségteljes munkát végzik és gyakran életükét kockáztatják, hiszen az egész­KÓfíügyi védőnők közül nem egy be­tegedéit már meg kiütéses Sifúszhsiw még mindig 250 pengős havifizetésén dolgoznak... A napidíjas vöröskeresz­tes beosztottakat — hála a város pénz­ügyi vezetőjépek — már jobban fi­zetik: félnapra 12 pengőt kapnak. a! nemzetmentő munkát végző ved illők­kel együtt reméljük, hogy az állam! fizelésrendezések során ők lesznek az elsők, akik munkájuk értéke és lelkes igyekezetük érdeme szerint megkap­ják az őket megillető s megélliclésl biztosító munkadíjat. Csányi Piroska. Jojjon haza Markovics ur! Markovics Szilárd ismert sportvezér volt Szegeden. Ma vezető szerepet ját­szik a magyar sportban, Budapesten tagja az V. ker. Nemzeti Bizottságnak és részt vesz az autószakmaboli igazo­lásokban. Markovics Szilárdot Budapesten iga­zolták. Ennek ellenére múltja foglal­koztatja mind a szegedi államrendőr­ség politikai osztályát, mind a buda­pesti Szociáldemokrata Pártot, ahol szintén vezető szerepet tőit be az V, kerületben. Mindkét részrőt felhívást intéztek a szegedi közönséghez, jelent­kezzen, aki Markovics népellenes cso­Iekedetéről tud. Ugyancsak érdekli Markovics Szilárd múltja a szegedi közvéleményt is. Mert a szegcdi közvélemény ugy tudja, hogy a sportvezér politizált is. Politikai magatartása pedig — zsidó származása mellett is — teljesen jobb­oldali volt. A nyilas főispán tetszeti neki, hiszen mindenben segítségért sietett. Még a gettó felállításának prob­lémáját is igyekezett megkönnyíteni Tukats számára. Felajánlotta a sport­pályák tribünjeinek deszkáit, csak azért, hogy megfelelően „kényelmes* szállást építsenek az üldözött zsidóság­nak kint a lóversenytér gyepén, összo­préselve, bent a városban, gettóban, nem, ezt nem akarta Markovics Szilárd, „csak ki velük, minél messzebbre, a lóversenytérre, ott van levegő". De eső is vau, sár is van, hideg is van 6t erről Markovics Szilárd nem beszélt, Markovics Szilárd leigazolására egf hely illetékes: Szeged. Budapesti leiga­zolását semmisnek kell tekinteni, ve­zető pozícióitól fel kell függeszteni mindaddig, amig a szegedi igazoló bí­zottság igazolja, vagy nem igazolja. Ila vezető szerepet mert vállalni, lelkiismerete vagy tiszta, vagy nincsen. A vád elhangzott, Markovics "Szilárdon a sor, hogy lejöjjön Szegedre, vess® alá magát az igazoló bizottság határo­zatának és tiszíázza magát, ha lud ja.„ k- &

Next

/
Oldalképek
Tartalom